Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-15 / 112. szám

I bert agyonütöttek és tizet súlyosan megsebe­sd'tettek. — Szászmáté községben harminc ház nem dőlt össze, százötven pedig teljesen eltűnt, rruég a köveit is elhordta az orkán. Ebben a faluban nincs halott, de számosan megsebe­sültek. — Csabaujfalu eltűnt a föld színéről, egyet­len ház sem állt ellen a ciklonnak. Sokan megsebesültek itt is. — Magyar-Borzás község százhetven házá­ból egyetlenegy sem áll s lakói közül sokan megsebesültek. — A katasztrófa hirére még tegnap este­felé kiutazott a szerencsétlenség helyére Beth­len Balázs gróf főispán az alispánnal és a főszolgabiróval, Dés városának valamennyi orvosával. Az egész vármegyéből odarendel­ték a csendőrséget és a dési helyőrség csapa­tait is. A tűzoltóság is kivonult, A mentésről még nem kaptunk hirt, valamint arról sem, liogy a vármegye más községében milyeií kárt okozott a ciklon. Besztercéről és Kolozs­várról utászokat rendeltek a ramibadöntött községekbe. — Rosenberg nem összeférhetetlen Roscrheng Gyula ős®zef6nliet e t lenségi ügyié­ben nyárt ban a Ház ülése után összeült a zsűri és «rr egalakult. IA zsűri elnökéivé Justih Gyulát válla sztotiiáik. Hegedűs Kálmán, az állandó bizottság előadója ismertette az ösz_ sz'eiférlhete.tlenségi bejelentést, mely szerint Rosenberg igazgatósági tagja a „Minerva" állatbiztosító társaságnak. A ,;Miuerva" szerződéses viszonyban áll a kormiánynyal, a bejelentő erre alapítja az összeférlietetlen­séget. Bejelenti továbbá, ihogy Knezovits Adolf, aki a be|j elte intést megtette, azt tegnap hivatalosan visszavonta .Az elnök erre meg­jegyzi, hogy a visszavonás nemi számit s n iiitüiogy mára ki veit tűzve a tárgyalás, a zsűrinek dönteni kell. Ezután Rosenberg Gyula nyilatkozott. Nem tudott arról az összeköttetés,röl, — mondta — amelyben a „Minerva" a föidmiveiésügyi miníszteriüim­iral volt. Ha tudta volna, akkor levonta vol­na a konzekvenciákat. ö a barátaival alapí­tott egy autóibiztositó-társaságot, ebből ala­kult ,ki később a „Minerva". Igy kenuit be annak igazgatóságába. Nem tudott arról, bogy a „Minerva" állatbiztosítással foglal­kozik. ö különben semimi díjazásban nem részesült, tantiémet se kapott a Minervától. Megjegyzi, Ihogy az ellene szóló bejelentést a Minerva konkurrens vállalatának ügyésze tette meg. Rónay Jenő kérdezi az előadót, hogy Széchenyi Emil gróf hasonló ügyében milyen határozatot hozott a zsűri? Justh Gyula elnök kijelenti, hogy semmiféle pre­cedens nemi köti a zsűrit, az a dolog teihát nem tartozik a tanácskozás keretébe. Hege­dűs Kálmán 'előadó szerint valóban ném mérvadó az, hogy precedenseik mit monda­nak. De kérdés, hogy az milyen szolgálatot tesz az összeférhetetlenség védelmének, nagáinak az elvnek? Justh Gyula: Ez nem •tartozik ide! Esterházy Móric gróf kérdései és Rcsentierg Gyula feleletei után a zsűri döntött a fölvetett kédésben és tizenegy szóval egy ellenében kimondták, hogy Ro­senberg'Gyula nincs á képviselőséggel ösz­szeférlhetetilen helyzetben. t — Rohonczy Ilka tragédiája. Hosszú, zaklatott szerelem előzte meg azst a véres sze­relmi drámát, mely ma délben történt Buda­pesten, a Beresényi-utcában. Rohonczy Ilkáit, akiinek az Andrássy-ut 46. számú, háziban van tőzsdéje, Ursits Lipót, egy, egj+enöt éves mér, pök, esontnyelü tőrével háromszor hátba DfiLMAGYARORSZXü ' * szúrta. Mindegyik sebe olyan súlyos termé­szetű, hogy halállal fenyegeti a fiatal, élet­erős nőt. Rohonczy Ilka réges-régi szerelmese Ursits Lipótnak. Körülbelül tizenöt év előtt ismerkedtek meg, amikor még Ursits techni­kus volt ós állítólag rászorult Rohonczy Ilka támogatására. Később elli ideget t a nőtől, Aradra utazott, de Rohonczy Ilka utána ment s ott oly elkeseredetten és maga-feledetlten •akart érvényt szerezni régi' szerlmének, hogy a főkapitány, mint alkalmatlan idegent, ki­utasította a városból. Akkor az eset nagy port vert föl, mert Rohonczy Ilka nem hagy­ta annyiban a dolgot és Eötvös Károly utján interpellációban tétette szóvá az ügyet a par­lamentben. Ursist Lipót a veszedelmes vi­szony elől külföldre utazott. A hohenbeimi gazdasági akadémiára iratkozott, majd v.isz­szatért ós aikkor újra feléledt közöttük a régi szerelem. Legalább Rohonczy Ilka azzal di­csekedett el >a mai szerelmi dráma előtt. A véres szerelmi dráma áldozatát életveszélyes sebeivel a Pajor-szanatóriumba szállították. Azalatt a rendőr a főkapitányságra szállítot­ta a mérnököt, aki vallomásában ezeket mondta Tóth János rendőr kapitány niak: — Évekkel ezelőtt viszonyom vclf Rohonczy likával, de szakitottaim vele. Azóta nem volt tőle nyugtom. Elutaztam Aradra: utánona jött. Külföldre szöktem előle, három év múl­va megjöttem: megint elém került. Folyton üldözött. Ideges lettem az örökös üldözéstől. Három éve a fővárosnál kaptam alkalmazást. E hónap elsején kiléptem s el akartam utazni megint külföldre. Ma reggel, mikor el akar­tam menni hazulról, a kapuban előttem "ter­mett Rohonczy Ilka. Dühömben a kávéházba futottam, oda is utánam jött. Otthagytam a kávét, hazamentem, lefeküdtem, mer az iz­galmaik nagyon megviseltek. Mikor lecsilla­podtam, újra le akartam menni az utcára bátyámmal, Ursits Dezső gyógyszerészszel. A kapuban megint elém állt Rohonczy Iilka. Elfutott a düh, nem tudtam, mit csinálok: előrántottam tőrömet, melyet állandóan ma­gamnál hordok. Vak dühvel rávetettem ma­gamat, a nő sikoltozva futott, de ón már neim birtain indulataimmal. Utána szaladtam, szúrtam, vágtam, ahol értem. Mikor már vér­ben fetrengett, még akkor is beleszúrtam egyet. Nem tudtam, mit csinálok, őrült vol­tam . . . — A vadházagok. Budapestről jelentik: Az idén február 17-én a Mária-utca 12—14. számú házában Grtau Józsefné született Mol­nár Róza véres verekedés után konyhakés­sel agyonszúrta a vele vadházasságban élő Fuchs Jenő pincért. A nő ma erős felindulás­ban elkövetett súlyos testisértés miatt állt a bíróság előtt. A büntető törvényszék elnöke Jamniczky biró volt, a vádot Hérits-Tóth La­jos ügyész képviselte, a vádlottat Dósi Géza dr védte. A bűnös asszony beismerte tettét. A. tanuk kihallgatása után a vádlottat egy évi börtönre ítélték. Az ügyész megnyugo­dott, a vádlott és védője fölebbeztek. — A naiva szerelme. Előrebocsátjuk, hogy nem Szegeden történt az alábbi tragi­komikus história. A kies Csáktornyán izga­lommal tárgyalnak egy kis revolveres kalan­dot, melynek hősei az onnét minap eltávozott színtársulat naivája és egy fiatal kereskedő, az ottani aranyifjúság egyik rokonszenves tagja. Csáktornyán most ért végeit Halász Alfréd, a Szigetvár, Barcson otthonos szín­társulatának két heti működése. A társulat­nak, mint az csak egy jól fölszerelt vidéki staggionéhoz illik, volt primadonnája, kolo­ratur énekesnője, tragikája, komikája, naivá­ja és minden egyebe, ami csak alkalmas a vidéki férfi népség eszének megbolygatására. Nem zárta ki mindezek lehetőségét az, hogy a társulat mindössze 11 magánszereplőből ál­lott, akik közül csak hatan voltak a hölgyek, ámde s ez a bökkenő, a hat hölgy közül öt férjes volt, kiknek életpárjai a színtársulat férfi tagjai voltak s csupán egy volt a csák­tornyai bájos színésznők között, aki még leányálsmok sejtelmes légkörében szunnyadó­1012 imájuls 15. zott, ha ugyan az aranyifjúság hagyta őt egyáltalán sokat szunnyadni. Képzelhető, hogy ezért az egyetlen élő szinészkisasszoZ nyert micsoda versenges indult meg az aranyifjúság körében. Az éjjeli zenék, virá­gok a pezsgők fegyvertárával folytatott ne­mes mérkőzés általánosan irigyelt győiztese egy fiatal kereskedő lett, akinek a bájos kis naivával folytatott boldog szerelmi turbéko­lásához az egész városka népe asszisztált egész a szezon végéig, ami csaknem teljes két hetet jelent. Alig hiányzott azonban már há­rom nap a két hétből, mikor a boldog szivtu­lajdonos neszét vette, hogy nem egyedül ré­szese annak a mérhetetlen boldogságnak, melyért őt Csáktornya egész ifjúsága oly na­gyon irigyli. Nem azért kereskedő azonban, liogy a helyzet mórlegét ne tudja a változott körülmények között is a maga javára billen­teni. Mint ezekből önként következik: silány anyagiakban támadt tehát differencia közte és a csalfa nőcske között. Az uj helyzetnek azután a kis színésznőnél az a csodálatos ha­tása jelentkezett, hogy nyomban halálos sze­relmet érzett megcsalt barátja iránt, aki azonban hajthatatlan maradt ós nem volt hajlandó két héten át a kis nő vendéglőd kosztján felgyülemlett rostélyosok és sprie­cerek árát folyósítani. Világos, hogy ez vért kivánt. A naiva valahonnan szerzett egy egész kicsi forgópisztolyt és midőn tegnap­előtt az utcán találkozott a fiatailemberrel, ezzel a harci kiáltással: — Nem tudok nélküled élni! — sajátságos módon neim magát, hanem praktikus gondol­kodású szerelmesét akarta lepuffantani. A golyó szegény nem talált, a legény sértetlen maradt s mindössze annyi történt, hogy a merénylő a nagy jelenet izgalmai következ­tében ájultan esett össze. Azóta azonban ő is magához tért és tegnap minden nagyobb baj nélkül, csupán karpereceinek és fülbevalói­nak hátrahagyásával, a színtársulattal együtt, elutazott. — Tolvaj a raktárban. Budapestről jelentik: Bokros Sándor állás nélkül levő üvegfujó a mult év októberben az ablakon át bemászott a karánsebesi faipari részvénytársaság rak­tárhelyiségébe, ahonnan 37 korona értékű tárgyakat ellopott. A rendőrség elfogta a tolvajt, akinek ügyét ma tárgyalta a büntető­törvényszék Mikovioh dr biró elnöklósével. A vádlott a tárgyaláson azzal védekezett, hogy iparágában Magyarországon nem talált alkalmazást s hogy éhen ne haljon, kényte­len volt lopni. A törvényszék a vádlottat be­mászásos lopás vétségéért az enyhítő 92. sza­kasz alkalmazásával egy hónapi és három heti fogházra itélte. Büntetéséből a vizsgálati fogsággal három hetet vett kitöltöttnek a bí­róság. Az ítélet jogerős. — A s&torhordó. Kedden reggel a Mikszáth Kálmán-utcai sátorraktárban a sátorhordók egy holttestet találtak. Azonnal felismerték, mert a halott, aki egy kötélen lógott, egyik társuk volt: Papp József. A sátorhordó tra­gédiája igy történt: A sátorhordó egész éj­jel nem volt odahaza, a Mezei-utca 18. számú lakásán. Leányának feltűnt az apa távolma­radása, annál is inkább, mert nem szokott egész éjjelre kimaradni. Ma reggel öt órakor keresésére indult, épen a Mikszáth Kálmán­utca 5. számú ház előtt haladt el, aliol a sá­torraktár van. Ekkor már csak apja halála hírét hallotta a raktárból kijövőktől. Az ön­gyilkosságot bejelentették a rendőrségnek, a honnan egy rendőrtiszt Wolf Ferenc dr or­vossal jelent meg. Az orvos megállapította, hogy a halál még az este 10 óra körül követ­kezett be. Papp József régóta rewmafikus fájdalmakban szenved. A szenvedéseket nem bírta tovább tűrni, azért lett öngyilkos. A holttestet beszállitotiták a közkórház halottas­házába. Onnan temetik. — Jégszekrény, egy- és kétajtós, csinos és jó kivitelben Sebők Mihály vaskereskedé­sóben kapható, Szeged, Valéria-tér. 2455

Next

/
Oldalképek
Tartalom