Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-12 / 161. szám

126. DELMAGYARORSZÁG 1913. julius 6. masan közölte a belügyminiszterről, hogy biz tos értesülése szerint Szófiában belső forradalom fenyeget. Jó forrásból azt is sikerült megtudnom, hogy Románia és Szerbia közt katonai egyezmény jött létre, miután Chistovo, a román katonai attasé Ítélete a lelhető legkedvezőbb volt az operáló szerb hadseregről. A háborúnak természetesen rengeteg az áldozata-. A lakosságot mélyen sújtja a harctéréin szenvedett nagy veszteség. Tiz ezerre mg a sebesültek száma, akiket a harctérről a szerb fővárosba hoztak. Nagy haj, ihogy a sebesülteket elhelyezni alig tudják, a kórházakban egyetlen hely sintos. A huszonkilenc katonai kórház közül négy-öt vían megfertőzve. Már az egyetemet is átalakították kórház céljára és 'Belgrádban nibcs üres lakás, amit kórházi célra le nem foglaltak, ahol ne lennének sebesültek. Ma délután megint egy hatalmas, negyvenhat vaggonhól álló vonat hoz fa a harctér rokkant'jalinaik egész légióját. Mindenki borzalmasnak tartja ezt a mostani hábony. Ez már nem 'is hadviselés, — mon.dják — hanem mészárlás és vad öldöklés. 'Ez a felfogás áta'l alkitetta az d^ész szerb közhangulatot. Ahol három-négy nappal ezelőtt még sajnálkoztak azon, hogy a szerbek testvérháboruba keveredtek, ott ma már a legnagyobb gyűlölet hangján beszélnek a bolgárokról. Nem is nevezik ellsr>tfeleiket bolgárnak, hanem egyszerűen vadállatnak (zivere). Es most már nem is 'óhajtják ugy a. megbékélést, hanem ádáz gyűlölettel hirdetik, hogy az utolsó szál emberig ki kell irtani ezt a nációt, ezeket a vérszomjas mongolokat, a kiktől a szláv vért is megtagadják. Ennek a hangulatnak köszönhető az is, hogy a kormánypárti képviselők most már azt követelik, hogy ne a Vardár, hanem a Strummiea folyó buján termő völgye legyen az uj szeribbolgár batár. Egyszóval a nagyszerb eszme határtalanul növekszik jelentőségben s erről a kormányihoz közel álló körökben a következő érdekességeket hallottam: — Már maga az a körülmény, hogy Péter király legutóbbi háborús proklamációja nem Szerbia polgárságához, hanem az összes szerbekihez szól, elárulja, hogy maguk a hivatalos körök is nagy Szerbiáról álmodoznak. —• Mili moji Srbi! (Kedves szerbeim!) igy hangzik a királyi szózat, amely a Duna, Száva és Drina túlsó partjain lakó tesitvérnépihez is adiresszálva. van, die különösen >a magyarországi szerbekhez intézte Botár. Kár, hloígy a mi szerbjeinknek itthon szép vagyonúik, zsíros földjük van és általában igen jó módban élnek, ugy, hogy bizonyára süketek maradnak e szirénhangokkal szemben. SZERBIA FÖLTÉTELEI. Belgrád, julius 11. Hivatalos körök kijelentése szerint Szerbia elvileg hajlandó fegyverszünetet kötni Bulgáriával, de csak abban az esetben, ha Bulgária nem a hatalmakon keresztül tárgyal, hanem közvetlenül kéri a békét. További föltétele a békének, hogy Bulgária garanciát nyújtson arra nézve, hogy a fegyverszünetet nem használja föl fegyverkezésre. Ha e feltételeket Bulgária be nem tartja, a szerb hadsereg előre nyomul és a bolgár hadsereget, mely teljesen körül van zárva, tönkre veri és szétszórja. KOLERA BELGRÁDBAN. Belgrád, julius 11. A kolera egyre terjed Belgrádban. Azt a városrészt, melyben az inficiálás történt és ahol a kolerás betegeket elkülönítették, ma teljesen elzárták a forgalomtól. A belgrádi egyetemet tegnap kórházzá alakították át. Tegnap a sebesülteknek olyan óriási tömege érkezett a szerb fővárosba, hogy a kevés számú orvosok nem győzik ellátni a betegeket és bekötözni a sebesülteket. Folyton ujabb és ujabb vonatok érkeznek sebesültekkel s azért egyre nagyobb szükség van orvosokra. Minden ellenséges hangulat mellett Szerbiában most már szívesen látják a magyar orvosokat is. KIUTASÍTOTTAK A PRESSE TUDÓSÍTÓJÁT. Belgrád, julius 11. A bécsi Neue (Preie Presse Szerbiába küldött tudósítójának meggyűlt a haja a szerb hadveaetősággel. A főparancsnok megvonta a 'határátkelési jegyet a tudósítótól, akivel közölték, hogy jól teszi, Iha nyomban elhagyja Szerbiát. Az újságíró táviratot küldött Pasics minisaterelnökihöz, siajnálfcazását fejezte ki bolgár-Barát tudósításai miatt és ígérte, ihogy a szerb sajtóiroda minden hivatalos közleményét ezután pontosan leadja lapjának. A kérésnek nem volt eredménye, a kitiltó parancsot már előzőleg aláirtak s a tudósítónak távoznia kellett Szerbiából. ÖSSZESZEDIK A HALOTTAKAT. Belgrád, julius 11. Tegnap óta a harctéren már csak jelentéktelenebb összeütközések voltak. Most a sebesülteket szedik és a halottakat temetik el. Azt hiszik, hogy egykét napon belül meglesz a fegyverszünet. A bolgár seregek képtelenek a nagyobb hadmüveletekre, de a szerb csapatok is teljesen kimerülteik. TÖNKREVERT BOLGÁR HADAIK. Zimony, julius 11. Toseff tábornok kiét hadosztálya közül egy lovas dandárt és jelentéktelenebb gyalogos csapatokat Vranja felé küldött, hogy háborgassa a szerb Drina-hladOisztály érintkezését a görögökkel. Víasinánál a szerbek rajtaütöttek a bolgárokon, tönkreverték, egy egész lovas eskadront foglyul ejtettek és a /bolgár golyószórókat elfoglalták. Ugy anakkor, amidőn ez az örvendetes jelentós ;a főhadiszállásra ért, Íhirül hozták, hogy a szerb hadak iKnjazsevácnál kétfelől megtámadták és elkergették a Bolgárokat. Kulicseff bolgár tábornok két hadosztálya rendetlen futásiban keresett menekülést és a második szerb sereg lovassága, /a Özveti-Nikola felől üldözi Belogradzik irányában a szétkergetett bolgárokat. Tegnap Radovics tábornok fontos stratégiai pozícióit is megtámadták a szerbek. A szerb .lovasság egy bravúros rohammal meglepte a bolgárokat, akik h anyiait-homlok menekültek. Hírek vannak a főhadiszálláson arról is, hogy a szerbek bevették Dzsumaját és szabad előttük az ut Küszstendil felé, miután Toseff tábornok két hadosztálya feloszlott. GÖRÖG GYŐZELMEK. , Athén, julius 11. A hadügyminisztérium a következő jelentést teszi közzé a Strumicai hadműveletekről. Tegnapelőtt egész nap szüntelenül üldöztük az ellenséget. A Belissi körüli hegyszorosokon és a Doiraníól Strumicába vezető utakon elkeseredett harc fejlődött ki, mely a görög csapatok teljes győzelmével és a bolgárok teljes vereségével végződött. A tegnapelőtti harcok a kllkissi és a doirani harcok folyományainak tekinthetők. A görögök előnyomulása Belissin át Strumic'a és Radivoste felé a negyedik^ J bolgár hadtestet veszélyes helyzetbe döntőt- : te. A szerbekkel szemben megerősített bolgár hadtestet veszélyes helyzetbe döntötte. A szerbekkel szemben megerősített bolgár pozíciókat az előnyomuló görög csapatok hátba támadhatták volna. A bolgárok azonban sietve föladták Isztip körüli megerősített állásaikat és a Beiissi-szorosba vonultak viszsza. A görögök azonban valósággal keresztülvágattak a bolgárokon. A görögök kilenc ágyut zsákmányoltak. Az ellenséget a görögök szünet nélkül a Strumica völgyig üldözték és eközben két katonaruhatárt zsákmányoltak. Tegnap a görög hadosztályok balszárnya Hanni Derven vasútállomásnál állott harcban. VISSZAVONULNAK A BULGÁROK. Berlin, julius 11 .Athénből jelentik: .Határozottan híre jár, hogy a bolgárok Szereszen kivül Kavallából és Dedeagacsból is távoztak. A igiöröigök Kavnllában eltávolították a bolgárok által lerakott aknáikat.. Belgrád, julius 11. Teig"nia.p az a hír érkezett ide, hogy minden pillanatban várják Küsztendilneik a szerbek részéről való elfoglalását. Grác, julius 11. A Grazer Volksblatt-nak jelentik Belgrádból: A Bregálnica körül vívott csata kilenc napi harc után tegnap véget ért. A bolgárok teljes kimerülésük miatt kénytelenek voltak a Bregailnica partján elfoglalt hadállásukat elhagyni és déli irányban Deinirkapu és Vardár felé visszavoniukű. Ennek a visszavonulásnak stratégiai háttere is van, mert arról van szó, hogy a bolgárok mindenáron meigakadályio'zzák a szerb ós a /görög hadseregek egyesülését. A görögök a Gyevgyeli és Vardár kö-zött lévő térségen fölfelé, Doiran és Strumica irányában nyomuknak előre. Tagadhatatlan, hogy a szerbek igen s'O'k helyen -nagy sikereket érték el, ámbár rettenetes véráldozatolcat kellett értük hozni. Üszkübben ezer meg ezer sebesült fekszik az utcán ápolás és segítség nélkül. A szeribek a. bolgároknak Vránja ellen intézett támadását visszaverték. Knyazevác még a bolgárok kezében van. MEGSEMMISÜLT IVANOV HADSEREGE? Athén, julius 11. A Belessi hegységben Pes'szen mellett vívott csatának igen nagy jelentősége van. A Kilkisz és Lahána mellől visszavonuló bolgár hadsereg két részre oszlott. Egyik része Demirhisszár mellett koncentrálódott, másik része pedig a belessi hegység szorosaiban megerősített hadállásokat foglalta el. Egy görög hadosztály előre nyomult a hegység ellen, két másik hadosztály pedig más utakon Dojrántól balra ment előre. A csata első napján a bolgárok maikacs ellentállást fejtettek ki. A rendkívül merész terepviszonyok miatt a görögök csak barom tábori üteget tudtak akcióba helyezni. A gyalogság ennek ellenére előrenyomult s alig néhány száz méternyire közeledett az ellenséges hadállásokhoz. Estefelé a görögök több pozíciót elfoglaltak, éjjel pedig a görög gyalogság az ellenség tüzelése mellett is folytatta támadását. Nyolcadikán elfoglalták a görögök a hegyszorosnak Strumica felé kivezető itt ját. A bolgárok hátrahagytak kilenc ágyut és nagyon sok hadiszert. A bolgárok ezernél töíbb sebesültet vittek magukkal a Strumicán át. A Tesszen mellett vivott csata közben a bolgárok segítséget kaptak Isztipból és Strumicából. E hadoszlopok egyikét egy görög zászlóalj heI gyi ágyukkal megtámadta s elvett tőle öt : ágyut. A Strumica mellett vivott csata kö-