Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-06 / 180. szám

1912 augusztus 9. DELMAGYARORSZÁG 3 tói jog megalkotását sürgeti. Majd a többek között ezeket írja: — A többségi pártnak abban az esetben, ha tudja, hogy ia megegyezés ösvényére lép, nem esik majd nehezére az az elhatározás, hogy .a (becsületes választói reformot hozza kibúvók anélkül és .a választások tisztaságának biztosításával. A kisebbség pedig azért, hogy egy ilyen választói jogot, esak azért utasította el, mert a többségi párt megdöntését fonitosabbnak tartja, mint a tárgyi eredményeket. Népgyűlések és törvényhatóságok. — Ellenzéki képviselők a vidéken. — (Saját tudósitónktól.) Lukács László minisztei'elnök a napdkban mondotta egyik nyilatkozatában, bogy a kormány mellett a magyar városok, a törvényhatóságok nyilatkoznak meg, az ellenzék mellett pedig a népgyűlések. Mindnyájan tudjuk, anit jelent a 'népgyűlési megnyilatkozás. Különösen nálunk. Pláne a kánikuláiban. Néha összejönnek ötszázan, máskor ötvenen. Összejönnek, ha nincs más dolguk. Mert mégis élvezet néha egy-egy ellenzéki 'beszéd. 'Hogyne: olyan bombasztikus frázisok is hangzanak el, hogy ahoz képest Bismarck emlékezetes megfenyegetése kismiska. Igen, ha egy-egy ellenzéki beszéd véletlenül nyomtatásban megjelenne, ugy maga a szónok is elszédülne, .micsoda dolgokat mert föltálalni. Mégis egy-egy jelenet megmarad a vidéki népgy üléseikből. Például érdekes az ami Szentesen történt. — Szóból ért az ember, — rázza a fejét egyik-másik ipolgár és meghallgatja őa negyvennyolcas szónokot, a néppártit, szociálistát egyaránt és legföljebb a legájtatosabb, hallgató is csak azon csodálkozik, mint a néEsténként, mint az már az öreg urak szokása, a tüz mellé ült és kezét dörzsölgette. Fonnyadt kis arcát, bágyadt szemeit a tűzbe meresztette és óraszámra hallgatott. Csupán akkor vidult tel egy kissé, midőn nővérkéje, a kedves, barna hajú miss Florentin karját a nyaka köré fonta. De ez ritkán történhetett, mert Dombey Györgynek mindig tanulni kellett. Tanulni reggeltől estig . . . S ez rt halt meg oly korán. Kis barátaim, abban az időben már nekem is tanulni kellett és Borcsányi ur, a tanítóm ugyancsak megknzott a tudományokkal. Csakhogy épen görögül nem tanított. (Tán ezért is nem haltam meg.) És esténként, elkeseredve a sok tanulástól, busán ültem a kályha elé, szememet a tűzbe meresztettem és kezemet dörzsölgettem, mint egykor a kis Dombey György . . . És midőn jött az éj és jöttek az álmok, az ágyam szél re egy kicsiny, bágyadt tekintetű fiúcska telepedett és mig fürkészve arcomba nézett, halkan és meggondoltan kérdezte: Hogy van, kedves kis barátom? Mint a kis Dombeytől kérdezték tanárai, az ingaóra a falon és a hatalmas nagykönyvek, amelyeknek súlya alatt szinte leroskadt. És bizonyosra vettem, énkedveseim, hogy a sok tanulásnak az lesz a vége, hogy majd én is meghalok, csöndben, komolyan, mint Dombey György. * Azóta sok-sok esztendő múlott el. De ifjúkorom két kedves barátját soha sem feledtem el. Kedvesebb, jfcázább, hűségesebb barátokra azóta sem találtam íz életben. Íme, most is előjöttek, amint hivtam őket. t v- i hói, derék Törs Kálmán egyetlen'szentesi bá-milliója, hogy: — Ejnye, aki teremtette, ele ügyes, aranyszájú szólón ok az ur. Két óra hosszat (beszólt egy vétőben és közben egyszer sem — pökött. Legény legyen, aki utána tudja csinálni! Hogy mi az értéke ezeknek az ,*ország megnyilatkozott", „a nemzet állást foglalt" jelzővel kommentált ellenzéki szórakozásoknak és .azok érveinek, egy-(két régen történt esettel illusztráljuk. • Hogy mennyi a kétszer kettő népgyűlésen? ' Vagy három, vagy öt, de semmi esetre sem •négy. Aki hogy látja, de négynek nem látja senki. Vagy félszázaddal ezelőtt erős küzdelmet vívott Visi Imire Csepreghy Jánossal a fővávárcsi IN. kerület mandátumáért. E hare alatt nagy népgyűlést tartott Visi, amelyen részt vettek Jókai Mór, Pulszky Ferenc és Falk Miksa is. A népgyűlés után boldog volt Visi és a szerkesztőségben kérdésékkel ostromolta Mikszáthot: — No, palóc, gyönyörű volt , a gyűlés, ugy-e? — Gyönyörű. -— Volt ott harmincezer ember, ugy-e? — Több. Legalább ötvenezer. -— Ezek után biztos a győzelmem, ugy-e? — Több, ;mint bizonyos. Alig ment el boldogan Visi, Csepreghy perdült be valamiért a redakcióba. — Nagy kudarca volt ma szegény Visinek, ugy-e pallóckám? — fordult Mikszáithhoz. — Rettenetes kudarca. — Alig volt ott ezer ember? • — Dehogy volt, dehogy. Egy pár unatkozó öreg asszony és szájtátó gyerek. — Ezek után biztos uigy-e az én győzelmiem. — Több, mint bizonyos. Valaki, aki jelen volt mindkét beszélgetésnél, a Csepreghy távozása után nekitámadt Miikszátlinak. — No palóc, ravasz, komisz, hazug ember vagy. — Gyerekség. Én nem hazudtam. Áim a népgyűlés tényleg ragyogó völt, ahol negyvenezer ember vett részt. Igy látta Visi. És az a népgyűlés tényleg csúfos kudarc volt, iából alig lézengett ©gy két gyerek. Igy látta Csepreghy. Mert a népgyűlésen kétszerkettő sohasem 4, hanem vagy 3, vagy 5, ahogy nézik. Visi ötnek látta, Csepreghy háromnak. Én pedig mind a kettőnek láthatom, mert — ott sem voltam. Miért ne örülhetnének hát az ellenzéki lapok, hogy ezrek lelkesednek a népgyüléseiken, liogy megnyilatkozott a nemzet, hogy nekik imindig ötöt hoz iki a kétszerikettő és ellenük hármat. Hiszen az olvasó ugy sem látja a négyet, mert az olvasó nincs ott. Mint ahogy Mikszáth seoi volt ott. Szóval: mégis sak szép dolog a népgyűlés. Pesti urak leutaznak az akáclombos falukba, nemzetiszinü drapéria vonja be a dobogót, szépen bugyborékoló szóvirágok festik szi'.nessó a levegőt, isőt felhangzik hellyel-közzel az éljen is. Ünnep ez falun. A jó nép idegen szót hall, idegén1 arcokat lát: tehát jól tölti a délutánját. A pesti urak kibeszélhetik azt, a. imi a. bögyükiet nyomta, sütkérezhetnek a két óráig tartó népszerűség bágyadt tüzénél:' tehát ők is jól töltik a délutánjukat. Igazán •ártatlan mulatság ez, mint a húsvéti loosolkodás. Nincs kára 'belőle senkinek. Igaz, bogy baszna senj. De ugyan kikeresne hasznot a szin házban, 'moziban, disznótoron vagy nnaloniaOji .szókergetésben? És — tegyük hozzá, — ki keresne a népgyűléseken?! Szegedi gazdák aratóünnepe. — Gazdakongresszus és borkiállítás. — (Saját tudósitónktól.) Szép ünnepséget rendez a Szegedi Gazdasági Egyesület augusztus 11-én az Alsótanyán. Az összes tanyai gazdák és földbirtokosok bevonásával nagy arató-ünnepély lesz. Az ünnepségen meg fog jelenni Gerliczy Ferenc báró és az egyesület illusztris diszeinöke és jelenlétével nagyban hozzájárul az ünnepély jelentőségének emeléséhez. Gerliczy Ferenc báró, aki a gazdák érdekeit mindég a szivén viselte, ezúttal is tanúságot tesz arról, hogy a gazdasági életben milyen fontosságot tulajdonit ép a sokat mellőzött kisgazdáknak. Az egyesület agilis vezetője: Gerle Imre dr. akitől tulajdonképen eredt az ünnepség rendezésének eszméje, nagy alkalmi beszédet tart a gazdasági érdekekről és ezek keresztülviteléről. Az ünnepség a következőkép fog lefolyni: Az aratóünnepség augusztus ll--én lesz Alsóközponton a Varga-féle vendéglőben. A zákányi, feketeszéli, röszkei s a mórahalmi alosztályok tagjai délelőtt félkilenc órakor gyülekeznek a Varga-féle vendéglőben s onnan zászlók alatt, zeneszóval vonulnak a templomba, ahol az ünnepi misét Nagypál Kilit plébános szolgáltatja, mialatt Mihályffy Ferenc kántor régi magyar egyházi énekeket fog énekelni. A mise folyamán a plébános egyházi beszéd kíséretében beszenteli a négyökrös szekéren a templom elé vontatott gabonát. Délelőtt tizenegy órakor a menet visszatér az egyesületi helyiség előtt levő piactérre. Itt az elnöki megnyitót Papp István elnök mondja, utána az ünnepi beszédet Bokor Pál helyettes polgármester, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, azután Gerle Imre dr alkalmi beszéde következik, amelynek folyamán az egyesület huszonnyolc szorgalmas aratómunkást jutalmaz meg értékes dolgokkal. A záróbeszédet Magyar Péter igazgató tartja. Az aratóünnep után a gazdák társasebédje lesz, amelynek folyamán a gazdák vendégül látják asztaluknál az aratómunkásokat. Délután két órakor nagy népünnep lesz lóversenynyel, csikófutással és népies versenyekkel. Délután négy órakor kezdődik a táncmulatság. A gazdaünnepen meg fog jelenni Gerliczy Ferenc báró, a Szegedi Gazdasági Egyesület diszeinöke és Kelemen Béla dr, a kerület képviselője. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete fölvette programpontiába egy országos jellegű bor-, szőlő- és gyümölcskiállitás rendezését. A kiállitást az egyesület a Szegedi Gazdasági Egyesülettel karöltve szeptember 22-én és 23-án rendezi Szegeden. A kiállítással egyidejűleg gazdakongresszust is rendez az egyesület. A gazdakongresszuson előadóként szerepelnek Istvánffy Gyula dr nyugalmazott r. egyetemi tanár és Jablonovszky József, a magyar királyi rovartani intézet igazgatója. Gyilkos csata, a montenegrói határon Cetíüiijeből jelentik: Tegnap délután a monténegró-török határ egész vonalán gyilkos tüzelés tátaadt. Koletsine területén Mojkovissel a török-moiiitenegrói határon tört ki Imái-konfliktus. A törökök kétszáz méter távolságra a határ mellett fekvő kulák,tói montenegrói területen sáncokat emeltek. A montenegrói erületen sáncokat emeltek. A montenegrói kormány már ismételten felhivta a cettinjei török követség és a liatárhatóságoik figyelmét a törvénytelenségre és a vészé-