Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-17 / 165. szám

1913. julius 12. DÉLMAGYARORSZÁG 17. Milliók a viz alatt. — A folyók ismét kiáradtak. — (Saját tudósitónktól.) Kedd estétől szerda reggelig ismét szakadt a záporeső. Máramarosmegye összes folyói ismét kiáradtak. A folyók mellett levő összes községeket teljesen elöntötte a viz. Máramarosszigeten a Fuvaros-utcát, a Bandzsalgó-utcát ellepte a méter magas viz. Tizedike óta negyedszer önti el ,az árviz a megyét. A kár óriási. Az árviz, amint pusztító útjában föltartóztat'hatlanul veszedelembe sodort egy egész országrészt, megsemmisített virágzó falvakat, tönkretett városokat, vagyonokat, exisztenciá'kat, legvadabb munkáját a bányákban végezte, ahol milliós károkat okozott. A mult péntekről szombatra virradó éjjel tizenkét órakor történt, amint jelentettük, hogy a Maros áttörte az úgynevezett teleki-gátat és elöntötte egész Marosujvárt, viz alá boritva a fürdőtelepet, a szódagyárat és a sóbányákat. Az árviz pusztításáról megdöbbentő adatok derültek ki, amelyből megállapítható az is, hogy a horribilis kár és pusztulás vétkes könnyelműség következménye. A szászrégeni főszolgabíró pénteken sürgöny Heg értesítette a mar o,suj vári főbányahivatalt az ár közeled térő.1 ós bár egy 'egész nap állott, rendelkezésre, elmulasztották ugy a teleki-gát, .mint a fürdő eilőtt e/livezető 'védőtöltés megerősítését. A főbányahivatal vezetőségét uagyrészben terlieli ezért a .mulasztásért .a felelősség. Péntekről szombatira virradó éjszaka katasztrófája nem az első alkalom volt,, hagy a Maros veszélyeztette az itteni sóbányáikat. Még a nyolcvanas években, az akkori főnök, .Jahó Muya tanácsos a fenyegető árvizek elten ugy védekezett, hogy a Marost uj mederbe terelte s ott, ahol a régi úgynevezett holt (Maros és az uj meder elágazott, építtette a teleki védőgátat, egyben az uj vashíd tói a községbe vezető utat, mint védtöltést. JEzt a gátat és véd töltést eddig mindig a lehető legnagyobb gonddal tartotta, épségben a. főbányahivatal, mert hiszen milliók megóvásáról volt szó. Annál szembetűnőbb hanyagság és vétkesség, hogy a ihetek óta növekvő (Maros betörése ellen nem tettek semmit, a gát megerősitésére nem gondoltak,, sőt még 'csak azt sem tették, hogy abban az esetben, ha a gát nem lenne elég erős iá Maros vizáradásának meggátlásában, iákkor <a védőtöltés megerősítésével akadályozzák meg a Marosinak a bányákba jutását. Ez a védőtöltés tudvalevőleg a Maros és a bányák közt fekszik és egy arra való f^akember milliónyi kánt háríthatott volna el segítségével. A mostani főnök különben husz évig a pénztárnál szolgált és igy nem is lehetett szak tudása a technikai intézikedésék megtételére. Máskép nem történhetett rvolnia meg, hogy bár tízezren állnak ia bányavezetőség rendelkezésére, bár kétezer munkás felett rendelkezik, mégsem tudtak semmit sem tenni a veszedelem elhárítására. Igy történhetett, hogy az árviz, amely a milliókat jövedelmező bányákat tönkretette, anélkül, Ihogy .a bányalfőnÖkség csak egy fillért is költött volna a bányát védő ipart megerősítésére. Mérnöki bécslés szerint 10.000 koronával meg lehetett volna menteni a bányát, ha az óvintézkedéseket kellő időben megtették volna. Most a:z ablakokon ömlik be a viz és beomlással fenyegeti a bányát 8000 lélek lábai alatt. Ugocsa vármegyét a Tisza borzasztó árvizével valóságos tengerfenékké tette. Viruló rétek, kaszára váró búzatáblák, tengeriföldek kerülték viz alá. Hullák úsznak a Tisza babjaiban. A borzalmaik szörnyű tort ülnek az elpusztult falvak romjai között. Már betek óta düböngenek az ország e talán Legmostohább vármegyéjében a felleigssakadasok. Piszkos ár hömpölyög a begyeikről, egyre jobban dagadnak a Tisza hullámai, percrőbpercre borzalmasabbak az árviz rombolásai. Viz alatt áll az egész vármegye. A mult napokban még virágzó községek helyét csak egy-egy égnek meredő fal, meg pár hatalmas jegenyefa jelzi, amiket nem tudott magával sodorni az árvi«, ... • • . ; j Veié te, Királyháza, Szászfalu, iGödényház.a, Fekete,a,rdó, Feketeháza., Hetény, Csorna, Csepe, Tiszaszirma, Sásvár, Fanicsika, Tiszabecs, Tiszakeresztur és Tiszaujlak már csak voltaik. Koldusbotra, jutott a vármegye. Kilencvenezer holdat, — amely egy megye lakosságának reménye volt, amely egy széfes nagy környék exisztenciájának feltétele ivolt — nem aratnak az idén. iA szörnyű ítélet borzalmai minden emberi képzeletet túlszárnyalnak. Tiszaszirma, Sásvár és Tiszabecs megközeliitbetetlenek. Itt .a mentési akcióról szó sem lehet! — Az emberek napok óta étlen-szoinjan ülnek a fatetőkön 'és várják, míg lemegy az árviz. Vagy belépotyognak ia vizbe s legalább véige szakad a szenvedéseiknek. Hullák hemzsegnek a vizén. Bonyodalom egy csőd körül. — Kártérítési pör a szegedi törvényszéken. (Saját tudósitónktól.) Krausz Dezső, szegedi női divatcikk-kereskedő, kinek az üzlete a Kárász-utcán volt, májusban csődbe ment. A szegedi törvényszék csődtömeggondnoknak Kálmán Ákos dr. ügyvédet nevezte ki, a csődválasztmány tagjai pedig Papp Róbert dr., Eisner Manó dr. és Kállai Emil dr. szegedi ügyvédek lettek. Mikor a csődtömeg értékesítésére került a sor, akkor Winternitz Márton női konfektió kereskedő írásbeli ajánlatot tett a csődválasztmánynál és 3200 koronát igért az egész csődtömegért. A többit ez ügyre vonatkozólag az a kártérítési kereset mondja el, amelyet a szegedi törvényszéken a Pollák Testvérek jónevü női divat és rövidáru cég megbízásából adtak be. Ebben a keresetben Pollák Manó, a Pollák Testvérek cég beltagja 3000 koronás kártérítést követel a csődtömeggondnokon és a csődtömegválasztmányi tagjain, mert a kereset szerint a cég felüllicitálva a Winternitz Mártontól megajánlott 3200 koronát. 3500 koronáért szerződésileg megvette a csődtömeget, erre 500 korona előleget is adott és mégis a csődválasztmány a megkötött szerződés dacára Winternitz Mártonnak adta azt oda 3400 koronáért. Pollák Manó, a Délmagyarország munkatársának a következőkép mondotta el ezt az esetet: — Kálmán Ákos dr.„ a Krausz-fóle csőd tömeggondnoka eljött hozzám és elmondotta, hogy Winternitz Márton 3200 koronát, ajánlott föl a csődtömegért, de. a választmánytól megállapított 3400 koronát is megadta később, többet azonban ennél az összegnél semmiféleképen sem hajlandó adni. Kálmán dr. ekkor nékem fölajánlotta, hogy Ígérjek én többet érte, 3500 koronáért megkaphatom, En erre hajlandó is voltam. Kijelentettem, hagy adok 3500 'koronát a csődtömegért, ha biztosain megkapom ezért .az összegért. Kálmán dr. azt mondotta, liogy akár rögtön a szerződést is megcsinálhatjuk, ha előleget adok. Igy is történt. En ötszáz korona előleget adtam és abban állapodtunk meg, hogy a bátraiékos 3000 koronát három nap alatt köteles vagyok kifizetni. A szerződést mindjárt ott nálam, meg is csináltuk. Este 6 órakor megjelent nálam Eisner Manó dr,, a csődválaszmány tagja és kijelentette, hogy a csődválasztmány olykép-en határozott, hogy a csődtömeget Winternitz kapja. — Én ennek dacára már másnap, — be sem várva a szerződésben kikötött három napot, — elvittem a 3000 koronát Kálmán Ákos dr. csődtömeggondnofcnak és hangoztattam, bogy a szerződéshez ragaszkodom, ö azonban a pénzt nem fogadta el ás kijelentette, hogy a választmány határozata értelmében a csődtömeget Winternitz kapta. — És tényleg Winternitz Márton már a napokban meg is kezdte Kárász-utcai üzletben a 'csődtömegnek, felfrissített portékával való kiárusítását. Éin iis e célból akartam megkötni az üzletet és most, hogy ettől jogtalanul elestem, 3000 korona kártérítést követelek a csődtömeggondnókon és a csőd választmányi tagokon. Ez ügyben fölvilágositásért fordultunk Eisner Manó dr.-ihoz, a csődválasztmány tagjához, aki a következőket volt szives elmondani: — A Krausz Dezső-féle csődtömeget valóban Winternitz Márton szegedi kereskedő vette meg, de nem 3400, iharnem 3550 koronáért. A csőd választmány ugyanis Blau László szegedi szakértővel feibecsültette ,az üzleti áruraktárat, — megjegyzem, hogy Pollák Manó is fölbecsülte az áruraktárat ós erről irásos véleményt adott, — ós a becslés eredményeként, ugy találta, bogy az egyedül ajánlattevő Winternitz Márton által fett, ajánlat e tömegre nézve kedvező. Winterniiz Márton 3200 koronát ajánlott az árurakt,árért és a csődválasztmány utasította a. tömeggondnokot, hogy lépjen érintkezésibe Winternitzzel közölje vele, bogy a választmány 3400 koronáért eladja neki ,a csődtömeget, ha Winternitz hajlandó 3400 koronát fizetni, ugy kösse meg vele a szerződést, ha pedig Winternitz ennyit nem volna hajlandó fizetni, ugy hirdessem a tömeggondnok ajánlati versenyt. Winternitz hajlandó is volt. az áruraktárért 3400 koronát fizetni, ennék ellenére a tömeggondnok Pollák Testvéreknek, — amely cég nem is tett a választmánynál ajánlatot, sőt amelynek neve a választmány előtt, nem került szóba, — 3500 koronáért eladta a tömeget, amit utólag jelentett a esődválasztmánynak. — A válnszmány ugy találván, hogy a tömeggondnok nem hajtotta végre a választmány határozatát és túllépte hatáskörét, nem hagyta jóvá a Pollák-céggel kötött szerződést, hanem Winternitz Mártonnak utóajánlata értelmében, 3550 koronáért eladta jogerősen a csődtömeget. Nézetem szerint a választmány nem is határozhatott másként az adott esetben, ímert korábban már 3400 koronáért Winiternitznek kínálta, aki ezt az árat meg Is adta. Ez a tényállás. ' — A Pollák Testvérek-cég kártérítési követelésével a biróság fog foglalkozni, ha a keresetet tényleg beadják, de annyit mondhatok, hogy annak a követelésnek a csődválasztmánynyal szemben semmi jogi alapja, sem fogható értelme nincsen. Ha a Pollákcég reflektált a tömegre, tehetett volna ajánlatot a választmánynak és afelől nyugodt lehetett, hogy a legtöbbet ígérőnek adják az áruraktárat. iBSSHBBBBBBiSBBaBBHBRiBHBinaBBg •zőjpadlás nélkül. Az általam készített rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készitek továöoá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégitve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készitek, ! BARTA ÁGOSTON fogtechnikus, Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. BBBBBBlS^BBBBBiaBBBBraiSSO&SSSi