Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-20 / 42. szám

1913. február 18. .szor ugy szeretnék sírni s magam sem tudom miért . . ." Ez nagyon tetszik .ás a mótásemberek szépen, a nép szerint „érzéssel" éneklik. Az egyik férfi, a fiatalabb, busz ós harminc között, jobban bírja hanggal és a tarkaruhás, szineskendojü kis cselédek ugy nézik őt, mint törékeny lel kii kisasszonykák a zengő hangú tenoristát az Opera, színpadán. Csak a ruhájuk, meg a módjuk különbözik, de a csodálkozásuk, a fénylő szemük szerelmete-ssége, érzelgős, kis szivük olvadékonysága egy. A másik, idősebb -ember csak aféle minisztráns a nótában a fiatal mellett és nem nagyon erőlteti meg magát és különben is kissé rekedtebb ós lágyabb a hangja. A nóta azonban messze cseng az utcán és egyre több érdeklődőt vonz, a gomolyag egyre növekszik, maszatos kiis inasok előreifurakodna-k s gondolatukban már 'fütyörészik is az uj nótát, miközben hónuk alá csapva viszik a divatos női cipellőt a kuncsaftnak. De nini, ahol cselédek nőnek, ott kivirágzik a baka is és bakkanerászagu rezervisták tarkítják -már a gyülekezetet. Az öreg nótás gondol egyet, int a fiatalabbnak s halkan odasúgja: — Háborús . . . A Sokszor ugy szeretnék sírni . . . végén megtudom, mit. jelent ez az üzleti kifejezés. Mert látva, bogy gyűlnek, gyülekeznek a bakák, a reótásemibere'k másik füzetet szednek elő és rákezdik a „Megy a gőzös Boszniába" dallamára: Be van fűtve a sok mozdony Útra készen Szét ment a sok behívó Háború lészen Lemegyünk a szerb batárra, Elpatkoljuk a szomszédot, nemsokára. Következik a másik strófa: Bogaras a .szent) szomszédunk Vakaródzik ügy látszik velünk kezdeni Akaródzik De magjárja majd ö kelme Ha lemegyünk, csodára össze lesz verve. Az egyik baka mondja is: — No ez már döfi! És előkotorássza a bugyellárisát és leszurkolja -a hatost. A példa követésre talál és hat-nyeic kiéz nyúl ^igy.szerre a „háborús nóta" irányában, hatosukat tartva. Nagy a kelendősége ennek a nótának, ide egy kis suszterinas mégis praktikusabb, aki büszkén mondja egy másik szurtosképünsk: — Becsaptam a nótást. — Te-e? — kérdi amaz. —- Én ám. Másfél órája állok itt ós eltanultam tőlük az összes nótákat . . . Megint uj fordulat. Lassan elapadnak a nótáskönyvért nyúló kezek is, mire a nótásemberek abbahagyják és mással próbálkoznak. A fiatal nótás egyszerre csak kikiáltóvá változik át és a vásári humorista köntösében jelenik meg, mert hát a uépet — hol szomorúval, hol víggal — hangulatban kell tartani: — Ilyet még nem pipált Európa! Levélpapír a Marosának — darálja egy film gyorsaságával —, hogy csókot adjon a Gyurikának, itt van aztán a legújabb szerelmi levelező, amitül még- a Tiniké dódn agy anyja is szerelimes lesz, itt van a legújabb kalenidáriuan Mátyás király élettörténetével, dalfüzér és Rózsa Sándor élete, aki kanál nélkül ette meg a káposztát Szegeden, d.e ez még kevés, mert most a törökök négy oldalról kapják be a karót, amint eiblben a könyvecskében látható, benne van, hogy vonultak be a szerbek Durrazóba, hogy vették be Kirkkilisszét DÉLMAÜYARORSZÁÖ 223 és hogy adták be ,a törököknek a dőltért, hátulról mellbe, ha még kevés, adunk rá'dásul jövendőm ondót, csíziót és planétát, maga húsz krajcár, tessék, az egésznek egy hatos az ára . . . A tenyerébe csapja az egész papirosomét és már az első percekben alig győzi adogatni. A mondóka egyszer sem marad el, sőt ujabb „viccek" oldódnak a humorista nyelvén s az öreg nótás a nagy kelendőség láttán, boldogan dörzsöli fagyos markát. Végre meggyérülnek és elfogynak a jelentkezők, megint áll az üzlet, de áll a nép is, most már kicserélt arcok, ujak és uj produkcióra várnak. Komor, bánatos felhők indulnak az égen, sötétedni 'kezd, majd lassú tempóban fáradt kis hópiíhék ereszkednek alá s a borongó alkonyatban dideregve, de odaadó áhítattal hallgatják az uj tanítványok, amint ismét fölcsendül a faláda mellett: — Sokszor ugy szeretnék sírni . . . — GhiHány Imre báró kitüntetése. A hivatalos lap legközelebbi száma közölni fogja, hogy a király valóságos belső titkos tanácsos^ nevezte ki Ghillány Imre bárót. A munkapárt klubhelyiségében már ma sokon gratuláltak Ghillány bárónak. — Hazay és Zichy Bécsben. Hazay Samu báró honvédelmi miniszter és Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter tegnap este Bécsibe utaztak. — Hatvany- Deuíseh Sándor báró halála Érsekújvárról jön a hir, hogy HatvanyDeutsch Sándor báró főrendiházi tag tegnap a nagysurányi cukorgyárban hirtelen elhunyt. A világhírűvé lett, hatalmas magyar cukoripar megteremtőjét veszítette el ebben a férfiúban, kinek munkás élete példaadó bizonysága a tudás s az akarat diadalának. Csaknem a semmiből teremtette meg Hatvany-Deutsch Sándor azt a hatalmas ipart, amely ma a magyar közgazdasági életnek J egyik büszkesége. A magyar cukoripar az ő zseniálitása révén világpiacot hódított magának, itthon pedig sok ezer munkáskéznek adott tisztes kenyeret. Hatvany-Deutsch Sándor nem volt tulajdonképen selí-mademan. De a vagyon, melyet édesapja szerzett, az ő kezében, az ő nagyszabású egyénisége révén ,megtízszereződött. És meg kell emlékezni róla ma, amikor e férfiúnak szivét megáliitotta dobogósában a végzet keze, hogy tiszta lelkiismeretű sáfárja volt a sors kedvezéséből rábízott nagy földi hatalomnak, mert kevés olyan jótékony embere volt közéletünknek, mint ő. Nevét minden közhasznú, minden kulturális és minden emberbaráti mozgalom élén ott láttuk és szive minden szánalom számára nyitva volt. Halála súlyos veszteség egész közéletünkre. Hatvany-Deutsch Sándor báró 1852-ben Aradon szüle/tett. Tizenhat éves koráiban lépett a gyakorlati kereskedői pályára, melyre budapesti és berlini előkelő bankházaikban készült. 1873-ban beltagja lett a nagyatyja által 1822-hen Araidon alapított Deut.soh Ignác és fia cégnek, önálló tevékenységének első éveiben Európa legtöbb országaiban nemzetközi válság a cukortermelést alapjaiban ingatta meg; Magyarország, noha ipara egyébként alig tett száüiot, a válságba mégis belesodortatotit, amennyiben az akkori legnagyobb magyar cukorgyár: a nagysurányi, 1880 körül fizetési zavar-Okba került s üzemét kénytelen vejit. ,meigjszünt!e\tni. Hatvanjk Derítsd) -Sándor a szakférfi aknak csaknem egyhangú tanácsa ellenére rábírta a vezetése alatt álló házat, hogy több más céggel szövetkezve, a válságba jutott vállalatot megszerezze s az üzemet modern irányiban tökéletesítse. Az uj vezetés mellett, a gyár annyira megizmosodott, hogy most a legelső üzemek egyike az országban. A megkezdett uton tovább haladva, felkeresett, olyan vidékeiket, amelyek mindaddig a cukoriparral kapcsolatos nagy gazdasági előnyök" nélkül szűkölködtek s bebizonyította, hogy azok répatermelésre alkalmasak. Igy jött létre a hatvani, a sárvári és az oroszkai cukorgyár. E négy gyár állandóan körülbelül négyezer gyárimunlkást foglalkoztat, sok ezer mezőgazdasági munkás pedig közvetve e gyárak utján keresi kenyerét. Kiváló érdemeket szerzett a cukor-kivitel emelése és szervezése körül. Sokoldalú munkáját iparostársai azzal jutalmazták, hogy 1894-ben a Magyar Gukorgyárasok Országos Egyesületének elnökévé választották. E minőségben a kormánynak adózási ós egyéb szakkérdések körül szánnom értékes szakvéleményt adott. — A főváros Vaszary Koloshoz. A fővá ros nevében ma fíárczy István polgármester feliratban válaszolt Vaszary Kolos bibornok-érseknek, aki buesuirato-t intézett a törvényhatóságihoz, visszavonulása alkalmából. A felirat meleg szavak-kai magasztalja Vaszary Kolos kiváló erényeit, buzgó vallásosságát ós tántoríthatatlan bazaflkágát, békés, türelmes fölfogását. Említést tesz a volt hercegprímás ós a főváros rendkívül meleg és szívélyes viszonyáról és isten áldását kéri a visszavonult fő-pásztorra. — Bomba Lloyd George házában. Londonból jelentik: Lloyd George kincstári kancellár újonnan -épült házában, Waltononhill közelében, Ebs-on közelében, bomba robbant föl. A robbanás abban a szobában történt, amely a szolgaszemélyzet hálószobája lesz. Minthogy a házban még s-en'ki sem lakik, emberéletben nem esett kár. Az anyagi kárt 600 font sterlingre becsülik. A házban egy ,másik bombát is találtak, amely azonban nem robbant föl. A tetteseknek nyoma veszett. — Egy nagy cég fizetési zavarai. Budapestről jelentik, hogy a monarchiában ismert, Rosenthal H. utódai ciirnii cég, amely katonai fölszereléseket- szokott szállítani, fizetési zavarokkal küzd. Egy millió háromszázezerkor-ona tartozásának nem tűd a cég eleget tenni, aminek oka a balká-hii események kihatásában rejlik. Egy kisebb bank akarja a céget megmenteni. A Rosenthal H. utódaiicóg évtizedek óta mint jónevü vállalat szerepelt minidig. — A kis leány gyilkosa. A Cucor-utcai rablógyilkosság tettesét a fővárosi rendőrségnek még nem sikerült elfogni. Tegnap délelőtt ötszáz korona jutalmat tűztek ki annak, aki gyilkos nyomára vezeti a rendőrséget és erre a jutalomra megindult a jelentkezők áradata. Á sok jelentkező révén igen érdékes ,adat is került a rendőrség kezébe és valószínű, hogy ez a ny-om sikerre is fog vezetni, A főkapitányságon jelentkezett egy Rosumkó Géza nevü inasgyerek, aki elmondotta, hogy a KiiSfalody-utca. 18. szánra házban lakik nevelőanyjával, Fidrand Ferencnénél, és hogy náliuk karácsony táján lakott egy fiatal ember, akinek a személyleirása teljesen mey egyezik a rablógyilkosról adott személyleirással. Ez a<z ember csak három-négy napig lakott Fidrandnénál, de kénytelenek voltak a lakásból szó nélkül kitenni, mert egyizben észrevették, hogy az egyik szekrényt föl akarja törni. Rosunikó ennél az embernél látott egy ugyanolyan vöröses-barna ládát, mint amilyent a gyilkos állítólag a kávémérésben hagyott. Azt iS tmdita a fiu, hogy ezt az embert Vicze Ferencnek hívták, nem volt semmi foglalkozása s a -homlokán f orraid ás húzódott végig. A kis inas vallomása után a rendőrségen kutatni kezdtek Vicze Ferenc előélete után és csakhamar megállapították, hogy betörésért és lopásért már több izben volt bűn tetve, megtalálták a fényképét és életrajzi adatai. Legutóbb 5 évvel ezelőtt került a biróság elé, fiatal kora miatt azonban büntetését javítóintézetben töltötte ki. Több más fényképpel együtt Vincze fényképét is odatették az inasgyerek elé, aki rövid keresgélés után rámutatott Vi-ezé fényképére: — Ez az az ember, csakhogy valamivel idősebb, mint itt a képen. A fiúnak a vallomása természetesen helyes, mert hiszen a fényképfelvétel öt évrel ezelőtt készült.