Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-09 / 82. szám

1911 április 7 DELMAGYARORSZAG 5 gedi elemi iskola építése is. Az ujszegedi iskolát a népkert haloldalán épitik föl, annak terveivel a mérnökség már elkészült. Eredetileg tizenkét osztályra tervezték az iskolát, a mérnökség azonban azt javasolja, hogy tizenhatosztályos legyen ez az intézet. Természetesen a mostani ujszegedi iskola változatlanul fönmaradna. Ennek az iskolának a költségei a kétszázezer koronát méghaladnák. A csongrádi-sugáruti iskola kibővítésére is szükség van. A részleteket még nem dolgozták ki, annyi azonban valószínű, hogy a mostani nyolc osztályos iskolát tizenhat osztályra fogják kibővíteni. Ugyancsak kibővítik a Jókai-utcai iskolát is. A belvárosi leányiskola építésének a kérdése is legközelebb aktuális lesz. Ha a Dugonics-utcai polgári leányiskola terveit a miniszter jóváhagyja és az épités befejezést nyar, a polgári leányiskola kiköltözik az intézetből és csak az elemi iskola marad meg ott. Valószinü, hogy az elemi iskola részére uj hajlékot építenek, mert a polgári leányiskola épületét más célra kivánják fölhasználni. Az építkezéseknek a költségeit a város az államtól akarja megszerezni és a torony alatt biztosan tudják, hogy az ebbeli kérést teljesiti is a kormány, mert Szeged ezen a cimen eddig még nem kapott semminemű támogatást. Szeged város ünnepli Lázár György polgármestert. (Saját tudósítónktól.) Nagy munkásságához és egyéniségéhez méltóan készül ünnepelni Szeged polgársága Lázár György polgármestert hatvanadik születésnapja alkalmából. Ezen az ünnepségen impozáns módon kívánja megmutatni ennek a városnak minden polgára, hogy mennyire szereti, mennyire tiszteli Lázár György dr-t. Az ünnepség részleteinek megbeszélésére szombaton délután öt órakor értekezlet volt a városháza bizottsági termében. Az értekezleten Somogyi Szilveszter dr elnöklete alatt Rósa Izsó dr, Jászai Géza, Várhelyi József, Kovács János dr, Papp Róbert dr, Landesberg Mór, Hoffer Jenő, Szarvady Alajos, Csányi János, Paral Pál, Vajda Béla, Palesco Ottmár, Becsey Károly, Weiner Miksa, Bokor Adolf, Holtzer Tivadar, Jedlicska Béla, Schwartz Rudolf, Cserő Ede dr, Kiss Arnold, Vajda Sándor, Csikós Nagy József, Balassa Ármin, Balassa József, Pásztor József, Sáfár László, Ujlaky Antal Hollósy Ödön és még számosan voltak jelen. Somogyi Szilveszter dr, főkapitány nyitotta meg az értekezletet. Elmondotta, hogy Lázár György dr április 17-ikénlesz hatvan esztendős és április 24-ikén ünnepli a névnapját. A szegedi polgárságnak, amely Lázárnak olyan sokat köszönhet ünnepelni kell őt. ő ugy tervezi az ünnepséget, hogy a polgárság fáklyásmenetet rendez, amely a Gizella-térröl indulna ki. A városháza előtt lenne az ünnepség, a városháza erkélyén pedig két férfiú üdvözölné a polgármestert. Weiner Miksa fölszólalásában azt hangsúlyozza, hogy miután a polgármester születésnapja húsvétra esik, akkor pedig sokan távol vannak a várostól, jobb lenne az ünnepség Szent György napján, április 24-én megtartani. Papp Róbert dr a program megállapításáról beszél. Cserő Ede azt indítványozza, hogy a törvényhatóság tartson díszközgyűlést, amelyen ünnepelje a polgármestert. Bósa Izsó dr egy szükebbkörü bizottság kiküldését tartja szükségesnek. Wimmer Fülöp szerint megfelelő volna bankettet rendezni a polgármester tiszteletére. Kovács János dr ugy gondolja, hogy Lázár György dr nevére egy \utcát kellene elnevezni. Schwarcz Rudolf intézkedéseket kiván tétetni az irányban is, hogy a varost az ünnepség napján föllobogózzák. Bokor Adolf hozzájárul Rósa Izsó dr és Kovács János indítványához, de azt kívánja, hogy a polgármester érdemének a megörökítésére valami maradandó dolgot is teremtsen a város. A bizottság ezután elhatározta, hogy április huszonharmadikán este a polgárság rendez ünnepélyt és egy másik napon a törvényhatóság fogja ünnepelni a polgármestert. Végül egy bizottságot küldtek ki, hogy ez a már megállapított kereteken belül részletes programot dolgozzon ki. A bizottságnak Várhelyi József, Rósa Izsó dr, Weiner Miksa, Csikós Nagy József, Wimmer Fülöp, Pálffy Dániel, Balassa Ármin dr, Becsey Károly dr, Fajka László és Völgyessy János lettek a tagjai. Uj fizetésrendezés a vasútnál. — Az 1907. évi L. t.-c. módosítása. — (Saját tudósítónktól.) A vasutas pragmatika módosításával kapcsolatban eddig hivatalosan ugy informálták a közvéleményt, hogy a vasutasok részére kiadott szolgálati és illetményszabályzatnak tisztán a pragmatika része kerül majd módosításra, mig az 1907. évi L. t.-c-en alapuló illetményszabályzat továbbra is változatlan marad. Most azonban beavatott forrásból azt a hirt kapjuk, hogy a tervbevett módosítás az illetményszabályzatra is ki fog terjeszkedni és és pedig aként, hogy az 1907. évi L. t.-c. is módosíttatni fog. Ennek az ujabb elhatározásnak a szálai a legutóbb tartott vasutigazgatói értekezletre vezethetők vissza, amelyen Hegyeshálmy Lajos Máv. elnökhelyettes egy porosz mintára megalkotott fizetésrendezési tervezetet terjesztett az igazgatók elé. A tervezet szerint a vasúti tisztviselők jelenleg fönnálló kilenc fizetési osztálya öt fizetési osztályra redukáltatnék, de ez öt fizetési osztályból kivétetnének a vasutigazgatók, igazgató-helyettesek, üzletvezetők és üzletvezető-helyettesek, akik a jelenlegi illetményszabályzatban szintén az osztályokba vannak sorolva. Kivétetnének ezenkívül a főfelügyelők is, akiknek fizetési osztályát az uj tervezet egészen eltöröli, mert főfelügyelők a jövőben kineveztetni nem fognak és ez a cim a jelenlegi túlkoros főfelügyelők nyugdíjazásával teljesen megszűnik. A vasúti tisztviselők öt fizetési osztálya a jövőben a vasúti főtanácsosokkal kezdődnék. Ez volna az I. fizetési osztály, mely teljességgel megfelelne a mai V. fizetési osztálynak, amelyhez a felügyelők tartoznak. A tervezet a jelenlegi fizetési osztályokhoz képest a következő változásokat mutatná: A mai táblázat A tervezett táblázat V. Felügyelő 6600 6000 5400 i. Vasúti főtanácsos 6600 6000 5400 VI. Főmérnök Titkár Főellenőr 5000 4600 4200 n. V Tanácsos 5000 4600 4200 VII. Mérnök Ellenőr Segédtitkár 3800 3500 3200 in. Főmérnök Ellenőr Titkár 3800 3500 3200 VIII. Mérnök Hivatalnok Fogalmazó 2900 2600 2300 IV. V. Mérnök Főtiszt Fogalmazó 2900 2600 2300 IX. Hivatalnok 2000 1800 1600 IV. V. Hivatalnok 2000 1800 1600 1400 A fizetések tekintetében a két táblázat eltérést nem igen mutat. A címzéseknél azonban megszünteti a felügyelői, foellenőri, segédtitkári címeket, mig ezek helyébe a főtanácsosi és főtiszti címeket lépteti. Állítólag a bemutatott tervezethez Marx János elnökigazgató azt a megjegyzést fűzte, ho°y nem fog-e visszatetszést kelteni a személyzetnél, ha a kezdő fizetés ezerhatszáz koronáról ezernégyszáz koronára szállíttatnék le? A kereskedelemügyi miniszter azonban megnyugtatta az értekezletet, hogy ennek az uj fizetési fokozatnak a statuálása nem lesz sérelmes az alkalmazottakra nézve. Ugyanis jelenleg négy-öt év is eltelik, mig a gyakornokok ezerhatszáz koronával hivatalnokokká kineveztetnek. A jövőben azonban törvényben mondatnék ki, hogy a gyakornokok legkésőbb három szolgálati [év után ezernégyszáz koronával kinevezendők. És miután a két fokozat közt két évi várakozási idő fog megállapittatni, ennek folytán a gyakornok öt évi szolgálat után ép ugy eléri az 1600 koronás fizetést, mint ma. Sőt ezzel az uj beosztással nyer is, mert igy két évvel korábban rendszeresittetik, mint a mai beosztás mellett. Púlszky Garibaldi ksod. vezérigazgató a magánvasutak szempontjából birálta a tervezetet és fölhivta az értekezlet figyelmét arra, hogy a tervezet és a déli vasút fizetési osztályai között lényeges eltérés van és ez az alkalmazottak sérelme nélkül ki nem küszöbölhető. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter erre megjegyezte, hogy a déli vasút speciális viszonyainál fogva a jelenlegi rendszerhez sem tudott teljesen alkalmazkodni és e viszonyokra tekintettél lesz a kormány az uj tervezetnél is. Az értekezlet ezután a lakbérekkel, a várakozási idő kérdésével és altiszti fizetésrendezéssel is foglalkozott, erre vonatkozó megállapodásai azonban nem ismeretesek. A csendőrség bajai. — Reformálni kell a mai rendszert. — (Saját tudósítónktól.) A magyar csendőrség, ez a félelmetesnek és acélkeménynek szánt szervezet mostani összeállításában a végóráit éli. Az egész csendőri szervezet alapos reformálásra szorul. A reform szükségességéről és a bekövetkezendő reform részleteiről egy magasrangu csendőrtiszt, aki igen jól ismeri a csendőri szervezet minden ügyes-bajos dolgát, ezeket mondotta tudósítónknak: A csendőrség szervezete alapos reformokat kiván. A mostani csendőrség elmaradt a századátél és nagyon a Ráday idejében fejlődött. Modernné, könnyűvé kellene tenni a csendőri nyomozást. Hogy az újjászervezésről ma még beszélni sem lehet, annak is nagyon érdekes okai vannak. A főok, az nagyon egyszerű. Az újjászervezéstől talán a legmagasabb körökben sem idegenkednének, de most még — megfelelő műveltségű emberanyag hijján — lehetetlen keresztül vinni azt. A csendőrség mai emberanyaga nem épen elsőrangú. Egy csendőr jó fizetést kap, tisztességesen megélhet belőle és mégis a kissé műveltebb elem szokatlanul elzárkózik ez elől a pálya elől. A legtöbb nem a polgári társadalomból, hanem a katonaságtól lép át a csendőrségbe. A katonaságnál megtanulja a vasfegyelmet, de elfelejti a gondolkodást, az invenciót, ami pedig a bűnügyi nyomozáshoz szükséges. A csendőrség majdnem teljesen hitelét vesztette a biróság előtt. A csendőrség nyomozásáról beszámoló jegyzőkönyv annyi, mintha ott se volna a biró előtt. Úgyis ott kisért az örökös vád, hogy a vallomást erőszakkal, bikacsökkel, nádpálcával szedték ki a bűnösből. Műveltebb emberanyag: ez kellene mindenáron. Hogy miért nem akad ilyen, annak legfőbb oka az a durva és kegyetlen bánásmód, amelyben a legtöbb csendőr az őrmestere részéről részesül. A csendörtiszt müveit, megértő ember, ki nemhogy kínozná, de mindenki ellen megvédi a maga csendőrlegényót, hanei. az >rsvezető-csendörőrmester legtöbbször olya <, mint mindenki, aki közönséges sorból magasabb rangra fölkapaszkodott. El se lehet mondani, mi mindent kitalál, hogy keserűvé tegye a h&K