Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-20 / 90. szám

lis 20 1911 április 20 DELHAfiYARORSZÁÖ 5 Lajos, vidéki társa­élő­in a elő­xikin­igatja várja mpás yara­lommal készül rá, hogy a szegedi szerzők da­rabját sikerre vigye. A bemutatóra az igazgató­ság is készül, mert részint uj kiállításban, részint pedig uj jelmezekkel hozza szinre a darabot. A szereposztás is elsőrangú. A be­mutató után lakoma lesz a szerzők tiszteletére a Kass-vigadóban. A bankét jegyei Békefi La­josnál ós a szinházi ellenőrnél kaphatók. * A Vijjszinliáz és Almássy. Megirtuk, hogy Almássy Endre hétfőn délután játszott a Víg­színházban, Csortos Gyula betegsége miatt, A testőr címszerepében. Faludi Gábor, a Vígszín­ház igazgatója ezt a levelet küldte Almássynak: Igen tisztelt Művész url Kedves Kollégám! Ez a levél szól elsősorban a jeles művésznek, akinek játékában tegnap a Vígszínház közön­ségével együtt gyönyörködtünk. Szól elsősor­ban Almássy Endre színművésznek, aki a beteg Csortos Gyula helyett A testőr nehéz, fizikai ős lelki nagy megerőltetést igénylő címszerepét elvállalta, egyetlen futólagos próba után azt ugy játszotta el, amint azt húsvét hétfőjén ön­től láttuk. Budapest publikuma, amely előtt ön amúgy sem volt ismeretlen, meggyőződhetett róla, hogy mennyire igazolódott a nagy vára­kozás, amelyet művészetének kifejlődése iránt támasztottak és mennyire megfelel az ön alakító ereje annak a jó hirnek, amelynek alapján föl­kértük, hogy a Vígszínházban vendégszerepel­jen. De szól ez a levél a színigazgató kollégá­nak is, aki önfeláldozó készséggel vállalkozott a nehéz föladatra, hogy előadásunkat lehetővé tegye. Amikor a tegnapi sikerhez igaz szívből üdvözlöm, ismételten fejezem ki őszinte köszö­netemet. Kiváló tisztelettel a Vígszínház igaz­gatósága. Az elfogott gyilkos nábob ujabb bűnei. — Tanupröbák Naggteremián. — (Saját tudósítónktól.) A nagyteremiai gyil­kosság ügye most már erősen közeledik a befejezéshez, Annak idején a Délmagyar­ország vitte először a nyilvánosság elé nemcsak a gyilkosság részleteit, hanem azokat a tanúvallomásokat is, amelyekalap­ján az ügyészség újra elrendelte a gyilkos Knab Ede letartóztatását. A jelenleg is vizsgálati fogságban ülő Knab Ede körül az ujabb tanúkihallgatások mindig összébb szorítják a hurkot, noha a gyilkos nem ismer be semmit ós folyton tagad. Április elején a nagykikindai ügyészség Ujabb tanuk kihallgatását rendelte el. Erre gyilkolt szivartárcáját is, amelyen vernek semmi Kovács Buná József járási csendőrörsve- | nyoma sem látszott. Kovács Buna József ezek És mindenki Knab Ede ellen fordnl, kivéve azokat a tanukat, akiket a nábob nagy pénze ken megvásárolt s akik ezért vagy nagyon tartózkodó vallomásokat tesznek, vagy semmi képen sem hajlandók vallani. Knab Ede vagyo­nának nagy részét rááldozta azoknak az el­némitására, akik súlyos bizonyítékokat tudnak a nábob sötét bűnéről. De a tömeg lázong és kiugratja a legfontosabb tanukat a bokorból. Jellemző a nagyteremiai (marienfeldi) sváb la­kosság izgalmas és Knab Ede ellen irányuló hangulatára az alábbi kis népdal, amelyet a falu legokosabbnak tartott svábja (elmúlt negy­ven esztendős), a „Vetter Johann" gyúrt versbe. Melódia is van hozzá, nagyon pana­szos, kesergő. íme a vers eredeti szövege: Marienfeld, mein Heimatsort, Du musst dafür einstehen, Das man den Unménsch, der gemord't, Nicht frei liisst bei Eüch gehen! Denn Ihr seids ja, wie allbekannt, An Ehren reich, leid't nicht die SchandI 0, jérum, jerum, jerum, Quae mutatio rerum! Junger Antal, a meggyilkolt Knab Károly apósa, hatszáz példányban kinyomatta a dalt és szétosztatta a fatu apraja-nagyja között. Azóta ez a legaktuálisabb nóta Nagyteremián. (A tanupróbák.) Kovács Buna József csendőrőrmester a nyo­mozás folyamán húsvét előtt néhány nappal megtudta, hogy Czinege Antalné, született Dörner Júlia a gyilkosság órájában Knab Károly háza udvarán tartózkodott. Ez ugy derült ki, hogy Dörner Júlia egy társaságban megemlítette, van egy nagy titka, amit magá­val visz a sirba. Néhányan a társaságbeliek közül tudomására juttatták ezt Kovács Buna Józsefnek, aki Dörner Júliát vallatóra íogta, Az asszony meghökkent, de később bevallotta, hogy a gyilkosság órájában tényleg járt Knab Károly háza udvarán, ahova állítása szerint azért ment, hogy kannájába vizet merítsen a kútból. De tagadja, hogy ő a gyilkosságnak tanuja lett volna. A körülmények azonban ellene vallanak. A gyilkosság után Knab Károly üres pénztárcáját megtalálták a földön, a pénztárca véres volt. Közvetlenül az istálló előtt megtalálták ameg­alapján azzal a gyanúval élt Dörner Júlia ellen, hogy ő, amikor Knab Ede végzett áldozatával, az istállóba ment és segített kikutatni a meg­gyilkolt zsebeit. Dörner Júlia azzal mentegetőzik, hogy 5 csak zető Nagyteremiára ment, ahol tizenhárom napon keresztül vezette a nyomozást, amely­nek ujabb részletei vannak. Többek közt az, hogy Kovács Buna József húsvét előtt egyik napon szemléltető próbákat tartatott azokkal a tanukkal, akik a gyilkosság nap- • • ba g amikor a kanná. Ián ós ide ón véletlenül a megyilkolt Knab vízért ment oe m Lenhardt Ju­Károly háza körül tartózkodtak A tanuk- ját telementette rogton taozott. nak pont azokat a jeleneteket és beszélge- lia és Rottenbűcher Anna azonban ellene valla­tóseket kellett megismételni, amelyek a gyil- nak. Lenhardt Juha a túlsó oldalon épen Knab kosság órájában történtek. Minderre azért Károly házával szemben várakozott a leanyira, volt szükség, hogy Kovács Buna József aki egy szatócsboltba lámpacilinderért ment. Dörner Juliára, aki tanuja volt a gyilkos- A szatócs a raktárba ment üvegért s amig ságnak, sőt Knab Edének segédkezett is, rábizonyítsa a bünrószessóget. A nyomo­zás legújabb részleteiről tudósításunk ez : (Népdal a gyilkosságról•) visszajött, Lenhardt Júlia leánya is várt. Ez alatt az idő alatt látta Lenhardt Júlia Knab Károly házába bemenni Dörner Juhát a kanná­val Rottenbűcher Anna is ugyanezt látta. Majd . ^ • I +jiKh .aavnnv találkozott az utcán Lenhardt Nagyteremia sváb népe népdalt is fabn- ^ ^^ vejük. kált már a gyilkosságról, amely még mindig JjMig, aki tracacsoItak az asszo­izgalómban tartja az egész falut. Nap-nap utan j ^ Mromnegy Lenhardt Julia; sem Rottenbűcher Anna', sem pedig a többiek nem látták a kapun .'TtTT'T)r-,-»~; fr.T T ujabb és ujabb részletek jutnak napfényre a bünügyről s hónapok óta ez a szóbeszéd tárgya kijönni Dörner Júliát. E vallomások megerősí­tik a bünrészesség gyanúját, mert Dörner Júlia pont abban az időben tartózkodott Knab Károly házában, amikor a gyilkosság történt. Kovács Buna József egyik husvótelőtti na­pon az asszonyokkal és Dörner Júliával hat és hót óra között megismételtette a jeleneteket, söt a beszélgetéseket is, hogy az idő össze­vágjon. Lenhardt Júlia ismét beküldte a leányát a szatócsboltba, a szatócsnak a raktárba kel­lett menni üvegért, ezalatt Lenhardt Júlia várt a bolt előtt, Rottenbűcher Anna épen Knab Károly háza elé ért, majd átment a túlsó oldalra, aztán össze kellett jönni az asszonyoknak, tracs­csoItak,óp ugy, mint a gyilkosság órájában, husz lépésnyire a Knab Károly házától. Dörner Júlia ezalatt bement az udvarba vizet meríteni és — a tanupróbán alig néhány perc múlva kijött. — Nem igaz, nem jött ki, nem láttuk ki­jönni — erősítgették Kovács Buna Józsefnek az asszonyok. Dörner Júlia viszont tagadja, hogy bentmaradt volna. A próbán még három sváb legény is szere­pelt: Schuszter Mihály, Rottenbűcher Kristóf és Feisthammel Péter. Ezek, mialatt a gyilkosság törtónt, elhaladtak Knab Károly háza előtt — épigy a próbán is — és amint vallják, az udvar felől jajgatást és nyöszörgést hallottak. Dörner Júliát eddig még nem tartóztatták le, de valószínű, hogy a nagykikindai ügyészség Kovács Buna József jelentése után elfogató pa­rancsot ad ki ellene. (Levél a palacsintában,) Megható, ahogy a gyilkos Knab Ede mellbe­teg, lesorvadt felesége harcol az ura megmen­téséért. Pedig Knab Ede sohasem szerette a feleségót, mindig más asszonyok után járt, sőt gyakran nem is asszonyok, hanem egészen csitri kis leányok után. És az asszony mégis kész szembeszállani akár az egész faluval. Pedig Knab. Ede épen nem méltó semmiféle könyö­rületre. Az előélete valóságos erkölcsi bünkró­nika. A gyilkosságon kívül most ujabb bűnei­nek is a nyomára jött a csendőrség, kiderült, hogy Knab Ede több fiatal kis leányon erösza­kot tett, sőt egy tizenkét éves sváb leánykát, aki nála szolgált, egy évvel ezelőtt annyira tönkre tett, hogy az bélszakadás következtében meghalt. Knab Edének erről a bűnéről is pozi­tív bizonyítékokat szerzett a csendőrség, az ügyészség pedig már emiatt is vádat emelt Knab Ede ellen. És a felesége mégis élet-halálra megy érte. Amikor csak lehet, meglátogatja a vizsgálati fogságban. Knab Ede a nagykikindai Városi­kávéház étterméből étkezik s az asszony jelen szokott lenni az adagolásoknál, ő válogatja ösjsze az ura ételeit. Húsvét jpapján palacsintá­kat is küldetett az urának s miközben ezeket az ételhordóba rakta, egyik palacsintába cédu­lát dugott. Azután elküldte az ételt. A fogházőr azonban nagyon óvatos volt. Knab Edére kettőzött éberséggel vigyáz s át­vizsgál mindent, amit az ő számára kap. így történt, hogy a fogházőr minden palacsintát fölbontott s az egyikben ráakadt a cédulára, amelyre ez volt irva: — Laugen, laugen, laugen! (Tagadni, tagadni, tagadni I) Semmi egyéb. Természetesen a palacsintá­kat írás nélkül adták át Knab Edének s róla gyilkos nem tud semmit. De nem is tudott volua, még ha átadták volna sem. Étvágya Kész férfi- és gyermekruhákban HOLTZER DÁNIEL rulwuÉÉi, Széchenyi-tér. =

Next

/
Oldalképek
Tartalom