Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-03 / 70. szám

1912. november 6. DÉLMAGYARORSZÁG íi és Pásztor János milyen céllal és mekkora j hittel fogtak bele tervükbe, hogy tudniillik \ a magyar stilust föltámasszák és diadalra vi­gyék a majolika-tárgyakban is. Ha a nagy közönség Ízlését vesszük, még ebben az irányban is föltétlen siker az eredmény. Öröm nézni, amikor szegedi úriasszonyok figyelem­mel szemlélik a végtelenül egyszerű mun­kákat. S alig akad olyan, aki ne választana egy-egy dolgot, vázát, tányért vagy más dísztárgyat. És följegyezzük, hogy a Hód­mezővásárhelyen élő művészek legközelebb a szegedi nép stilusát és különféle, sajátos tár­gyait is megfigyelik s értékesitik: kombinál­iák. általán alkalmazzák a majolika-dolgok­ban. Szegeden még egy hétig gyönyörköd­hetünk a kedves és érdekes produktumokban s azután Budapesten mutatkoznak be. Bizo­nyos, hogy a pesti siker nem marad el. Akkor pedig az övéké a jövő, mindenképen sikert érnek el önmaguk és a magyar stilus dicső­ségére. * A király házasodik. A klasszikus es­ték sorozatában csütörtökön Tóth Kálmán irodalomtörténetileg is nevezetes bájos vígjá­téka, A király házasodik következik. Ebben a darabban jut ngyszólvón először vezető szerephez Mihó László, aki Kopjai Imrét játsza. Lajos király Virányi lesz, a vojvoda lánya ("tömöri Vilma, Róbert Károly öccse Csáder Irén, a bán Baróti, Fiori velencei hercegnő Hanmiath Zseni, a doctissimus Soly­mossy, Kont Miklós Csiky. * Bőregér. Nagy Aranka felgyógyulása folytán a színházi' vezetőség a következő hét műsorába fölvehette a Bőregér operettet. A darab reprize szombaton lesz. * Ifjúsági élöödás. A szinházi iroda je­lenti: Hétfőn délután ifjúsági előadásként Szigligeti Ede történeti szinimüve, II. Rákó­czi Ferenc fogsága kerül színre. A tanuló­ifjúság által lefoglalt helyeken kivül a töb­bi a nagyközönség rendelkezésére áll ugyan­abban a mérsékelt árban, ami a múlt év ifjúsági előadásain volt szokásban. * A Divat és Művészet őszi és téli szá­ma a folyóiratok rendes terjedelmét és kiál­lítását meglepően felülmúlja. Valóságos divat­miivészi album, amelynél szebbet, kápráza­tosabbat még a külföldi divatlapok sem pro­dukáltak eddig. Az elegáns, Ízléses toalettek­ben pompázó hölgyeknek valóságos szépség­kiáliitását tárják elénk a „Divat és Művé­szet" hasábjai. A tipográfiának remeklése ez az irodalmilag is magas színvonalú divat re­vü, melynek művészi illusztrációi sorába ez­úttal szines képek is vannak ékelve. A Ber­kovits Hugó gondos és áldozatkész szerKéSz­tésében megjelenő „Divat és Művészet" e ki­vételesen gyönyörű száma 2 kor. 50 fill. Elő­fizetési ára egész évre 18 korona, fél évre 10 korona. Megrendelhető Várnay L. könyvke­reskedésében vagy a kiadóhivatal utján Bu­dapest IV.. Váci-u. 7. * Cigányszerelem. Szombaton este pre­miér volt az Uráhia-szinbózban. Bemutatásra került egy világbirii dán film a Cigányszere­lem. A liárom felvonásos drámának föltűnő nagy sikere volit. Ezéü a filmén mutatkozott be Sannon Emília, akinek a szakértők olyan karriért jósolnak, mint Asta Nielsené. Nagy sikere volt még Duci bácsi bűnös cimü kép­nek is, melyet me(j is tapsolt-az előkelő pre­miér közönség. Vasárnap is ez a müsoir lesz az Urániában. * Az éj királynője. A Vass-mozgófény­képszinház igazgatója nagy anyagi áldoza­tok árán megszerezte a külföldi mozik slá­gerképét: Az éj királynőjét, melyben a fő­szerepet Henry Portén játsza. A drámának Szegeden is nagy sikere volt. Sok szem meg ­könyezte az egymás után váltakozó szép je­leneteket, Vig hangulatot hoztak Polidor mó­kái. A változatos műsor vasárnap is látható a Fass-ban. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyáró­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Megszurkált feleség. — A szegedi esküdtbirőság Ítélete. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi közúti hid ujszegedi oldalán történt április tizenhe­tedikének reggelén, hogy Szendrei Ferenc ácsmester megszurkálta a feleségét, Farkas Erzsébetet. Az asszonyt súlyos sérülésével beszállították a közkórházba, ahol több hétig nyomta az ágyat. A merénylő ácsmestert gyilkosság kisérlete miatt letartóztatták. Ebben az ügyben szombaton Ítélkezett a szegedi törvényszék esküdtbirósága. A tár­gyalás iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg. A hallgatóság zsúfolásig el­lepte a padsorokat. A tárgyaláson Pókai Elek elnökölt, a tanácsban Gerhauser József dr. és Hábermann Gusztáv dr. vettek részt. A vádhatóságot Uubay László dr. ügyész képviselte, az ácsmestert Eisner Manó dr. védte. A tárgyalás során igen érdekes részle­tek világítottak bele a merénylet előzményei­be. A vádlott kihallgatása során tagadta, hogy meg akarta volna gyilkolni a feleségét. Felbőszítette az, hogy a felesége eltemette egyik kis gyermekét, anélkül, hogy ő tudott volna a fia haláláról. Különváltan éltek, hiába kérlelte az asszonyt, nem tért vissza hozzá. Izgalmas volt Farkas Erzsébet kihallga­tása. Elmondta az asszony, hogy 1906-ban ment nőül Szendrei Ferenchez és azóta alig volt egy nyugodt napja. Az ácsmester dur­ván bánt vele, ütötte-verte, ami miatt több izben el is hagyta. Részegeskedett, elitta a keresetét és akkor mindig küldözgette pén­zért az anyósához. Az ácsmester erre közbeszólt, hogy min­den családi pörpatvart az anyósa okozott, aki mindig ellene tüzelte a leányát. A kihallgatott tanuk javarésze terhelően vallott a vádlottra. Kötekedő természetű, iz­gága embernek ismerték, aki nagyon köny­nyen bánt a szóval. Több alkalommal emii­tette, hogy egyszer a kezétől hal majd meg a felesége. A legterhelőbb volt Bakics György ács vallomása. Bakics 1907-ben Gyulán, 1909-ben pedig Szászsebesen együtt dolgozott néhány hónapig Szendreivel. Közös lakást tartottak, Szendreinek a felesége is velük volt. — Szendrei nagyon kegyetlenül bánt a feleségével — mondta a tanu. Állandóan ütöt­te-verte, részegen is, józanul is. Igen gyak­ran én is közbeléptem, amikor már nagyon kinos volt az asszony helyzete. Talicskát is vágott feléje, a haját cibálta, egy izben pe­dig lehajította a karjáról a gyermekét. A pénzét elitta, akkor aztán küldözgette Sze­gedre a feleségét az anyósához pénzért. Ami­kor Gyulán dolgoztunk, én adtam az asz­szonynak útiköltséget. Tárgyalás közben érdekes incidens tör­tént. A vád egyik tanuja ittasan jelent meg a tárgyaláson és az elnök kérdéseire a legkép­telenebbül válaszolt. — Megbüntetem! — figyelmeztette az elnök. — Bánom is én! — mondta közönyösen a tanu. j| Eisner Manó dr védő ellenezte a tanu kihallgatását, a biróság azonban ugy intéz­kedett, hogy a törvényszéki orvosszakértő állapítsa meg, hogy beszámitható-e a tanu. Az orvosszakértő azonban nem tartózkodott a törvényszék épületében. Igy aztán az történt, hogy a tanút délután hallgatták ki, amikor már kijózanodott. A védő emiatt semmiségi panaszt jelentett be. A tárgyalást este nyolc órakor félbesza­kította az elnök és folytatását vasárnap reg­gel kilenc órára tiizte ki. Vasárnapra maradt a kérdések fölolvasása, a pörbeszédek és a verdikt. A DÉLMAGYARORSZÁG TELEFON SZÁMAI: SZERKESZTŐSÉG: 305. KIADÓHIVATAL: 81. Szegedi tisztviselők a drágaság ellen. (Saját tudósítónktól.) A szegedi köz- és magántisztviselők vasárnap gyűlést tartanak. Az Otthon nagytermében lesz, délután három órakor és előreláthatólag igazi nagygyűlés. A drágaság ügyével foglalkoznak. A meg­élhetés kérdéseit vitatják. Rámutatnak, mi­lyen nagyok a hibák és hogy fölszaporodtak a bűnök. Igen, mert már annyira benn élünk a drágaságban, hogy egy jajkiáltássá válha­tik hamarosan ez a város. A szegedi tisztviselők különben már rég­óta terveznek. Régóta elégedetlenek. A ve­zetőség olyan óriási agilitást fejt ki az egye­sület mindenféle érdekében, hogy a szövet­ség immár komoly tényezővé vált Szegeden, már tekintetbe kell venni minden fórumon, amit ők akarnak. Bizonyosra vesszük, hogy vasárnap a legfontosabb kérdésekben megál­lapodásra jutnak, egyúttal, hogy a határoza­tok nem találnak süket fülekre, hanem el­érik céljukat. Mielőtt rátérnénk a vasárnapi nagy­gyűlés programjára, megemlítjük, hogy a szegedi köz- és magántisztviselők szövetsé­ge még az 1911. év folyamán nagyszabású emlékiratot készített, amelyben a már-már tűrhetetlen drágaság enyhítésére részletes in­tézkedéseket javasol. Nem várja ugyan ter­veitől a gazdaság rögtöni és gyökeres meg­szűnését, — hiszen e dr.'gaság nem helyi, hanem egyetemes európai tűmet, — de várja tőle a kiáltóbb helyi: szegedi visszaélések megszüntetését, a gazdálkodásnak okszerűbb irányba terelését, a kivitel csökkentését, a termelés biztosítását a helyi fogyasztás ré­szére, szóval enyhülését a mai fölháboritó, nyomorúságos viszonyoknak, amikor a fo­gyasztó az eladóknak valóságos terrorja alatt áll. Mindenben igaza van az egyesületnek. Azt nemcsak ők érzik, de mindenki. Azért olyan dicséretes az egyesület megmozdulása. A vasárnapi nagygyűlésnek ez a pro­gramja: A mai, szegedi állapotoknak végét akarják vetni a következő intézkedések: a) a tanyai vasút kiépítése; b) a mezőgazdaság intenzivebb müvelé­se, az állattenyésztés fejlesztése. Ecélból ia ta­nyákon gazdaságii Vándortanítók volnának alkalmazandók, akik e téren ott helyben ta­nítói ós útmutatói lennének a népnek; c) a kerti gazdálkodás, zöldségtermelés intenzív üzése, esetleg a város által létesí­tendő ily célú mintatelepek létesitése s pél­daadása által; d) a mesterséges haltenyésztés előmozdí­tása; e) a tejforgalmi szabályrendelet készíté­se, a tejárak hatékony ellenőrzése, az árusok­nak iparigazolvánnyal való ellátása; f) akár vállalati utón, akár hatóságilag élelmiszer és háztartási szükségleti cikkek előállítására nagyarányú üzem létesitése; g) szükség esetén a húsáraknak a tör­vényben előirt limitálása; h) a közvágóhíd iparvágányának mi­előbbi kiépítése; i) a húsra, húsfélékre és egyéb romlan­dó cikkekre egy nagyarányú vásárcsarnok építése, hogy az árusításra szánt enemü ösz­szes cikkek helyet nyerjenek; k) piaci részletes árusítási szabályrende­let alkotása, piaci rendőrség szervezése, az elővásárlás mérséklése és a zugvásárlás meg­szüntetése; 1) a fogyasztási adók, vámok mérséklé­se, vagy eltörlése; m) élelmezési bizottság szervezése, a mely a város összes, az élelmezésre vonat­kozó viszonyait illetőleg javaslatokat készít; n) o tanáseban élelmezési osztály szerve­zése; o) hatósági cselédközvetitő fölállítása; p) az épitési és lakbérleti szabályrendele­tek módositása, tisztviselői lakások és mmt­' kásházak építésének előmozdítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom