Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

8 DÉL MA G Y ARORSZÁG 1912 -augusztus 11. cá-n. Szükséges itt egy kis frazeológiával élni: az utca mindenkié, — az utca senkié. Mindenki jobbnak, mindenki szebbnek, mindenki ha­talmasabbnak akar tetszeni az utcán. Olyan nagy szinpadféle az utca, melyen öntudatlanul járnak-kel­nek a színjátszók leleményesség és bizarság nélkül. De azért ott van mindenütt, aki vigyáz mindenre és mindenkire, aki harmóniát teremt, szint aa, lényeget diktál, ak-i -mindent érez és felfog, megtorol -és megju­talmaz; a gyors, a zseniális rendező: az utca lelke. Látni nem lehet soha, sehoil, de mérhetetlen hatalmát, osztó igazságát mindég megérzi az ember. Ha végig megyünk egy város utcáin, megtudjuk, megítélhetjük, hogy milyen a város népe, milyen a város vezető­sége, milyenek a gazdasági viszonyok, mi a nép faji sajátsága, milyen a kulturája, milyen a szokása és életmódja. Meglátjuk, hogy van-e sziv az emberek­ben-, mi -igaz a társadalmi együttérzés színes meséjé­ből és meghallgatjuk, mi az utca lelkének meséje. Szeged utcáit már régóta figyelem, régóta tanul­mányozom, az ébredő útcán kezdve egészen az el­nyugvó utcai életig. És nagyon sokszor találtam egyes momentumokat, amelyek kivetkőzve a szük mindennapiság keretéből hatalmas perspektívát ve­tettek -az emberek belső életéröli, gondolkozás mód­járól és a jövő hováfejlödés-éről. Nálunk általában maguknak valók az emberek. Utcai érintkezésben szürkék, nagyvárosiak, más bajával me mtörődik. A köszönésük félválról szól, a sietésiik erőltetett Múlt­kor egy ur összeesett Újszegeden. Előzőleg nyugod­tan sétált a -főfasorban ezernyi közönség között. Tele tüdővel szítta a friss levegőt, egyszerre elsápadt, nem szólt semmit, csak elvágódott a földön. Egy pillanat múlva vagy .kétszázan vették .körül. Az egyik néző elkiáltotta ma-gát: — Nincs kutya baja sem az öregnek, — csak szív­bajos egy k-icsit. A több-iek nevettek e fura koníerá­láson és másik pillanatban már mindenki sétált to­vább. -A Kárász-utcában egy érdekesebb dolog történt. Ez már a tömeg lélektanára enged következtetni. Itt már az utca csak történeti színhely; a brutalitás, az állatkínzás, az már speciális szegedi sajátság. Nagy meleg volt és a köztisztasági vállalat tévedésből ala­posan fellocsoltatta a Kárász-utcát. A szép sima, -kom­primált aszfalton csak ugy patakzott a viz, ami által az ut természetesen sik-os lett. A Somogyi-utcából egy kocsis nyargalt be két hatalmas mek'lenburgi lóval a Kárász-utcába és ugyancsa-k nógatta lovait. Az egyik -ló, amelynek hátán a kocsis ült, véletlenül elcsúszott az aszfalton és elesett. A kocsis termé­szetesen lebukott ugyanekkor a lóról és fejjel neki esett a járdának. Akik végignézték e cifra mutatványt éktelen kacagásra fakadtak. Mikor azonban látták, hogy a kocsis nem tud felkelni ugy megütötte ma­gát, akkor néhányan segítségére siettek és tal-pra állitották. Kocsis barátunk alig hogy magához tért, felkapta az ostort és a nyelével teljes erőből kezdte ütni a földön fetrengő ló fejét, ezenkívül még súlyo­san becsületsértő kifejezésekkel- illette a szegény pára ártatlan mamáját. A tömeg még nagyobb lett erre és rendőr is került valahonnan elő, aki felszó-< litotta a kocsist, hogy ne kínozza az állatot. A ko­csis dühösen végignézte a rendőrt, aztán büszkén vágta a szemébe: — Nem vagyok én állatvédő egyesületi tag kérőm. Védjek az állat-ot azok, akiknek nincs dolguk állattal. Az utcai nép megéjenezte a kocsist, meg proletár­ötletét. Ilyen az utca hangulata. De egyszer télen is megnyilatkozott az utca. Hideg és hosszú december volt; fehér hó födte az egész várost. A Dugonics-téren egy nagy szekér döcögött tetejéig megrakva, szép szál hasáb fával. A kocsis­nak könnyezett a fagytól szeme és neki hajtott egy nagy terméskőnek. A kocsi nagyot rázkód-ott és a hasábfák estek lefalé egymás után, mint a megindult -lavina. A kocsis tovább ment egy darabig, de észre­vette, hogy hullik le a fa és megállította a kocsit. Ez­alatt gyanús járókelők, mintha a föld alól 'kerültek volna ellő, egyszerre -az uton termettek és néma harc után mindegyik felkapva egy-egy fahasábot, mene­kütek gyorsan a sötét mellékutcába. Mire a kocsis visszament a fáért, már cs-ak összetaposott nyomo­kat talált a hóban. Hideg metsző északi szél- jött és ugy rémlett előt­tem, mintha az utca lelke elsiratná a sokat említett magyar jólétet, magyar becsületet. Herczeg István. — Gyászistentisztelet Magyar Gáborért. Magyar Gábor piarista rendfőnök,n-eik, a város elhunyt díszpolgár árnak lelki üdvóért szom­baton délelőtt tiz órakor tartották meg a bel­városi Demeter-templomban az ünne-pies gyászistentiszteletet, amelyet Jászai Géz-a c. püspök celebrált. A misén -a városi hatóság tagjai is resztvettek. — Az nj hadtestparancsnok. Meixner Ottó -altábornagy, a VII. hadtest parancsnoka és Temesvár vezérlő tábornoka holnap Te­mesvárra -érkezik ós elfoglalja nj állását. A hadtestparancsnok szombaton éjjel utazik át Szegeden, -de itt hivatalos -fogadtatásban nem lesz része. — Szemle a közösök felett. Resch Fe" r-en-c ezredes, a 34. ík-özös gyalog-dandár pa­rancsnoka ma tartotta meg -szemléjét- a 46. gyalogezred fölött. A brigadéros -elismerőleg nyilatkozott az ezred kiképzéséről. — A Magyarbirodalom népesedése. A „Statisztikai Havi Közlemények" most meg­jelenít junius -havi füzete szerint az [1912. év jnniu-s -havában 57,587 gyermek született -él­ve a Magyarbirodalomban, -az -elhaltaik szá­ma pedig 38,460-ra rúgott, ugy, hogy a ter­mészetes szaporodás 19,124-et tett. A -köz-ölt számokból -a társországokra esett 7225 -élve születés, 4592 halálozás -és 2633 főnyi szapo­rodás. Az 19-11. év junius havi eredim-é-nyei­vel -szentben az 1912. -évi junius kedvezőbb eredmény-nyel zárult. A születések száma több volt ISOligyiel az -1011. -év junius havához képest s bár ia halálozás is em-elk-edett 977-tel, a szaporodás száma mégis 824-gyel lett na­gyobb -a mult -év ugyanezen havának szapo­rodásánál. -Sokkal kedvezőbb az eredmény akkor, ba -az 1912. év hat első hónapjának adatait haisonlitjulk össze az 1911. -év hat -első hónapjának adatalival. A születések száma több volt 11,610-zel, ,a halálozás -ellenben csökkent 17,091-gyel, a szaporodás tehát 28,701-gyel nagyobb a mult év megfelelő sza­kának szaporodásához képest. — Konfliktus a debreceni egyetem ügyé­ben. Debrecenből jelentik: Csak nemrég, julius 2é-án l-épett életbe az egyetem-i törvény, -de máris konfliktus pattant ki a debreceni egyetem ügyéből. Debrecen és a k-ormány között. A differencia anyagi természetű. Tudni kell, hogy Debrecen város ötmillió koronát szavazott meg az egyetemre. Ezenkívül megfelelő telket: 80 hold -földet szavazott meg a Nagyerdőből. Előbb azonban 30, később 50 holdnyi területet szavazott meg az egyetem céljaira. Az egye­tem ügyének kialakulása során azonban azt a mulasz­tást követte ell a város, hogy az előző közgyűlés ha­tározataiban a kormányna-k fölajánlott területet és telkeket legutóbb, mikor 80 holdat szavazott meg az egész egyetem számára, nem vonta vissza. Igy a kultuszkor-mány most mind a három ízben megszava­zott területet kéri s leiratban kötelezi Debrecent, hogy ugy a bá-ba'képezde mellett eilterülő földet, mint az öt Egyiház-tér-i telket és -a Nagyerdőből megszava­zott területet irassa át a vráos az államkincstár ne­vére. A város tanácsa feiratban fog a kultuszminisz­terhez fordulni, kérve a visszavonni -elmulasztott ha­tározatok tejesítése alóli való fölmentését a városnak. — Máv. osztálymérnökség Szentesen. Ez-előtt tizenöt esztendővel volt már egy iz­.ben Szentesen) vasúti osztálymér-nökség, de -a főbb vonalaik ikiópitése -az üzletvezető-sé-gek újonnan törtónlt elhelyezése által -a város an­nakidején elveszítette hivatalát. Azóta, több­ször meg,próbálta a hatóság, hogy az elveszi­tetlt osztály-m-érn-ökséget visszaszerezze, e-z a törekvése -azonban -a felsőbb hatóságok aka­ratán mindannyiszor megtörött. A szabadkai üzletvezető,ség felállításával, valamint az üz­let v-eze tőségek decentralizációja folytán ia ke­reskedelemügyi miniszter -elrendelte, -bogy Szentesen, -az itt összpontosuló helyi érdekű vasutak központjában osztálymérnökség ál­litt-assék f-el. Néhány héttel ezelőtt egyszerre váratlanul megjelent -a polgármesteri biv-a­taln-ál Mocskonyi Zsigmond máv. -főmérnök és ibejel-en-tette- az osztálym-érn-ökség ,felállí­tását. Az asztálym-érnöks-ég ia szegedi üzlet­vezetőség fennhatósága alá tartozik -és műkö­dését augusztus Lével meg is kezdette. A hi­vatal vezetője Mocskonyi Zsigmond főmér­nök, -akit a hátszegi osztály-mérnökségtől he­lyeztek át. — Változásoka Minorita-rendben. A ma­gyar konventuálás minorita-rend tartományfőnöke Lakatos Ottó dr az 1912—13. iskolai -évre a követ­kező személyi változásokat tette a rendtartomány te­rületén: Bagáry orberíet áthelyezte Egerből Pancso­vára, Bagíhy Tamást Aradról Kézd-ivásár-helyre, Has­sák Vidort Kolozsvárról Nagyenyedre, Harsányi Vin­cét Marosvásárhelyről Miskolcra, Heiser Szilárdot Kolozsvárról Lúgosra, Horváth Györgyöt Nyírbátor­ból Szegedre, Lőrinezy Imrét Aradról Szegedre, Nagy Berárdot Marosvásárhelyről Szegedre, Nagy Incét Aradról K-oilozsvárra, Palotás Gellértet Inns­bruckból- Aradra, Révai Kelement Lúgosról Nyírbá­torba, Straubert Benedeket Kézdivásárheíyről Arad­ra, Szabó Dánielt Marosvásáhrelyről Aradra, Viezlyi Alajost Kolozsvárról Aradra. . — Eljegyzés. Weinstein Samu, a szegedi kemdeirfoinógyár tisztviselője eljegyezte Steru írónkét. — „Keresztények sírjatok." Ez egy is­mert katolikus lének kezdő sora. Hu-sv-ét előtt éneklik. És ezt a szólamot most mégis idézzük. H-o-gy miért? Mert a Temesvári Újság is i-dézi. Ezzel -a cirumel ir egy felekezeti kesergőt. Mert ia Temesvári Újság mindig kesereg. Lé­vén ő egy úgynevezett klerikális lap. Egy olyan zsidófaló ki-s újság. Telve ötlettel és humorral. Főként humorral. A hűvös káni­kulában például semmi se -a-d olyan meleg kedvet, mint -az -a -néhány sor, amelyet a Te­mesvári Újságból itt idézünk. Tessék elol­vasni! Keresztelik a zsidókat, de fájdalom, nincs köszönet benne. Egyszerűen miniszteri patenttal ellátott machi­náció az egész. Arról van szó, hogy a belügyminisz­ter rendeletet küldött a törvényhatóságokhoz, mely szerint ezentúl nemcsak a vezetékneveket lehet meg­változtatni, hanem a keresztneveket is. Ha valakinek az édesanyja kijelenti, hogy a gyermek keresztnevé­nek anyakönyvi bejegyzése nem fedi az ő akkori óhajtását, vagy két ta-nu igazolja, hogy az illetőt a közélet-ben más-ként hívják, mint a keresztlevélben, akkor a .miniszter elrendeli az anyakönyv .kiigazítá­sát. Mindenki látja* hogy itt a zsidó keresztneveknek kicseréléséről, végső dezi-nficiálásáról van szó. Eddig ugy volt, h-ogy a kelüemetlen hangzású és illatú Ho­senduft nevet a polgártárs felcserélhette a mit sem sejtető Kis, Ndgy, Kovács, Szabó vagy más becsüle­tes magyar névvel. Igy történt, hogy a hamis bukók, csalók közt olvashattuk Kovács Náthán, Nagy Jakab, Kocsis Icig, Csóka Naftali neveket. Bántani bántott bennünket, miikor ezeket a tisztes magyar vezeték­neveket a külföldi apok bünkrónikái között láttuk, de bizvást gondolhattuk, hogy a külföld -is tudja a ke­resztnevekről, hogy itt tulaj donk-épen mi-féle magya­rokról van szó. Most ennek vége. A Jakabból minisz­teri engedélylyel lesz János, a Naftaliból György, az ícigből Péter, a Náthánból András. És megjelenik a lapokban ilyen hir: „Veszedelmes uzsorást tartóztatott le tegnap a máramarosszigetá rendőrség Arany János pálinka­mérő személyé-ben, aki uzsoramanővereivel egész fal­vakat tett tönkre." Vagy: A határrendőrség letartóztatott egy Tompa Mihály nevü, régóta körözött leánykereskedőt stb. kiváló bór- es f iithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbeíegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedásekben és gyógyszertárakban. QPLUIITCQ ÁOOQT Szinye-Lipóczi Salvatorforrás-váüalít, OOrtULi LO ftÜUO I Budapest, V., Rudolf-rakpart 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom