Délmagyarország, 1913. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1913-05-29 / 123. szám

1913. május 20. DÉLMAGYARORSZÁG 5. nebb incidens történt az 1910. évi korosztály i visszatartásához szükséges hitelről szóló vita kezdetekor. Rouannet szocialista képviselő , odakiáltotta a hadügyminiszternek: — ön egyszer már régebben is nagy zavart okozott a pénzügyi helyzetben! A hadügyminiszter e szavakra -fölugrott, Rouannetre vetette magát és arcul ütötte, mielőtt a szocialista képviselők táafsuk segítségére siettek volna. A nacionalisták nagy tetszéssel és tapssal fogadták ezt a jelenetet. A szavazás is nagy zaj és tolongás közben ment végbe. , Magyarországi németek a német császárvárosban. Vázlatkép arról, hogy itthon megmagyarositott Idegenajkuak visszahódítására micsoda aknamunka folyik a német császárvárosban magyarországi emberek részéről. Szeged nagy szerepe. (Saját tudósítónktól.) A hazai németek közül tudvalevőleg az erdélyi szászok azok, akik a mai napig megtartották a nagy német birodalommal való lelki és szellemi kapcsolatukat. S mivel tudatában vannak a számbeli erő nagy súlyának és fontosságának, már évtizedek óta azon vannak, hogy Délmagyarország svábságát a táborukba csalogassák. Ebbeli törekvésük eddigelé nem járt ugyan valami nagy sikerrel, de nem is volt egészen eredménytelen. Míg, mondjuk, ezelőtt husz évvel, vagy csak tiz évvel is, nem volt sváb választókerület, amelyben a képviselőjelöléshez szükséges tiz választó találtatott volna, addig a legutóbbi választás alkalmával Versecen a pángermán jelölt pótválasztásra jutott, a lovrini választókerületben közel 900 szavazót tudott szerezni. A svábság megnyerésére irányuló munka azonban korántsem szünetel. Ellenkezőleg. A legnagyobb tervszerűséggel és céltudatossággal folyik az ország határain belül és kivül egyaránt. Miután a szászok törekvése a magyar iskolákban nevelkedett sváb intelligencia ellenállásán nagy akadályra talált, most legfőbb törekvésük arra irányul, hogy a sváb intelligenciába olyanokat csempésszenek bele, akik a magyar közép- és főiskolák elkerülésével szerzik meg képzettségüket. Valóságos iigynökösködéssel sikerült is egyes bánáti falvakból sváb fiukat toborozniok a szász középiskolákba (Brassó, Nagyszeben stb.). Ez főleg Szeged középiskolái és a szegedi sváb konviktusok magyarosító hatásának az ellensúlyozására történik. Azok a sváb fiuk, akiket Nagyszebenbe, Brassóba és más, szász városokba visznek, elvégzik ott a szász középiskolákat, fajnémetekké nevelődnek és németországi egyetemekre kerülnek* jelen cikkem keretében csak a Berlinbe került magyarországi németséggel kívánok foglalkozni. A szászok már évszázadok óta keresik föl a németországi . egyetemeket. Szász alapítás Berlinben a Véréin der deuischén Hochschüler aus Ungarn. (Magyarországi német főiskolai hallgatók egyesülete.) Ennek az egyesületnek a tagjai csak magyarországi pémetek lehetnek. Magyanajkű egyetemi hallgatót nem vesznek föl. Célja a német kulturában való megerősödés, tagjainak pedig kötelességévé teszi, hogy Magyarországba visszakerülvén, az itteni szász és sváb köznéppel Szoros érintkezés keresetiek és tartsanak fönn; ébresszék fö bennük a német öntudatot és legyenek a német ikultura. terjesztői. Jellemző és mindenesetre érdekes tünet, liogy két évvel ezelőtt — .arról az évről vannak adataim — négy Szegeden végzett bánáti sváb fiu járt a berlini egyetemre. Ezeket az egyesület vezetősége persze rögtön megszerezte tagokul. Be is fizették a tagsági dijat, de amint egy-két látogatásuk alatt tisztába jöttek ezen egyesület törekvéseivel, mind a négyen teljesen távol tartották magukat az egyesülettől és lábukat sem tették'többé annak a helyiségeibe. Dicséret érte a szegedi iskoláknak! Az egyesület tagjait egyébként bevezetik a legelőkelőbb berlini társadalmi körökbe, ahol megkülönböztetett figyelemben van részük. Az egyesület évenkint 1—2 mulatságot is rendez, amelyet a berlini előkelőségek tekintélyes számban keresnek föl. Ugyanennek az egyesületnek a tagjai, tagjai és egyúttal szellemi vezetői egy másik, hasonló cimü egyesületnek: a Verein der Deutschen aus Ungarn-nak. (Magyarországi németek egyesülete.) Ezt is szász főiskolai hallgatók alapították és eleinte kizárólag szászokból állott, de később bevonták a svábságot is. Ez voltaképen a Magyarországból Berlinbe szakadt német magánhivatalnokok, iparosok és munkások egyesülete az emiitett egyetemi hallgatók erkölcsi és szellemi vezetése alatt. Ebben az egyesületben már jóval többen vannak a svábok, mint az egyetemi hallgatók egyesületében. Tanulságos bizonyitéka ez annak, hogy a kevésbé müveit elemek könnyebben vihetők bele nemzetiségi iizelmekbe, mint a magyar középiskolákat végzett és műveltebb főiskolásak. Az egyesület helyiségeiben kaszinószérü összejöveteleket tartanak a tagok. Olvasnak, de — csak németül s főleg pángermán tendenciájukról ismert magyarországi német, különösen szász lapokat. Énekelnek, dalolnak, de — csak német, kiváltképen szász nótákat. Sváb dalokra nem igen kerül a sor, mert a délmagyarországi svábság dalköltészete rendkívül szegényes. Német szellem, német szó karakterísztikonja ennek az egyesületnek, csak ugy, mint a főiskolai hallgatókénak. Ez az egyesület is rendez mulatságokat, azonkívül kirándulásokat. Egyetemi profeszszorok sem ritkák ezeken a mulatságokon és kirándulásokon. Különösen buzgó látogatójuk Prof. fíöniger, a történelem professzora a berlirii egyetemen. Kívül-belül igy folyik az aknamunka — ellenünk. Mi pedig strucc módjára beledugjuk a fejünket a napsütéses, finom homokba, hogy ne lássunk, mikor láthatnánk, sőt látnunk kellene; ne halljunk, mikor hallhatnánk és hallanunk kellene. Hatóságaink, de kiváltképen kulfuregyesületeink miért nem mozgolódnak? Mikor indul meg már valahol, valahonnan egy erélyes és erőteljes mozgalom az ellenünk irányuló aknamunkák ellensúlyozására? Kulturmürika, magyar kulturmunka, jöjjön el már egyszer a te országod! Zs—iríf Szkutariban nem ünnepelnek. Szkutariból jelentik: A város lakossága azzal & kéréssel fordűl Burmey angol .admirálishoz, hogy a város fölszabadításának megünneplésére és a nemzetközli csapatok Iránit, való bálájának kifejezésére uépiinnepet irendé2Íhesspn. Burmey admirális elutasította, ezt a ..kérésts' azt mondta, hogy ameddig Montenegróink vannak a városban, nem célszerű Ünnepséget rendezni. ;... Súlyos vádak a tanács és mérnökség ellen. (Saját tudósítónktól.) A ma délután tartott közgyűlésnek legkomolyabb érdekessége azoknak a leleplezéseknek a sorozata volt, amiket interpelláció keretében Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag tett a vágóhídon uralkodó állapotokról. Megdöbbentő adatokat tárt a közgyűlés elé a mérnökség hanyagságáról, nemkülönben a tanács nemtörődömségéről is. Hogy egyebet ne említsünk, a vágóhíd épületeiben lyukas tető alatt állanak a város százezreket érő hatalmas gépei. A jéggyártás szünetel, mert rosszak a gépek s 30—40,000 kor. kondenzátorok tönkremennek. Nincs rend és nincs fegyelem, a husiparosö'k érdekeivel mit se törődik a tanács s hallatlanul rossz husáruk kerülnek ki a vágóhidról. A szegedi szalonnának országosan rossz hire van már a vágóhíd mizériái következtében. Nincs tisztaság és nincs ellenőrzés, A legdrágább husföldolgozó készülékeket be hagyják rozsdásodni. Mindezt személyes tapasztalatok alapján mondotta el Pick Jenő a közgyűlésen. Megdöbbenve hallgatta ezeket — és ez érdekes — maga a tanács is és az előadó, Bokor Pál helyettes-polgármester erősen méltatlankodott amiatt, hogy miért nem tett inkább följelentést Pick és miért interpelláció keretében tárja föl ezeket a dolgokat. A közgyűlés fegyelmit követelt a mérnökség és mindazok ellen, akik a vágóhíd rettenetes elhanyagolásáért felelősséggel tartoznak. Végül a polgármester kívánságára ugy határoztak, hogy sürgősen vizsgálatot indítanak és a polgármester a legközelebbi közgyűlésen előterjesztést fog tenni ebben az ügyben. Az ülésnek erről a részéről a következő tudósításunkban- számolunk ,be: Bokor Pál helyettes-polgármester olvasta föl Pick Jenő interpellációját, amely a következő: Tiszteletteljesen kérem, miszerint alábbi sürgős iutertpellációmat a közgyűlés elé terjeszteni méltóztassék. A szegedi közvágóhídon észlelhető közál! alpotokat- Ikivánom szóvá tenni. A viszonyok oly szomorúak, hoigy azokat tovább elhallgatna nem tudom és igy szükségét látom annak, hogy azt az dlletékies közegek tudomására hozzam. A köz vágóhíd az egyetlen jövedelmező vállalata Szeged városának, aímely évenkint tisztán az összes kiadások, és az amortizáclió levonása mtáii cirka 25—30 ezer koronát hoz; ennek dacára a közvágóhid a legelhiainyagoltabb és legmostohább intézményié a városnak. Mindezeknél fogva a következőiket tisztelettél kérdem: Van-e tudomása a. polgármester .urnáik arról, hogy 1910. julius Ifi-áin 26335. sz. alatt 74.000 korona költségben megszavazott sürgős átalalkitásd munkálatok, amelyek 1911. augusztus 27-én 27223. szám alatt a közgyűlésein belügyminiszteri jóváhagyással együttkS lettek hirdetve, még mindeddig megkezdve nem lettek? Vian-e tudomása arról, hogy ,a vágóhíd és a vásártér vasúti kapcsolata február óta készen áll, de a vásártér még megkezdve nincsen és igy az állat vásárok továbra .is a rókusi legelőn tartatnak meg? Van-e tudomása a. polgármester unnak, arról, hogy a vágóhíd berendezése, az épületek a legelhanyagoltabb állapotban vannak. Azok hét éve tatarozva nem lettek, a kerítés annyira korhadt, hogy a vágóhíd közbiztonsága teljesen illuzórikust Van-e tudomása arról, hogy a közvágóhíd vezetésében teljes anaréhia uralkodikt Von-e tudomása arról, hogy a legsürgősebb és ikevés kiadást igénylő javítási munkálatok a gépházban észközölve nem lesznek. i