Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-19 / 163. szám

4 DŰLMAGYARORSZÁG 1911 julius 19 bizottságot küldött ki, liogy nézzük j meg és tegyünk jelentést. Azt akarjuk ugyan, liogy a legtökéltesebb legyen ez az uj közraktár, de mindenekelőtt hazai céget óhajtunk a berendezésével megbízni. Innen Galacra és onnan Budapestre utazunk, majd néhány napi pihenés után Bécsből Németországija vesszük utunkat. Budapesten látogatást teszünk a polgármesternél, mert tovább akarjuk ápolni azt a jó viszonyt, melyet Neumayer dr látogatásával alapoztunk meg. Habár csak mindössze négy órája volt Hoss polgármester Aradon, mégis megengedhetőnek találtuk ezt a kérdést egy ilyen világvárosi viszonyokhoz szokott magas közigazgatási állású tisztviselővel szemben: milyen benyomást tett reá Arad város? / — A vasúttól bejövet — mondotta — megjegyeztem Varjassy polgármester urnák, hogy igazán fővárosias benyomást kelt bennem Arad városa. Különösen imponál nekem, liogy a széles utak ellenére sem törekszenek a tulmagas építkezésre. Szinte jól esik a szemeimnek látni a szép egy és kétemeletes bérpalotákat. Igen nagy liiba lenne, ha elszaporodnának a háromemeletes házak, mert amint hallom, a telekdrágulás következtében már ilyenek is épülnek. Az Andrássy-tér, Szabadság-tér valóban impozáns, de különösen megkapja a figyelmet az a tisztaság, amit mindenütt tapsztal az ember. Ezután az ő közvetlen és kedves modorában igen sok szépet mondott a városról, annak észrevehető előre törekvéséről. — Kedves polgármester ur, — szólott Hoss* Varjassy polgármester 'felé fordulva — nagyon lekötelezne, ha elkalauzolna azokba a német községekbe, melyeket nekem megtekintésre ajánlottak. Igazán nagyon örülök, ha magam győződöm meg azok gazdasági és kulturális haladottságáról. Nagyon is a valódi értékére tudom szállítani az erőszakos magyarosításról hangzó híreket, de azért feltétlenül el fogok látogatni a németajkú lakosság közé. Varjassy polgármester természetesen azonnal feljánlotta szolgálatait illusztris kollégájának és kedden, el>éd után néhány temestnegyei községet és Glogovácot is meglátogatták a bécsi vendégek. A Kárász-utcas ékszsrlopás. — Elfogták a tolvaj fiút. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi Kárász-utcai vakmerő ékszeilopás ügyében a rendöraég lelkiismeretes buzgósággal vezette a nyomozást, harminchat sürgönyt bocsátott széjjel az ország minden részébe és nem eredmény nélkül, mert kedden délután három órakor megérkezett •a válasz, hogy a rossz útra tért fiút a budapesti rendőrség elfogta. Szőlős Károlyt elfogtuk, 800 korona készpénz és a többi ékszer meg van. Detektív jöjjön érte. Budapesti rendőrség. Ezt a táviratot kapta a szegedi rendőrség, melynek alapján Komlós detektív még kedden éjjel Budapestre utazott, hogy haza hozza a megtévedt uri fiut. Ugyancsak megkapták az értesítést Szőlcs Károiy szülei is, kiket a meggondolatlan fiu gyerokésszel elkövetett cselekedete teljesen megtört. A szerencsétlen anya könnyezve mesélte munkatársunknak, liogy még most sem tudja elhinni, hogy az ő fia követte el a betörést. — A fiu nem volt lump, mindig uri gyerekekkel barátkozott. Nom is az volt a hiba, •mii az újságok irtak, hogy valami kaszirnővel volt viszonya ós az csábította el a rossz útra, hanem egész más. Az anya könnyezve fordította el fejét, letörölte az előtörő könnyekot ós folytatta : — Én tudom, hol kell koresni a baj inditó okát. A fiu nagyon szerette a kalandos útleírásokat és minden pénzét ilyen könyvekre adta ki. Többször emiitette, hogy tengerész lesz. Azt hiszem ezek a könyvek vették el az eszét. A megtört, szivbajos asszony nem akart a fiáról több felvilágosítást adni, de hoszzas kérdezősködésre mégis elmesélte, hogy a fiu vasárnap délelőtt, aznap, mikor a betörést elkövette ép oly vidám és jókedvű volt, mint máskor. — Délben, mikor elment, mindnyájunkat összecsókolt, — jegyezte meg halkan a tolvaj fiu buga. — Nem akart bennünket megkárosítani, hiszen nagyon szeretett bennünket. Gyerekésszel azt gondolhatta, hogy az üzlet biztosítva van, igy mi nem károsodunk, ő meg világgá megy tengerésznek — fejezte be Sclieinerné a felvilágosítást. Szőlős Károly szerdán délután már Szegeden lesz és a rendőrség kihallgatása fog majd világosságot deríteni az érdekes ügyben. Éjjel még ezt telefonálja budapesti tudósítónk : Délfelé bukkantak rá a Szegedről megszökött fiúra, még pedig a Nagymező-utcában levő Európa-szállóban. Egy detektív ugyanis végigjárta a kisebb szállókat, ahol mindenütt felmutatta a kérvényt és a szemóiyleirást. Az Európa-szálló portása a személyleirásban ráismert az egyik vendégre, aki hétfőn érkezett a szállóba. A portás elmondta, hogy a fiatalember este hat óra felé bérkocsin hajtatott a szálló elé. Amikor kiszált négy kicsi, de aránylag igen nehéz csomagot adott át neki, amelyet fölvitte a második emeletre, hol a vendégnek szobát nyitottak. A fiatalember, aki azt mondta, hogy rokonokat jött el látogatni Budapestre, a saját nevén jelentette be magát a szállóban. A mikor besötétedett, az egyik csomaggal ellávozott. Egy óra múlva azonban ismét bérkocsin jött vissza. A kocsival azonban most már nem a szálló elé hajtatott, hanem a kocsit a templom közelében állította meg, A portás a kapu előtt ácsorgott és föltűnt neki, hogy a kocsi nem a szálló elé hajtott. Rá is szólt a fiatalemberre : — Miért tetszett a templom mögé hajtatni? A fiu zavarba jött, aztán azt válaszolta : — Idegen vagyok itt s eltévesztettem az utat. A portás azonban észrevette, hogy a fiu nem mond igazat s önkéntelenül is figyelni kezdte. Reggel a vendég megint elhagyta a szállót s igy a detektivnek várnia kellett rá. Elrejtőzött a portás szobájában s amikor a fiatalember délfelé haza jött, észrevétlenül utána sietett az emeletre. A szobaajtóban aztán hirtelen átkarolta. A fiu kirántotta magát s gyorsan a zsebébe nyúlt, a honnan revolvert rántott elö. Az öngyilkossági kísérletet azonban megakadályozták. Megmotozták s négy drága arany órát, három értékes brilliáns gyűrűt, három férfi aranyláncot ós hatszáz koronát szedtek el tőle. Átkutatták a holmiját is, de az ékszernek csak egy réséét találták meg. Mivel kevés készpénzt találták nála, azt hiszik, hogy az ékszereket elrejtette valahol. Bevitték a főkapitányságra, ahol kihallgattákEleinte tagadta kilétét, de később mindent töredelmesen megvallott. OGAK Lukács Imre fogmüterme a berlini fogtechnikán oki. képesitve CsehDnits-utco l. Síéctayi-iór sarok. Frosnili-IÉ. Ezernevü ember. - Aki még tévedésből sem mond igazat. (Saját tudósítónktól.) Máramarosszigetről Szögeden át egy toloncrakományt küldött a máramarosszigeti rendőrség Arad felé. A szegedi detektívek érdeklődtek a portómentes rakományok iránt és Komlós András detektív ki is ment a vasútállomásra megnézni az érdekes vendégeket. Sorra vizsgálta a tanulmányozásra nagyon is megérett alakokat éa nagy meglopetósére a legelegánsabban felöltözött utasban fölismerte régi jó ismerősót, SZÍVÓS Elek urat, illetve Ányos Árpád, Balog Zsifkó, felsőkeresztesi Tabajdy Béla és a többi nevekre hallgató, többször büntetett szélhámost. Komlós detektív nagyon megörült a viszontlátásnak, mert a szegedi randőrség egy régebbi ügy miatt már régen szeretett volna a soknevü gavallérral tárgyalni. Bevitte a szegedi rendőrségre, ahol SZÍVÓS Elek az ügyeletes rendőrtisztviselő előtt, hamarosan egy uj nevet választott, előbb azonban égre-íöldre esküdözött, hogy most a becsületes nevét fogja megmondani. — Keisler Ödön nek hívnak. — Igazat mondjon, — figyelmeztették a ravasz embert. — Akármi legyek, ha nem ez a becsületes nevem, — esküdözött komoly arccal a kalandor. A vallatás során érdekes dolgok derültek kiKeisler Ödön, miután Pnta Péter beregszói földmivest Szögedről átcsalta Aradra és ott kirabolta, Maratna; osszigetre utazott. A pénze hamarosan elfogyott. Keisler azonban már hozzászokott a jómódhoz, pénz nélkül is ur akart maradni. Beült egy máramarosszigeti kávéházba ós a kaszirnővel pezsgőzött reggelig. Fizetni persze nem tudott. A kávés nem csinált lármát, mert a jól öltözött ember megnyugtatta : — Ne féljen öregem, tele vagyok dohánnyal. Különben a szomszéd ékszerész jó ismerősöm Reggel felé át is izent az ékszerészhez, hogy hozzon át a kávéházba ékszereket, mert vásárolni akar, de sok aprópénzt is hozzon, mert neki csak ezresei vannak. Az ékszerész át is ment, de gyanús volt neki az idegen ember, ós ezért értesítette a rendőrséget. Ott pei sz® már ismerték a soknevü kalandoit. Igy került Szegedre a régen keresett csavargó, A szegedi rendőrség, mivel Keisler Ödön mindent bevalott, őrizet alá vette, de szerdán már tovább is szállitatja Aradra, mert ott fognak ítélkezni az érdekes világot járt csavargó fölött. Valószínűleg már más néven fogják elítélni, bár ez se bizonyos. — Előkelő párisi nők. Párisnak a gyönyörök csodálatos fővárosának szenzációja van, amely izgalomba hozza ezt a szivvárost is előkelő úriasszonyokat leplezett le a rei d« őrség, mert kiderült, hogy valóságos orgiákat rendeztek, olyanokat/amelyekről hetek ótajsuttogtak az előkelő világban. Az ügyben súlyosan kompromittálták a Le Journal szerkesztőjót is. — Kecskemét a gyászok városa. Kecskeméti tudósítónk telefonálja: A város ma olyan mint egy ostromolt város. Az ipar és kereskedelem csak erőltetve funkcionál. A középponti építkezési iroda a hatóság és építészek egyesületének közös vezetésével tegnap kezdte meg működését. A bejelentések száma már az első napon igen nagy volt. A városi tanács fölterjesztést intézett a katonai hatósághoz az iránt, hogy a kecskeméti tartalékosokat ez idén ne liivják be fegyvergyakorlatra. Táviratban kérték föl ezenfölül a belügyi és földuivelésügyi minisztereket mezőhegyesi munkások kirendelésére. A mult évben módosított épitő szabályrendelet, mely ez idő sze-