Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-29 / 252. szám

12. dfilmaQyarorszÁq 1913. október 324. a félig eszméletlen terheltet, majd' amikor ez mindig csak azt hajtogatta, hogíy nem hihet a vigasztaló szavaknak, mert neki Gyuriitzá megmondta az igazat, indulatosain odavetet­te: „Hazudik az oirvosszaikértő, ha azt mond­ja, hogy ímeg keli magának vakulnia, tudja, hogy Leiteer mást mond, Gyuritza nincs magához jóindulattal." Az izgalmas jelenet­nek, amely könyökét csalt a jelenlévők sze­mébe, a vizsgálóbíró helyettese vetett vé­get, aki a foglyot felkísértette a cellájába. Eisner dr. .másnap beadványban kérte a vizsgálóbírót, ihogy Gyuritza szakértőt moz­dítsák el ebben az ügyben a megbizárástól, mert orvosi esküjével szemben a beteghez kíméletlen és kegyetlen volt, kötelességét sértve, gondatlanul s terhelt állapotát ked­vezőtJeníüt és súlyosan befolyásolta és elfo­gultságáról is bizonyságot adott, arrai őt a súlyos és felelősségteljes tiszt betöltésére lall­kalimutlamná teszi. A királyi törvényszék február 18-án tár­gyalta ezt az ügyet és Eisner Manó dr.-t a hazudik szó használatáért becsületsértés miatt 100 korona, .a fentirt megjegyzések miatt rágalmazás vétsége ciimén 400 korona fő- és.i 100 korona mellék-pénzbüntetésbe itélte a btk. 92. §-ánák alkalmazásával. A tárgyaláson, Hubacsek Béla, Sághy Ferenc, Túri Ferenc egybehangzóan vallották, hogy Jutlkovi.es valóban meim iis azokat panaszolta ej a védőjének, amiket a védő a beadványá­ban. elmondott és hogy a megrenditő jelenet során Eisner dr. mély megiinidultságában, és vigasztalásul állította Gyuritza szavairól, hogy hazugság. A törvényszék Ítélete ellen az ügyész súlyosbításért, mert nem fogházbüntetés szabatott ki>, a védő és vádlott a bűnösség kimondása miatt felebbezéssel éltek és ezek kapcsán tárgyalta a tábla ezt az ügyet rend­kívül előkelő és nagyszámú ügyvédközönség jelenlétében. Az ügy anyagát Orosz Pál táblabíró széles alapokon és rendkívüli alapossággal ( ismertette, majd Harsányi ügyész vitatta, hogy az itélet tulenyhe, mert nincs semmi enyhitő körülmény a vádlott ügyvéd mellett. Az ügyész beszéde után Gráber László dr. mondott védőbeszédet nem is annyira a vád­lott, mint inkább a védő jogiköre és köteles­ség-tél jesitése mellett. Igazi szabatottsággal, mély részletességgel vitatta a vád tarthatat­lanságát és fejtegette, hogy hová fog vezetni az, ha a: védőt elitélni lehet azért, amit a hi­vatalos titoktartás és az ügyvédi, védői hi­vatás. immunitása mellett a védettje érdeké­ben jóíhiszeimimel elkövet. Egyenesen jogszol­gáltatási kérdésnek minős itettie és a védelem, szabadsága kérdésének azt az eljárást, a mely e pörben vád tárgya és felmentést kér. A királyi Ítélőtábla hosszas tanácskozás után, hozta meg Ítéletét, a,mely szerint, Eisner Manó dr.-t a becsületsértés vádja alól fel­mentette, mert azt az adott körülmények kö­zött bűncselekménynek nem találja, de a .rágalmazás vétségében a bűnösséget meg­hagyja, csupán. ,a nagyszámú és nyomatékos, enyhitő körülményeik behatóbb méltatásával a kiszabott 500 korona pénzbüntetést szállí­totta le 200 korona fő- és 60 korona mellék­pénzbüütctésre. A büntetés végrehajtását ,az itélet indokolása szerint azért nem függesz­tette fel a királyi Ítélőtábla, mert a vádlott magas intelligenciájú, jogtudor ember, aki­nél, belátása folytán,, javulásról nem lehet lehet szó, a cselekményért értelmileg is helyt állván. • Az itélet ellen az ügyész a felmentő rész miatt, a vádlott és védője az elitéltetés miatt semmiségi panaszt jelentettek be, Igy hát ebben, az érdekes ügyben a királyi Coria fogja az utolsó szót kimondani. j SZÍNHÁZ, művészet. Színházi ntAser: SZERDA: A hónapos szoba, énekes, víg­játék. Páratlan '/a. í CSÜTÖRTÖK :A titok, szinmü. (Beanuta j tó.) Páros s/3. 1 PÉNTEK: A titok, szinmü. Páratlan V»- j SZOMBAT délután: A császár katonái, dráma. (SZOMBAT este: A titok, szinmü. Pá- j ros 'la. VASARNAP délután: Boszorkányvár, j operett. VASÁRNAP este: A cigánprimás jubilá­ris előadása. Páratlan "/»• * Flesch Károly hegedűművész hang­versenye. Jelentettük néhány nappal ezelőtt, hogy november hó folyamán nagyarányú hangverseny-ciklus veszi kezdetét. Az első koncertet Flesch Károly hegedűművész adja, aki a legragyogóbb tehetségek egyike és ez­úttal először lép föl Magyarországon. A sze­gedi este annyiva! lesz érdekesebb a főváro­sinál, hogy egy nappal megelőzi azt. Novem­ber 10-én lép föl Szegeden a hirneves hege­dűs, ezt követőleg 11-én, a fővárosi közönség fogja élvezni játékát s a következő napokban már útban, lesz Amerika felé, ahol hangver­seny-körutat rendez. A rendkivül élvezetes­nek Ígérkező estély a Korző-mozgószinház­ban lesz, ahol közel ezer ember fér be a szín­házi nézőtér mintájára épített terembe. Ez az oka, hogy a helyárak tetemesen, olcsób­bak lettek, mint ahogyan eddig meg voltak állapítva s ágy a közönség legszélesebb ré­tegei is hozzájuthatnak az igazán előkelő színvonalú élvezethez. A november tizediki hangverseny előkelő hegedűsét Dienzl Osz­kár fogja zongorán kisérni. * A titok. A színházi iroda jelenti: Henri Bemstein legújabb drámája, -amit csütörtö­kön mutat ibe a szegedi szinház, egy évvel ez­előtt került színre a, párisi Bauffes Párisién,5 színházban s imég most is műsoron van. El­ső sikerei után nagy rohamot kellett Bern­stei.nn.ak saját hazájában, kiállani a. Az Utá­nam cimü darabja, melynek a büszke Come­die Francaise is megnyitotta kapuit, arra adott alkalmat egy royalista és antiszemita csoportnak, hogy tüntessen a szerző ellen, a i kit erre a francia irodalom 'és művészet leg­ragyogóbb revü iképvíilselői lünnejpeltek. A titok jellegzetességei ugyanazok, mint min­den Bernstein-,darabnak: énekes, izgalmas, a drámai lölépitése bámulatos. Nem is a szere­lem a cselekmény főmozgatója és nemcsak ebből az érzésből, szenvedélyből fakadnak a dráma konfliktusai. Mintha csak azt a tételt akarta volna Bernstein .megcáfolni, hogy sze­relem nélkül nincs érdekes színdarab. Emel­lett .a darab legjelemtősdbb két alakija nő, akik szemben állanak egymással, egyifelül a ki irigykedésével, asszonyi iféltékenykedéssel mindenfelé csak bánatot okoz s ellentéteként a másik, a szerény, egyszerű, .jólelkű terem­tés, aki kénytelen amazzal felvenni a harcot. Ezt a két asszonyt Gömöri Vilma és Szahner Olga játszák. A Iférfiszereplők: Baráti, Kör­mendy és Turámyi. * A tangó és a francia Akadémia. Párisból írják: Megtörtént az a várva-várt, nevezett ülése a francia Akadémhiának, a melyen nem kisebb nagyság, mint Richepin értekezett a — tangóról. Már órákkal az ülés megnyitása előtt elegáns közönség tolongott 1 a balhatatlanok kapuja előtt s mire az elő­adó a dobogóra lépett, zsúfolásig megtelt a nagyterem minden zuga. Feltűnő volt, hogy az akadémikusok tüntetően bojkottálták Ri­chepin előadását; mindössze négy halhatat­lan érzett vágyat a tangÖ himnuszának meg­hallgatására. Megvigasztalhatta azonban Ri­chepin-t az a körülmény, hogy ez a négy kí­váncsi ur a négy — legöregebb akadémikus volt, akik a hallottakon felbuzdulva még a kipirult arcú mondainebnél is lelkesebben tapsoltak kollégájuknak. Eredeti angol teasütemények, dessert bonbonok, svejci tejcsokoládék. Ruff cukorkaüzlet Kárász-utca Ungar-Mayer palota. : r ^ 1 Feketesas- és A \ Csekonits-u. sarok. *• 75 Telefon : 759. / október 29-én (3rii Istenek is HŐSÖK. Nagyhatású történelmi dráma szines ké­pekben 4 felvonásban. Teljes két órai műsor. I. rész Hypomenes II. „ Dyonisos és Eros III. „ Az argosi szűz IV. „ Nymphák fátyola. Az előadások pontosan 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Lfl fiB&VBRRH: Pahom58,pii­bolysz§kiHv l.belyss, II. fis, III. Hely 38. bafeaáli ÉS Byepmekett 211. flzefiteli. W OJ LEMLE kalap- ás uri-dlvat raktára SZEGED, Klauzál-tér. • • • • • • • • Fekete, szines kemény és puha kalapok, Habig, Bor­zalinó legnagyobb válazs­tékban. Ingek, nyakkendők, "űernyők botok, gallérok, kézelők a legdivatosabb kivitelben kaphatók. — Ja­vítások jutányosán eszkö­zöltetnek. Házvesefg ti cinek ajánlkozik intelligens 35 éves úrinő magá­nos úrhoz, kinek hűséges gondozója lenne. Mindenhez ért, kitűnően főz, vidékre is el­megy, fizetés megegyezés szerint. Házvezetőnő e lap kiadóhivatalába Helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom