Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-09 / 82. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG zenkét kocsi darabokra törött. Az elszakadt kocsik zárfélkezője, Loránd István meghalt. A sinék telve vannak az összezúzott kocsik romjaival s a forgalmat csak átszállással lehet lebonyolítani. — Járjunk-e karonfogva ? A párisi Excelsior veti fal ezt a kérdést és igen sok heves hozzászólás bizonyítja, hogy elegen törődnék vele, Parisban — ez dériül ki belőlük — inost abszolúte nem divat pároknak karonfogva járni. Csak akkor lehet, ha páldiául egy apa iskoláiba vezeti a kislányát, de máskülönbem — házasfelek közt — az ilyesmi vieux jen, tizenkilencedik századbeliség. A fiatal hölgy és a fiatal ur szépen egymásmelleit megy, az ur keze a felöltője zsebéibem, a. hölgyé a mrafí'bam. Akadtak lelkes párisi ak, akik megint divatba akarták hozni a karomifogvaj árast, de ez ellen kivált a hölgyek tiltakoztak. A tiltakozásuk oka főképen az, liogy az urak mjjalbban egy kicsit apaesmódra szoktak a hölgyek hóna alá nyúlni ós ez a hölgy ekne nézve egy kicsit kellemetlen. Egyelőre tehát a karonfogvajárás tilos — Párisban. Mire ez a divat mihozzánk ér, addigra természetesen már megint nem lesz chic-ehh dolog Párásban, miint a karonf ogvaj árás. — Morfium-áldozatok. Budapestről jelentik: A Molnár-utca 7. számú ház harmadik emeletének egyik lakásában ma hajnalban rejtelmes eset történt. A jelzett lakásban lakik Hűjink Imre dr. törvényszéki joggyakarnoik két jogásztestvérével. Az egyik Hajnik Pál 22 éves jogász tegnap este régi benső barátjával, Koronghi Lippich Dénes 24 éves hírlapíróval, L. Lippich Elek miniszteri tanácsos fiával mulatni ment. Hajnali félnégy órakor tért vissza s vele érkezeti K. Lippich is. Mind a ketten ittasok voltak s otthon is ittak még egy félüveg erős bort, a mélybe morfiumot kevertek. A morfiumos bor elfogyasztása után minid a ketten lefe. küdtek. Hajnik Pál ágyába feküdt, mig barátja részére a pamflagon készített fekvőhelyet. ; 1 i öt órakor K. Lippich Dénes arra ébredt fel, hogy Hajnik Pál fájdalmasan nyöszörög. Azonnal a szomszéd szobába nyitott be, ahol Hajniik Imre dr. aludt. Felköltötte s közölte vele, hogy a Pali nagyon rosszul van. Hajnik Imre dr. fölkelt és testvére segítségére sietett,. Észrevette, hogy valami baj történt. HórdJésére K. Lilppich közölté ve|tej, hogy morfiumot ittak. Hajnik Imre dr. felköltötte Szabó Ida szolbaleányt s viztes borogatást készített testvérének, ő maga pedig orvoséirt rohant. Mialatt távol volt, K. Lippich is rosszul tett s eszméletét vesztve összeesett. Csakhamar visszaérkezett az idősebb Hajnik M atschenbacher Béla dr. kíséretében. Az orvos súlyos természetű morfiummérgezést konstatált. Telefonoztak a mentőkórt, akik a két ifjait beszállították ,a Rókus-kórházha. Nem lehetetlen, liogy a bét fiatalember öngyilkos szándékból keverte a boriba a morfiumot, de valószínűbb az,, hogy jól akartak aludna s ezért öntötték a borba a veszedelmes altatószert, még pedig a kelleténél főbbet. Erre vall hogy Hajnik Pál lefekvése előtt cédulát irt a szolba! eánynak, melyben meghagyja neki, hogy tiz órakor keltse fel, egyszersmind gondoskodjék tiz üveg világos sörről és báróim zsemlyéről. A cédulát ajtajára függesztette k,i. Az öngyilkosság már csiak azért sem valószínű, mert K. Lippich Dénes tegnap délután még együtt volt Török Gyula hirlapiróval, akivel vidáman elbeszélgetett jövő irodalmi terveiről. K. Lippich mint irió, Korong hy Dénes áréi néven több regényt irt s legutóbb egy színdarab megírásának eszméjével foglalkozott, Mulatós ifjú volt mind a kettő s éjjelenként gyakran kiimaradoztak, de az öngyilkosságra egyiknek sem volt oka. Állapotaik meglehetősen súlyos, eszméletüket délig még nem nyerték vissza s a kórházban állandóan egy orvos van mellettük. A rejtélyes ügyben a rendőrség is megindította a vizsgálatot. 1913. április 6. — Csata az országúton. A Besztercebánya és Hermánd között épülő vasútnál alkalmazott horvátországi, munkások tegnap Almányfalva mellett meggyilkoltak három zólyommegyei munkást, négyet halálosan, többeket pedig könnyen megsebesítetitek. A délután folyamán három besztercebányai ügyvéd és egy orvos kirándulást tett a hermándii papirgyánba. Almányíallva közelében az országul mentén két embert láttak az árokban feküdni. A társaság tagjai megállították a kocsit és a miikor a földön fekvő embereket megvizsgálták, látták, hogy óriási szúrt sebek tátonganak a testükön. Az orvos konstatálta a hálált. Néhány méterrel tovább még öt munkás feküdt az ut mentén óriás sebektől véresen. A társaság orvostagja, Griin Ernő dr. azonnal a papírgyárba hajtatott, kötőszereket hozott és első segítséget nyújtott a sebesülteknek, akiilk közül az egyiknek a hasa teljesen föl vollt vágva, ugy, hogy rövid idő múlva meg is halt. A három halotton kívül négy munkás annyira összevissza volt szurkálva, hogy csak kettőnek a fölépüléséhez lelhet remény. A verekedés előzménye az, hogy a munkáscsapat találkozott ,a horvátországi munkásokkal, öszszekülönböztek és a túlsúlyban levő horvát munkások borzasztó módon vetettek véget a vitának. A verekedés ihdlye valóságos csatatér képét mutatta, az országút tele volt vértócsákkal és megolvadt vérfoltokkal. A gyiil kos horvátok közül eddig csak kettőt silke riilt elfogni. , , — Lovaglás a halálba. Herner István zsombolyai rendőrbiztost vakmerősége kergette halálba. Herner István öt év óta mint rendőrbiztos, működött Zsombolyán. Tehetséges, hivatalában pedig rendkívül szorgalmas tisztviselő volt, de bizonyos ellenségeskedés miatt mógiis távozni kellett Zsombolyáról. Elment Tólbára, ahol a segódj egyzőt helyette sitettie. Tóba egy négyezer lakosú magyar falu. Miután lóamyaga nem a legjobb ós annak regenáráílásálhoz szükséges ménéi sincsenek, a makói ménteleprol két csődört sziállátottok Tóhára, amelyeket két katona gondozott. A katonáik kötelessége volt, hogy minden nap meglovagolják a paripákat. Az egyik paripa állandóan rakoncátlanul viselkedett, rúgott, harapott, lovasait ledobta, ugy, hogy a gondozásával megbízott katonám kívül senki se mert feléje közeledni. Herner István föladatául tűzte ki magának, hogy a paripát megfékezi. Azzal a kéréssel lépett az egyik ka torna elé, engedné meg, hogy az egyik pari pán kilovagoljon. A katona erre elment a községi bíróhoz, hogy Herner szándékát nieki bejelentse, miután a biró rendelkezési joggal hirt a két ló felett. A biró beleegyezését adta ailioz, hogy Herner kilovagolhasson, mire a katona és a rendőrbiztos nyeregbe pattantak iés elvágtattak. A rendőrjbiztos paripája, dacára anniak, hogy bizonyos nyugtalanságot árult el, elég jól viselkedett;, osaJk visszafelé kezdett toporzékolni, ágaskodni és rugdalózni. Egyszer meg is állt és a rendőrbiztios minden igyak©zie és erőfeszitése dacára seim mozdult meg helyéből. A katona ezalatt előrevágtatott ós Herner, hogy társát utolérhesse, sarkantyújával ugy oldalba vágta paripáját, hogy az fölhorkant, őrült iramba futni kezdett, majd két első lábára állt és ledobta malagáiról lovasát. Herner a földre bukott és egy járdakövön bezúzta homlokcsontját, ugy, hogy meghalt. — Autó a tábla előtt. Iván László szőregi téglagyáros ma reggel hat órakor a szegedi ítélőtábla parkjának hajtott neki automobiljával. A park kerítését az auitó kitörte. Szerencsiére senkiben sem tett kárt. Az autóban ülőkkel; sem történt semmi baj. — A Korzó-mozi. Mai számunkban a hirdetések között sajnálatos csier© tőrtént. Ezt helyre kell itt is igazitanunk, amennyiben Asta Nielsen Budapestre érkezéséiről készült helyszíni fölvétel a Széchenyi-téri Korzó-moziban látható. KGZI8AZ6ATAS Az uj közlekedésügyi szabályrendelet. — A tervezetet elfogadta a tanács. — (Saját tudósitónktól.) Somogyi Szilveszter dr. főkapitány elkészült az uj Iközlekedesugyli stzabályrendiedet tervezetével. A tervezetet, amely 69 paragrafusból áll, ma targyalta a tanács. Nagy szükség van igazán l erre az uj közlekedési szabályrendeletre i Szegeden, mert a város forgalma mindig j fejlődik, erő'sbödiík. Tehát valóságos világ1 városi utcai rendre és utcai szigorra keh a s hatóságnak törekednie, hogy a forgalom a!ka| dály nélkül lebomyodifhafő tegyen. A főkaI pstány épen ezt akarja, megvalósitanii az uj ; szabályrendeletben. Itt közlünk belőle né\ hány íomosabb ilmtézikedést. Nem sziabaid az utpályániak fentartása céljából az úttest,re rakott kavics .rakásokat elgázolni, vagy széthányni. Járó müveknél csak olyan kerekek .alkalmazhatók, amelyeik az ut-pályát nem ronrongálják. A teher szállítással ós fuvarozással foglalkozók jármüveiknek kerék talp szélessége 2000 kilogr,aimot meghaladó, de 4000 kilogramon alóli terhelésnél 6 centiméternél, 4000 kilogramot meghaladó terhelésnél pedig 12 centiméternél keskenyebb nem lehet, A forgalomban lévő jármüvek keréktalpai; a szabályrendelet életbeléptetésétől számított 3 év alatt megfelelően átalakitandók. Gőzkazánok, vasúti vagy gőzeke mozdonyok, vagy .egyéb 40 métermázsát meghaladó rerulkivül síulyos tárgyak a város belterületén, csak a városi mérnöki hivataltól nyert engedély alapján és csak a kijelölt útvonalon az esetleges kikötlmények teljesítése után vontathatók át. Az úttesten okozott kár a város tanácsa által állíttatik helyre s a szabályszerűen igazolt költségekért, közigazgatási végrehajtás terhe mellett ugy a fuvarozó, mint a tárgy tulajdonosa egyetemlegesen felelős. A tervezett második fejezete a gyalogjárdákon való közlekedést szabályozza. Fonto salbh pontjai a következők: Gyalogjárdákon, továbbá a- Tisza Lajoskő, rut, Boldog/asisizony- és Kossuth LaijossugárntakoTi a fasorokban tilos a lovaglás. Tilos a gyalogjárdákon a házikocsi talicskával, vagy taligával való, úgyszintén a pók-kassai, gyékény hustartánnyal, nagyobb vagy a közlekedést, akadályozó teherrel való közlekedés. Kivételt képeznek a kövezetlen utcák, ahol sáros időben a gyalogjárdák félszélességben igénybe vehetők. Nem szabad a gyalogjárdán és az ujszegeidá népkertnek a Temesvári-kőrúton belől való részén, az azon kiviil levő főfasorban pedig vasár- ós ünnepnapokon délután kerékpározni. A kerékpárok sorszámmal láttatnak el, az uj szabályrendelet életbeléptetlésétől számított. 15 nap alatt. Kerekes korcsolyával gyalogjárdákon korcsolyázni nem szabad, A rendőrfőkapitány időközönlkint hirdetmény utján teszi közzé, hogy melyik útvonalon van megengedve .a kerekes korcsolyázás, A szabályrendelet harmadik fejezete a kocsiutakon való közlekedést szabályozza. A mentő, tűzoltó, katonai és posta járómüvefcniek minden más akár szembejövő, akár azokkal egy irányban haladó járómü feltétlenül kitérni tartozik. Ha ilyenek egymással találkoznak, aikikor az a szakaszban .fentebb meghatározott sorrend szerint tartoznak egymásnak kitérni, Megengedett ünnepélyes vagy egyéb felvonulások és csoportosulások alkalmával a rendőrkapitányi hivatal a jármüközlefcadést betilthatja, Tilos minden járómiivel a lóügetésnól sebesebb hajtás. E szabály alól csak a mentő, tűzoltó, katonai és posta fogatok vannak felmentve. Az uj szabályrendelet negyedik fejezete a hídon való közlekedést, ötödik fejezete pedig a villamos közlekedést szabályozza,