Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

38 r4, MAQYARORSZÁG 1911 december 24 vasó csak annyi fillérrel, ahány Jókai-könyvet olvasott, szobrához és akkor hamarosan meglesz a Jókai-szobor! Ezeket a sorokat irjuk Jókai hagyatékáfőj szóló soraink elé. A nagy nyilvánossághoz lordul a sajtó: adakozzunk Jókay szobrára! A Jókai-emlék kőbe- vagy órcbovésése késik, de megvalósul a Jókai-muzeum. A nagy regényiró özvegye épen a közelmúlt" ban a magyar állammal, illetőleg gróf Zichy János kultuszminiszterrel arra a megállapodásra Jutott, hogy az állam megvásárolja az özvegy tolajdpnában levő Jókai-hagyatékot, amelynek az értékét 200.000 koronára becsülik. A Nemzeti Muzeum vezetőivel folytatott leltározások és megbeszélések eredményeképen özvegy Jókai Mőrné évi hatezer korona járadékot kap az államtól a hagyatékért. Ennek az a része, mely a nagyközönséget közvetlenül nem érdekli, mint könyvek, kéziratok a Nenízeti Mtraeumban fognak elhelyeztetni; míg a tárgyak, a hagyaték, a közönséget1 mint látnivalót és megtekintendőt érdeklő darabjai állami letétként a Petőfi-Házban lesznek, amelynek Jókai szobáit özvegy Jókai Mórnó maga rendezi be. Jókainó szives engedelmével munkatársunk megtekintette a Jókai-hagyatékot, amely Jókainé lakásán több szobában van fölhalmozva. * Ahogy végigtekintünk a szobákon, meglep bennünket a tárgyak sokfélesége. Szinte keresünk helyet, ahonnan sorbanézhetjük a hosszú embáröltőn át fölhalmozott gyűjteményt . . . Hatalmas, háromajtós, nehéz tölgyfa üvegszekrény. Kétharmadrésze zsúfolva csigákkal, kagylókkal, fantasztikus tengeri állatagyarakkal. A szekrény másik rekeszében sokszinü, csillogó, szemkápráztató ásványok. Ezeket Jókai legnagyobbrészt maga gyűjtötte, de ha tudomást szerzett valami neki tetsző kagylóról, csigáról, vagy ásványról, sietett megvásárolni. A szekrény tetején Jókai Róna József készítette halotti maszkja, mollette az oldalakon két-két amfora. Néhány széles feketekeretes kép. Ezek Petőfi szobájában lógtak. Danton-1, Lafayette-1, Robespierre-t, Beranger-t és más szabadsághősöket és forradalmi költőket ábrázolnak. Végigjártatom a szememet a falakon tovább. Ott látom a képek között Werescsagin festményét. Ezt Budapesten való tartózkodásakor festette és a következőképen dedikálta Jókainak: A. M. Jókai souvenir affections W. W erestdia gin. A,falakon csupa festmény: Barabás: Jókai képe, Horovitz életnagyságú Jókai-festménye, Petőfi arcképe, melyet a legjobb Petőfi-képnek tartanak. Ezt Munkácsi Mihály mestere, Szamosi festette; Vastagh képe: Jókainé, Mészöly tájképe, Spányi Kornél: A bolond kertje, (ez a „Fráter György"-ből egy kolostorrészlet), Márk: Özv. Jókainó Nagy Bella, Than: Apostolíej, Róthy: Jókai, Ligeti: Tájkép, Jókai anyjának képe, £ichy: Magyar nép. Az utóbbi rendkivül érdekes alkotása a kitűnő művésznek. A magyar történetét ábrázolja, középen a Honfoglalás jelenete, aztáu Hunyadi Jánosnak a törökök elleni harca; a szabadságharc; a halott Széchenyi, kezében revolverrel; akasztófa az abszolutizmus jelképéül; az aradi tizenhárom; Petőfi; Liszt Feronc; .ezek előtt áll pedig Deák Ferenc, mellette a koronázási domb, rajta a király, amint a négy vágást teszi, a domb hátterét a budai vár adja. Ez a kép igen nagy értékű, mert belőle £ichy csak kettőt festett, os egyik a Jókai-hagyaték darabja, a másik pedig az orosz cárné hálószóbájában van. Vannak szobrok is. Zala György kétszeres életnagyságú Jókai mellszobra, amelyet Jókai jubileumára készített, úgyszintén Huszár Jókaiszobra. Stróbl alkotása, „A munkás"; egy, a gondolatot allegorizáló szobor,cime „La pcnsée"; Fadrusztőí „A pozsonyi emlékszobor kövéből" egy darab márvány, belevésve a pozsonyi vár és Mária Terézia feje, abból az alkalomból, mikor Mária Terézia szobrát lS96-ban Pozsonyban leleplezték. Jókai magafaragta szobrai, fából, márványból, csupa akt. Ezért kérdezte tőle egyszer egy barátja: — Miért nem csinálja ruhástól a szobrait? Nem vagyok én szabó, hogy fölöltöztessem őket! — vágott vissza Jókai. A szobrok között Van egy önarcképe is, akvarell, ifjú korából. Itt láttam egy igen érdekes képet, amely Türr István feleségét ábrázolja, abban a hires ruhában, amelyben egyszer udvari bálon volt. A magyar ruhát Magyarország térképei diszitik, a képek pedig lánccal voltak egymáshoz kapcsolva, jelképezve a rab Magyarországot. Erre a ruhára tette aztán a király azt a megjegyzést: — Ez nem ruha, ez politikai Nemzetiszínű szallagok egész halomjába beleszól két ezüstkoszoru: az egyiket Jókai adta feleségének, mikor Tulmát játszotta, a másikat ö kapta a budapesti ifjúságtól. Ezek a koszorúk egy bársony asztalkán vannak, amelyet a hozzátartozó karosszékkel együtt 1891. február 25-én a szegedi hölgyek adtak Jókai Mórnak. Egy másik asztalon Szentpétri ötvösmunkája: Hunyadi János a várnai csatában. Tovább megyek ós megakad a szemem egy hatalmas tulipánosládán. Komárom, Jókai szülővárosa adományozta ezt nagy fiának. A ládán kivül a város képe, oldalain pedig Jókai szülőháza és az az iskola, amelynek tanulója volt. Belül hatalmas kaligrafikus betűkkel: „Nagyságos Jókai Mór urnák, magyar iró és országgyűlési képviselő urnák, kiváló tisztelettel, Budapesten." Alatta pedig két köszöntő-levél, az egyik megszólítása: Mélyen Tisztelt Nagy Hazafi! Szeretett Barátom! a másiké pedig: Nemzetünk Nagy írója! Kedves Földink! A tulipános ládával szemben kisebbfajta dus fafaragásos szekrény, ebben 72 nagy magyar művész képe van, valóságos magyar művésztörténet. Jubileumára adományozta Jókainak több magyar művész, köztük: Munkácsy, Zichy, Barabás, László, Benczúr stb., sbt. A képek legnagyobbrésze Jókai regényeiből kiragadott témát, vagy alakot jelent. Ezüstserlegek vannak felhalmozva másik helyen, egy szekrényben pedig Jókai diszmagyarja. Jókainak két díszmagyar öltözete volt. Egy egyszerű fekete, ebben temették el, egy pedig díszes, ez kerül a Petöfi-Házba . . . Szinte felsorolhatatlan Jókai hagyatéka. Az egész nincs is Jókainónál. nagy része a Leszámitolóbank ós Belvárosi Takarékpénztár páncélszobáiban van elhelyezve. Olyan értékesek ugyanis, hogy csak teljesen biztos helyen őrizhetők. Ott van a jubileumára kapott, kb. négyszáz díszpolgári oklevél is. Budapest [székesfőváros oklevele, amelynek kerete nehéz vertarany. Ebbe van Jókai tizenöt legjobb müve vÓBVe. Az Adria aranykönyve, a Párisi Magyar Egyesület aranytolla. Jókai hagyatékának azonban leghatalmasab és legérdekesebb része a tízezer kötetbőll álló könylára. A könyvtár tartalmazza Jókai összes müveit, a világ va'ameunyi .nyelvére átültetve, köztük vannak roppant értékes primar kiadások is. Van benne a legkülönfélébb könyveken kivül egy XV. századból való Cantionale, tiszta, ősmagyar nyelven irva, ami annál becsesebb, mert a Muzeumnak is csak egy példánya van, az azonban hiányos. Még töröknyelvü könyv is akad a könyvtárában. Ezt használja fel a „Janicsárok végnapjaidhoz. A Nemzeti Muzeumban marad Jókai kézirattára, amelyet dr. Sebestyén Gyula vizsgált át. A kézirattár magában foglalja az 50—60-as évek irodalmi levelezését. Petőfire, Vörösmartyra, Tompára, Irányira, a „Hon" gárdájára vonatkozólag szolgáltatnak értékes irodalomtörténeti adatokat. A többek között Petőfinek tizenhárom éves korában Jókaihoz írott levele, amelynek a [hátán van Petőfi első irodalmi kísérlete, egy négysoros versike . . . Itt találjuk Rudolf trónörökösnek vagy 25 levelét, Stefániának, József főhercegnek kezeirását, főrendiházi taggá kinevezését. Sok külföldi is fordult Jókaihoz, hogy szeretne magyarul tanulni, hogy müveit eredetiben olvashassa. Igy egy angol nő, Robinson asszony, meg is tanult Valahogy magyarul, sőt fordítja is Jókai müveit. Ezt magyar levélben jelenti örömmel Jókainak, akit helyenként tegez, másutt magáz. Rengeteg nagy mennyiséget tesznek ki Jókai kéziratai. Regény, vors, dráma-kéziratok, szónoklatok konceptusai, amelyeket Párisbar, Brüsszelben a tiszteletére adott banketten tartott. Külön gyűjteményben vannak összeállítva azok a levelek, amelyeket Jókai kapott. Ez az általa annyiszor emlegetett „fekete kapcsos könyv". Itt vannak halálára, a világ minden részéből érkezett kondolációk egy nagy feketetáblás albumban . . . * Mint említettük, Jókai-hagyaték megoszlik a Petőfi-JIáz és a Nemzeti Muzeum között. Az özvegy a hatalmas gyűjteményből néhány darabot megtart, igy: Jókai bronz-kezefejét (a kéz ujiai között kettő a sok Írástól benyomódott), Zala: Jókai szobrát, Réthy: Jókai képét. A festmények közül pedig néhány, mint a Werescsagin-kép, Mészöly-kép (esetleg más is) a Szépművészeti Muzeumba kerül. A haj ápolása. Irta Cavalieri Lina, a berlini Comisches Oper primadonnája. Hétfő van és azt veszem észre, hogy a hajam élettelenül lóg az ujjam között. Még a kefe sem hozza életre s nem adja meg neki azt a fényt, amely egyébként sajátsága. De a hajamnak ezt az elváltozását már annyiszor tapasztaltam, hogy nem ijedek meg tőle. Tudom, hogy a hajnak ez a fénytelensége, alvó állapota nem "egyéb, mint a fáradtság egyik tünete. Régebben sirtam miatta és rémképeket festettem magam elé, hogy előbb-utóbb el kell veszitenem gyönyörű hajkoronámat s hamis haj viselésére leszek kárhoztatva. Milyen borzasztó is lenne, ha megkopaszodnám, mint azok a férfiak, akik a földszinten ülnek, mikor én a színpadon állok és énekelek. De amint mondtam, hamarosan rájöttem, hogy a hajam nem halt meg, csak alszik és hogy lehetséges a fáradtság tüneteit eltüntetve, az alvó hajat újra felébreszteni. Ugy találtam, hogy a haj álma mindig összefügg a fejbőrnek valami változásával. A fejbőröm meleg és száraz és a kefe nyomán könnyű, poros korpa mutatkozik. Ezek ellen a szimptomák ellen kell küzdeni, ha azt akarjuk, hogy a haj visszanyerje régi erejét és fényét. Azokat a kis pikkelyeket, amelyekből a korpa képződik, mindenek előtt kell eltávolítani a fejbőrről, mert különben betömik a pórusokat és megfosztják a hajgyökereket a lélekzés lehetőségétől. A hajat tehát meg kell mosni. Nemcsak egyszer, hanem több izben is s én elhatároztam, hogy egy hétig mindennap meg is mosom. A hajmosáshoz a fürdés utáni időt választottam. A vizben, amelyben hajamat akarom mosni, feloldok egy fél darab szappant, a legjobbat, amit vehetek. Leginkább ajánlom a