Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-07 / 31. szám

1913. február 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5 több tagjával,* köztük Fodor Ella kisasszony- ' nyal is. Beszélgettünk ugyan szinházi dol­gokról, de azok egyáltalán netn érintették a szerződtetését. Egyébként kijelentem, hogy Fodor Ella értékes tehetség, aki igen haszna­vehető tagja lehet bármelyik társulatnak. És hogy mellőztem a szerződtetését, az a leg­kevésbé sincs összefüggésben a képességé­vel. Csupán a kényszerítő körülményekre való tekintettel cselekedtem. Ezt különben fölemiitettem a szinügyi bizottság több tag­jának is, ha jól tudom, Balassa Ármin dr., be­gavári Back Bernát, Becsey Károly dr. és Ujj József dr.-mak, .amikor néhány héttel ez­előtt a szinházi ügynökség szerződtetésre ajánlotta Fodor Ellát. Azt mondtam, hogy a körülmények lehetetlenné teszik a szer­ződtetést és ezt az álláspontomat helyesel­ték a bizottsági tag urak. — Méltánytalan a hajsza, amit ellenem inditottak. Meghurcoltak az ország előtt olyan ügy miatt, amelyben nekem semmi részem nincs. Személyi célokra soha nem használtam föl a működésemet. Álljon elő az, aki az ellenkezőjét tudja. Almássy Endre színigazgató csütörtökön a következő beadványt intézte az Országos Szinészegyesület tanácsához: Tekintetes Tanács! Egyes fővárosi lapokban"olyan hirek je­lentek meg, hogy én Fodor Ella egyesületi tagot szerződtettem azzal a feltétellel, hogy Wimmer Fülöp bizottsági tag nrat dolgoz­za meg, hogy reám szavazzon. Ugy olvasom a Pesti Naplóban, liogy Vajda László e miatt fegyelmi feljelentést tett ellenem. Csak bá­lás vagyok ezért Vajda kollégámnak, ki csak megelőzött e feljelentéssel — melyre nézve a legszigorúbb vizsgálatot magam is sürgősen kérem. Először kérem kihallgatni Réthy L. Pál ügynököt és bekérni tőle a le­veleimet, melyekben egyenesen kitértem szeptember óta többször megismételt ajánla­tai elől — mikor Fodor Ella színművésznőt nekem ajánlotta. Kérem kihallgatni Fodor Ella egyesületi tagot, hogy tettem-e neki va­laha ilyen tendenciájú ajánlatot is — nem hogy szerződtettem volna. Kérem, ha szük­séges, Wimmer Fülöp urat kihallgatni erre nézve írásban. Kérem ugyancsak kihallgat­ni iráshan Becsey Károly és Balassa Ármin bizottsági tag nrakat — kiknek az ügynöki ajánlatról említést tettem s egyúttal kijelen­tettem, hogy a művésznőt szerződtetni nem óhajtom. Kérem megkeresni Gaál Endre szinügyi bizottsági elnök és városi tanácsnok urat, hogy sült-e ki rólam — mint némely lap irta — bárminemű inkorrektség ebben az ügyben. Kérem Erdélyi Miklós igazgatót kihallgatni, hogy alig két hete nem a legme­legebben ajánlottam neki Fodor Ellát, mint igazi kiváló művésznőt. A vizsgálat gyors lefolytatása után a tek. Tanácstól várom teljes bizalommal a legteljesebb rehabilitá­lásomat. Tisztelettel Almássy Endre. * Fichtner szimfóniája Budapesten. A szegedi zeneszerzőnek: Fichtner Sándornak tegnap este mutatták be 1848. cimü, pálya­nyertes munkáját. Az előadást a Nemzeti Zenede rendezte. Fichtner müvéről elisme­réssel írnak a fővárosi lapok. Többek közt a B. H. ezt irja: Hazai újdonsága is volt az estének: Fichtner Sándor 1848. cimü szim­fóniád költeménye, mely Zichy Géza gróf magyar zenekari müvekre hirdetett pályáza­tán dijat nyert. Szépen fölépített, hatásosan hangszerelt munka, melynek talán csak az a hibája, liogy becsületes, kissé józan kontra­punktikájában hiába keressük a szabadság­harc nagyszerűségét, drámai erejét, história távlatát. Inkább egy epizód festése, mint a negyvennyolcas idők egységes zenei képe." A Világ szerint Fichtner Sándor „1848." szimfóniái költemény cimü müve (gróf Ziöby Géza-pályadijat nyert mii, kéziratból, elő­ször) megkapó invencióju, hatalmas mii; a hangszerelése mesterére vall. * Szegedi vendégszereplő a miskolci színházban. A miskolci színházban tegnap este érdekes, bennünket közelebbről érintő vendégszereplés történt. Szalay Antal,, a Színművészeti Akadémiának szegedi szár­mazású volt növendéke, ,a Farkas-ban ven­dégszerepelt. A kiválóan talentumos, fiatal színész iSzabó György szerepében mutatko­zott be a miskolci publikumnak. Frenetikus tetszéssel fogadták a szereplését. Pompás, minden részletélben finoman és ötletesen ki­dolgozott alakítását nyíltszíni tapsokkal is jutalmazták. A második fölvonásban külö­nösen nagy hutást keltett. Tizennégyszer tap­solták a lámpások elé. Szalay Antalt a nagy sikere után ujabb vendégszereplésre hivta meg Palágyi Lajos színigazgató. Legköze­lebb Ibsen Nórájában vendégszerepel, Ránk doktor szerepében. * Lehár-ciklus Kolozsvárott. Janovics Jenő dr. kolozsvári színigazgató újra érde­kes szinházi föladatra vállalkozott, A drá­maciklus után uj sorozatos előadásokat ren­dezett, ezúttal Lehár operettjeiből. A héten kezdődött ©1 ez a sorozat és a heti műsor igy •alakult: Szerda: Téli reggel. Utána: A vig özvegy (Berki Lili és Király Ernő vendégjá­téka.) Csütörtök: Éva. (Berkii Lili és Király Ernő vendégjátéka.) Péntek: Luxemburg grófja, (Berki Lili, Király Ernő ós Kassai Károly vendégjátéka.) Szomibat: Tüzherceg (Berki Lili és Király Ernő vendégjátéka.) Utána: A drótostót (Berki Lili, Király Ernő ós Kassal Károly vendégjátéka.) Vasárnap d. u.: Liliom, egy csirkefogó élete és halála. (Félhelyiárakkal.)! Este): Cigány szerelem. (Berki Lili vendégjátéka,) * A kedves Augusztin. A szinházi iroda jelenti: Fali Leó legújabb operettje, A ked­ves Augusztin, teljesen készen várja a hol­napi bemutatót, A közönség olyan melegen érdeklődik a darab iránt, hogy a jegyek te­kintélyes része már eddig is elkelt. A bűbá­jos melódiákban bővelkedő operettben a tár­sulat java erői vesznek részt, akik pompás­nál-pompásabb szerephez jutnak. Legjobb szinházi cukorkák Liliden­feid Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Gépíró felvétetik Mikosevits közjegyző irodájában. JMEMENYINE FOGMÜVESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javitás hat óra alatt elkészül. 522 A választójogi bizottság első ülése. — Letárgyalják a reform kérdését, -r (Saját tudósítónktól.) A választójogi bi­zottság mai első érdemleges ülése, — kivált Lukács miniszterelnök fölszólalása, — meg­erősítette a komoly köröknek eddigi szilárd meggyőződését az iránt, hogy a kormány el van határozva a választójogi reformot min­den körülmények között letárgyaltat ni. Az egész munkapárt egységesen és lelkesen tá­mogatja ebben a kormányt, mire nézve nem téveszthet meg 'senkit, liogy munkapárti részéről több módosítás terveztetik. A kor­mány nem zárkózik el ezeknek a méltány­lása elől. De ma szilárdabban, mint valaha, ragaszkodik a javaslatban lefektetett'alap­elvekhez, amit megerősít az a körülmény, hogy hetek óta épen -magyar vidékről, nem­csak Erdélyből, ezernyi aláírással ellátott kérvények érkeznek a kormányhoz az irány­ban, hogy a választójogi reform mindenek­előtt a magyar egységes nemzeti Állam erő­sítését és a magyarság megszilárdítását cé­lozza. Csöndben ültek össze a választójogi bi­zottságnak emberei. A parlament körül se rendőr, se kordon; mellőztek minden feltű­nő külsőséget. Csak a képviselőház bejáratá­nál, a lépcsőházban és az első számú bizott­sági terem tájékán akadt egy pár detektív. Az elnökséget Beöthy Pál 'képviselte a bi­zottságban. Délelőtt tiz órakor kezdtek gyü­lekezni a választójogok képviselői. Az egy Tallián Béla báró kivételével valamennyi­en megjelentek. A bizottság elnöke iKhuen­Héderváry, valamivel tiz óra után érkezett meg frissen, mosolygós kedvben. Az újság­írók kérdésekkel halmozták el, de a gróf csak ennyit mondott szabadkozva: — Bocsánat, odabent már várnak. Eljött Lukács László is. Jakabffy Imre, Némethy Károly államtitkárok, Ladik Gusz­táv s Petrovics Elek belügyi osztálytanácso­sok voltak a -kíséretében. Khuen-Héderváryt nagy éljenzéssel fogadták a bizottság szi­varfüstbe temetkezett tagjai. Khuen elfoglal­ta az elnöki széket, üdvözölte a bizottságot és sikert kívánt nekik nehéz, fontos munká­jukhoz. Indítványozta, hogy a választójogi javaslatnak előbb az anyagi, aztán az alaki részét tárgyalják. Igy htároztak. Napirend előtt váratlanul Issekutz Győ­ző kért szót. Utalt bizonyos felelőtlen ténye­zők izgatására, amely a hangulatot elmérge­sitette ós konstatálta, hogy a mostani idő nem alkalmas a választójog tárgyalására. Issekutz szavaira Lukács László azonnal vá­laszolt. — A kormány van hivatva — mondotta a miniszterelnök — a parlament munkájá­nak irányítására. Nem látom olyan tragi­kusnak a helyzetet, mint Issekutz. Az idő megérett a választójogi reform tárgyalására, de különben is a kormány határozza meg, al­kalmas-e az idő valamely munka elvégzésé­re. Nem osztozom Issekutz Győzőnek abban a nézetében sem, hogy ez a javaslat a parla­ment sir ját ássa meg. Ugy érzem, hogy e ja­vaslat elintézése után hosszú, nyugalmas idő következik, ha azonnal teljes nyugalom nem is lesz, mert mindig vannak elégedetlen ele­mek. Már csak azért se halasztható el a ja­vaslat tárgyalása, mert több királyi és kor­mány nyilatkozat, amik elől nem lehet kitér­ni, lekötötte magát a javaslat mellett. Egé­szen prekárius volna egy olyan termenisus megállapítása, mely a javaslat tárgyalását addig akarja elodázni, amíg az ellenzék részt­vesz a parlament munkájában. A parlament munkája igy is törvényes és minden logiku-

Next

/
Oldalképek
Tartalom