Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-06 / 152. szám

19 11 Julius 6. PFI.MAGYARORSZÁG eióinál és ama nagy érdeklődésnél fogva, melylyel a harmadik egyetem létesítése iránt már oly régtől fogva viseltetik, megérdemel­né azt. Az uj egyetem leendő székhelyét ille­tőleg ezidő szerint még semmi pozitív választ nem adhatok; konkrét Ígéretet nem tehetek. Biztosíthatom az urakat, liogy legnagyobb örömömre szolgálna, ha kívánságuk már a közel jövőben teljesülhetne. A beszédet a jelenlevők nagy lelkesedéssel vették tudomásul és a minisztert hosszasan megéljenezték. NAPI HÍREK Károlyi Mihály automobil-katasztrófája. tSaját tudósítónktól.) Az cszék—budapesti országúton, 'a tolnaniegyei Báttaszíék köz­ség határában súlyos és veszedelmes auto­mobil-katasztrófa történt tegnap délután hat órakor. Károlyi Mihály gróf, aki egyike a legelőkelőbb és leggazdagabb mágnások­nak, országgyűlési képviselő és mint az ag­ráriusok vezére nagy és fontos politikai sze­repet tölt be, lett a baleset áldozata. Az első hir, amely az éjszaka riasztotta fel a fővá­rosi egyetem-utcai Károlyi grófi palotát, nagy izgatottságot keltett a Nemzeti Kaszi­nóban és környékén, az összes mágnások között, akik előtt Károlyi Mihály különösen népszerű cs rokonszenves. A súlyosan meg­sebesült grófnak egy szőlő présházban nyúj­tottak első'segítséget. Barta professzor még az éjszaka automobilon a beteghez sietett és jellemző arra a szeretetre, amellyel Károlyi grófot körülveszik, hogy l'még az éjszaka tizenhat mágnás sictett a szerencsétlenül járt gróf betegágyához. Károlyi Mihály grófot ma délután különvonaton szállították Buda­pestre. A legújabb hir szerint életbenmarad, álla inda kielégi tő és lázmentes. Az automobil-katasztrófa első hire tegnap éjszaka tizenegy órakor érkezett Buda­pesre. Az Egyetem-utca 6. számú Károlyi­palotába érkezet cz a távirat: Báttaszék mellett ország­úton automobi 1 fö1fordu 11 Ká­rolyi Mihály gróf kizuhant sú­lyosan megsebesült Hubec zky. Hubeczky Ödön, a gróf sofförje, aki a ka­tasztrófát Budapesten jelentette. Károlyi Mihály gróf néhány nappal ezelőtt indult cl hosszabb automobil-turára. Horvát­országban volt, Nasicon gróf Pcjacsevich -Márkus vendége. Tegnap Eszékről vissza akart térni a fővárosba. Eszéktől kezdve maga a gróf vezette a hatalmas, száz lóerős Ikirniler-géiK't, amelyben mindössze 'ketten ültek: a kormánynál a gróf és mellette a soffőr. 1 Az eszék—budapeti állami uton, Báttaszék mellett, Furku-puszta közelében történt a baleset. Itt az országutat egy fél­méter széles kis kővel kirakott mélyedés ha­sítja át, amelyen a szomszéd patak vize át­csörgedezik a túlsó oldalra. A mélyedés nem nagy és az automobil minden rázkódtatás nélkül átroboghatott volna felette. A grófi soffőr nem látta messziről, hogy mekkora a mélyedés és nagyobbnak gondolta, mint amilyen volt és ezért egy hirtelen és merész ivvel a gyors iramban robogó gépet az or­szágút baloldalára kormányozta, hogy a gép amely éppen az utak szélein ismert árokba ért, a hirtelen fordulattól felborult. A soffőr, aki a gróf mellett ült, kirepült a kocsiból és nyolc-tiz méternyire zuhant. A grófi nem tu­dott kiugrani a kormányzó-készülékek mel­lől és a felborult gép Imaga alá temette. A sofförnek semmi baja nem történt és ijedten rohant gazdája segítségére. Percekbe telt, amig a ráborult automobil alól a súlyosan sérült grórot kiszabadította. Károlyi Mihály gróf közel negyedóráig feküdt súlyos sebe­sülésével az országúton. ' Megállapították az elöhivott orvosok, hogy Károlyi Mihály gróf súlyos belső sérü­léseket és baloldali bordatörést szenvedett. Barta Gábor dr professzor, kit Budapest­ről hívtak a súlyos beteghez, a reggeli órák­ban megoperálta agrófot és sebesülésére kö­téseket tett. A szegszárdi kórház orvosai asszisztáltak neki. A kórház egy hordágyat a sebesült rendelkezésére és ezen fogják szállítani a présháztól a vasúti állomásig. Az első, aki a beteghez érkezett, gróf Zichy Aladár volt. Itt vannak: Esterházy Móric gróf, Pallavicini György őrgróf, Wenckhcim László gróf, Károlyi József gróf, Pappen­heim Szilárd gróf és még vagy tizenhét mágnás, akik sietve rohantak megsebesült barátjuk betegágyához. Szegszárdon intéz­kedés történt a beteg hazaszállítására. Dél­után egy különvonatot rendeltek. A külön­vonat több vaggonból állott. Egy termes ko­csiban hozták a grófot, akit a professzor és háziorvosa kisért, a többi vaggonokban a gróf barátai. A különvonat az éjszaka kilenc óra negyvenöt perckor érkezett meg a beteg gróffal Budapestre. Késő éjjeli órákban érkezik a jelentés, hogy a kezelőorvosok nyilatkozata szerint a beteg állapota kedvező és lázmentes. — A Magyar B:mk tőkeemelése. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság ma rendkívüli közgyűlést tartott a külföldön le­vő Herzog Péter báró elnök helyettesítésében Elek Pál alelnök vezetésével, mely a bank üzleti viszonyainak nagymérvű előrehala­dása s különösen az utóbbi időben lebonyo­lított nagyjelentőségű müveletek sikere alap­ján a bank működési körének az eddiginél is szélesebb alapon való továbbfejlesztését és ujabb üzletágaknak a hatáskörbe való bevo­nását mondotta ki. Ezzel kapcsolatban az igazgatóság azt a javaslatot terjesztette elő, liogy a bank eddig 40 millió koronányi alap­tőkéjét 60 millió koronóra emeltessék föl. — A fiumei kormányzó Budapesten. Wickenburg István gróf fiumei kormányzó ma reggel Budapestre érkezett és Hédervórg Károly gróf miniszterelnöknek folyó ügyek­ről, valamint az angol flottának közeli láto­gatásáról tett jelentést. Wickenburg gróf kormányzó csütörtökön viszautazik Fiúmé­ba s az angol flotta látogatása után hosszabb szabadságra megy. — Földrengést jelzett a szegedi állo­más. Tegnap délután északdéli irányban húzódó közeli földrengést jelzett a Hvgyor József városi főgimnáziumi tanár vezotése alatt álló szegedi földrengésjelző állomás műszere. A legnagyobb kilengés husz kilo­méter volt, hatása Szegeden negyven percig volt erezhető. A kipattanás helye a föld kórgében Szegedtől i aska formulája sze­rint 1000—2000 kilométerre becsülhető. — Kántorok gyűlése Szegeden. A A római katolikus kántoroknak rendezetlen a fizetésük, nem szabályozott a munkaide­jük, a munkakörük és nincsen nyugdijuk ma sem. Szutmáry József péterrévei kántor in­dítványára a tiszamenti kántorok csütör­tökre kántor-kongresszust hivtak össze Sze­gedre. A vallás és közoktatásügyi miniszter­liczhez akarnak memorandumot intézni, amelyben ezeket kérik: 1. Osztassanak be a kántorok is az Orszá­gos Tanítók Nyugdíjintézetébe. 2. Állapíttas­sák meg a kántorok részére is 1000 korona minimális alapfizetés és korpótlék. 3. Része sittessenek a kántorok is vasúti kedvez menyekben. 4. Adassék a kántoroknak is évenkint két hónapi i szabadság, betegség vagy más1 indokolt esetekben helyettesről és annak díjazásáról a kántorföntartó testület gondoskodjék. 5. Kérik hogy a főtisztelendő egyházmegyei főhatóságokkal egyetértöleg töröltessenek el mindenféle tekintélyt sértő zért ad a vasúti állomás jegypénztárnoka. A pályaudvarok induló vagy érkező termei és csarnokai pompás tanulmányok színtereiül szolgáinak. Lótó-íutó, ideges alakok, csoma­gokkal túlterhelt férfiak, kalapdobozokkal bajlódó nők tülekednek a kijárások .felé. Mennyi felhevülés, mennyi indulat, mennyi verejtékcsöpp. Porköpönyegek, gummiköpö­nyegek, lódenck, lábszárvédők, s a turisztikai felszerelések ezernyi változatai feszülnek a melegtől megszenvedtetett testeken. Min­denki ideges, csak egy angol nem. Angol, bolyhos utisapka van a fején. Tengerészpipát tart agyara között s borotvált vagy angol­bajszos képén a megvetés és lesajnálás gú­nyos mosolya cikázik. Lenézi a Karlsbadhn, Tátrába, az Északi-tengerre és Svájcba ro­hanó alakokat. Vastag gummitalpu, sárga ci­pőben, szövött térdharisnyában tetszeleg az utimarsal külsejű ur, aki a legjobban ismeri a vonatösszeköttetéseket, mert hóna alatt vaskos menetrendeket szorongat. Vonatok jönnek-mennek s az izgatott utasok egy-egy respektussal telt pillantást vetnek a nagy lé­lekjelenléttel cs ridegséggcl ácsorgó utimar­sálra. Aztán elérkezik az ő gyorsvonata indu­lásának ideje is. A kitóduló nép magával ra­gadja az aszfaltos tornácra s felszáll a vo­natra. Az útitársak kíváncsian lesik, micsoda hatalmas, külföldre szóló jegyfiizetet fog Ki­emelni a tárcájából az utimarsal. És jön a ka­lauz. Kéri a jegyeket és az északsarki utazó formájú ember átnyújt egy kis — Szatyma­zig szóló vasúti jegyet. Ézzel vége a respek­tusnak. Bár a szatymazi nyaralás is jobb a semminél, aminthogy most minden nyaralás ér valamit. Fogjuk rá . . . — Egy akasztás! lilr körül. Véglege­sen elült a lármája a keddi szenzációnak: a Szalma István akasztásáról szóló álhirnek­Az utóhangjai azonban épenaeggel nem mul­tak el. A hir forrása körül keletkezett olyan kavarodás, amely ismét a nyilvános­ság érdeklődését kö veteli magának. Áz akasz­tás szenzációját bejelentő Szegedi Friss Új­ság ugyanis szerdai számában ezeket irja védekezésül: O., — töröltessenek el mindenféle tekintély szolgai funkciók, mint: harangozás, ostya­sütés, temetési karing-, stóla-, bírétum-, szentelő- ék lámpahordozás stb. Í6. Eddigi szolgálati éveik számíttassanak be nyugdíj­jogosultságukba. — Az utimarsal. Beköszöntött a julius. Az utazási mánia teljes erővel tör ki az em­beriségen s az utiláz ellen a legjobb gyógy­szer az a kis kartondarab, amelyet jó pén­— Az akasztásról való hirfc a saját iniciati­váj&ből egy törvényszéki hiró adta, akiről föl kellett tételeznünk annyi komolyságot, liogy amikor ilyen hírt dob a' nyilvánosság elé, an­nak következményeit ismeri, annál inkább, mert az illető biró ur maga is foglalkozik pub­licisztikával. Amiként látható, ez a kijelentés célzás az egyik szegedi törvényszéki biróra, akinek védelmében viszont a Szegedi Napló, amely­nek az illető biró cikkirú-publicistája ezeket irja: — A hir minden utánjárás nélkül készült. Az összehalmozott törvényszéki képtelenségek mutatják, hogy a koholt hir forrása a legna­gyobb rosszindulattal som kereshető jogtudós körökben. Ennek a birnek ismételt felmerülése teszi szükségessé, hogy azt megcáfoljuk. Nagy Zoltán dr törvényszéki biró tehát elhárítja a maga személyéről a Sz. F. U. vádját. Nagy Zoltán dr azonban nem hagyja annyiban a dolgot, hanem — ugy értesü­lünk — a személye ellen való támadás visszavonását kéri. Ezzel szemben viszont a Sz. F. U. ragaszkodik ahhoz, liogy az in­formáció Nagy Zoltán dr-tól származik. — Áloiiitoruk érkezése. A dunai hajóhad : hat monitor ma éjjel Szegedre érkezett, hogy itt gyakorlatikat tegyen a Tiszán. A monito­rok pompás kis folyami hadihajók és ittlétük mindenkor érdekes látványosságokat szolgál­tatott. — Bóra Triesztben. Fiuméből jelentik: A Carpathia Cunard-gőzösnek ma reggel kellett volna Triesztből Fiúméba érkeznie. Triesztben azonban heves bóra dühöng, azért a hajó ma éjjel még nem indulhatott el és valószínűleg csak holnap érkezik meg. — Halálozás. Súlyos gyász érte Bokor Adolfot, a szegedi közélet egyik tekintélyes, vezető tagját. Felesége, Bokor Adolfnó Éliás Sarolta szerdán reggel meghalt, negyvennégy éves korában. Csütörtököli, (5-án temetik el a zsidó templom udvarából, délután öt órakor. Az elhunyt uriasszonyt kiterjedt rokonság gyászolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom