Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-17 / 64. szám

I DELMAQYARORSZÁQ 1912. március 15. Ferenczy megvakarta a fejét és énekelni kezdte: — Tiszteltetem a Lót papát Tiszteltetem a Lót mamát Hogy van a Lót bácsi? Jól, jól, jól. Ilyen kedélyes hangulatban ért véget a műsor első része. Szünet alatt a közönség a folyosókon hullámzott és nem győzték eléggé dicsérni a rendezőség agilitását. Még Fényes Annuska is gratulált. — Ilyen szép társaságban még nem szerepeltem, — mondotta ragyogó szemekkel. Szünet után egyre lelkesebb taps és éljenzés között léptek ismét a dobogóra a gyönyörű est kitűnő szereplői. Ekkor már éledezőben volt a hatalmas közönség kabaré-kedve is; a vidám számoknál, konferánszoknál közbeszólások emelkedtek és vidám kacagás hullámzott végig a iddszes széksorokon. Szatmári Elek csengő tenorján uj dalokat énekelt; utána a bájos liliputi-primadonna, Fényes Annuska játszott a közönség szivével, aranyos graciózitással. Ez a csodás kis leány a maga félig tudatos nőiségével, a gyermekszoba és az operettszinpad sejtelmetlen és érzéki hangulatainak váltakozó szétbontásával, nagyszerűen fitos, karakterizáló erejével és pajkos vidámságával a közönséget egészen elbűvölte. A lipótvárosi grandé dame, a váci-utcai elegáns kokotte kabaré-monológjaiban egy vidám és kitűnő megfigyelésit leányka incselkedett velünk a maga gyerekes ártatlanságában és mégis megérzékitve valami páratlan következetlenséggel a szóló alakokat. Marschalkó nagyon szép müdalokat énekelt a műsor második részében; szárnyaló telihangjai, pompás pinaói, tipikus átmenetei elragátatást keltettek. Ligeti Juliska és Rózsahegyi Kálmán, az utóbbinak egy kedves és szellemes párosjelenetét, A jegyesek-et adta elő páratlan bonhomiával és humorral két fiatal, két örökfiatal gyerek mókás kedvességével. Felhő Rózsi asszony — a szegediek édes Rózsija — legjobb kabarészámaival folytatta vendégszereplését. Pajkos báj és a pikantériákban is szerény vidámság ömlött el minden szaván és mozdulatán. Olyan ünneplésben volt része, amely a viszontlátás örömét, megindultságát együtt tükrözte vissza a művészete keltette hatás elismerésével. És Ferenczy ... a nóták nagymestere! Akinek, ha coriolanusi sasorra nem vet árnyékot, játéka csupa fény, ment minden árnyéktól. Gábor Endre Szerenád ját bohókázta el fényes, széles szellemességgel. Majd megtanította a közönséget a kabarék legkedvesebb szokásának, a kar refrénéneklésének művészetére, olyan kacagás között, amely a •ruhatárba is elkísérte a kitűnő kedvben szétoszló ünnepi tábort. Kende Paula egy pár kedves, megható és vig verset adott elő, a szó és az előadás tökéletes művészetével. Mindenki örült, liogy viszontláthatta a Vigszinház elismert művésznőjét. Jóleső, nagyszerű, kivételes est volt ez a müvészestély. Jól esett megfeledkezni a mai téli Szeged egyetlen szórakozásáról, a színházról . . . Tavaszi újdonságok férfi- és fiu-kalapokv nyakkendők, harisnyák, kesztyűk éi férfi-fehérneműek - mérték szerint is — a legjutányosabb árban vásárolhatók /if*AC7 I ezclötí Gyéres II. Mártonná! lJjrflai& 1* Szeged, Tisza-szálló mellett SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap délután A dolovai nábob leánya, szinmü. Vasárnap este A leány vásár, operett, ('/») Hétfőn Csitri, szinmü. ('/a) Kedden Az ártatlanZsuzsi, operett. (2/a) Szerdán Györgyike, drága gyermek, szinmü. (3/a) Csütörtökön Az elvált asszony, operett. (1/3) Pénteken A görög rabszolga, operett. (2/a) Szombaton A görög rabszolga, operett. (a/3) Vasárnap délután Az ezred apja, vigjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. (V»), Hétfőn délután Az aranylakodalom, történeti színjáték. Hétfőn este Rang és mód, vigjáték. (2/a) * Harsányi Margit esete. Lapunk mai számában tudósitás jelent meg arról a viszszáe helyzetről, amely Almássy színigazgató és Harsányi Margit szinésznő között fennáll. A kisasszony elégedetlen a színháznál elfoglalt pozíciójával, ezért „amerikázik" és szerződósének lejárta előtt el szeretne menni a szinháztól. Ez ügyben ma a szegedi törvényhatósági élet igen előkelő tagjától a következő sorokat kaptuk: — Tisztelt Szerkesztő Barátom, nem vagyok tagja a városi szinház ügyeit intéző vagy ellenőrző szinügyi bizottságnak, de tán 1 van némi jogosultságom a szinügyi dolgokhoz való hozzászóláshoz azon a. címen, hogy volt és van kis szerepem és súlyom a szegedi közéletben. Ha akarja Szerkesztő ur, adja ki aláirással a levelein, ha megteheti, ne adtja nyomdafesték alá. Harsányi kisasszony eljárását a legnagyobb mértékben elitélem. Ha a színész amerikázik, nem az igazgatót, hanem a közönséget játsza ki, amely iránt pedig megkülönböztetett tisztelettel kell lennie mindenkor. Kérdezősködtem és ugy mondták, ahogy magam is tudom, a kisaszszony szendé-nek szerződött Szegedre. Ha vállalkozása bármi okból csődöt mondott, ne igyekezzék a lapokon keresztül tévesen informálni a közönséget, hanem csendben bevárni, amig csendben távozhatik. Ennyit akartam elmondani, megjegyezvén, liogy itt lenne a legfőbb ideje, ainikor színházi ügyekben erős kézzel teljes rendet csinálnak. Tisztelettel (Aláírás.) A levélnek annyival készségesebben adtunk helyet, mert Harsányi Margit eljárását mi is elitéljük. Beszéltünk azonkívül ebben az ügyben Almássy színigazgatóval, aki kijelentette, hogy Harsányit igenis szendének szerződtette Kassáról, ahol szintén ezt a szerepkört töltötte be. Hősnőnek annyival kevésbé, mert ez a szerepkör Tóvölgyi Margittal már be volt töltve. Magunk ugy tudjuk, hogy a kisasszony a „Sárga liliom" ós a „Testőr" kitűnő szerepeiben mutatkozott be, ezekben és több más darabban alkalom adatott neki arra, hogy tehetségét ragyogtassa. Kissé különös, hogy a közönségen áll boszut azért, mert ez neki nem sikerült. Ha Almássy igazgató jobban szervezi meg társulatát, mindezek a. bajok nem állanak elő. * Szerződtetések a Nemzeti Színházhoz A Nemzeti Szinház igazgatósága legutóbb, Bánffy Miklós gróf ajánlatára, Kolozsvárról elszerződtette Horváth Paulát. Most a Nemzeti Színház ugyancsak a kormánybiztos javaslatára szerződtette Hetty'ey Arankát, a kolozsvári szinház drámai hősnőjét, aki még Keglevich gróf idejében tagja volt a Nemzeti Szinháznak. Hettyey Aranka éveikig volt a szegedi szinház hősnője. * Hangverseny. A szegedvárosi zeneiskola március 17-én,, vasárnap délután 4 órakor a Tisza-szálló dísztermében rendezi második hangversenyét. Ez lesz a műsor: 1. Beethoven: Szonáta Cc) op. 10. I. tétel. Zongorán előadja Yig Pál. 2. Gounod—Alard: Faust ábránd, Hegedűn előadja Vi^ovits Endre. 3. Molique: Andante (a d-moll versenymüvől). Fuvolán előadja Huszárcsek Nándor. 4. Buttykay: Változatok egy népdal fölött. Zongorán előadja Sevity Katica. 5. a) Siklós A: Csendes dal. Négyszólamú női kar. b) Gaal: Te kis virág . . . Vegyes kar. 6. Daubrawczky: „Nincs cserepes tanyám." Hegedűn előadja Horváth Árpád. 7. a) Toldy: „Szállj le halkan . ..." b) Demény: „Meggyógyít a dal". Énekli Kroó Lenke, c) Gounod: „Helyettem kis virág." Arietta a „Faust" cimü dalműből. Énekli Pongrácz Aranka. 8. Grieg: Szonáta. Op. 7. (E) Finale, molto allegro. Zongorán előadja Bihari Teréz. 9. Weber: Anna románca és áriája a „Bűvös vadász" cimü dalműből. Énekli Czövek Ilona,..10. Popper: Requim. 3. gordonkára, zongorakísérettel. Előadják Hubert Lajos, Répás Béla, Jeszenszky István. 11. Schubert: Symphonia. (b) I. tétel. Előadja az intézet zenekara. Helyárak: Páholy 4 korona, számozott ülőhely (első 5 sorban) 1 korona, számozott ülőhely a 6-ik sortól kezdve 50 fillér, diákjegy 20 fillér. Az első szegedi napközi otthon. — Back Bernát adománya. — (Saját tudósítónktól.) Begavári Back Bernát, a jó szivéről és nemesleikiiségéről ismert emberbarát ma újra fényes tanújelét adta annak, hogy a társadalom problémái iránt nemcsak élénken érdeklődik, hanem áldozatkészségével örömest járul oly intézm nyék létesítéséhez is, amelyek különösen a munkásosztály helyzetének javítására irányulnak. Jóságos szive melegében ez alkalommal a gondozást és felügyeletet nélkülöző gyermekek részesülnek, amennyiben áldozatkészségével lehetővé tette, hogy a Szegedi Katholikus Nővédő Egyesület városunkban az első napközi otthont létesíthesse. A Szegedi Katholikus Nővédő Egyesület már keletkezése óta foglalkozik egy napközi otthon szervezésével, mint a gyermekvédelem legcélszerűbb és leghathatósabb eszközével s fáradozásának volt is annyi eredménye, hogy a Korona-utca 18. szám alatt levő telket megvásárolhatta. Azonban az otthon épületének felépítésére nem volt az egyesületnek kellő tőkéje s igy a szép terv egyhamar nem valósulhatott volna meg. Begavári Back Bernát az egyesület ezen szándékáról tudomást szerzett és Raskó Istvánnéhoz, a nővédő-egyesület buzgó és fáradhatatlan elnöknőjéhez levelet intézett, amelyben értesítette, hogy édes anyja iránti kegyeletes megemlékezésből s annak ifenkölt, nemes szellemét követve, elhatározta, hogy az egyesület telkén egy napközi otthon céljainak megfelelő emeletes épületet saját költségén felépíttet, azzal a kikötéssel, hogy abban a gyermekek felekezeti külömbség nélkül nyerjenek gondozást és felügyeletet. A nemesszivü emberbarát ezen nemeslelkü elhatározását Raskó Istvánné elnöknő a Szegedi Katolikus Nő védő-Egyesület március 16-án tartott közgyűlésén jelentette be, felolvasván bégavári Back Bernátnak ebben az ügyben hozzá intézett levelét is. Előterjesztésében a hála és köszönet meleg szaván vai emlékezett meg az egyesület lelkes támogatójáról s a gyermekek őszinte és igaz barátjáról, aki áldozatkészségével az egyesület egyik legszebb vágyát és legforróbb óhaját; valósítja meg s oly intézménnyel -gazdagítja városit ríkat, amely a TégnemeíebB célt:" a gyermekvédelmet lesz hivatva szo'gálni. Hatásos és lelkes szavakkal indítványozta egyúttal, hogy a nővédő egyesület bálájának és köszönetének kifejezése mellett bégavári Back Bernátot a gvermek és nővédelem érdekében szerzett kiváló érdemeiért a Szegedi Katolikus Nő védő-Egyesület tisz-eletbe'i tagiává válassza meg. Az elnöknő előterjesztésére Nagy Aladárné tolmácsolta- a közgyűlés készséges és * örömteljes hozzájárulását az indítványhoz, megtoldván azt az^al a javaslatával, hogy a