Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-02 / 174. szám

jajgat, vele, a rendi. Telefonoz>ndja Hassa ül is elhaták ós hogy a dór a Hassa i táska. Egy gallér van Hassa a dólaliórt vásákap tőlem rendőrségre, k a szerenskem : elemmel forssát. dja dacosan tani egy doky. — Istenret mondsz, lyen doktor íet teljesen, tudnia kell, Hassát. andja Temesmegmondom. dnia kell, mi doktora vaí. Bernardó idta megnenem tudta, te, Spinoza, tanára olyaköltemény, rre-röl pedig ós francia en se a né* lőlt. Az „uji), hogy hogy ranciaország" középpontjá' )tt. Hassa leegyhar.gulag kissé fárad* ?nnok az eifl" > idegen vá* Még mindig •tem beszél"1 onyos, hogy k. Bemard" edő, hogy (tor, nem *fl* hogy mar»d' rbarátságna" lernardo ogy beniiö'1' mtindpol'f megadásáig íatáridő h°| rtandcs v<>£ kozó kérd6 itertanácío; miniszter mint hirJi"' elhatározta, hogy a cetinjei török követet instruálni fogja, hogy Abdullah basa főParancsnoknak péntekre vagy szombatra várt megérkezésóig fejtse ki a malisszoroknak a kormány álláspontját az utolsó tizenkét föltételre vonatkozólag. A porta csak Abdullah visszatérése után fog véglegesen határozni. A fegyverviselésre vonatkozólag a porta állítólag régebbi álláspontján van, mely szerint csak azok viselhetnek fegyvert, akiknek arra hivatásuk szerint szükségük van. A minisztertanács után hire járt, hogy a porta erősen el van határozva a maliszszorokat — ha nem fogadják el a porta álláspontját — megtámadni, sőt a határon tul is üldözni. A porta eri'e vonatkozólag a török csapatok nagy izgatottságára hivatkozik. A íugosi robbanás. — Telepengedély nélkül, rossz géppel. (Saját tudósítónktól.) Már a munkásvész is terjedő járvány, még pedig sokkal veszedelmesebb nyavalya, mint akár a kolera. Napról-napra ujabb ós ujabb katasztrófák történnek gyárakban, iparüzemekben, melyeknek a szorgos munkáskezek, a dolgozó ártatlan emberek esnek áldozatul. Minden napra jut egy-egy katasztrófa. Még el sem csitultak a fővárosi KováidSyárban történt robbanás okozta szenvedelmek hullámai, már is ujabb katasztrófáról számol be a krónika. A lugosi Muschong-féle gyárban súlyos szerencsétlenség történt. A gyárban egy uj dinamógép hajtó mótorja, amelyet éppen kipróbáltak, fölrobbant és a szerte repülő vasszilánkok megölték a gyár főgépészét, Beichhardt Józsefet. A katasztrófának még húrom súlyosan sebesült áldozata van : Magyar György gépkenő, Szerafineszku Léna ds Barbu Elena munkáslányok. A szerencsétlenség — szemtanuk állítása szerint — a következőképen történt: Muschong Jakab, a gyár tulajdonosa rendes Szállítójánál, Schlesinger Alajos budapesti cégnél két áramszállitó mótort rendelt ós amikor ezek szombaton föl voltak szerelve, ki akarták próbálni az egyik gépet. De alig indították meg az áramot, az egyik szijtárcsa óriási robajjal explodált, aminek folytán a transzmisszió is eltörött ós hatalmas vasszilánkjai ablakot, tetőt, sőt néhány hetyen a vastag falat is átütve, az udvarra röpültek. Az egyik hatalmas vasdarab az indítást néző főgépészt érte olyan szerencsétlenül, hogy egyetlen szó nélkül holtan roskadt össze: Oóth Károly iparfelügyelő a szerencsétlenségről ezeket mondta: , - A szerencsétlenség okát ma még lehetetlen teljes bizonyossággal megállapítani, azt hiszem, hogy a generátorban volt a hlba, mert az áram rendellenes gyorsaságai jöhetett, amely túlterhelte a mótort és törtónt az explózió. De hiba volt az dmbiztositékban is. A biztosítékot szate'yszeriien vagy ólomból, vagy még inkább ezüstből keli előállítani, mert oly esetl>en, ha az áram tulerős, az ón könnyen megolvad. Itt azonban a gyáros az ezűst"ztositók helvett a sokkal olcsóbb, ónnal pe vont vörösrézbiztositékot adott és ez lfiezte elő a szerencsétlenséget. Az ipare'ügyelőséget nem terheli mulasztás, mert l,í 8'épek beállításánál nem tartozik jelen lenni. Telepengedélyről pedig e helyen nem is volt szó. A bírósági szakértők szintén a biztositékot kárhoztatják, sőt Wolf szakértő megmutatott egy hirlaptudósitónak a mótor egyik szánkóján egy régi repedést, amely be volt festve és amelyről a festék a robbanás következtében mállott le. NAPI HÍREK Augusztus elsején. (Saját tudósítónktól.) Az augusztus elseje; hurcolkodásról egy lágyabb szivü partáj olégiát Írhatna, mert szerinte meghatóbb aktus nincs is talán ezen a földgömbön, mint ez a kánikulai költözködés. Sajnos, szegény partáj nem igen ér rá impressziókat gyűjteni a megírandó olégiához, mert nagyon is szerencsés viszonyok között él az, kit csak egyedül fognak be a családtagok közül a butorszállitó kocsi elé. Kinek van kedve ilyen helyzetben még csak panaszkodni is? Senkinek. Ha pedig kész a hurcolkodás, inkább zajos ditirámbokat énekel a boldog lakó, minthogy a mult emlékein elborongjon. Elég az hozzá, hogy igy augusztus elsején, eltekintve az abnormális hőviszonyoktól, izzad mindenki. Izzad a háziúr, izzad a partáj, izzadnak a hordárok, de legjobban izzad az ügyeletes rendőrtiszt. Szorgalmasan összegyűjtött statisztikai adatok alapján matematikai pontossággal megírhatjuk, hogy augusztus elsején a szegedi ügyeletes rendőrtisztet épen 483-szor több panaszszal keresik föl, mint egyébbkor. És milyen panaszokkal! Mindig annak van igaza, aki panaszkodik. Pedig panaszkodik ám a háziúr is, meg a lakó is, még pedig egyszerre. — Biztos ur, kérem legyen szives, tegyen igazságot közöttünk, a háziúr délután öt órára ki akar hajítani. Én nem birok kérem ötre kiburcolkodni. Adjon valami jó tanácsot, drága biztos ur. — Biztos ur ! Ötre jön a másik lakó — vág közbe hirtelen a háziúr. — Tönkre tesz engem ez az ember a lassúságaival. Az ügyeletes rendőrtiszt mit csináljon ilyenkor? Izzad, izzad és izzad. Nagy hirtelen a telefon is belecseng a zajba. Ezek is hurcolkodók, telefonice kérnek tanácsot a rendőrségtől. Se szeri, se száma nincs már a panasznak. A háziúr, a lakó, a hordár ós a másik lakó között az ellentét annyira kiéleződik, hogy már a rendőri beavatkozás tényleg szükségessé válik. Ezeket a mizériákat meg kellene szüntetni. Szegeden, mert kell hogy legyenek már szabályok, melyek a lakásadó ós a lakó kőzött lévő viszonyt meghatározzák és szabályozzák. Apró-cseprő ügyekből tragédiát csinálnak az izgatott költözködők és kétségbeesetten szaladoznak tanácsért. A legnagyobb visszaélések történnek ilyenkor a hordárok részéről. Kedden délután "legalább is tiz lakó jött be a rendőrségre azzal a panasszal, hogy a hordár (nem számozott hordárról van szó) becsapta, nem jött el a meghatározott időre és most hordár nélkül nem tud elköltözködni, pedig már a másik lakó a nyomában van. Ez tényleg komoly dolog, a rendőrségnek nagy szigorúan kellene eljárni ilyen, vagy ebhez hasonló dolgokban. Visszaélés történik még, ez ugyan már ritkább eset a lakásadók részéről is, kik lelkiismeretlen buzgalommal adják ki a piszkos lakásokat tiszta gyanánt és ezáltal tönkre teszi a jóhiszemű lakó bútorait. Szükséges voln\ ha a hatósági orvosok ne a lakó költségén álljanak rendelkezésre ilyen ügyekben. Bizonyos, hogy intézkedni kell a sok mizériák miatt. Minden évnegyed, minden augusztus elseje hoz valami ujat, amiből sokat tanulhat az illetékes hatóság. — Prchászkáért. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök Rómába érkezett. A Vatikánban konferenciája volt az illetékes tényezőkkel. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök iratainak indexre helyezése miatt. Majláth püspök amellett kardoskodik, hogy az index-kongregáció helytelenül gyakorolt kritikát Prohászka püspök kérdéses müvei fölött és bizonyos kitételeket félreértett. De a legnagyobb hiba az volt, hogy nem gondolta meg, kiknek Íródott az indexre helyezett munka. Prohászka püspök olyanok számára ir, akiknek gondolkodásuk és látkörük magas színvonalú, akik tehát az ő Írásait értékelni tudják. — A német császár mint karmester. Berlinből jelentik: Vilmos császár tegnap délelőtt Svinemündében végighallgatta a katonai kabinetiroda helyettes főnökének előadását, délután pedig Heringszdorfba rándult ki automobilon, ahonnan este visszatért. Estére számos vendéget hivolt meg a Hohenzollernre. A jachton azután személyeseu dirigálta a zenekart, amit többször szokott megtenni. Svinemündóböl a császár a hadgyakorlatra utazik. — Egy porosz herceg automobil-balesete. Berlinből jelentik: Tegnap délután felhat órakor Vilmos Ágost porosz herceget automobil-baleset érte, amely azonban nem járt komolyabb következménnyel. A porosz herceg szárnysegédével automobilon ment Potsdamból Berlinbe. A Fridrichstrasse és Bleibtreustrasse keresztezésénél a herceg automobilja meglehetősen gyors tempóban haladt, amikor egy, a Bleibtreustrasséból jövő magánautomobil beleütközött a herceg automobiljába. Az összeütközés oly heves volt, hogy a herceg automobiljának elülső kereke leszakadt és a motor födele is behorpadt. Sem a herceg, sem kisórője nem sebesölt meg. A másik automobil, amelynek nem törtónt baja, foiytatta útját, anélkül, hogy a herceggel törődött volna. A herceg automobilját tűzoltók szállították el az útból, mig a herceg és kísérője automobiibórkocsin folytatták utjukat. — Vértesy Károly meghalt. Budapestről telefonálják: Vértesy Károly, az ismert iró, rövid betegeskedés után meghalt. Különösen mint tárcaírót ismerte az újságolvasó közönség, tárcái közül nem egy a Déhnagyarországban is megjelent. — Öngyilkosság meghívott vendégek előtt. Szont Pétervárról jelentik, hogy Verigin alezredes, egy dúsgazdag ősnemes, akinek Gacsina mellett gyönyörű kastélya ós parkja van, tegnap meghívta ismerőseit és rokonait egy kerti ünnepre. A parkban teritették a hosszú asztalokat, zenekar játszott és durrogtak a pezsgőspalackok. Egyszerre Verigin felment kastélyának magas toronyerkélyéie és leugrott. Vendégeinek szemeláttára halt meg. Hátrahagyott levelében azt irta, hogy vidáman Megnyilíli IÖP Megnyílt Fekeíesas-utca 4. (a korzó közeiében) SSÍM Hideg buffée -w Tiszta fajborok Szíves pártfogást kér PALKÓVITS ANDOR, kávés.