Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-09 / 185. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁQ Í9l3. augusztus 5. tisztek beszél,iik, bogy számos bolgár tisztnél és katonánál elfoigaitásuk alkalmával nyak­láncot találtak, amely megölt török gyerme­kek ujjaiból állott. A bolgárok ezeket a nyak­láncokat aiBulettként viselték. Bukarest, augusztus 8. Hire jár, hogy Fiirstenberg herceg osztrák és magyar kö­vet és Pasics szerb miniszterelnök legutóbbi tanácskozásának tárgya a két állam közele­dése volt. Ez a közeledés gazdasági téren történnék. Bukarest, augusztus 8. Toncsev és Radeiv bolgár .delegátusok 'tegnap a következőket je­lentették ki: — A delegátusok között tárgyalás van folyamatban a kölcsönös egyházi és kulturá­lis engedményekre vonatkozóan. Bulgária ja­vaslatot tett, amelyben kifejti, bogy Török­ország ellen a népek imieigszaibalditásáxa in­dítottak háborúit és ezt ,az elvet fönn kell tar­tani a háború befejezése után. Ezért .Bulgária azt kéri, hogy a négy hatatom a megjhődb tett területeken adja meg az aiultonámiát a bitközsiégiEiknek vallásra való tekintet nélkül. Görögország ezzel szemben a reciprocitás el­ve alapján kizáróan csak a bolgár hitközsé­geket és iskolákat akarja megitürnii, Szerbia pedig eddig hallaná sem akar idegen hitköz­ségek autonómiájáról. Konstantinápoly, augusztus 8. A nagyha­talmaknak a portánál tett ilépése látszólag teljesen célt tévesztett. Egy nagyállásu sze­mélyiség kijelentette, Ihogy a jegyzék nem keltett fájdalmas meglepetést. ,A nagyvezér környezetiében azt mondják, hogy a porta a határok megállapítására vonatkozóan nem fog tárgyalásba bocsátkozni, hanem meg fog maradni ismeretes álláspontján. Szófia, augusztus 8. Illetékes helyen ál­lítólag bizonyítékok vannak arról, hogy Tö­rökország Drinápolyon tul előre akar nyo­mulni, nyilvánvalóan .azért, hogy tráciai igé­nyeinek kielégítésére zálog legyen a kezé­ben. Tegnap óta Hernáni felől ágyudörgést hallottak Drinápoly irányában és délről is. A nyírbátori választás. Nyírbátorról je­lentik: Mivel Balthazár Dezső püspök a je­löltségtől visszalépett, egyhangúlag Laehne Hugót választották meg ,a nyírbátori kerü­let képviselőjének. a a ei a a b II • II b FOCrá szájpadlás nélkül. Az általam készitett rágásra kitűnően használható a valódi fogaktói fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továboá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készitek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigy ó-utca 1. sz. SZEGED. ®BS®SSB®®S®®S®®®® Sáfár László halálához. — Apróságok az újságíróról. — (Saját tudósitónktól.) A magyar újság­írás egyik derék, régi munkás®, Sáf ár László, akinek Szegedien is .kiterjedt iisimieretséigie volt; mint megirrtiuk, tegnap Biudla,pesten hirtelen •meghalt. Körülbelül oniásifélévig iSzeigeden is 'dolgozott, Sáfár László, innen .aztán Aradra hívták mieg, a Függetlenség felelős szerkesz­tőjének. Az ©lhlalláfoizása. tragikus Ikörül'mé­nyiek között töritént, tegnap összeesett az Ül­lői-utón és imire <a Szent István kórháziba szál­lították, útközben meghalt. A rendkívül ide­ges, ötvenöt éves derék újságíróit, mint az orvosok megállapították, a szive ölt meg. Sáfár valódi mintaképe volt a pedáns, kötelességtudó szerkészítőikmik s egész ujság­iró nemz e'délk nőtt .föl a keze alaitt. Eiigyelímét semmisem kerülte ki s emlékét tömérdek jó­ízű apróság őrzi meg. Botrányosam rossz kéz­írása veit s a szedők ,valóságos konziliiuimiot tartottak, valiahányisteo-r, egy-egy írását ki .kellett sürgősen szedni. Rólla mianaidt fönm az a szállóige, hogy h.a rossz írása miatt panasz­kodtak, dühösen fortyant föl: — Én megtanultam inni, a szedő urak ta­nuljanak meg olvasni! A legpompásabb dolog egy esfcröidtszélki tárgyaláson esett mieg vele. A budapesti es­küditbiirósíág Zarándi A. 'Gáspárnak, ;a pár év­vel ezelőtt váratl aüml elhunyt újságírónak ki rály,sértési sajtópörét tárgyalta, A vád az volt ellene, bogy Kossuth Lajos; temetése után nyilt levelet intézett az azóta megszűnt Olvasd! cimü mérges lapocskában a király­hoz ós .tanácsokkal látta el az uralkodót. Egye bekben megírta azt is, (hogy ©gy koszor,uval örökre lekenyerezte volna a magyar nemze­tet, de ugy látszok, megint tianáteisosaira hall­gatott, akiktől mjeim tanácsos tanácsot kérni. A budapesti esküdtek kknoindoitltáík, ihogy >a közleményben nincs király sértés-, Zanánidi azonban mégis bünlös, mire a törvényt alkal­mazó .bíróság a cikk iróját egy eszfenldei ál­lamfogházra ítélte. Miikor Zsitvay Leó, a tör­vényszék akkori elpölke az ítéletet kihirdette, a vádlotthoz fordult: — Vanl-e .két elfogadható 'kezese, akii'k hajlandók öt-ötszáz forintot le tanul; külön­ben nyomban lecsukatom — Igenis van, mondotta Zarándi, az egyik Sáfár László, a másik Erdélyi Gyluia, mind a kettő szerkesztő. — Sajnálom, vágott közbe Kozma Sándor főügyész, ki .a vádat képviselte, Sáfár Lász­lót nem fogadhatom el, mert hozzá eddig mindig mint vádlotthoz és nem mint kezeshez volt szerencsém. Ezután Erdélyi Gyuláit szállították elé. — Mi a .fogilálfcozásal — tudakolta az el­nök. — Szerkeszt. A Baidia 'ós Vidékét szerkesz­tem. — Sajnálom, volt ez elutasító válasz, de én azt a lapot nem ismerem. — Én még jobban sajnálom, mondta Er­délyi, ímert annak a lapnak egy müveit csa­lád asztaláról sem szabadna hiányozni. — Egy kis aprópénzre* ötszáz forintra lenne szükségünk, — szólott Kozma Sándor. A szerkesztő panyókára vetett havelok­jába nyúlt. -•- Annyi épen nincs nálam, hanem be­széljen az Akadémia s átnyújtotta Szinnyey Józsefnek ,a magyar íróikról szóló gyűjtemé­nyét. Zsitvay olvasta: Mindszenti Erdélyi Gyu­la született Gödöllő®, apjia református pap volt, azután visszanyújtotta az önéilatleiriást: — Kérem, ez nem telekkönyvi kivonat. Visontai Soma dr. a 'védlő etrrie fölpattant helyérő1!: — Kérem, ha som Sáfár László, seim Er­délyi nem jó kezesnek, iáikkor w egyik jótálló én leszek. Arna kérem az elnök urat, hogy méltóztassék tíz percre az ülést fölfüggeszte­ni, ihogy addigra nemcsak egy, hanem akár tíz lipótvárosi háziurrall térhessek vilssaa. Sáfár László ezután sdlia sem szerepelt kezes gyanánt, hanem megmaradt még szám­talan izben vádlottnak, de mivel mindig iga­zat irt, neim itélhétték el. színház, művészet. * Száz uj darab. Az idén Berlin városa határozottan rekordot tart a színházi tervez­getések terén. Kis híján száz körül jár az elő­adásra elfogadott darabok száma. Persze, jókora balgaságnak kell lennie abban az em­berben, aki elhiszli, hogy ezek ta darabok har­mincöt hét alatt mind megteszik azt az utat, amely a bíráló asztaltól a sugó könyvállvá­nyig terjed. Jósolgatni hálátlan mesterség. Annyi bizonyos, hogy most is Reinhardt iránt a legnagyobbak a várakozások és jog­gal. Az ö játékrendjének Shakespeare lesz az uralkodó planétája. Kétségtelenül erős versenytársra fog találni Barnowsskyban, a Lessing-szinház uj 'igazgatójában, aki boldo­gult Bahrrn Ottó utján igyekszik tovább ha­ladni Ö mutatja be Molnár Ferenc LMiom-át is. Elénk érdeklődés élőzi meg a legfiatalabb színház, a Küttstler-tlheater működését. Riti­ner Rudolf, a színpadhoz visszatérő érdemes színművész, az egyik igazgatója a .színház­nak, amelynek főrendezője nem más, mint Iltíuptmann Gerihardt, aki imár a bemutató előadást a Teli Vilmost is vezeti. * Hauptmann Gerhardt uj drámája. Az egykori .berlini Kuríürstenoipiedból alapí­tott KünstleirthelaJter hirdeti ®z uj Houpt­mann-,dráma bemutatóját. A darab .cselekmé­nye a régi Mexikóban játszódik; áhbán a kor­ban, íameilylben .a spanyolok meghódították a birodalmat és összeomlott az asztékék ural­ma. Az uijidonisáig ciime a dráma1 mesesizierü, szimbolikus jelleigénielk megfelelően A fehér üdvözítő fesz. * Popper Dávid halála. Megírták a la­pok, hogy Badenben meghalt Popper Dávid, a viliág legelső cselllómüvésze, a budapesti m. kir. Zeneakadémia tanára. Váratlanul, hirtelenül, .hetven esztendős koráiban. Igen nagy csapás ez ,a művészetre, egyelőre pó­tolhatatlan' veszteség a magyar zenei életre nézve. Popper Dávid művészetének beható méltatása nem a futó napi események kró­nikásának föladata: ez a zenetörténetemre vár. Csak röviden lehet rólla megemlékez­nünk, mint nagyszerű művészről és nagy­szerű emberről, akinek a szive ép olyan ne­mes volt, mint amilyen ragyogó az elméje. Főleg az asszonyok rajongtak az ősz orosz­lámfejü, égő szemű mesterért, aki pezsgő rit­miká'jának szárnyalásával, Ikantiténájának melegségével nagyon tudott hatni a szivük­re. De mint társasági embert is rendkívül, szerette mindenki, bár ő maga nagyon is megválogatta, hova és kihez megy. Legin­kább haragudott, ha vacsora után azzal akarták vele megszoltgáltatnii, amit evett­ivott, hogy fölkérték, játsszék valamit. Egy­két klasszikus válasza femmaradt. Legismer­tebb az, .amikor K. hírneves budapesti zene­barát házánál a .háziasszony hosszas unszo­lására eljátszotta egy saját szerzeményű, de csak tizennyolc ütemes rövid apróságát s a háziasszonynak (csodálkozó „Ennyi az egész?" kérdésére mintegy mentegetőzve azt felelte: — De nagyon keveset is ettem ám, iga­zán ... dm özv. Ruff Mórné cukorka-üzlete Kárász-utca, Corsó-kávé­ház mellett mennyül. bmhhhhíbbnbbbbüühk Állandóan raktáron tartja friss minőségben, a legolcsóbb árakon, nagy választékban a leg­előkelőbb márkájú bonbonokat: Heüler, Gerbeaud, Riquet, Schweici tejescsoko­ládékat, angol és francia teasüteményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom