Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-06 / 99. szám

19Í2. december 7. DÉLMAOYÁRORSZÁÖ o ujját valami kemény tárgyra és az­tán vakmerő elszántsággal élével rá­csapja a bárdot, hogy kettéválik az ujja. rácsapja a bárdot-, hogy kettéválik az ujja. Öntudatosan, szembenézve a kiszámíthatatlan veszedelemmel cselekedett, önmaga hajtotta végre saját magán az Ítéletet, a saját Ítéle­tét. Mennyivel több elszántság, nagyobb vak­merőség kell ehez, mint a háborúban a vak­tában való harchoz, amikor az ember meg is menekülhet. És a háborúban az ember nem is önmaga határoz az élete sorsán, ebbe az ellenségnek is van egy kis beleszólása. A Riczók István hősiességével csatát le­hetne nyerni. De ezért a hősiességért mégis meglakol, mert ez a hősiesség — gyávaság. Aki fél valamitől, az nem lehet liős. Aki pe­dig annyira retteg, hogy a saját életét is koc­kára teszi — félelmében, annak a vakmerősé­ge nem elismerésre, hanem megMlyegzésre méltó. )A hősiesség néha becstelen. Lukács miniszterelnök a kivételes javaslatokról. — A munkapárt értekezlete. — (Saját tudósítónktól.) A nemzeti munka­párt pénteken este igen látogatott értekezle­tet tartott Ghyllány Imre báró elnokléséveL A kormnáy résziéről megjelentek az értekez­leten Lukács László, miniszterelnök, Székely Ferenc és Hazai Samu miniszterek. Az értekezlet napirendjén szerepelt a ki­vételes törvényjavaslatok tárgyalása, amely szombaton, a költségvetés tárgyalásának a megszakításával, a Ház elé kerül. Darvay Fülöp dr. előadó minden részletre kiterjedő, gondos beszédében ismertette a kivételes tör­vényjavaslatokat. Beszédében ráutalt arra, liogy az alkotmányos felelősség súlya ter­heli a kormányt a törvényjavaslatok benyúj­tásánál. Az előadó beszéde után Lukács László miniszterelnök emelkedett szólásra, Tisztelt értekezlet! — Nem azért szólalok föl — mondta a miniszterelnök, — hogy kiegészítsem az elő­adó ur beszédét, mert az nem szorul kiegé­szítésre. Azért kérek néhány szót, hogy be­váltsam a közigazgatási bizottságban tett igéretemet, A miniszterelnök aztán rátért a (kérdés ismertetésére. — A közigazgatási ós az igazságügyi bi­zottság — mondta Luikács — elfogadta a tör­vényjavaslatokat, az ismert módositással. El­fogadta a helyzetre való tekintettel ós — lia szabad hizelegnam magamnak — a kormány iránt való bizalmából. (Éljenzés.) Habár föl­merült az aggodalom, hogy az intézkedés nem megy-e tul a batáron, talán a kényszer szüksége nélkül! Akkor neon voltam abban a helyzetben, hogy erre az aggodalomra vá­laszoljak, most már azonban abban a hely­zetben vagyak, hogy a módosításokat is be­terjeszthetem. — Az első szakasz módosítása számol minden aggállyal. Három eshetőség van kon­templálva. 1. A háború tényleges kitörése, Ebben az esetben természetesen fönállanak a ki­vételes intézkedések, ebben az esetben min­den erőnket meg kell feszítenünk a haza érdekében. 2. Amidőn a háború veszélye fenyeget. Ebben az esetben a kivételes intézkedések életbeléptetnek, de csak akkor, ha a háború nem hosszabb ideig tör ki. — És ez az a pont — mondta a minisz­terelnök — ahol az aggályok fölmerültek. Hogy niem fog-e csorbittatni a hatalom joga! Nem-e szenved sérelmet a törvényes ellenőr­zés! Nem csorbitják-e a törvényhozás jogát! — Erről gondoskodik a módosítás — folytatta Lukács — amely rövid összefogla­lásban a következő: — Ha a háború az első kivételes hatalmi intézkedésektől számitott négy hónapon belől be nem követikezíiék, a kivételes intézkedé­seket hatályon kiviil helyezik, ha csak a törvényhozás hozzá nem járul a föniartásá­hoz. — Ha a háború veszélye elmúló, akkor a katonai előkészületek megszüntetésével együtt a kivételes intézkedések természete­sen hatályon kiviil helyeztetnék. Az értekezlet nagy éljenizéssel fogadta a miniszterelnök beszédét és egyhangúlag el­fogadta a módosított törvényjavaslatokat. Székely Ferenc igazságügyminiszter föl­szólaJlására a harminckettedik paragrafust a horvát autonómia érdekében ugy módositot­ták, hogy Horvátország önkormányzatára vonatkozó intézkedésekre az ottani törvény­hozás határozata az irányadó. Bécsből jelentik; Az osztrák kormány egyhangú föllépésére a Stiirgkh-kormány arra az elhatározásra jutott, bogy a háborús javaslatokat, módosítja, illetve enyhíti. Hoz­zájárult ebhez az is, liogy a magyar kor­mány is kénytelen deferálni és bizonyos módosításokhoz beleegyezését adni. a leglé­nyegesebb módosítás az, hogy az 1. paragra­fus határozott rendelkezéseivel csak a hábo­rú, vagy közvetlen háborús veszély esetére statuálja a rendkívüli intézkedéseket. Ezen­kívül Stürgfkh gróf hajlandó a javaslatba pótlólag fölvenni egy szakaszt, amely szerint a hadi szolgálatra utóbb bellivott népföl ke­lőkot, vagy más ötven éven aluli férfiakat, akik aktív katonai szolgálatot nem teljesí­tettek, nem lehet tűzvonalban fölhasználni és hogy ia háború kezdetén nem leliet beliivni mást, csak a fiatalokat. Más enyhítő rendel­kezéseiket az osztrák kormány rendeleti uton fog közzétenni. A kormány reméli, hogy ezek az enyhítő módosítások biztosítani fogják a javaslat si­ma elintézését, de ha mégis nehézséget tá­masztanak a jelenleg abstruáló cseli szocia­listák és cseh nemzeti radikálisak, akkor a törvényt a 14. §. alapján fogják életbe lép­t&tni. Annak a hangsúlyozásával, liogy a többség a javaslatot elfogadta. mw^Mmmmmmmmm^mm ! taft] aMzásoKra! ü kimeritő felvilágosítást nyújt G n Dr. Dános Árpád min. fo- n galmazó által irt és Várnay L. ü kiadásában megjelent követ- 0 * kező müvek: — • G A házadó Ára 1 kor. Q n A földadó . Ára 1 kor. n u Az általános kereseti- és jö- U vedelemadók .... Ára 2 kor. n A nyilvános számadásra kö­Q telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [] Magyarország adórendszere ü Kötve Ára 6 kor. Q m^mmmummmwmmmmmm Görögország ellentéte, a szövetségesek manővere? — Nehezen vajúdik meg a béke. - Készü­ődés a londoni tárgyalásra. — Mi törté­nik Csataldzsánál ? — Ujabb véres harc Drinápoiynál. — (Saját tudósítónktól.) A Balkán-szö­vetség és Törökország háborújáról a ma érkezett távirati jelentések alapján a kö­vetkező tudósítást közöljük: Londonból jelentik: A béketárgyalá­son előbb megállapítják Törökország uj határait és aztán a szövetségesek megál­lapodnak a meghódított területek fölosz­tásán. Ezen a tárgyaláson a török dele­gátusok nem vesznek részt. Berlinből jelentik: A londoni béketár­gyalás legfölebb huszonöt napig tarthat. Ha addig nem sikerül a megegyezés, új­ból megkezdődik az ellenségeskedés. Belgrádból jelentik: Ma miniszterta­nács volt, amelyen megnevezték a londoni béketárgyalásra kiküldendő szerb delegá­tusokat. A delegátusok utasítást kaptak a kormánytól, hogy egyöntetűen járjanak el a bolgár delegátusokkal. A békeföltétele­ket közösen állapítják meg a szövetséges államok. Frankfurtból jelentik: A portának oka van arra a föltevésre, hogy Görögország nem a Bulgáriával szemben való elhidegü­lés miatt nem irta alá a fegyverszünetet, hanem, mert ez volt a Balkán-szövetség megállapodása. Ezzel azt akarták elérni, hogy a blokád ne szűnjék meg és hogy folytonos akcióra kényszerítsék Törökor­szágot. —• Ez a hir már a forrás miatt is igen nagyjelentőségűnek látszik. Szófiából jelentik: A fegyverszünet megkötése ellenére tegnapelőtt véres harc volt törökök és bolgárok között. A törökök akiknek nem volt tudomásuk a fegyverszü­net megkötéséről, kitörtek Drinápolyból, de a bolgárok visszaverték őket. Néhány órával később megtudták Drinápolyban, hogy a fegyverszünet létrejött, mi a törö­köknél nagy örömöt okozott. Konstantinápolyból jelentik: A napi élelemszállitás az ostromlott erődök részé­re megkezdődött. A törökök adatai szerint a drinápolyi helyőrség létszáma tizen­nyolc- és huszonnégyezer körül ingadozik. Szkutariban sokkal jobb a helyzet, mert ott elég az élelmiszer és a muníció. Jani­na jól tartja magát s már csak egy óra já­rásnyira van tőle a török fölmentő sereg. A csataldzsai vonalnál a törökök határo­zotan előnyben vannak a bolgárok fölött, akik török számítás szerint a csataldzsai erődök ellen intézett támadásoknál tizen­négyezer embert veszítettek. Szófiából jelentik: Hivatalos bolgár helyen kijelentették, hogy a fegyverszünet­ről folytatott tárgyalás során szerzett ta­pasztalatok, valamint a nagyhatalmaknál mutatkozó hajlandóság jogot adnak arra a reménységre, hogy a londoni béketárgya­lás kedvezően fog lefolyni. Nagy a fontos­sága e tekintetben annak, hogy Bulgária és Törökország jövendőbeli elhatárolásának kérdésében már most majdnem eljutottak az elvi megállapodáshoz s igy a végleges megegyezésnél nem igen fog jelentékeny nehézség fölmerülni. A hadisarc kérdésről is ugy vélekednek, hogy nem lesz nehezen áthidalható akadálya a béke létrejöttének annál kevésbbé, mert biznak benne, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom