Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-03 / 78. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 március 31 gyar földön, mint itten. A gazdag polgárság ideális helye ez, a régi jólét terpeszkedik itt, egy kissé gőgösen, ekszkluziven és egy kissé németes komolysággal. Az ősi vár százados komolysággal uralkodik a patinás város fölött, az ódon városháza tornya alatt valóságos .nürnbergi kereskedelmi hangulat terjeng és a széles, gesztenyefás fasorban fölhercegek batárja robog a szinház elé. A színház elé, amelyben az operának van legtöbb kilátása az előkelően hűvös sikerre, mert a zene internacionális nyelv és mert a pozsonyi polgárság és arisztokrácia a zenét bécsies előszeretettel kultiválja. A kávéházakban három Grenzbotere esik egy pozsonyi magyar lap és két bécsi Pressere jut egy pesti újság. Nyugalmas, boldog, gazdag, szépséges város ez a koronázó város, de a modern nagyvárosok és magyar yárosok lendülete, fantáziája, jövője indulása, rátermettsége nélkül. És < ide jön az a bizonyos egyetem és itt akarják ápolni, fejleszteni a magyar tudást, a magyar gondolat és érzés intenzitását és a szegedi utasnak ez az impresszió valahogy fájón esik egy kicsit és tovább zeng, zug a fejében, mikor már a vonat a magyar róna tájain zakatol, a magyar Dél felé. Juhar. Egy házassági viszály kulisszái mögül. — A visszaadott hozomány regénye. — Meguádolt közjegyző. — (Saját tudósítónktól.) Egy rendkívül érdekes és módfelett pikáns hátterű történet utolsó fejezete játszódott le tegnap az aradi törvényszék előtt, amely még közel kilenc esztendőre vezethető vissza. Akkor városszerte feltűnést keltett ez a nagyon is kényes természetű eset, s városszerte beszéltek róla Aradon az emberek. Egy — hogy ugy mondjuk — zajos és szenzációkkal teli házasságtörés, kínos családi szóén a volt a kiinduló pontja, vagy ha ugy tetszik, prológusa a tárgyalásnak. Még 1903-ban történt, hogy Cz. I. aradi, köztiszteletben álló, előkelő müiparos házasságtörésen kapta a feleségét. A szokásos, valóban sablonos recipe szerint, váratlanul érkezett liaza s a könnyelmű nő, aki derék férje mellett annyira meg tudott feledkezni a házastársi kötelességről, az ura alkalmazottjával pezsgőzött a lakásban. Kínos jelenet következett ezután, amelynek botrányhulláinai az utcára is kiterjedtek. A családi becsületében meghurcolt férj igen nobilisán járt el a hűtlen asszonnyal szemben. Másnap, az emlékezetes este után, fölment a feleségével Beles János aradi közjegyző irodájába, ott előadta az esetet s be- j jelentette, liogy válni óhajt feleségétől. Azonban tett még egyebet is. Minthogy az iparos \ felesége közel tizenötezer korona hozományt hozott a házhoz, ezt az összeget, ott a közjegyzői hivatalban, deponálta feleségének. Az aszony, hozományából, tizenkétezer koronát nyomban megkapott, háromezer korona | pedig letétben maradt a számára. Oz. I. pedig a közjegyzőnél tett nyilatkozat után a válópert megindította az aradi törvényszéken. Eltelt egy-két esztendő, a válópert már le is folytatták, mikor, a már elvált asszony, megjelent Beles közjegyzői irodájában és kérte a még neki járó háromezer koronát. A hivatalban akkor Pálmai Lajos helyettes közjegy ző volt, aki a pénzt kifizette s közjegyzői pa->, piroson elismervényt kéretett magának. Miután a dolog ilyen rendben ment, annál nagyobb feltűnést keltett, liogy talán egy évvel ezelőtt az elvált asszony keresetet indított az aradi törvényszéken háromezer korona erejéig Beles, illetve Pálmai közjegyzők ellen. A keresetben azt hozta, föl, hogy a pénzt nem ő vette föl, az átvételről mit sem tud s másodszor nem is volt fönin a közjegyzői irodában. Ebben az ügyben tegnap tartott tárgyalást az aradi törvényszék polgári tanácsa Fábián Lajos dr törvényszéki elnök vezetése alatt. Az ügy előadója Pópa György dr törvényszéki biró volt. A tárgyaláson maguk az alperesek, Pálmai és Beles megjelentek, a felperes azonban semmiképen sem tudta igazolni állításának valódiságát, ellenben beigazolódott, liogy az asszony igenis maga vette át a pénzt s arra mutatott az a körülmény is, hogy jnég annak idején kifizette ügyvédjét, Czédly Károly dr-t. A törvényszék ezek után felperest keresetével elutasította. SZÍNHÁZMŰVÉSZÉT Színházi műsor. Szerda Aesopus, vígjáték. (Páratlan 2/s.) Csütörtök A kém, szinmü. (A Góth-pár vendégjátékával, bérletszünet.) Péntek: Szünet. Szombat A hűtlenség iskolája, vígjáték. (Bemutató, páros 3/s.) Vasárnap délután Az aranylakodalom, látványos szinmü. — Este Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Bérletszünet,.) Hétfő délután Felhő Klári, népszinmü. — Este Leányvásár, operett (Bérletszünet.) Kedd A hűtlenség iskolája, vígjáték. (Páratlan f/s.) Szerda A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Páros 2 Is.) Csütörtök Báránykák., operett. (Bemutató, páratlan 3Is.) Péntek Báránykák, operett. (Páros l/a.) Szombat Báránykák, operett. (Párat! p1; Vasárnap Báránykák, operett (Bérletszünet.) * Nádasy József és SzaUadka A szabadkai szinház uj igazgatója J°zsef lesz> aki szeptemberben fo^La »•' állomáshelyét. Nádasy most a péesi színházban vendégszerepelt, ahfri mmt igazgaztó nagy népszerűségnek ^ estén át játszott pécsi közöns10®6 előtt s vasárnap este Bokor József Gye*e^ asszony cimü énekes vígjátékának Ugrcmy Sanyi szerepében búcsúzott el. A Pécsi Wapló szerint Nádasynak pécsi sziliész és színigazgató korában is mindig a paraszt siheder alakok voltak a legjobb szere•,Ma már .az igaz, hogy testben kinőtt ezekjei a szerepekből, de annyi jóizüséget, annyi •természetes parasztkomikumot tud efajta szerepeiben nyújtani, hogy illúziónk teljes. A közönség valósággal ünnepelte Nádasyt. Tisztelői remek babérkoszorúval lepték meg, a közönség pedig nem fogyott ki előadás alatt a derültségből. Itt említjük meg, liogy Szabadkán érdeklődéssel várják Nádasy szezonját és a város vezetőségében megérlelődött az a terv, hogy minél előbb uj színházat építsenek. A szükséges pénzösszeg már meg is van, ugy, hogy semmi komoly akadály arra, hogy végre uj, megfelelő színházépületről gondoskodjanak. * Márkus Emília és az esti vonatok. Márkus Emiliát, a Nemzeti Szinbz művésznőjét határozottan üldözik az esti vonatok. A drámai hősnő tavaly Aradon vendégszerepelt és a Monna Vannában való alakítását örökre emlékezetessé tette. Ugyanis az este féltízkor Budapest felé induló személyvonattal mindenáron el akart utazni ós ezért a szerepe felét egyszerűen kihagyta, a másik felét pedig eldarálta. A vonat nem vár, ő pedig nem akarta lekésni az esti személyvonatot, mert reggel Budapesten sürgős dolga volt. Ugyanez az eset ismétlődött meg vasárnap Szatmáron. Erről a vasúti kalandról ezt irja egyik odavaló újság: Nagy érdeklődés előzte meg és kísérte végig a Kaméliás hölgy vasárnap esti előadását, amelyen a címszerepet az országos nevü kiváló művésznő volt szives eljátszani a szatmári közönségnek. Az érdeklődésnek, amely az előadást kisérte, meglehetősen fárasztó munkát adott ez a kiséret, mert az előadás erős rohamban vágtatott a — 10 óra 15 perces vonat felé. A vendégmiivésznő kénytelen volt Dumas fils intencióitól eltérni és a szerepében döntő jelentőségű tüdővésznek is az úgynevezett „galoppierende" nemét venni, hogy le ne késsé az esti vonatot. Természetes, hogy ebez az igyekezethez idomult az egész előadás. Mi méltányoljuk azt, hogy Márkus Emíliának fölöttébb kényelmes, ha még az este 10 óra 15 perckor induló vonattal ittliagyhaf ja vendégszereplése színhely ét. Ezért ugyan neki nem érdemes az előadás nívójára is tekintettel lenni. De mi ugy tudjuk, hogy az igazgató nehéz százasokat fizet a vendégszereplő művészeknek és művésznőknek, a közönség viszont magasan fölemelt helyárakat fizet az igazgatónak ós kapunk ennek ellenében egy mélyen leszállított értékű előadást. Annyira ment a nagy művésznő lázas igyekezete, hogy partnerei végszavát sem bírta bevárni, hanem minduntalan szavukba vágott. Teljes jelenetek maradtak ki a darabból és csakhogy ép a flakker nem állott elő a színpadra, liogy a művésznő ott játsza el, illetve hallja meg az utolsó jelenetet s annál gyorsabban mehessen a vonathoz. * Megbírságolt színigazgató. Érdekes ülése volt hétfőn a szabadkai szinügyi bizottságnak. Elfogadtak egy indítványt, amelyben ötven korona pénzbirsággal sújtották Krém.er Sándor színigazgatót, mert az előadások botrányosan rosszak voltak. A iszinügyi bizottság részletes kritikájában bizonyította a szokatlanul súlyos intézkedés jogosságát. Többek között ezeket „ü P'&tt^fc,,;, .nótárius előadása oly rossz volt, liogy el sem birja ,a kritikát. Szerepnemtüdás, kedélyeskedés a szerep komolysága rovására, lebecsülése a színpad tekintélyének, lesajnálása a közönségnek, — ezek jellemezték Gaál József örökbecsű színmüvének legutolsó előadását. Teljes zűrzavar és össze-visszaság uralkodott a színpadon, mindenki azt csinálta, ami jól esett neki, kihagyták a ineikik nem tetsző jeleneteket az előadók. Kétségbe voltunk esve az előadás láttán s nem tudtuk, liogy lehet-e, szabad-e komolyan foglalkoznunk vele. Láttuk már vagy negyvenszer a Peleskei nótáriust, de ilyen botrányosan rossz előadásban még a legutolsó ripacstársulatnál sem. Teljesen jogos az a fölháborodás, amely ennek az előadásnak a nyomán támadt bennünk. Ezzel kapcsolatosan egy kellemetlen dolgot kell még szóvá tennünk. Sajátságos világot fog ez vetni ap igazgatásra és a rendezésre. Az a kérdés merült föl, hogy van-e a rendezőnek a színházban joga vagy sem? Megtörtéint például, hogy előadás közben a lámpák a nézőtéren égve maradtak, máskor pedig az, liogy fölvonásközökben a lámpákat nem gyújtották föl. Ezek az esetek többször megismétlődtek." Ezekért a kis botrányokért bírságolták meg a szabadkai színigazgatót. Szabadka máijó példával járt elől. Almássy Endrének most már sok oka lesz félni, mert a jó példa követőkre is találhat. * Három színházi direktor Zentán. Kövessy Albert, az újvidéki iszinház igazgatója május 16-tól kezdődőleg szinielőadásokat szándékozik tartani Zentán s eziránt kérvényt adott be a zentai polgár,mesterhez. Kövessy a játékengedélyt valószínűleg meg is fogja kapni. Zenta város már Krómer Sándornak és Nádasa Józsefnek is adott játszási engedélyt és most a harmadik direktornak is megadja azt. * Jönnek : nem jönnek ? íieinhardtéknak régebbi szerződésük szerint április 20-án kell megkezdeniük a budapesti vigjátékot a Vig-