Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-06 / 180. szám

1912 augusztus 9. DELMAGYARORSZÁG 3 tói jog megalkotását sürgeti. Majd a többek között ezeket írja: — A többségi pártnak abban az esetben, ha tudja, hogy ia megegyezés ösvényére lép, nem esik majd nehezére az az elhatározás, hogy .a (becsületes választói reformot hozza kibúvók anélkül és .a választások tisztaságá­nak biztosításával. A kisebbség pedig azért, hogy egy ilyen választói jogot, esak azért utasította el, mert a többségi párt megdönté­sét fonitosabbnak tartja, mint a tárgyi ered­ményeket. Népgyűlések és törvényhatóságok. — Ellenzéki képviselők a vidéken. — (Saját tudósitónktól.) Lukács László mi­nisztei'elnök a napdkban mondotta egyik nyi­latkozatában, bogy a kormány mellett a magyar városok, a törvényhatóságok nyilat­koznak meg, az ellenzék mellett pedig a nép­gyűlések. Mindnyájan tudjuk, anit jelent a 'népgyű­lési megnyilatkozás. Különösen nálunk. Plá­ne a kánikuláiban. Néha összejönnek ötszá­zan, máskor ötvenen. Összejönnek, ha nincs más dolguk. Mert mégis élvezet néha egy-egy ellenzéki 'beszéd. 'Hogyne: olyan bombaszti­kus frázisok is hangzanak el, hogy ahoz ké­pest Bismarck emlékezetes megfenyegetése kismiska. Igen, ha egy-egy ellenzéki beszéd véletlenül nyomtatásban megjelenne, ugy maga a szónok is elszédülne, .micsoda dolgo­kat mert föltálalni. Mégis egy-egy jelenet megmarad a vidéki népgy üléseikből. Például érdekes az ami Szentesen történt. — Szóból ért az ember, — rázza a fejét egyik-másik ipolgár és meghallgatja őa negy­vennyolcas szónokot, a néppártit, szociális­tát egyaránt és legföljebb a legájtatosabb, hallgató is csak azon csodálkozik, mint a né­Esténként, mint az már az öreg urak szokása, a tüz mellé ült és kezét dörzsölgette. Fonnyadt kis arcát, bágyadt szemeit a tűzbe meresztette és óra­számra hallgatott. Csupán akkor vidult tel egy kissé, midőn nővérkéje, a kedves, barna hajú miss Floren­tin karját a nyaka köré fonta. De ez ritkán történ­hetett, mert Dombey Györgynek mindig tanulni kel­lett. Tanulni reggeltől estig . . . S ez rt halt meg oly korán. Kis barátaim, abban az időben már nekem is ta­nulni kellett és Borcsányi ur, a tanítóm ugyancsak megknzott a tudományokkal. Csakhogy épen görö­gül nem tanított. (Tán ezért is nem haltam meg.) És esténként, elkeseredve a sok tanulástól, busán ültem a kályha elé, szememet a tűzbe meresztettem és kezemet dörzsölgettem, mint egykor a kis Dom­bey György . . . És midőn jött az éj és jöttek az álmok, az ágyam szél re egy kicsiny, bágyadt tekintetű fiúcska tele­pedett és mig fürkészve arcomba nézett, halkan és meggondoltan kérdezte: Hogy van, kedves kis barátom? Mint a kis Dombeytől kérdezték tanárai, az inga­óra a falon és a hatalmas nagykönyvek, amelyek­nek súlya alatt szinte leroskadt. És bizonyosra vettem, énkedveseim, hogy a sok tanulásnak az lesz a vége, hogy majd én is megha­lok, csöndben, komolyan, mint Dombey György. * Azóta sok-sok esztendő múlott el. De ifjúkorom két kedves barátját soha sem feledtem el. Kedvesebb, jfcázább, hűségesebb barátokra azóta sem találtam íz életben. Íme, most is előjöttek, amint hivtam őket. t v- i hói, derék Törs Kálmán egyetlen'szentesi bá-­milliója, hogy: — Ejnye, aki teremtette, ele ügyes, arany­szájú szólón ok az ur. Két óra hosszat (beszólt egy vétőben és közben egyszer sem — pökött. Legény legyen, aki utána tudja csinálni! Hogy mi az értéke ezeknek az ,*ország meg­nyilatkozott", „a nemzet állást foglalt" jel­zővel kommentált ellenzéki szórakozásoknak és .azok érveinek, egy-(két régen történt eset­tel illusztráljuk. • Hogy mennyi a kétszer kettő népgyűlésen? ' Vagy három, vagy öt, de semmi esetre sem •négy. Aki hogy látja, de négynek nem látja senki. Vagy félszázaddal ezelőtt erős küzdelmet vívott Visi Imire Csepreghy Jánossal a fővá­várcsi IN. kerület mandátumáért. E hare alatt nagy népgyűlést tartott Visi, amelyen részt vettek Jókai Mór, Pulszky Ferenc és Falk Miksa is. A népgyűlés után boldog volt Visi és a szerkesztőségben kérdésékkel ostro­molta Mikszáthot: — No, palóc, gyönyörű volt , a gyűlés, ugy-e? — Gyönyörű. -— Volt ott harmincezer ember, ugy-e? — Több. Legalább ötvenezer. -— Ezek után biztos a győzelmem, ugy-e? — Több, ;mint bizonyos. Alig ment el boldogan Visi, Csepreghy per­dült be valamiért a redakcióba. — Nagy kudarca volt ma szegény Visinek, ugy-e pallóckám? — fordult Mikszáithhoz. — Rettenetes kudarca. — Alig volt ott ezer ember? • — Dehogy volt, dehogy. Egy pár unatkozó öreg asszony és szájtátó gyerek. — Ezek után biztos uigy-e az én győzel­miem. — Több, mint bizonyos. Valaki, aki jelen volt mindkét beszélgetés­nél, a Csepreghy távozása után nekitámadt Miikszátlinak. — No palóc, ravasz, komisz, hazug ember vagy. — Gyerekség. Én nem hazudtam. Áim a nép­gyűlés tényleg ragyogó völt, ahol negyven­ezer ember vett részt. Igy látta Visi. És az a népgyűlés tényleg csúfos kudarc volt, iából alig lézengett ©gy két gyerek. Igy látta Csepreghy. Mert a népgyűlésen kétszerkettő sohasem 4, hanem vagy 3, vagy 5, ahogy né­zik. Visi ötnek látta, Csepreghy háromnak. Én pedig mind a kettőnek láthatom, mert — ott sem voltam. Miért ne örülhetnének hát az ellenzéki la­pok, hogy ezrek lelkesednek a népgyülései­ken, liogy megnyilatkozott a nemzet, hogy nekik imindig ötöt hoz iki a kétszerikettő és ellenük hármat. Hiszen az olvasó ugy sem látja a négyet, mert az olvasó nincs ott. Mint ahogy Mikszáth seoi volt ott. Szóval: mégis sak szép dolog a népgyűlés. Pesti urak leutaznak az akáclombos falukba, nemzetiszinü drapéria vonja be a dobogót, szépen bugyborékoló szóvirágok festik szi­'.nessó a levegőt, isőt felhangzik hellyel-közzel az éljen is. Ünnep ez falun. A jó nép idegen szót hall, idegén1 arcokat lát: tehát jól tölti a délutánját. A pesti urak kibeszélhetik azt, a. imi a. bögyükiet nyomta, sütkérezhetnek a két óráig tartó népszerűség bágyadt tüzénél:' tehát ők is jól töltik a délutánjukat. Igazán •ártatlan mulatság ez, mint a húsvéti loosol­kodás. Nincs kára 'belőle senkinek. Igaz, bogy baszna senj. De ugyan kikeresne hasz­not a szin házban, 'moziban, disznótoron vagy nnaloniaOji .szókergetésben? És — tegyük hozzá, — ki keresne a népgyűléseken?! Szegedi gazdák aratóünnepe. — Gazdakongresszus és borkiállítás. — (Saját tudósitónktól.) Szép ünnepséget rendez a Szegedi Gazdasági Egyesület augusztus 11-én az Alsótanyán. Az összes tanyai gazdák és földbirtoko­sok bevonásával nagy arató-ünnepély lesz. Az ünnep­ségen meg fog jelenni Gerliczy Ferenc báró és az egyesület illusztris diszeinöke és jelenlétével nagy­ban hozzájárul az ünnepély jelentőségének emelésé­hez. Gerliczy Ferenc báró, aki a gazdák érdekeit min­dég a szivén viselte, ezúttal is tanúságot tesz arról, hogy a gazdasági életben milyen fontosságot tulajdo­nit ép a sokat mellőzött kisgazdáknak. Az egyesület agilis vezetője: Gerle Imre dr. akitől tulajdonképen eredt az ünnepség rendezésének eszméje, nagy al­kalmi beszédet tart a gazdasági érdekekről és ezek keresztülviteléről. Az ünnepség a következőkép fog lefolyni: Az aratóünnepség augusztus ll--én lesz Alsóközpon­ton a Varga-féle vendéglőben. A zákányi, feketeszéli, röszkei s a mórahalmi alosztályok tagjai délelőtt fél­kilenc órakor gyülekeznek a Varga-féle vendéglőben s onnan zászlók alatt, zeneszóval vonulnak a tem­plomba, ahol az ünnepi misét Nagypál Kilit plébános szolgáltatja, mialatt Mihályffy Ferenc kántor régi ma­gyar egyházi énekeket fog énekelni. A mise folyamán a plébános egyházi beszéd kíséretében beszenteli a négyökrös szekéren a templom elé vontatott gabonát. Délelőtt tizenegy órakor a menet visszatér az egye­sületi helyiség előtt levő piactérre. Itt az elnöki meg­nyitót Papp István elnök mondja, utána az ünnepi be­szédet Bokor Pál helyettes polgármester, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, azután Gerle Imre dr al­kalmi beszéde következik, amelynek folyamán az egyesület huszonnyolc szorgalmas aratómunkást ju­talmaz meg értékes dolgokkal. A záróbeszédet Ma­gyar Péter igazgató tartja. Az aratóünnep után a gaz­dák társasebédje lesz, amelynek folyamán a gazdák vendégül látják asztaluknál az aratómunkásokat. Dél­után két órakor nagy népünnep lesz lóversenynyel, csikófutással és népies versenyekkel. Délután négy órakor kezdődik a táncmulatság. A gazdaünnepen meg fog jelenni Gerliczy Ferenc báró, a Szegedi Gaz­dasági Egyesület diszeinöke és Kelemen Béla dr, a ke­rület képviselője. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete föl­vette programpontiába egy országos jellegű bor-, szőlő- és gyümölcskiállitás rendezését. A kiállitást az egyesület a Szegedi Gazdasági Egyesülettel karöltve szeptember 22-én és 23-án rendezi Szegeden. A kiállí­tással egyidejűleg gazdakongresszust is rendez az egyesület. A gazdakongresszuson előadóként szerepel­nek Istvánffy Gyula dr nyugalmazott r. egyetemi ta­nár és Jablonovszky József, a magyar királyi rovar­tani intézet igazgatója. Gyilkos csata, a montenegrói határon Cetíüiijeből jelentik: Tegnap délután a mon­ténegró-török határ egész vonalán gyilkos tü­zelés tátaadt. Koletsine területén Mojkovis­sel a török-moiiitenegrói határon tört ki Im­ái-konfliktus. A törökök kétszáz méter távol­ságra a határ mellett fekvő kulák,tói monte­negrói területen sáncokat emeltek. A monte­negrói erületen sáncokat emeltek. A monte­negrói kormány már ismételten felhivta a cettinjei török követség és a liatárhatóságoik figyelmét a törvénytelenségre és a vészé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom