Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-10 / 186. szám

1913. augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG 11. volt instruktorához. De ki tudja? Talán té­vednek, hiszen a regények mesefátyola át- j láthatatlan . . . — Vadorzók és erdészek. Miskolcról jelenítik: Tor esi László felsőbőcsi gazda, egy Balogh József nevlü barátjával vajdászmi ment báró Vay Eleimér Kernely erdejébe, Há­rom nyiulat lőttek s amint vadiászzeálkimányu­kat .hazafelé cipelték, szembetalálkoztak Pa­locsay István ós Ulda Tamás eridőőrökkel. A vadorzók, amint megpillantották az erdőőrö­ket, futásnak eredtek. Toresii csakhamar ki­fáradt a futásiban s mintán máskép nem birt menekülni, fegyverét lövésre emelte és elsü­tötte. Néhány serét Falocsay arcába fúró­dott, azonban még volt annyi ereje, hoigy a menekülő Vadorzó után lőjijön. Kétszer egy­másután lőtt ós .mlindiakét lövés talált. Torcsi végigvágódott a sáros talajon, ahonnan a má­sik erdőőr, Uldla, vállára emelve, nagynehe­zen bevitte Zsokéra. A megsebesült Palocsiay saját láibián vánszorgott be a faluiba, de -ott összeseit. Báré Vay Elemér minidkét sérültet kocsijára ültette és besaá'llittaitta őket a mis­kolci Erzsébet kórháziba, Torcsi barátját, Ba­logh Józsefet a csendőrök elfogták. A víald­orzók ellen megindították az eljárást. — Powhatan, a kövér rendőr. Furcsa, hihetetlen eset, mihelyt az itteni viszonyokon át a mi szemüvegünkön nézzük. Odaát Ame­rikában azonban ilyen világot élnek. Bellai­rében letartóztatták Powhatan kiérdemesült rendőrt. Nagyon kövér volt szegény Powha­tan, ugy elihizott, hogy munkát sehol sem ka­pott. Á felesége áldott jó ilélek, igy is sze­rette s PoWhatanjáért megtette azt, hogy ő állott be gyári munkásnak, elgömbölyödött élete párját pedig otthon hagyta asszonynak, hogy vigyázzon a gyerekekre, süssön, főz­zön., mosson, vasaljon. Igy szépen meg is voltak, amig egy humánus egyesület ágen­se föl nem jelentette, hogy nem keres, nem tudja eltartani a családját. Erre letartóztat­ták. A tiszteletreméltó ügynök egészen kor­rektül, betű szerint járt él. Nem tud a sorok között olvasni az istenadta. , — A „piszkos magyar." Fiuméből táv­iratozzák: Egy ablbáziiai magyar fiafaleimbeír tegna.p estefelé egy horvát származásra Ihölígy ismerősével sétált. Találkoztak Orlics Ivó dr. ottani bcirivát ügyvédjelölttel, aki horvátul megrótta a leányt, hogy nem sízégyentii-e mala­gát, mert „egy piszkos magyarral" séták Az inzultusból .szóváltás keletkezett,, mlajid1 a fia­talember a sértegető nevét kérldézte. Ez azon­ban nem volt hajdanidé magét megnevezni. A vitába sokan beavatkoztak és Orlios dr. egyik ismerőse közölte a magyar fiatialemiberrel megbántója nevét. Az ügynek möst loivagias uton lesz folytatása. — Amerika Humbertnéja. Nem ugy végzett, mint francia mintája, de tehetséges tanítvány volt Aregno Irma, az uruguay kül­ügyminiszter unokahuga. Szépségével, ra­gyogó modorával odáig vitte, hogy tiz mil­lió dollárt harácsolt össze hamis váltókkal és fiktív üzletekkel, de aztán megakadt, a hu­rok összeszorult a nyaka körül s. Montevi­decból Buenos-Airesbe menekülve ott agyon­lőtte magát. Az asszony, amikor végzett ma­gával, mindössze harminc éves volt s né­hány évvel ezelőtt érkezett Montevideóba. Uruguay .fővárosába, ahol klasszikusan szép arca és sok vonzó tulajdonságaival az egész társaságot meglhóditotta. Föl is használta po­zícióját, fényes életmódra rendezkedett be, az előkelő világ minden szórakozásait végig­élvezte, nagyban játszott a lóversenyen. A pénzt aztán mindehhez a legügyesebb szél­hámosokkal szerezte meg. Miniszter nagy­bátyját is elbűvölte, utóbb az ő nevére ren­geteg váltót számitoltatott le. Elválhatatlan barátnője volt a gazdag Rubinon Eulália, aki­nek vagyonát szintén elkaparintotta, ver­senyistállói nyelték a pénzt. Végül játszott a börzén, vett és eladott s kliense lett az ösz­szes bankoknak, amelyek biztak benne, mert az első kötéseit mindig visszafizette. Mikor aztán megneszelte, hogy vége van, leleplezik, ékszereit elzálogosította s a letartótzatás elől Buenos-Avresbe s ott a halálba menekült. Nagybátyja le akart mondani a botrány miatt. A nyomozás bűntársak után kutat s előkelő embereket súlyosan, kompromittál a botrány. — The Standard életbiztositó-társaság magyarországi fiókja értesiti t. ügyfeleit, hogy szegedi és kerületi föügynökségét Kohn Mór bőrkereskedő úrra bírta, Szeged, Szé­chenyi-tér, városi bérház. — A telefon szerencseszámaí. Nem­csak Kisnagynak, Törökországénak vannak szerencseszámai. Van a telefonnak is. Meg­történt, hogy egy fiatalember, erősen tagolva a számokat, a központtól kérte, hogy kös­sék össze 6—10—13—17-val. „Ilyen telefon­szám nincs!" — hangzott a válasz. A fiatal­ember még kezében tartotta a kagylót és iime, nemsokára jelentkezett Moskovitz cipő­gyárának szegedi képviselete. A telefonos­kisasszony megértette, hogy a 6 gyermek­cipő, a 10 és 13 egy elegáns női cipőnek, a 17 pedig a legfinomabb sevrócipőnek jelenti az árát a kitűnő keresett cipőüzletben. Bútor zálUtásokat hely- (Jflg^f BdlŐ ben és vidékre, berak­— — szóllitó tározást száraz raktár helyiségben eszközöl Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34. •aaBBBBBaBBnasiiBBDBBBBBaxsaiiaBBBBaaaBiiDHBaaaaBBBBBBi KÖZIGAZGATÁS Küzdelem a sertésvész ellen. — Miniszteri rendelet Szegedhez. — (Saját tudósitőnktól.) A sertésvész meg­akadályozására Ghilldny Imre báró földmi­velésügyi miniszter uj rendeletet készített, amelyet ma küldött meg Szeged hatóságá­nak. A rendelet ez év október elsején lép életbe és a sertésvész ellen való védekezés­ről tartalmaz az eddiginél radikálisabb in­tézkedéseket. Közli a miniszter, hogy azok­nak a sertéseknek a beoltását, amelyek fer­tőzöttek, a hatósági állatorvos ingyen tarto­zik végezni. A rendelet főibb részei a követ­kezőik: A sertésvész (sertéskoleraa) elleni véde­kezés táragyéban, kiadott 1898. évi rendjeleit a változott viszonyok folytán már nem felel meg mindenben a gyaikorlasti követelmények­nek, Azért azt hatályon kivül helyeztem s a viszonyoknak megfelelő raj rendelkezéseket ál'Iapitottam. ímetg. Az raj rendelet, amit 1913. október Irén léptetek életbe, .azzal küldöm míe.g a törvény­hatóságoknak, ho.gy ;a rendeletet hállósága te­rületén leiglkiterjedtéhjb módon tegye közhírré és gondoskodjék arról, hogy ia.z foíyö óv ok­tóber 1-től megfelelő módon pontosan végre­Iba j tassék. Minit Ihogy a beteigség elleni védekezés si­kerei, a megbetegedéseik és az. elfhjulliások pon­tos bejelentésétől függ, a MhMetés. kapcsán figyelmeztesse a sertésbLrtqkiosukat, ia pászto­rokat, a henteseiket, a vágöbiatiosidkat ás miind­azütoat, afcilk slertések gondazSísáivail vannak megibiziva, hogy a birtokukban lévő fllletőleg gondozásuk alatt álló sertések megbetegedé­sét, vagy aizok élhullását a váriqsi hatóságnak azonnal jelenítsék be ós fiigyeliméztiessiék az ér­dekelt közönséget, hogy a betegség heielénté­sének elmulasztása vail kihágást követnek el, mely ,a legisziigorulbbain fog megtoroBaitinii. A városi hatóságot pediig utasítsák, hogy a ser­tések egészségi, állapotát állandóan éber fi­gyelemmel kilsérjék ós. mihelyt sertés megbe­tegedésről, vagy elhullásról értesülnek, arról azonnal tejgyenlelk jelentést: az I. fokú hatóság­nak és az illetékes városi m. kir. állatorvos­nak. Szükségesnek tartom a bör vénylhatóság fi­igyelmét. Ifieiíhiivni arra, hogy a rieádéletben 'a betegség elleni védekezésnél, főleg pediig a szállítási engedélyek kiiádiása klorniili a városi hatóságok az eddiginél jóval szélesebb, ha­táskörrel bízattak meg, nehogy a hatásköré­nek ezen kiterjesztése a ibetegiség elleni véde­kezésire káros kihatással legyen, gondoskod­jék a törvényhatóság arról, hogy az előljárésá igok a teendőik pontos ellátására kellően klok­tattasanak. Felhívom továbbá a törvényhatóság fi­gyelmét arra, hogy á0<^tertéspest.is (sertés­vész) szórványos fennállása esetén a rendelet szerint csakis udvarzárlatot kell elrendelni. Az állategészségügyi kerületekre felosz­tott városokban (ezildő szerint Débreoen, Kecskemét, Szabadka, Szeged, Mezőtúr, Zen­ta) az óvintézkedéseket csak azokban a ikeirü­'leiekiben kell végrehajtani, ameilyiek tényleg fertőzve vannak, a rendelet ezenkívül mó­dot nyújt .a hatóságnak arra, hogy a betegség járványa esetén a városoknak és .a fentebb emiitett állategészségügyi városi kerülebak­nek ne az egész területét, banean a betegség el­terjedéséhez és a helyi viszonyokhoz mérten.' •csak azt a részét helyezzék zárlat alá, amely­nek elzárása, a betegség elleni védekezés érdé­kében okvetlenül szükséges, továbbá mód van adva a ronidéletben arra is, hogy megokolt esetekben .bizonyos feltételek imlelleitt a zárliat alá helyezett városnak, állategészségügyi ivá­rosi ker ületnek elgyes vészmentes részei a zár­latból kirekesztessenek. .Ami a sertésVásárokát liililetii, a rendelteit szerint sertéspestissel (sertésivésszell) szórvá­nyosan fertőzött városiban a sertéseknek ,a he­ti és országos sertésvásánokira váló felhajtá­sa ninicsen megtiltva és 'bizonyos eseteikben a járványosán fertőzött városban, tartandó .heti és országos ser tésivásár okra is szabad serté­seket felhajtani, hogy az említett, könnyítésiek .a betegség szótlhuTColásiát eredményezzék, uta­sítsa a törványhatósiág az L folkiu hatóságo­kat, hogy a rendeletben előirt Jegiszülkségeseb intézkedéseiket imiinidenikor legszigorúbban hajtsák végre és az észlelt mulasztásokat és ikihágásokiat pedig elrettentésképen példásan torolják meg. Minthogy .az ed'dliigi tapasztalatok szerint a sertésekkel való házalás egyik legveszedel­mesebb terjesztője a sertéspestisnek, a tör­vénylhatósfáig nyoma(tákioisan nfasiiiti^a az I. fokú hatóságokat arra, hogy sertésekkel való házalás esetén .az előirt intézkedéseket késedte­lem nélkül hajítsák végrae éts az ellenőrzés igya­Ikorolhatása végett a sertéskeroskediőkiet íras­sák össze és azokról ipontos' nyilvántartásit vezettessenek. A sertéspestis terjoctéséndk megialkadá- • lyozása és a zárlati intézkedésekből folyó for­galmi korlátozások megszüntetése érdekében, felhívom a törvényhatóság figyelmét arra, hegy az olyan eseteklben, amikor a betegség még csak egyikét uidlvaribian, kévéé sertés közt állapittatik .meg, a sertések beojtálsia, avagy levágása által' a betegség terjedésének elejét lehet venni. Addig is amiig megfelelő törvényes felhatalmazás .alapján ilyen ese­tekben a sertéseknek ingyen kiszolgáltatandó oj tóanyaggail való beqjtása, illetőleg állami kártalanítás mellett való Msiajátitásla iránt intézkedheitiem, gondoskodjék arról, hogy olyankor, amikor valamely városiban a cse­kély számú fertőzött sertésállomány beoj.tá­sa, avagy levágálsa által .a betegség helyhez­kötése remélhető s a huilajidouas a beteg be­tegségére gyanús és a fertőzés gyanújában álló sertéseket önként,, kárpótlás nélküli 'le­ölni, avagy íbeojtatnii nem hajlandó, aiz- ilyen sertések valamely a város vagy a törvényha­tóság rendelkezésére állió alap terhére a tu­lajdonos beleegyezésével ibocsájtasisanak, avaigy birtokosoktól megvásároltassanak s le­vágás utján értékesittessemek. Az ©dldigi tapasztalatok szerint az idejé­ben alkalmazott vérsávó ojitásokkaJl nemcsak a sertéspestis áltál okozott veszteségeiket le­het jelentékeny mértékben csökkenteni, ha­nem a betegség terjedésének is gátat lidhiet vetni. Ghillány s. k. (-) A l^özépltészetl tanács ülése. Ma .délután öt órakor a középátószeti tan.áas Lá­zár György dr. polgármesiter elnöklésével •ülést tartott, amelyen .apróbb építkezési ügye­ket. intézett él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom