Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-22 / 112. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. bércein őrt álló fenyőfákat, hogy hozzanak vidító szint, hangulatot, poézist, balzsamot ennek a nagy városnak szürke élete, merev: palotás és kunylhós házai közé. A magyar begyek, völgyek fölött álmadozó, serdülő fenyő törzsecskéjét eluyeste a gyilkos szerszám, elvágta az anyaföld édes talajából táplálkozó ütőerét; meghegyezi a fácska alját, s beleszorítja a keresztulaku talapzatba, melyben ideállítják a mosolygó szabad ég alól az alföldi metropolis terére. Alig ájlitják sorba az erdő legszebb fáit, a verebek egyszerre rárepülnek csillagos ágazásai leveleikre. Rászáll ezekre egy-egy behúzódott tarka cinke is. A kis bohó szárnyasok talán eridőszélen képzelik magukat. Hiszen mi is szépséges illúzióban élünk. Nem látjuk a letarolt fenyők mülálbait, eltakarják a fák szétterülő szárnyai. Gyermekes kedvvel örülünk az alattunk csúcsosodó fák zöld kúpjának. Amint nézegetjük a esináltsága mellett is kedves müerdőt, látjuk ám, hogy most itt, most ott emelkedik ki belőle egy-egy fenyő, vállra kapják s viszik haza az emiberek, hogy a közelgő szent karácsony ünnepében a lakásukat díszítsék vele a gyermekvilág csapongó örömére. Vehet itt a kis Jézus busz koronáért is fát, de kinek a kis lakásálba nem fér be az ilyen nagy ajándék, annak vihet négy fillérért —• galyat. Ki tudja, hogy ennek a galynak és a ráakasztott néhány szines cukorkának nem jobban örül-e a gránicra behívott szegény napszámos fiacskája, mint a dúsgazdag elkényeztetett gyermeke a sok drágasággal megterhelt fenyő-óriásnak? A lábrakelt fák helyett a térén ujak támadnak, de karácsony délutánjára elfogy az illatot lebelő alkalmi erdő és ekkor mind elfogy, mind az embereké lesz. Ugy lehet örülni — már előre is — az egész nagyszerű komédiának... — A Szegedi Nemzeti Munkapárt végrehajtó bizottsága hétfőn délután 5 órakor a Tisza-szálló földszinti 3. számú helyiségében ülést tart. Szeged, 1912. december 19. Az elnökség. — Görgey. Görgey Arthurnak a szabadságharc hős tábornokának állapotáról ma reggelre aggasztó hirek terjedtek el. A hirek szerint Görgey betegsége súlyosbodott, ugy, hogy a katasztrófa bekövetkezésétől kell tartani. Szerencsére az időnkint fölmerülő híresztelés újra nem igaz. Jártunk a tábornok lakásán, ahol környezetétől azt a felvilágosítást kaptuk, liogy az öreg urnák régi baja ujult ki. A tábornok fekszik ugyan, de aggodalomra semmi ok sincsen. Görgey állapota iránt különben számosan érdeklődtek. — Laszkáry Gyula halála A magyar evangélikus egyházat súlyos csapás érte: clunáninneni egyházkerületének világi főfelügyelője, draskóci és laszkári Laszkáry Gyula, főrendiházi tag, tegnap reggel meghalt. Hosszas betegség után kinos szenvedésektől váltotta meg a halál Laszkáry Gyulát, akinek elmúlása nagy részvétet keltett egyháza körében és a politikai világban is. Egyháza körében egyre emelkedett tekintélye buzgó és sikeres munkája révén s lS95-ben a dunáninneni egyházkerület felügyelővé választotta. E méltósága révén került a főrendiházba, a melynek szintén munkás tagja volt. Laszkáry holttestét ma délután Romhányba szállították s liolnap ott temetik el a családi sírboltba. — Uj kultúregyesület Szegeden. Az utóbbi idők részvétlenségében a szegedi kulturális egyesületek egy része inkább bátortalanságból, semmint talaivesztettségből, csöndesen megszűnt. Így oszlott fel néhány héttel ezelőtt a Szegedi Társadalomtudományi Társaság is, amelynek tagjai azonban nagyrészt beléptek a budapesti anya-társaságba és szombaton délután értekezletre jöttek össze, amelyen a budapesti Társadalomtudományi Társaság szegedi fiókját megalakították. Ennek a kisebb pretencióju alakulásnak az a célja, hogy az erős fővárosi Társasággal benső szövetségben, kevés sallanggal, de sok tartalommal a szegedi tagok helyi kulturtörekvéseket is kezdeményezzenek és ezek a törekvések sikerükben ne függjenek a helyi alakulás kizárólagos erejétől. A csütörtöki értekezlet elnökké Hollós József dr.-t, az anyatársaság választmányi tagját, a kiváló tudóst választotta meg és egyben elhatározta, hogy december 29-én, vasárnap délután ünnepélyes megalakulást tart Jríszi Oszkár dr.-nak e napon Szegeden megtartandó: A balkáni kérdés szociológiája cimii nagyérdekii előadása kapcsán. — Drágább a diploma. Mai szániában közli a hivatalos lap az egyetemi és főiskolai dijak fölemelését. E szerint az 1913/14. tanévtől kezdve az alapvizsga dija 33 korona, a pótalapvizsgáé 16 korona, az államvizsga dija 80 korona, a pótállamvizsgáé 40 korona, a szigorlat dija 100 korona, a pótszigorlaté 60 korona. Hogy valaki vizsgát tehessen, vagy pláne szigorlatozzék, elsősorban nem tudnia kell, hanem pénz legyen a zsebében. Másodsorban tudnia is kell. Szóval ezután ezen a téren is nehezebb fesz a boldogulás ós már a kezdetnél gondolkoznak a tudományos és lateiner-pálya súlyáról. — Gerliczy Félixné emléke. Néhány hónapja hunyt cl Nagyváradon Gerliczy Félixné báróné, a magyar jótékonyság egyik legiigybuzgóbb és legnobiliisiabb alakja. A legendás életű matróna halála mély és őszinte gyászba boritotta az egész biharvármegyei társadalmat. Gerliczy Félixné nevéhez maradandó életű jótékonysági intézmények fűződnek, természetes tehát, hogy a terv, mely az elhunyt báróné iránt átérzett hálát célozza szolgálni, sok lelkében már régóta megfogamzott. Tudta azt a Biharmegyei Nőegyesiilet is már a Gerliczy Félixné nevéről elnevezett alapitvány megtételénél, liogy Gerliczynének rövid időn belül szobrot kell állítani. Azóta régtől megérlelődött a plánum és mint értesülünk, a Biharmegyei Nőegyesületben legközelebbi ülésen az egyesület választmányi tagjai megbeszélést fognak tartani báró Gerliczy Félixné szobrának felállítását illetőleg. Ismételjük, a nőegyesiilet nem mint egy uj ideával fog e kérdéssel érdemlegesen foglalkozni. Régi terve ez már a választmányának, de nem került a mai napig a nyilvánosság elé, aminek oka abban van, hogy a nőegyesiilet nem gondol egy kisebb szabású emlékműre, de szobrot akar felállítani a szó legtágabb értelmében. Nagyvárad nyilvános terére felállítandó hatalmas és monumentális szobormű létesítésén fáradozik, egy olyan szoborról, mely méltó a nagyasszony érdemeihez és jótettekben gazdag életéhez. Természetesen, a szobormű felállítása csupán a nagyközönség egyetemének bevonásával lehetséges, de biznak a sikerben. — Előadások a mérnökegyesülethetr A szegedi mérnökegyesületben legközelebb Clementis László gépészmérnök felső ipariskolai tanár a. gőzgép történetéről, Tóbiás László építészmérnök pedig az ókori műemlékekről fog, vetített képek kiséretóben, előadást tartani. — Weiskirchner lesz az uj bécsi polgármester. Bécsből jelentik: A községi keresztény szocialista polgári klub ma délután 3 órakor ülést tartott, amelyen a polgármesteri jelölést eltették meg. Két jelölt volt: Porser dr. alpolgármester és Weiskirchner volt kereskedelmi miniszter. Az ülésen minden vita nélkül megkezdték a szavazást, a melynek eredménye az lett, hogy Weiskirchner 389, mig Porser dr. 23 szavazatot kapott. Három községi képviselő nem szavazott. Hétfőn lesz a polgármestert választó rendkívüli közgyűlés és általános az a vélemény, hogy Weiskirchner megválasztása bizonyos. Porser dr. a választások után le fog mondani alpolgármesteri méltóságáról és Alsó-Ausztriában helyettes tartományi marsall lesz. — Egy kis tévedés. Zombor városa rendkivüli közgyűlést tartott a minap s ezen a közgyűlésen átiratot intézett Arad városához abban a téves bitben, hogy Aradon sikerült megtalálni a vértanuk csontjait. Kiss Ernő tábornoknak, Zombor város szülöttjének földi maradványait kérik. Az érdekes átirat különben igy hangzik: „Zombor város közönsége október 25-én tartott rendkivüli közgyűlésén határozatilag kimondotta, hogy nagynevű szülöttje, az aradi sáncokban hősi halált halt vértanú földi maradványaira igényt tart és mivel emlékének maradandó szobrot emelt, kivánja, hogy hamvai szülővárosának földjében helyeztessenek örök nyugalomra. E határozatot ama örvendetes hir szülte, hogy az aradi sáncokban golyóval megölt vértanuk földi maradványai állítólag feltaláltattak volna. E kegyeletteljes igényünk és szándékunk fentartása mellett tisztelettel megkeressük és -megkérjük a társtörvényhatóságot, hogy nyilatkozni méltóztassék az iránt, vajon hajlandó volna-e az esetben, ha a drága hamvak azonossága igazoltatik, azokat Zombor város közönsége részére átengedni és belegyezni, hogy azok Zombor város költségén hazaszállittassanak és méltó pompával itt helyeztessenek örök nyugalomra. Hauke Imre polgármester." Arad városa azzal fog felelni, hogy az ásatásokra elköltött ugyan néhány ezer koronát, de nem volt semmi eredmény s igy Kiss Ernő hamvait nem adhatják át Zombor városának. — Karácsonyfa-ünnepély. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet leányosztálya mint miniden évben az idén is 12 szegény gyermeket részesít teljes téli rüba-segélyben s ez alkalommal a belvárosi Ovóintézet dísztermében december 23-án hétfőn délután 5 órakor karácsonyfa-ünnepélyt rendez, amelynek tárgysorozatát Abafy Rózsa elnöki megnyitóján és Tóth László titkár ünnepi beszédén kivül több vers és ének alkotja. Érdeklődőket szívesen lát az elnökség. — A Ronacher igazgatóját letartóztatták. Bécsből jelentik: Steiner Miksa, a Ronacherorfeum igazgatója vagyonibukottá lett ós a hitelezői kanciósikkasztás miatt följelentést tettek ellene. Ma estig ugy látszott, hogy sikerül a békés megegyezés, amely szerint a hitelezők átvették volna a mulatóhelyet, betéti társaságot alakítanak és Hillert, a Colosseum igazgatóját bizzák meg az orfeum vezetés-évei. A megegyezés azonban nem jött létre. Steiner Miksát ma este a rendőrség kihallgatta és kihallgatás után letartóztatta. Bűnügyi eljárás indult meg ellene hitelezési csalás miatt. — A képhamisitók. Az aradi rendőrség nyomozást indított ismeretlen képcsalók ellen. Egy tehetségtelen aradi festő Fiatal Magyarország címmel vállalatot nyitott és képekkel utazgatott a vidéken. Kiderült, liogy a képek alá ismert festők nevét hamisította és •sok külföldi festőtől képet csált ki. A rendőrség a hamisításokkal Kovács Vince aradi festőt gyanúsítja.