Délmagyarország, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-11 / 160. szám

8. Gyula, a lipótimezci elmegy agyáité-intézet ápolója, aki már be is ismerte rémes tettét. A szerencsétlen áldozat Grünwald József, szentesi szülietésii, negyvenhárom éves .köny­velő, aki tegnapelőtt kara hajnalban meg­halt. Tegnapelőtt reggel az el m egyé gyitó-in ­tézet orvosa, Nagy dr. igazgatóhelyettes át­iratot küldött a budapesti rendőrfőkapitány­ságihoz, amelyben arról érési tette a rendőr­séget, bogy a Mpótmezei elmegyógyitó inté­zetben az éjszaka folyamán meghalt Grün-\ maid József szentesi születésű negyvenhárom éves könyvelő. Mivel a halottnak a testén igen sok ütődést és más külső sérülést láttak: azt a gyanúját közölte a rendőrséggel az or­vos, lehet, hogy ezek az iitödések és zúzódá­sok is befolyással voltak a halálra. Az orvos egyúttal azt is közölte, hogy a kórházban el­végzett vizsgálat szerint Loderer Gyula ápoló bántalmazta a beteget. Az orvosi értesités még azt is közölte a főkapitánysággal, hogy Lodiereren ikiviil még két ápolót elbocsátott a kórház szolgálatából és kérte a. rendőrség sürgős intézkedését. A rendőri bizottság még aznap kiszállott a lipótmezei ©limegyógyitó­intézetbe, hogy megállapítsa Grünwald Jó­zsef halálának a körülményeit. A rendőrség itt' az ápolók előadásából megállapította, hogy Grimwald Józsefet julius negyedikén hozták a z intézetbe és egyelőre a fiigyelőhelyi­ségben helyezték el, amelynek felügyelete Loderer Gyulára volt bizva. A rendőrség ki­hallgatta Balázs József ápolót, aki elmondot­ta, hogy julius hatodikán éjszaka a figyelő helyiségben őrködött Loderer Gyulával. (Ek­kor észrevette, hogy Grünwald József több izhen fölkelt az ágyából, amire Loderer egy­szerűen hasbarugta, de oly erővel, hogy a be­teg az ágya alá fordult és rettenetesen nyö­gött kínjában. Amikor valamivel már job­ban érezte magát, előmászott az ágy alól ós újra járni akart, de ekkior megismétlődött az előbbi jelenet és újra megrugdosta Loderer. Körülbeül hét-nyolc ilyen rúgást tett a bru­tális ápoló, amitől a beteg ember olyannyira rosszul lett, (hogy most már igazán nem za­varta az ápoló éjszakai nyugalmát. Kihall­gatták még Deé Pétért, aki szintén ápoló a ilipótmezei elmegyógyitó intézetben. Ez esalk annyit tudott elmondani, hogy Grünwald Józsefnek nem volt semmi sérülése, amikor & kórházba hozták és julius 9-én reggel ő akadt rá a figyelő helyiségben lévő fekvőhelyén holtan. Lodererről annyit tudott mondani, hogy látta több izben, amikor a betegeket bántalmazta, a földre vágta őket dühében és olyankor a bokáikra állott. A betegek termé­szetesen ilyenkor meg sem tudnak mozdulni. A rendőrségen erre ismételten kihallgatták Loderer Gyulát és eléje tárták a terhelő val­lomásokat. A gonosz ember most már meg­tört a bizonyíték ok súlya alatt és elismerte, hogy valóban ő rúgta agyon a szerencsétlen Grünwald Józsefet, Védekezésében azonlban egy társát is belekeverte a szörnyű esetbe és azt mondta, hogy azzal együtt követte el szörnyű tettét. Társának a nevét a rendőrség egyelőre titokban tartja, mert eddig még semmi bizonyíték nincsen ellene. — A feketehimlő ! Tápiószeléről jelem tik: Mára teljesen elszigeteltnek tekinthet^ a feketehimlős járvány, amely a főváros köz­vetlen közelségél>en lépett föl fenyegető ve­szedelemmel. A gyors eredmény Földes Mór dr. tápiószelei körorvos érdeme. Egyik vi­zitje alkalmával a körorvos megállapította, hogy az Ábrahám-telek nevű tanyán a Se­regből odakerült rutén munkások közül há­rom feketehimlőben megbetegedett. Dr. Föl­des nyomban megtett minden óvóintézkedést, csendőröket kért a betegek elszigetelésére s fáradhatatlan munkáival a környék egész la­kosságát beoltotta. A tizenegy beteget elkiü­lönitették egy 'rögtönzött jánványikórházba, a melyet csendőrök őriznek. A betegek közül tegnap, illetve tegnapelőtt meghalt Hlaíba­nyik Jánosné, egy huszonötévé® ruténl me­nyecske és Vasgebó László beregiloncai mun­kás. Mára harmadik halottja is van a jár­ványnak, a kórházban az együk feketehimlős beteg ma hajnalban meghalt. — Balatonza­niárdiban nagy riadalom támadt tegnap a feketehimlő nmtt. Fiuméből érkezett a für­dőbe Susmel Paszkál vámfotiszt (héttagú csa­DÉLMAGYARORSZÁO ládjával. A fürdővendégek attól tartanak, hogy a fiumei család behurcolja a feketehim­lőt s panasszal fordultak a közigazgatási ha­tósághoz. A 'községi biró felszólítására a vám­főtiszt igazolta, hogy egész családját beol­tották s orvosi engedelemmel távozott Ekiimé­ból. — Rendőri krónika. Ma délben a Kele­men-utcán, az Európa-szálloda előtt egy pos­ta-autó, melyet Fekete Flórián vezetett, ösz­szeütiközött egy biciklistával;. A biciklin egy Erdélyi Pál nevű ember ült, aki szerencsé­jére még jókor leugrott a gépről Biciklijét az 'autó darabokra zúzta. — Délelőtt 11 óra­kór a Kálvária- és Zoltán-utca sarkán Kle­ment Ferenc két és fél éves leánykája a vil­lamos sínek mentén játszott. A temetőből be­felé jövő 24-es számú villamos vezetője ide­jén csöngetett, de a kis leány neki szaladt a kocsinak, amely elütötte. A kis leányt íköny­nyebb sérüléseivel szüleinek lakásán ápolják. — Özvegy Pászthy Kálmánná ma megjelent a rendőrsiégen és előadta, hogy tegnapi pana­sza a házában történt lopásról, tévedésen ala­pult. Kérte a nyomozás megszüntetését, mert az eltűnt ruhák megkerültek. — Délután fél 'három órakor, a Boldogasszony-sugárut 43. számú ház előtt, a 37-es számú villamosko­csi elütötte Todorovics Mihály gyálai lakós, 45 éves napszámost, aki a kocsiúton keresztül­menve annyira elbámult egy automobil né­zésében, 'hogy közben nem vette figyelembe, ja közeledő villamoskocsi vezetőjének, Vas Mihálynak a csengetését. A villamoskocsi már be volt ugyan fékezve mire Todorovics­Ihoz ért, Todoroviics mégis a fején könnyebb természetű sérülést szenvedett amit a közel­ben lakó Andrássy Ferenc dr. kerületi orvos bekötözött. Bútorszállításokat hely­ben és vidékre, berak­ározást száraz raktár helyiségben eszközöl FOGAK szájpadlás JÉ^É Az általam készített wf íjt"^^* rágásra kitűnően használható a valódi fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesen pótolják. Készítek továbbá arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bár­milyen javítást 4 óra alatt készítek. BARTA ÁGOSTON fogtechnikus. Kigyó-utca 1. sz. SZEGED. 1913. julius lí. KÖZIGAZGATÁS Ősszel épitik a kender­akadémiát és a preparandiát (Saját tudósítónktól.) Lázár György dr. polgármester ma éjjel érkezett vissza Buda­pestről, ahol az állajmvasuti beruházáson kí­vül, amelyről külön tudósításban számolunk he, az Újszegeden építendő kenderakadémia dolgában is tárgyalt a pénzügyminisztérium­ban, Tudvalevő, hogy az eredeti költségvetés a kenderakadémia épitési költségeit 400,000 koronában állapította meg, de mint utóbb ki­derült, a kenderakadémia nem ennyibe, ha­nem 700,000 koronába fog kerülni. A kor­mány ugyanis a kender akadémia keretében egyéb gazdasági kérdéseket is ínég ákair ol­dani s ez okozta a 300.000 koronás tuLki adóst. A 400.000 koronás költségvetést a pénzügymi­niszter jóváhagyta, most pedig arról informál­ta ,a polgármestert, hogy a 300.000 koronás tulk indáshoz is hozzájárult engedélyével. Ezekután még csak az épitési pályázatok ki­írása van hátra* azután megkezdik a kender­akadémia fölépítését. A pályázatokat a föld­mi vellésügyi miniszter írja ki 8 a polgármes­ter ugy értesült, hogy p kiírás egy két hét mul va megtörténik. Az építéshez eszerint ez év őszén okvetlenül hozzáfognak. Még egy nagyobbsziabásiu épitkezéiSTe van kilátása a városnak az őszön. A polgármes­ter, miközben a kultuszminisztériumban is több városi ügy iránt érdeklődött, találkozott Glattfelder Gyula dr. püspökkel, aki azt mondotta, hogy éppen az Újszegeden építen­dő 600.00 koronás preparandüm ügyéhen járt a kultuszminiszternél. Glattfelder püspök ál­lamsegélyt akar kieszközölni a nagy tanul­mányi intézet céljaira 'ós amint közölte, azt hamarosan meg is fogja kapni. Kijelentette, még Glattfelder püspök, hogy a preparan­düm, építését szintén megkezdeti már az ősz­szel. Eszerint Újszegeden néhány hét múlva .kát nagyszabású intézményt is építenek egy­szerre, ami a munkátlanul álló szegedi ipar­műhelyekre bizonyára fellendítő hatással lesz. (—) Nincs pénz a Kálvárlá-tér rende­zésére. A Kálvária-tér környékének lakói be­adványt intéztek a tanácshoz, hogy a Kál­vádia-teret vegye föl az idei városrendezési programba, azt mielőbb köveztesse, vagy ka­vics'oiltassa ki és az elhanyagolt parkot ho­zassa rendbe. Minthogy a tanácsnak már régebb idő óta terve a Kálvária-tér végleges rendezése, megbizta a mérnökséget, hogy a terveket és a költségvetést készítse el. Biró Benő helyettes-főmérnök a tanács .ma dél­előtt tartott ülésén bemutatta a kész terve­ket és a költségvetést, de egyszeribe elment a tanácsinak a kedve a tér rendezésétől, ami­kor megtudta, hogy az mibe kerül. A hatal­mas tér rendbehozása ugyanis hetvenezer ko­ronát emésztene föl, amiire a tanács ma se­hogyan se tudna födözetet teremteni. Pedig ha volna pénz, a tér rendezése fontos dolog, •mert a rendezést fokozatosan követné a kör­nyékbeli elhagyott utcák kiépülése is. A ta­nács éppen ezért ugy határozott, ha már az idei várorendezési programba nem illesztheti böle a 70,000 koronás munkát, rajta lesz, hogy a jövő ,évi program keretén belül való­suljon meg a térrendezés. (-) A köztisztasági telep A köztiszta­sági telep építésére hirdetett árlejtés esütör­Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l.sz. Telefon 34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom