Délmagyarország, 1913. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1913-04-27 / 98. szám

1913. április 25. DÉLMAQYARORSZÁŰ 11 rendszered ellen t állókép e ssé gét nagyban csökkenti, nem is bővebben említve, hogy hányszor Okozza közvetlenül a báláit! Ha még hozzá vesszülk azt, hogy a serdülő ifjú­ságra e méreg még fokozattabban rossz ha­tással van, akkor kellő módon tudunk mél­tányolni minden olyan hygienikus törekvést, mely öntudatos, őszinte bátorsággal küzd az emberiség e legravaszabb, legfurfangosabb démona, alattomos, lassú gyilkosa: az alko­holméreg ellen. Herusch Arthur, tanár. — Ismét elhelyeztek 40 tisztviselőt. Tudvalevőleg a szegedi üzletvezetőségtől egymásután helyezték el tisztviselőket, mi­vel uj üzletvezetőséget létesítettek s igy a szegedi is kisebbedett területileg. Most meg­bízható iorrásból kapjuk a Ihirt, hogy május elsejétől kezdve ismét elhelyeznek negyven szegedi üzletvezetőségi tisztviselőt. Körülbe­lül negyven család megy el tehát az alföldi metropolisból, még pedig Pécsre. Az áthe­lyező miniszteri irat a napokban érkezik le Szegedre. Szó volt arról, hogy a nagyváradi uj üzletvezetőség székhelyére is tömegesen áthelyeznek tisztviselőiket, még pedig — mint értesülünk — Kolozsvárról. Szegedről ellen­ben csak Pécsre helyeznek át. Mindenesetre nagy veszteség, hogy olyan sók intelligens család eltávozik Szegedről, holott az egész­séges nagyvárosi politika ép az ellenkezőjét követeli, azt, hogy minél több hivatalt és tisztviselőt Szegedre hozzanak. — A munkásbiztositó-választás. Vasár­nap lesznek tudvalevőleg a Munkásbiztositó Pénztárban a választások, amelyekre vonat­kozólag a következő sorokat kaptuk: Tekin­tetes Szerkesztőség! A Munkásbiztositó Pénztár választását intéző ipartestületi bi­zottság azon körülményre való tekintettel, hogy a munkaadó kiküdöttek választásánál olyan arányú -korteskedés folyik, amely vá­rosunk társadalmi életében hosszú időre ká­ros nyomokat hagyna, arra az elhatározásra jutott, hogy a holnap megtartandó Munkás­biztositó Pénztári választásnál tagjainak tel­jes szabad kezet enged. A korteskedésben nem kiván részt venni; amennyiben a Bo­kor Adolf úrra vonatkozó összeférhetetlen­ségi esetet az állami munkásbiztositási hiva­tal által kivánja elbírálni. Szeged, 1913, áp­rilis 26-án. Körmendy Mátyáfe, s. k. biz. jegyző. Pálfy Dániel, s. ik. elnök, — Összegyűjtik Mikszáth kiadatlan müveit. Gyakran bukkan fel most a Mikszáth KáLméii neve ott is, ahol ruam igen, fordult •elő: a riportok 'között. A ihaigyla'tekáról esik gyakorta szó ós érdekes szemmel kísérni, ho­gyan lebbent egyszerre az a név, amelynek nagy tulajdonosa nemrégiben még közöttünk járt, az ,időnek felette álló irodalomtörténeti régióba. Neve a halhatatlanok sorában, apró tárgyai, amelyeket a kegyeletes özvegy nem­régiben a Nemzeti Muzeumnak ajándékozott, közművelődésünk történetének kedves emlé­kei, a müvei pedig imár most ott állanak a Jnemteéti* (szellem kincsesházának ilegíertéke­sebb gyöngyei között, mikor teljes egészük­ben még inincsanek is rendbe szedve. Mik­száth Kálmán müvei közül tizennyolc uj kö­tet vár kiadásra. A nagy magyar író müvei­nek már/van egy gyűjteményes kiadása. Tes­tes kötetet tesznek ki az öszegyüjtött mun­kák. Ezekhez fog most ujabb tizennyolc kö­tet. járulni. És |>ediig tizenhatot « Révai-cég ad" ki, kettőt ,pedig a Franklin-Társulat. Mik­száth ' Kálmán (Albert nevű fia a nagy író munkáiról a következőket mondotta: — Sajnos, ezzel a tizennyolc kötettel sem lehetett teljes Mikszáth-;kiadásit elérni. Igen •sok munkája boldogult ódesatyámnak elve­szett. Biztos tudomásom vau róla, például, hogy színdarabokat is irt. Ezek a darabok még abból az időből valók, mikor inem volt széli tóban isimert neve. Ahová a darabokat benyújtotta, ott nem sok ügyet vetettek a kezdő iróra, Ki tudja, melyik színház, vagy melyik szerkesztőség lomtárában porladnak ezek a darabok. 'Egyéb müvei közül is sók el­kallódott. A „Lapuij, a híres dudás" cimü el­beszélést véletlen szerencsének köszönhetjük. A „Vasárnapi Újság" egyik szerkesztőségi Íróasztalának egy -desz k!ah asade'kálba 'becsúsz­va bukkant rá valaki. Minden 'kutatást hasz­talanná tesz (különben boldogult .'apámnak egy jéllemvonása: rendkívül szerény ember volt és semmi kéziratát nem tartotta értékesnek. Ami nem tetszett neki, eltépte és papirkasár­ba dobta. Csák azok a kéziratai maradták meg, amelyek nyomdába kerülték. — Broda tanár előadása. Vasárnap tartja meg nagyérdelkü előadását a szegedi Társadalomtudományi Társaság kiváló ven­dége, Broda Rezső dr., a párisi „École iibre" professzora. Előadásának cime: A felekezet­nélküli erkölcstanitás Franciaországban. A táigy maga is méltán fölkeltheti a legna­gyobb érdeklődést, de nemkevésbé vonzó az előadó személye is. Broda dr. négy nyelven megjelenő folyóiratot ad .ki, melyben az em­beriség eiő'haladásának bizonyítékait tárja föl s elősegiti a termékeny eszméknek nemzet­közi terjesztését. Ily óéiból utazza be maga is az egész világot. Már mindenik világrész­ben járt s ez idő szerint a balkáni államokban befejezett tanulmányútjáról tér vissza Páris­ba. ö alapította meg a haladás tapasztala­tidnak nemzetközi kicserélésével foglalkozó intézetet. Ez .az intézet társadalmi és kultu­rálisj problémánk népszerüsitéséval foglalko­zik. Broda tanár az eszmének leglelkesebb apostola. Gazdag tapasztalatainak feldolgo­zása német és francia nyelven jelent meg. Vasárnapi előadását, mely délelőtt tizenegy­óraikor a Lloyd-társulat nagytermében lesz, szintén német (nyelven fogja megtartani. — Doktor Bro'da professzor vasárnap este fél­kilenc órakor a Tisza-kávéházban minden ér­deklődőt szívesen lát eszmecseréire és a nemzetközi egyesületének szegedi fiókját óhajtja megalakítani. — A városi-párt ülése. A városi-párt április 29-én, kedden délután 6 órakor a Haggenmacher söresarnok külön termében ülést tart, melyre a párttagokat ez uton is meghívja az elnökség. Tárgy: a szerdai vá­rosi közgyűlés tárgysorozata, különösen a tisztviselői íizetésrendezés. — Petőfi-emléktábla egy sváb község­ben. A magyarsággal, a magyar kulturával való együttérzésének .megható példáját mu­tatja a temesimegyei Szabadfalu község, a mely május 25-én leplezi le azt az emlék­táblát, amellyel a község hazafias sváb la­kossága a szabadságharc nagy költője: Pe­tőfi elekének áldoz. Vájjon mikor kapunk egyszer ehhez hasonló hírt valamelyik oláh faluból?! -- Házasság Fényes Béla dr volt sze­gedi, jelenleg budapesti ügyvéd május 4-én tartja esküvőjét Stromf Ignác leányával, Ilonkáival, Esztergomban. — Jubileum. Thöresz Jakab, a torontáli Biléd község érdemes jegyzője, a napokban ülte 25 éves szolgálati jubileumát. A község lakosai a közkedveltségnek örvendő jegyzőt élénk és bensőséges ovációban részesítették s az ünnepség előestéjén — iszerdán — fák­lyásmenettel tisztelték meg. Csütörtökön ün­nepi közgyűlésen méltatták a jegyző érde­meit, délben pedig a trillád} járás előkelő­ségeinek a részvételével díszebéd volt, — Székely Mihály lezuhant. A rákos repülőtéren állandó a szorgalmas .gyakorlás. Székely Mihály, aki a Rákos egyik leggya­korlotfab repülője, ima reggel egy negyed hiét órakor már künn volt a repülőtéren. Meg­tette a szükséges előkészületeket, aztán föl­szállt saját szerkezetű, alsóüléses gépjén. A startot többen nézték. Székely könnyen és hiztosan indult. De a körülállók már az emelkedés pillanatában észrevették, hogv a gép jobboldali gurulókereke leválik a (ten­gelyről és tovább szalad a földön, mialatt a gép a levegőbe emelkedik. Szemtanuk becs­lése szerint, Székely mintegy nyolcvan mé­ter magasságban lehetett. Igen szépen re­pült. Először -két kört csinált, aztán egy nyolcast és mikor ezt elvégezte, le akart szállani. De a kerék hiánya egyre balra bil­lentette a gépet. Székely észrevette a hibát és hogy a leszállásnál baj ne essék, újra a magasba emelkedett. Két izben próbált óva­tosan leszállani, de a ©ép egyensúlya mind a kétszer olyan zavart mutatott, hogy a 'leszál­lás a gép épsége érdekében nem volt bá­torságos. Végre harmadszor megkockáztatta, hogy leszálljon. Óvatosan iparkodott földet érni, mégis megtörtént, hogy a tengely az egész gépet hirtelen megfordította és az avia­tikust nagy ivben kidobta az ülésből. Szék él y mintegy négy méternyi távolságban zuhant a földre. A gép ezalatt .féloldalt bukott á földre. Az esés ereje leszakította a jobb szár­nyat, a légcsavart pedig eltörte. Székely Mi­hály, akit Torday Árpád dr. egyetemi tanár megvizsgált, eszméletén volt, de szótlanul feküdt. Torday tanár utasította, hogy nyu­godtan feküdjön és megtiltotta neki a beszé­det. Suttogó hangon mégis annyit mondott, hogy fájdalmat nem érez sehol, törése Sin­csen. A beteget sógornője ápolja. Torday dr. a nap folyamán ismétélten megvizsgálta. A baleset, mely Székelyre nézve remélhetően súlyosabb következménnyel nem jár, megle­hetős anyagi kárt okozott a kiváló aviati­kusnak. Az uj tipusu gépet, melyen ma (föl­szállt, három hét óta negyedmagával készí­tette s mintegy tizenötezer koronát fektetett bele. A rendes repülőgépekői eltérően a gép­nek szárnyai meg vannak szilárdítva s csu­pán a magassági irányitója és az oldalkor­mánya van meg. A motorja ötven lóerős. A gép tegnap este készült el s Székély ima akar­ta kipróbálni, annyival Inkább, mert részt akart venni vele az újvidéki repülő-ünnepen. A baleset által okozott kár meghaladja a kétezer koronát, azonban a gépet tiz nap alatt annyira helyre lehet állítani, hogy Szé­kely, ha állapota megengedi, még részt ve­het az újvidéki repülésen. — Stiiler tanár visszavonul. A buda­pesti zsidőkórház főorvosa, dr. Stiiler Ber­talan udvari tanácsos, egyetemi tanár visz­szavonul. A jeles belgyógyász a nyáron sza­badságra megy, ahonnan visszatérve, többé nem foglalja el állását a kórháznál. Vissza­vonulásáról Stiiler Bertalan a következőket mondotta a Délmagyarország tudósítójá­nak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom