Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-06 / 80. szám

FO DÉLMAGYARORSZÁG 1913. április 5. lyek a vádibeli kifejezés valódiságának a megcáíolása vagy megerősítése szempontjából lényeges körülményekre vonatkoznak, a büntető eljárást a föntebbi első ós harmadik pontbeli ténykörülményre is terjessze ki és ezután a vád és védelem meghallgatása után hozzon az ügy érdiemében ítéletet, A MEGOKOLÁS. Ezután az elnök fölolvastatta a végzés terjedelmes megökolását, amelynek a lényege a következő: Helytelenül járt el a törvényszék akkor, amikor nem rendelte a bizonyítást, még pedig azért járt el helytelenül, mert hiszen itt nem arról van szó, hogy Lukács László, a kormányelnök bünös-e? Hogyha Lukács követett el valami büntetendő cselekményt, az valóban a parlament elé tartozik. Itt arról van szó, hogy igazat mondott-e Désy Zoltán? Akkor, amikor azt állította a kormányelnökről, ihogy Európa legnagyobb panamistája. A panama szót nem kell a francia panama-botrány ügyéből levont következtetés szerint értelmezni, hanem az a fontos, hogy abban a köriben és abban a társaságban, a hol Désy Zoltán ezt a kifejezést használta, mit értenek a panama szó .alatt. Már pedig tudvalévően nálunk a panama szó inkorrekt dolognak az elkövetését jelenti. — Színház és mozi. — A legtanulságosabb és legérdekesebb batár villongások egyike az a 'harc, mely e között, a színház és a mozi között folyik ós méltó a legteljesebb ügyelőmre. Ennék a csatározásnak során egy dolog most már teljesen eldöntődött: azzal az érvvel senki sem állhat többé elő, bogy a mozi kiultuirátlam és művészietlen valami, melylyel szemben a színházakat a művészet és a jó izlés nevében minden áron meg kell védelmezni. Ez az érv megállott addig, amig a mozi csak a külvárosi kávéházak és a vurslik mulatsága volt, amikor még'lehetetlen 'ízléstelen históriákban szánalmasan rossz színészek léptek íföl a vásznon. Akkor még akadhatott valaki, aki a kezdő csirában nem ismerte föl ennek a találmánynak ia jövőjét és nem látta meg azt, bogy itt most tulajdonképen egy egészen uj imiifaj keletkezése folyik a szemünk láttára, ami nem szinbáz, mert hiszen nélkülözi a beszéd hatalmát, hanem valami közbül eső műfaj, a szinbáz, 'i némajáték ós :a képzőművészet között. Egy olyan műfaj, mely egészen uj lehetőségeit nyitja, annak, bogy művészi hatások váltódjanak ki a nézőből. Ez a hatás más, mint a képek hatása, hiszen ezek a képek élnek ós mozognak, annak a tablónak, amelyet egy kép csak egy pillanatra tudna megrögzíteni, a mozivásznon előzménye is van és következménye is van. A színházzal Szemben pedig szintén van a moziknak egy nagy előnyük: bár .a szereplők kénytelenek lemondani a hatás egyik legfőbb és legközvetlenebb eszközéről; a beszédből, a mozivásznon .viszont egészen uj lehetőségeket nyit meg a színész és a rendező előtt, a cselekmény percenként vándorolhat át uj és uj milliőbe, festői városok ós gyönyörű vidékek illeszkedhetnek be stafázs gyanánt a cselekmény hátterébe, ami megint egészen kiaknázatlan művészi hatásokra és kombinációkra ad alkalmat. ^ ^ A mozi művészi reformja tulajdonkópen Asta Nielsentől kezdődik. Asta Nielsennek csodálatos érzéke van ahoz, hogy akkor, aimikor a képen mozog, egyszerre játszszek szinBBBBBBBBBBB! Igazgató: Vas Sándor. Telefon 11-85. Telefon 11-85. Vasárnap A legújabb Asta Nielsen.i Kép. Dráma 5 felvonásban. Valamint a két órás uj műsor. Előadások hétköznapokon 5., 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 11 órá g. Helyárak: 1 K, 80, 60 és 30 fill. Katona-, deák- és gyermekjegyek csak az 5 és 7 órai előadásra adatnak ki. aasaBBasBaaBaeaBBaasBSaaaaasinBaBeaEEaaisacs Hétfőn,kedden, szerdán, csütörtökön A nyomorultak I-ső és II-ik rész 6 felvonásban lesz bemutatva Hugó Viktor regénye után. A következő héten hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön A nyomorultak Ilí-ik és IV-ik része 7 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. házat és egyszerre álljon tablót. Azokat a filmeket, amelyeken Asta Nielsen játszik, uem egyszer meg lehetne állítani, hogy egy festő egyszerűen máisolja le azt, amit a vásznon lát, kompozíció, művészi beállítás tekintetéiben amúgy is nehéz volna szebbet és teljesebbet kitalálni. Ez a csodálatos művésznő azonban emellett abban sem marad adósul, ami a magasabb művészi igényeket illeti: arcának, taglejtésének valami olyan rendkívüli kifejező ereje van, ami szinte teljesen feleslegessé teszi a beszédet. Egy budapesti .színpadon most mindezt élő valóságban 's láthatja a publikum: igénytelen és stilizált mimódrámában Asta Nielsen személyesen mutatja be azokat a hatásokat, amelyeket a szó erejét eldobva tud kiváltani hallgatóságából. És ez a milmódráima, amikor alfaj ta áthidalás a isziriibáz és a mozi között, egyben (megmutatja azt is, hogy a mozi milyen meszszire távolodott el a színháztól, bogy e távolság dacára milyen belső rokonság maradt mégis a szinbáz .és mozi között. Ebből következik, hogy abban a határvillonigásiban, mely a mozi és a színház között évek óta dul, végre is helyrie fog állni a béke és a megnyugvás, mert hiszen a szinlház is, a mozi is, másj-imás szükségleteket elégítenek ki ós mind a kettőnek meg lesz a maga publikuma iés a maga létjogosultsága, ha becsületesen teljesíti a hivatását. iMost azoniban a határvillon'gások korát éljük és érdekes az, hogy amig eddig csak amiatt volt panasz, hogy a mozik a színházakat akarják pótolni, most egy olyan vállalkozás alakult Amerikában, mely a színházban akar konkurrálni a mozival. Az amerikai szinbáz és varieté igazgatók egy tekintélyes csoportja elhatározta, hogy ezentúl a mozikhoz hasonlóan, ők is folytatólagos előadásokat rendeznek, amelyek kora délutántól éjfélig tartanak és ezeken az előadásokon váltakozva fognak bemutatni vig darabokat, varrietó számókat, komoly drámákat, szóval ezekben a színházakban és varrietó helyiségekben az előadások semmiben sem fognak különbözni a mai moziműsoroktól. A hasonlóság annál nagyobb, mert a színházigazgatók arról is gondoskodtak, hogy a dolog olcsósága érdekében kikölcsönözhető műsoraik legyenek. A szövetkezett direktorok nem fognak külön színházi személyzetet, tartani, hanem lesz egy külön egyesületük, mely ugyan azt a szerepet fogja betölteni, mint a filmkölesönzők. Teljes betanított müsordkat kölcsönöznek színészéétől, diszletestől .a direktoroknak és azután ezek a színészek ós ezek a műsorok vándorolnak majd színházból színházba,, direktortól direktorhoz. Üzleti trükknek talán neon is .rossz az amerikai direktorok ötlete. Azonban, vaktában megmondhatjuk, nem ez a mód az, ami véglegesen eldönti majd a szinházak és a mozik közt levő határvillongást. Ennek a ihatárvi'llongásnak csak az vethet véget, ha mozi is, szinbáz is, tudatára jut annak, hogy mi az ő speciálisan művészi feladata, amelyek azért speciálisan az övé, mert jobban tudja megoldani, mint ahogy azt, ha moziról van szó, a színház, vagy ha színházról van szó, a mozi megoldhatná. A közbeeső üzleti trükköknek a pör művészi részéhez nincsen semmi közük, az amerikai direktorok trükkje pedig egyik legkülönb példája a színház és a mozi feladatait összezavaró fogalomzavarnak.