Délmagyarország, 1913. október (2. évfolyam, 228-254. szám)

1913-10-29 / 252. szám

1913. október 323. DfíCMAGYARORSZXG ^ ». a magyar hiteléletben is, mert hiszen 'tudva­levő, hogy Németországgal élénk üzleti ösz­szeköttetésben vagyunk. Az azonban túlzott optimizmus szerintem, hogy a német biro­dalmi bank példáját követni fogja az Osz­trák-Magyar Bank e hó 30-ára összehívott főtanácsülése. Tudomásom szerint ezen az ülésen a bankráta szóba sem ikerül. Remél­hető azonban,, hogy január, vagy február hóban az Osztrák-Magyar Bank is le fogja szállítani fél százalékkal a mostam kamat­lábat és ennek hatását már intenzivebben fogják érezni a magyar pénzintézetek és a (hiteilkereső közönség. — Egyelőre a magánhitel mobilizálására lesz jótékony és üdvös hatással a német j 'bank-kamatláb leszállítása. És tekintettel » arra, hogy nálunk a kereslet nagyrészét a magánhitel bonyolítja le, bizonyos, hogy je­lentékeny megkönnyebbülés lesz észlelhető a magyar piacon is, amelyet a jövő év első felében, mikor az Osztrák-Magyar Bank is valószinüleg leszállítja a bankrátát, hamar fog követni az általános javulás és a krízis lidércnyomásától való megszabadulás. És ha egyhamar nem is várhatjuk iazt, hogy a ban­kok két év előtti düs arany esője ismét meg­ered, de biztosan remélhetjük, hogy mihama­rabb elkövetkezik az, hogy minden tisztes, méltányos, produktív célra szükséges reális hiteligényeiket ki lehet elégíteni. Az ilyen kí­vánatos irányban mielőbb bekövetkező javu­lásnak első örvendetes tünete a német biro­dalmi bank kaimatlábleszáffitása. atíSKESKBacöüBB ¥3££3Ba£BassaaNH&aBBGBtisa3NBB3fflasfia:BOBnBBa3saBH9SKBBa0uoa&!r3£aaiiBaa&iCG!niia A sajtó és az esküdtszék reformja. — Ankét a minisztériumban. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház igaziságügyi blzot^síága 1 már ma í délután megkezdette a sajtójog uj szabályozásáról szóló törvényjavaslat 'tárgyalását. Mivel a. bizottság ugy állapította meg a munkapro­gram ját, hogy naponkiéi ülést tart, kétség­telen, hogy két-három nap alatt befejezik ,az előkészítő tárgyalást és a bizottsági jelentés' már inoveimber 4-ém a képviselőház elé kerül. Ebben az esetben november 8-án, de legké­sőbb november 10-éh már a képviselőház plé­numa tárgyalja a javaslatot, amelyből ily módom még a delegációk ülésszaka előtt, azaz november közepén már törvény lesz. Az igazságiigyiminiszter a® uj saj tótör­vényjavaslat bizottsági tárgyalása előtt meg akarja hallgatni azoknak a véleményét, aki­ket a javaslat legközvetlenebbül érdekel -és érint. Meghívta tehát mára az Otthon Arók és hírlapírók körét, hogy velük a javaslat ter­vezetét megvitassa. A tanácskozásról, mely délelőtt tizenegy órakor volt az igaaságiíigy­íniinisizteriuimban, a következőket jelenti tu­dósi tónk : Á tanácskozáson az egytóíüvö igaZiság­ügyminiszteren kivül megjelentek Vadász és Tőry államtitkárok, Bernolák Nándor dr., az igazságügy,minisztériumba beosztott Ítélőtáb­lai ibáró, Hegedűs Kálmán országgyűlési kép­viselő, a javaslat parlamenti előadója. Az Otthon részéről ott voltak Rákosi Jenő, Ke­nedi Géza, Kozma Andor, Kóbor Tamás és Hervay Frigyes. A mai napon általánosság­ban megvitatták magát a javaslatot és egyes szakaszait. A miniszter holnap meghallgatja a Bu­dapesti Üjságirók Egyesületé-nek vélemé­nyét, azután pedig tanácskozásra hívja a Pázmány-egyesületet és a Szakírók Egyesü­let-ét is. Aradról jelentik: Az aradii ügyvédi ka­mara választmányi ülésén foglalkozott az uj sajtótörvényről szóló kormányjavaslattal ós elhatározta, hogy (föliratot intéz az igazság­ügy miniszterhez. A fölirat több szempontból bírálja a tör­vényjavaslatot. A kamara sajnálatát fejezi ki, (hogy az igazságügyiminiszter a j avaslat elkészítése előtt nem küldte le a tervezetet az ügyvédi kamaránák és helyteleníti, hogy sajtópörökben az esküdtszék hatásköre csök­kent. A kamara helyeselné, ha a közönséges bűntényeket ismét szakbiróság hatáskörébe utalná. A kamara attól tart, hogy az esküdt­bíróság elnökének az esküdtek tanácskozásán Való jélenléte nem csupán arra fog szorítkoz­ni, hogy az elnök jogi tudásával és nagy te­kintélyével teljesen (befolyásolja az esküdte­ket, amikor azt látja, hogy az ő jogi meg­győződésétől eltérő határozatokat akarnak hozni és mindig (fog módot találni ujabb ma­gyarázatokra és kioktatásra, mindaddig, a mig az esküdtek az ő ákarata szerint való ha­tározatot neim hoznak. Igy az esküdtszékből egyszerű egyes birói rendszer lesz. lA fontos büntettet peidig a törvényhozás azért emeli ki az egyes hirő hatásköréből és azért vitte társas bíróság -elé, mert nagyobb biztossá­got .nyiujt a birói elfogultság ellen. Az esküdt­bíróság tekintélyét a közönség előtt is le­rontja az a körülmény, hogy az esküdteknek csak az elnök felügyeletével szabad tanács­kozni és határoznia. A sajtóperek azért ke­rültek az esküdtbíróság hatáskörébe, mert aa esküdtbíróság intézménye a sajtószabadság kiegészítő része. Ez az elv a javaslat követ­keztében veszédéimezteti a sajtószabadságot. A fölterjesztés azzal végződik, bogy ha az esküdtszéki intézmény rossz, akkor el kell törölni, de az államhatalomnak nem szabad egy intézményt lejáratnii. A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya ma délután rendkivüli ülést tartott, amelyen Márkus Miksa elnökölt. So­kan jelentek meg, tekintettel az ülés fontos­ságára. Az elnök előterjesztette, hogy az igaz­ságügyminiszter meghívta az ujságiró-egye­sületet, bogy az elnök és három választmá­nyi kiküldött a holnapi ankéton jelenjen meg s tárgyalja, le a tervbe vett reformokat. Töb­ben felszólaltak és azt vitatták, vájjon az egyesület küldj önre ki a holnapi ankétre megbizottakat? Végül is agy határoztak, bogy az egyesületnek nincs módjában a hol­napi ankéton az álláspontját kifejteni s -mi­vel e tárgyban szombaton fog ülést tartani az újságírók egyesülete, kéri a minisztert, hogy balassza el a holnapi ankétot. A mai határozatot holnap az elnök és bá­rom kiküldött Választmányi tag fogja átadni az ígazságügymdniíszternek. A nemzeti munkapárt csütörtökön, októ­ber 30-án délután hat órakor értekezletet tart, amelyen az igazságügyi bizottság által már letárgyalt törvényjavaslatokat, ezek között az esküétbir óságokra vonatkozót is, tárgyalná fogják. Védő és orvosszakértő konfliktusa a bíróság előtt. (Saját tudósítónktól.) Kedden délelőtt tárgyalta a szegedi Ítélőtábla Biró Vilmos 'táblabíró elnöklésével azt a rágalmazás! pert, amélyet Gyuritza Sándor dr. törvényszéki orvos feljelentésére, az igazságügyminiszter felhatalmazása folytán a királyi' ügyészség indított Eisner Manó dir., szegedi ügyvéd 'el­len. A tanács előadója Orosz Pál, -szavazó­birája Csizinszky Ágost táblabírák voltak; a főügyészséget Harsányi Elemér berendelt királyi' ügyész képviselte, a vád'lött ügyvédet Gráber László dr. pancsovai ügyvéd, a neves kriminálista védte. Az ügy előzményei ismeretesek. A Sze­gedi Gazdasági 'és Iparbank negyedmilliós sikkasztási bűnügyében az elmúlt év máju­sában, letartóztatták Jutkovics Géza szegedi fakereskedőt, akinek a családja Eisner Manó dr.-it kérte fel a vádlott védelmének 'ellátásá­ra. A büntető ügy annak idején országos íeü­tünést keltett, nagy völt az elkeseredés a vádlottak ellen és a védő hiába igyekezett Jutíkovicsot, akli nagybeteg volt, szabadlábra helyeztetni. Amikor a hátgerincsorvadásban és látóidegbénulásban szenvedő szeren­csétlen a fogházban egyik szemére egészen megvakult, Eisner d!r. kérelmet terjesztett elő a vizsgálóbírónál aziránt, hogy Jutkovics vizsgálati fogságát or­vosi kezelés mellett az állami szemkórház­ban tölthesse. A vizsgálóbíró e kérelem foíy­I táin elrendelte, hogy Berger Mór dr. és Gyu­ritza Sándor db. törvényszéki orvosszakér­> tők mondjanak véleményt arról, hogy iindo­1 kolt-e a védőnek ez a kérelme? A törvényszéki orvosok véleménye az volt, hogy a vizsgálati fogság ugyan nem árt a fogoly állapotának, de Berger Mór dr. mégis, annyiban eltért Gyuritza vélemény,é­tőíl, hogy feltétlenül kivánatosaibbniak jelezte -a gyógyintézeti kezelést. A vádtanács ezen vélemény alapján a védő kérelmét elutasí­totta. Eisner dr. végül Hollós József dr. és Leitner Viillmos dr. ellenőrző orvosszakértők meghallgatását kérte, akik a törvényszéki orvosokkal merev ellentétben azt adták elő, hogy Jutkovics súlyos szemidegsorvadáshan és hátgerincsorvadásbam szenved és a vizs­gálati fogság a betegség lefolyását nagyban súlyosítja. Ezen vélemény után a királyi ítélőtábla Jutfcavicsot azonnal szabadlábra helyezte. Annak az izgalmas harcnak, amely a szerencsétlen tabetikus szabadsága köriül folyt, egyik epizódjaiként történt az, hogy néhány nappal a királyi tábla határozata előtt, Jutkovics — magához kéretvén védőjét — a vizsgálóbíró szobájában, térden fetreng­ve és sirógÖTCSök között panaszolta el Eis­ner dr.-nak, hogy 'Gyuritza azt mondta neki: „Minek erőszakoskodinak maga meg a védő­je, magának szemidiegsorvadása van, úgyis ímeg kell vakulnia, várja be türelemben- a végét, minek magának a szabadság?" A védő csillapító szavakká! igyekezett megnyugtatni tttonfótfrlíH Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan #miililM|i felszerelt raktárunkban kizárólagsa- (9j"5lUl JuUS>ZIalO>OI| ját készítésű, elsőrendű bútorok, íiifllVfsMítel minden versenyt felülmúló árban OBlOÍI eHlfl"a — kedvező fizetési feltételek mellett e—.j ts... p.i.. wz-dl 1a - is kerülnek eladásra. WM U]05-J|0r8t If (Hertfsz p^Hel szeibei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom