Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-18 / 57. szám

1912. október 13. DÉLM AGYARORSZÁG 371 Megkezdődött a szerb-bolgár-török háború. Ezer halott! — Törökország lábra kap. — Ujabb csaták. — Mozgó­sítás az orosz-török határon. — Anglia megszállja Krétát. (Sajcit tudósítónktól.) A megkötött tö­rök-olasz béke, mintha hideg zuhanyként hatna a négy királyok háborújára. Hiszen tudvalevő dolog, hogy a balkáni négy ki­rályok szövetségét — támadó célzattal — Olaszország és Oroszország hozta létre, ezek bujtogattak a háborúra s ezektől kap­ták a négy királyok azt a garanciát, hogy ne féljetek, bajotok még megveretés ese­tén se eshet, tehát nem veszithettek sem­mit, — ellenben mindent, de mindent nyer­hettek. Hogy aztán az olasz-török békével és az európai nagyhatalmak nyugodtságá­val más irányba terelődött minden, még pedig az egész Baikánon duló vérontássá, — azt a balkáni népek talán nem egészen igy gondolták. Mert mind borzalmasabb harcokról érkeznek jelentések. A ma délután érkezett egyik jelentés például szórói-szóra igy hangzott: „Skutarinál a törökök nagy győ­zelmet arattak. Négy török zászlóalj nyolc­ezer montenegróinak a támadását teljes sikerrel visszaverte. A montenegróiak hat­száz embert vesztettek." Éjszaka pedig már ez a jelentés jött: ,,A montenegróiak, amikor át akartak kein: a Bojana folyón, a törökök bekerítették, igen heves harc fejlődött ki, melyben a montenegróiak ezer halottat és sebesültei vesztettek." És más jelentések is más-más véres harcokról számolnak be. Általában most kezdődött meg az igazi balkán-háboru. A mai napon Szerbia és Bulgária azt a vá­laszt adták, hogy mivel a diplomáciai ösz­szeköttetés megszűnt, ezért nem üzenik meg Törökországnak a háborút, hanem proklamáció utján adják tudtára a népnek is, hogy háborúban állanak. Tudvalevőleg Törökország se üzent háborút, hanem a vá­lasz lesújtó volt és nem is titkolja, hogy a legnagyobb erejével vonul Montenegró, Szerbia és Bulgária hadseregei ellen. A mai nap érdekessége különösen az a hir, amely szerint Anglia megszállja Kré­ia szigetét. Nemkülönben figyelemre mél­tó az is, hogy az erzerumi, erzinghiani és beiburti redifosztáiyok a török-orosz hatá­ron, melyre eddig a mozgósítást nem ter­jesztették ki, most megkapták a mozgósi­uisi parancsot. A török hadügyminiszter szombaton utazik Drinápolyba, hogy átve­gye a főparancsnokságot. Hir szerint két török hadosztály érkezett Szkutariba. A csapat- és lőszerszállitmányokat lázas .sietséggel küldik a harctérre. V A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Berana bevétele. London, október 17. A Reuter-ügynökség e hónap 16-áról kelt következő jelentést köz­li Podgoricából: Berana előtt tegnap este erős küzdelem, fejlődött, A montenegróialk két fontos török állást támadtak meg. El­foglaltak két Krupp-ágyut lövőszerrel együtt ós az este folyamán megerősítették saját ál­lásaikat. Ma kora reggel folytatták a küzdel­met és Vukotics tábornok vezetésével egy hadosztály áttörte a törökök keleti állását és körülvette a várost. Délelőtt tizenegy órakor az ellenség kitűzte a fehér zászlót. A város­ban mindössze 700 uizani és 500 redilf volt. Az este 4000 rendes katona és 300 mohamedán albán visszahúzódott. Vukotics tábornok, mi­előtt bevonult volna a városba, ellátogatott a közelben fekvő gyurgyevói és itamboji ré­gi szerb kolostorokba, ahol a király egészsé­góért és a hadsereg győzelméért istentiszte­leteket tartottak. Miklós király üdvözölte Vukotics tábornokot győzelméért. A hadizsákmány Podgorica, október 17. Beróna városát a montenegrói csapatok tegnap délben elfog­lalták. A Vukotics tábornok vezetésével be­vonuló csapatot a lakosság örömrivaigással üdvözölte. A városban tizennégy sértetlen K rupp-féle tábori ágyút találtak. Ezenkívül nagymennyiségű lövészért és egyébb hadia­nyagot, valamint két hónapra való élelmi­szert zsákmányoltak. Orosz nagyherceg Cetinjében Fiume, október 17. Ideérkezett távirat szerint Péter Nikolajevios nagyherceg csü­törtökön Fiúméba érkezett és az ungaro­Kroata egyik gőzösén Dalmáciába és onnan Getinjébe utazik. Kezdődik a támadás Törökország ellen. Konstantinápoly, október 17. A porta Szerbia és Bulgária követeinek útleveleit k ezbesitette. Szófia, október 17. Szerbia vasárnap, Bul­gária hétfőn kezdi meg a támadást Török­ország ellen. Szaloniki, október 17. Ámbár még nem történt meg Szerbia részéről a hadüzenet, mégis már több helyen véres összeütközés colt, Propojtól Miskovácig és Risztováctól Sipestyéig elkeseredett harc folyik. Konstantinápoly, október 17. A lapok ér­tesülése szerint az ellenségeskedések a mult éjjel a szerb és bolgár batáron megkezdőd­tek. A háború megindultnak tekinthető. Szófia, október 17. Várnát és Burgászt sietve erősitik, mert török támadástól félnek. A tengerparton lévő házakat egészen leroni­holták. Montenegrói vereség. Szaloniki, október 17. A török csapa­tok meghiúsították a montenegróiaknak azt a kísérletét, hogy Szkutarit dél felöl kö­rülzárják. A montenegróiak a Tarabos­hegynél teljes vereséget szenvedtek és ezernél több embert vesztettek. A törökök vesztesége viszonylagosan csekély. Konstantinápoly, október 17. A Szku­tari bevételéről szóló hir valótlan. A mon­tenegróiak azonnal lemondtak Szkutari os­tromáról, mihelyt Esszad basa parancs­nokságával a török fölszabadító csapatok megérkeztek. A törökök megtámadták a montenegróiakat, akik hatszáz halott vesz­teségével kénytelenek voltak visszavo­nulni. London, október 17. A „Times" tu­dósítója azt jelenti, hogy egy montenegrói csapat, amely nem akart meghátrálni, az ágyuerdők és a szkutari tavon levő török ágyúnaszádok kereszttüze közé került és majdnem teljesen megsemmisült, Egy mon­tenegrói tiszt, aki Podgoricába visszake­rült, jelenti, hogy a montenegróiak a Ta­rabos-hegynél hétszáz halottat és sebesül­tet vesztettek. Az erőd előtt most csak egy kisebb csapat áll, a hadsereg zömét átment a Bolyánán, hogy délről intézzen táma­dást Szkutari ellen. A montenegróiaknak föltétlenül el kell foglalniok Tarabost, mert őrületes dolog volna ennek az erődnek bir­toka nélkül Szkutari ellen előrenyomulni. Kegyetlenkedés Konstantinápoly, október 17. Szkutari lói jelentik, hogy a montenegróiak Tűzi elfogla­lása után a török sebesült katonákat megöl­ték, A montenegróiak Tuziban és Be rámá­ban bombázták a török kórházakat annak el­lenére, hogy a török vörös félhold volt raj­tuk. A török kormány a nagyhatalmakat ér­tesíteni fogja a hadviselésnek erről a mód­járól, A török kormánynak arról is vannak bizonyítékai, liogy a montenegróiak az első harcokban dum-dum-golyókat használtaik. Királyok a táborban. Ferdinánd a harctéren Frankfurt, október 17. A „Frankfurter Zeitung" haditudósitója jelenti Szófiából: Ferdinád király ma este utazott a főhadi­szállásra. A hadüzenet az elutazással egy­idejűleg történt meg. Hivatalosan jelentik, hogy a porta Szerbia és Bulgária követeinek utleveCeket kézbesíted'. Tegnap a szerb-tö­rök határon, Merdava és Prdpolác között ujabb összeütközés volt a török hadsereg és a szerb csapatok között. Szerb részről tiz em­ber esett el és negyvenen sebesülte* meg, íö­rök részen állítólag kétszáz halott van. Péter király a főhadiszálláson Belgrád, október 17. Szerbia ma meg­kezdte a háborús operációkat s első lépés­ként a főhadiszállást Belgrádból Kraguje­vácba, a török határ közelébe helyezte át. Péter király holnap Nisbe utazik s ott marad a háború ideje alatt. A főhadiszállással nhíz­tak el Belgrádból az itt időző külföldi hadi­tudósítók is. 20 görög hajó török fogságban. Konstantinápoly, október 17. A porta este a nagykövetekhez jegyzéket intézett, amelyben közli velük a kormány határo­zatát, hogy a Fekete-tengeren, a konstan­tinápolyi kikötőkben és a Dardanellákon lé­vő hajókat, melyek idegen szállítmányokat visznek, négy napon belül útnak engedi. A tengerészeti minisztérium által kiküldendő bizottság meg fogja vizsgálni, vájjon a szállítmány a hellén, vagy egyéb kikötő­be van-e rendelve. Az első esetben az il­lető hajók nem utazhatnak el. A török ké­zen maradó görög hajók számát húszra becsülik. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom