Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-26 / 38. szám

1912. szeptember 3. DÉLMAGYARORSZÁG 125 Személyi vonatkozású intézkedés csupán annyiban történt, hogy kidolgoztuk az altiszti kar szervezésére vonatkozó javaslatokat. Ezek azonban még nincsenek teljesen befejezve. A közös hadsereg rendes előirányzata 18.2 millió korona emelkedést tüntet fel. Ideszámítva haditengerészet folyó szükségleteinek 3.5 millió koronás emelkedését, a közös hadsereg és a haditengerészet 1912. évi normális előirányzata 21.2 millió korona költségtöbbletet eredményez. iMint rendkívüli hitel a közös hadseregnek az uj véderőtörvénnyel történt fejlesztése alkalmából 1912-re 19 millió korona van előirányozva. Beszámítva még az 1 millió koronát, melyet a haditengerészet vesz igénybe, az előirányzat e részében 20 millió korona összes szükséglet mutatkozik. Ezekkel együtt 41.7 millió korona a kivánt több kiadás, mely szigorúan beilleszkedik abba a pénzügyi programba, melyet mindkét állam kormányaival annak idején 1911-től 1915-ig megállapítottak. A rendkivüli szükséglet legnagyobb ré- . szét az uj véderőtörvény végrehajtására j szánták. A megszavazott létszámemelést fő- j ként arra használják fel, hogy a gyalogságnál és a rendes csapatoknál mutatkozó állományhiányt betöltsék és a haditengerészetnek is megadják a szükséges szaporítást. A 19 milliós hitelből tiz millió a reform következtében felmerült egyszeri szükségletre, 5 millió az erőditési szükségletekre fordítandó, itt a hadügyminiszter liatígsulyozza azt, hogy az erődítések terén a szükségesnél szerényebb követeléssel lép fel. Részletesen ismerteti az altiszti kérdés jelenlegi stádiumát. Törekedni fog a katonai ellátási törvény reformjára, a nyugdijkérdés rendezésére és arra, liogy az agg és keresetképtelen harcosok számára is ellátást biztositson. Folynak a tárgyalások a kormány között a lóavatási törvény reformjáról is, amelyben különös tekintettel lesznek a gazdák kívánságaira. A hadügyi kormány — úgymond a mi- 1 niszter — a legnagyobb takarékosságot tartotta szem előtt és sok szükségletet, mint pél- ' dául az erőditési intézkedésekre és a léghajó- | zásra különben igénybe veendő összegeket, ! mólyen a tulaj donképeni szükséglet által : megszabott batáron alul kellett leszállítani. í Kiemeli ezt a pénzügyi tekintetekből történt ! megszorítást és kéri a bizottságot, fogadja el előterjesztéseit. A BESZÉD HATÁSA A magyar delegáció hadügyi albizottságának tagjai lelkesedéssel, hosszantartó tapssal köszöntötték Auffenberg lovagot, akinek mostani szereplése egészen más érzékeket váltott ki, mint a mult évben. —• Mintha nem is az az ember beszélt volna, — mondotta a delegáció egyik tagja, Zichy Aladár gróf felé fordulva. — A szó ugyan Ézsau szava volt, de a kéz Jákobé, — replikázott rá a másik. —-.Mindenesetre bizalmat és megnyugvást k'elt ez a beszéd,'— mondotta Hegedűs Lóránt előadó és ez lett a delegációnak is a megggyőződése. AZ AGYUK ANYAGA Ezután Laszkáry Gyula interpellációt intéz a hadügyminiszterhez az ágyukérdésben. Chorin Ferenc ugyanebben a kérdésben kivánt felvilágosításit. Miklós ödön azt kérdi, igaz-e a lapok ama hire, hogy a tábori ágyuk anyaga nem. használható és a bronzot ki kell cserélni a céllal, Zichy Tivadar gróf szintén a tüzérségre nézve kért felvilágosítást, herceg Windischgraetz pedig a tarack ütegeket teszi szóvá. Auffenberg hadügyminiszter mind e kérdésekre hosszabb nyilatkozatban válaszolt, amelyet azonban bizalmasnak nyilvánít, Értesülésünk szerint a hadügyminiszter megcáfolta azt a hirt, liogy a tábori ütegek anyagát ki kellene cserélni. A bronz ágyuk anyaga kitűnő és azok teljesen beváltak. Az acél alkalmazása csupán a nehezebb ágyuknál jön tekintetbe. AZ ÜLÉS VÉGE Á bizottság a hadügyminiszter nyilatkozatait megnyugvással vette tudomásul és erre az ülés véget ért. A hadügyi költségvetés tárgyalását október 2-án kezdik meg az előadói jelentés s a miniszter beszéde alapján. A Tisza még egyre árad. — Veszedelem mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza még egyre árad és ha a viz növedekése, továbbra is igy fog tartani, Csongrádinegyében rengeteg kárt fog okozni az árvíz. Hódmezővásárhely alatt eddig már megbecsülhetetlen károkat okozott a Tisza kiöntése és Szentesnél is tetemes károkat szenvedtek a gazdák. Hódmezővásárhelyi tudósítónk jelentése szerint a Tisza hétfőn reggel hat órától kedd reggelig tizenöt centimétert áradt. •Az áradás ma elérte a júniusi legnagyobb magasságot. És még mindig rengeteg víztömeg van útban Szolnoknál. A mellék folyók is ái adnak, csak a sebes Kőrös és a Maros legfelső szakaszán észlelhető egy kis apadás. Nem tartjuk kizártnak, hogy az áradás eléri a tavaszi rendkiviili magasságot. Ez esetben az összes hullámtéri épületeket ismét alámossa a viz. A kár most már megbecsülhetetlen. Nemcsak a legelőket, a szénatermést, a kukoricát és szőlőt tette teljesen tönkre a viz, de fél értékére szállította le a gyümölcstermést is. A magas árak mellett is feléből, harmadából szedetik le a gyümölcsöt s a drága szilvát. Az ország minden részéből árvizeket jelentenek. Nagy károkat okozott a Maros és Kőrös kiöntése. Az erdélyi árvizveszedelenrre vonatkozólag az összes jelentések azt hozzák hirül, hogy mindenfelé nagy a pusztulás. Szászrégen egész vidéke viz alatt áll. Marosrócs és Doziraja községekben a viz már a házakba is behatolt. Maga Szászrégen is viz alatt áll. Sok ház már bedőlt. DicsőSzentmártont már ötödször látogatja meg az árviz. Désen a Szamos okoz pusztításokat. A Nagyküküllő Segesvárt is fenyegeti. Egész Kolozsmegye retteg az árvíztől. Szülágysomíyót a Kraszna fenyegeti. A máramarosi hegyekben megdagadtak a patakok és magukkal tépnek mindent. Tönkrement az egész vidék és a nép szinte {él a hegyek közé menni. Huczulyek Mihály kőrösmezői gazdaembernek mégis föltétlen dolga akadt künn és útra kelt. Odahaza maradt felesége három gyermekével. Már egy thapja volt távol, mikor újra megeredt az eső és a szegény asszony egyre azon sopánkodott gyermekeinek, vájjon nem éri-e apjukat baj? Egy észrevétlen pillanatban a két nagyobb gyerek kisurrant a házból és összefogódzva siettek a házuk előtt folyó erősen kiáradt Lopusánka patak mellett föl az erdőbe édesapjukért. Egy pallón kellett átmenniök, a két gyerek összefogódzott kézzel igyekezett át, de az egyik elszédült és a vizbe zuhant. Akkor érte utol őket édesanyjuk, karján cipelve harmadik csecsemő gyermekét. A szerencsétlen asszony jajgatva kapta vissza a palióról halálra rémült másik gyermekét, mig látnia kellett, hogy a vizbe zuhant kis testet mint ragadja magával menthetetlenül a rémes ár. Azután hazament, a hová nemsokára megjött a férje. Irtózatos fogadtatásban volt része. Felesége a nagy lelki rázkódtatástól megőrült. A temesvári tőzsde. — Vasárnap nyitják meg. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap, szeptember 29-én délelőtt csöndes, intim ünnepség készül Temesvárott. Megnyílik a temesvári tőzsde. A lapok egy ottani jelentés nyomán tévesen irtak a „temesvári tőzsdepalota fölavatásáról". Ilyen formában nem felel meg a tényeknek a hir. Ellenben szeptember 29-én d. e. 10 és fél órakor az áru- és értéktőzsde megnyitására rendkivüli közgyűlést tart a temesvári Lloyd-társulat. De semmiféle különös fölavatásról nincs szó. Még kevésbbé a tőzsdepalota fölavatásáról, mert magát az épületet már régen használatba vette a Lloyd. A Temesvári Llyod-társulát terménycsarnoka egyidős a budapestivel, Teliát tőzsdeügyletek itt már az 1860-as évek óta köttettek és a tőzsde kiegészítő része, a választott bíróság is azóta működik itt. A délmagyarországi gazdasági élet fejlődésével és a Llyod-társulat megerősödésével mindinkább erősbödött az a vágy, liogy a termény csarnokban folyó szervezetlen üzletkötések helyett szervezett piac létesüljön a délmagyarországi termények és a sehol sem jegyzett; sok millióra menő értékpapírok számára. E mellett egyre érezhetőbbé vált a bérelt társulati helyiségek elégtelensége és önálló társulati ház hiánya. Élihez járult, hogy 1907-ben az ország több helyén tőzsde létesítésére irányuló mozgalom indult meg. Mindezek a körülmények együttvéve azt eredményezték, hogy a Társulat igazgatósága Sigmund János, akkori választmányi tag, jelenleg .másodigazgató erélyes fellépésétől indíttatva 1907. január 4-ikén előbb egy informatív jellegű választmányi értekezletei, majd ugyanezen hónap 14-én rendes választmányi ülést hivott egybe, amely utóbbin határozatként kimondatott, hogy mivel a mult évi közgyűlésen elfogadott társulati alapszabályok 2. c) pontja szerint a társulat célja „Temesvárott áru- és értéktőzsdét létesíteni és fentartani" és e tőzsdének alapszabályai inár készen is vannak, a közvélemény és közhangulat pedig „az eddig csak eszmékben élő tőzsdének testté való válása mellett szól, a választmány egyhangúlag kimondja, liogy az áru- és értéktőzsde feállitását időszerűnek tartja és liogy e közérdekű intézmény létesítésével komolyan foglalkozzék." Ezzel kezdetét vette a komoly, .kitartó munka, amelynek eredménye a szeptember 29-ikén megnyíló tőzsde és a már használat ba vett hatalmás székház, i A temesvári áru- és értéktőszda ezek sze rint a temesvári Llyod-Társulat alkotása, nem önálló intézmény, hanem a T. L. T. organuma. Cime: „A Temesvári Llyod-társulat áru- ós értéktőzsde" és rendeltetése: ,,a) a termelők és kereskedők közötti érintkezés előmozdítása; b) az üzleti forgalom szabályozása és előmozdítása mindennemű gabona-félében, gazdasági és egyéb nyevsterményekben, ipari