Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-18 / 294. szám

1913. december 16. Föllázadt munkások meglincselték a munkaadót. — Halálos boszu a csábításért. — (Saját tudósítónktól.) Gálospetri, biiliarmegyei községnek tegnapról-uiára nagy szenzációja akadt. A szenzáció szokatlan ós rövidesen országos botránnyá fogja magát kinőni. A közönség szeme láttára megvalósul az a história, mely körül tréfás bonyodalmakkal a mindenki által ismert Éva operett épül fel. Gálospetriben nemrégiben egy belga fatelep tart fenn irodát. A ifatermelő cég egy hónapja folytat ott rendes üzemet ós az üzem vezetője Grósz Mór agilis, fiatal kereskedő. Ötven mumkás dolgozik a telepen, irtja az erdőt. Egyszerű román munkások, akik a munkanélküliség szomorú napjaiban örülnek, hogy élnek. Naponta (keresnek nehéz, súlyos munkával vagy két koroniát. Grósz Mór urnák, a belga faüzam gálospetri vezetőjének megtetszett egy csinos kis román fáta, Oltean Valéria, aki apjával az üzemben alkalmazva volt. Az öreg Olteán Oiiuc még tűrte, hogy a Grósiz ur legyeskedjék a lánya körül, annál inkább, mert ettől az anyagi helyzetének javulását remélte. Grósz Mórnak volt szive. Hat korona napszámot adott Olteán Onucnak. De ezt a nagy összeget nem irigyelték a többi munkások, mert tudták, hogy ezzel az öreg Olteán lányának szeplőtlensége van megfizetve. Ellenben nagyon szivére ment az eset Olteán Valéria egyik udvarlójának, Nyucz Ikoreá.n nevű fiatal munkásnak, aiki kereken kijelentette: — Vagy engem szeretsz, vagy a domnule Grószt. Ha odaadtad magad, ne hívj engem vőlegényednek és ne reméld soha, hogy házastársammá teszlek. Erre a leány keserves1 könylhullatások között panaszolta el, hogy szivéből utálja a gazdát. Nem történt közöttük még semmi, de ha igy unszolja, kényszeríti őt Grósz Mór a bűnre, kénytelen lesz engedni. Az apja szegény öreg ember, odalbaza terhes család van Ha most, télviz idején kiteszik őt a nyomornak, kénytelen mind koldulni menni. Nyucz Ikoreán bujtogatni kezdte a munkásságot a domnule Grósz ellen, aki környékszerte sötét ember hirében állott. A munkásság négy-öt jóemberét ellátta instrukciókkal, hogy menjenek csak nyugodtan a gazda elé s mondják meg neki, hogy hagyjon békét a leánynak, mert sztrájkba lépnek. Erre Grósz kijelentette, hogy fütyül a munkásokra ós azt fogja tenni, ami neki tetszik. A munkások a mult szerdán letették a munkát, abban a hiszem ben, hogy Grósz Mórnak ugy se lesz bátorsága dacolni velük — hiszen ő csaik egy üzemvezető, nem több. De bizony Grósz Mór nem engedett. Kijelentette, hogy ő itt nem alkalmazott, hanem gyáros és aki nem engedelmeskedik neki, annak fel is ut, le is ut. Amikor látták a munkások, hogy nekik alaposan befűtött a munkaadó, haragra gyulDÉIMAjGYARORaZAO ladtak és elhatározták, hogy leszámolnak a leánycsábitó üzemvezetővel, aki a kérlelhetetlen gyáros allűrjeivel lépett fel. A leszámolás órája tegnapelőtt éjjel következett. Nyucz Ikoreán vezetésével tizenöt munkás behatolt az irodába, Grósz Mórt kirántották az ágyból és össze-vissza verték, ugy annyira, hogy a szerencsétlen ember ájultan esett össze. De ez még mind nem elég. A szobában minden tárgyat hozzávágtak, a fogasról lehúzták a ruhákat és rádobták ós amikor azt hitték, hogy Grósz Mór kiszenvedett, nyugodtan az ablakon keresztül eltávoztak. Közhen törtónt, hogy a lámpát is lever5. ték a falról. A nyitott ablakon keresztül becsapódott hideg szél elvitte a szikrákat az iratszekrényre, mely meggyulladt és igy pár pillanat alatt az egész szoba lángban állott. A tűzre figyelmesek lettek a gyártelepről messze lakó parasztok, kirohantak a telepre és még idejekorán kimentették a mindenféle ruha alá odatemetett favállalkazót, akinek igy az életét is megmentették. A szerencsétlen sorsú — és most élethalál között küzködő — fiatalembert felszállitották Budapestre szüleihez, akik a Damjanich-utcában laknak. A merénylő munkások ellen a csendőrség széleskörű nyomozást indított. Milyennek Ígérkezik a karácsonyi vásár? (Saját tudósítónktól.) Szeged kereskedővilága talán sohasem nézett olyan türelmetlen várakozással a karácsonyi vásár elé, mint az idei évben. Nincsetlenségről beszélő fekete hétköznapok szomorú láncolata volt ez az év és mikor igy a végefelé járunk, ugy fest a letarolt ut, mint egy vértelen harctér, ahol a tönkrement ekzisztenciák ezrei és a munkanélküliek sötét gárdája mondanak siralmas jeremiádokat a válság gyilkos fojt-ogatásairól. Meghalt, semmivé lett az a sok izzó energia, ami az előző évek vállakózásait duzzasztotta, — hosszú évtizedeken gyűjtött, megalapozott erők merültek ki, életkedvtől duzzadó, dolgozni szerető ekzisztenciák kerültek a pénzválság giHottinja alá. Ezekből a nehéz csapásokból kell, hogy valamit megtérítsen a karácsonyi, vásár, a letargiába merült gazdasági életnek kell, hogy lendületet, fölfrissítő Jökést adjon a következő hét, a krizises esztendő kárvallottad kell, hogy valamiképen kárpótolja az ünnepelőtti forgalom. De még sem szabad ttul pesszimisztikusnak lenni. Mert ha a szegedi közönség összefog és itthon vásárol, — ha az uriaszszonyok toilettszámláikat nem Budapesten, Bécsben, Párisban fizetik, helyesebben fizettetik ki, — honny sóit qui mai is pense — mert a férjekre gondolunk, ha Szegeden szerzik az uj ruhákat, az ajándékbrilliánsokat, a magától menő vonatkákat, a krampuszokat, a kis emberek karácsonyi vágyait lés mindent, mindent akár szükségletnek, akár krisztkindlinek nevezzék, — akkor mégis csak elő áll egy tekintélyes kvantumi. — De illő is, hogy két évi kinos megpróbáltatások után karácsonykor legyen a kereskedőnek is karácsonya. Milyennek Ígérkezik a karácsónyi vásár? — ez iránt intéztünk kérdést több szegedi kereskedőhöz. íme a beérkezett válaszok, melyek nagyon, nagyon szomorú helyzetet tárnak elé. Lehetőleg megszólaltattuk mindazon üzleti ágakat, melyek a karácsonyi forgalom szempontjából jelentőséggel bírnak. 1. Abszolúte semmi nyoma annaik, hogj a karácsony hetébe közeledünk. A lehető legsimábban Ígérkezik a karácsonyi forgalom, mert eddig még semmi kedvező szimptomáját s>c láttuk annak, amely a szomorú pangást kedvezően megváltoztathatná. Akár kikapcsolhatjuk a karácsonyt a forgalom szem pontjából, semmi lendület, semmi élénkség, , mely ilyenkor aktuális lehetne, nem tapasz | talbató. Nincs pénz, ezen fordul meg minden I Hihetetlen, de minden furcsasága mellett igaz, hogy egy ötven koronást nehéz kúl'váriajárás után tehet felváltani a kereskedőknek. Egy ezer koronás bankónál pedig a legfurcsább megjegyzésekkel fizetnek az aprópénzre váltás helyett. 2. Eddig még külső színezete nincs annak, hogy karácsony közeledik. Teljes üzlettelenség és pangás észlelhető minden vonalon és semmi kilátás arra, hogy ez a feszültség akár rövid időre is szüneteljen. Rendelés j az akad bőven, de fizetés az már kevésbé, vagy épen nem. A legfurcsább az, hogy az • adósok bönitása kétségtelen!, sőt rendszerint mi animáljuk a rendelésekre, ha tartozása aniatt tartózkodó. E hónap elején mutatkozott valami forgalomnak nevezhető élénkség, de nem volt állandó jellegű és inkább az | idöszakváltozással ós a szezon kezdetével van ; összefüggésben és nem speciel a karácsonyi j ünnepekkel. 3. Egyelőire csak az általános depressziót és pangást érezzük és semmi jele annak, hogy a karácsonyi vásár javulást hozna Drágább cikkeket nem igen vásárolnak, sőt a feszült pénzhelyzet mentesiti attól is az embereket, hogy az obligát karácsonyi ajándékokat beszerezzék. 4. Beteges optimizmus kellene aboz, hogy valaki vérmes reményeket tápláljon a karácsonyi vásárral szemben, A lehető legrosszabb, legkétségbeejtőbb viszonyok, abszolút üzlettelenség, teljes pénztelenség, ezzel lehetne talán hozzávetőleg jellemezni a helyzetet. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy karácsony hete sem fog hozni javulást. Más években hasonló alkalmakkor élénk pezsgés, megnövekedett forgalom és a gazdasági életnek minden téren észlelhető lázas lüktetése BtttoroHat • W bútoráruházában szerezhetünk be és mindennemű lakásberendezési cikkeket ===== Telefonszám: 1303.==^ az újonnan megnyílt BEBIDUICS Ilii Xárász-tt.7. SZEGED.