Délmagyarország, 1911. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1911-02-12 / 35. szám

1®11 február 8 DELMAGYARORSZAG 7 a népszámlálásból. Felsőtanyán az físzeszéki, balástyai, gajgonyai ós fehértói. Alsótanyán a feketeszóli, a nagyszéksósi és a zákányi kerü­letekben visszaesés állott be. Ennek az az oka, bogy a lakosság települési kedvében nagy a hullámzás. Viszont más kerületekben nagy a szaporulat, az átköltözés folytán. A szegedi tanya-világ végein kivált szembeötlő a nópte­lenség, ami viszont abban leli magyarázatát, hogy a lakosság Mérgesre és Ötömösre költö­zött, amely két községnek a lakossága épen kétezer lélekkel szaporodott. — A Festetich grófok szegedi háza. A szegedi Petőli-utca 5. ós a Kazinczy-utca 10. számú házat, mely kiskorú Festetich Kristóf gróf ós kiskorú gróf Festetich Rózsi tulajdona volt, özvegy gróf Festetich Imréné, mint a kiskorúak gyámja, Somogyvármegye árvaszé­kének gyámhatósági jóváhagyásával ötvenhétezer korona vételárért Holtzer Émil szegedi nagy­kereskedőnek adta el. — A szórakozások városa. Ezzel a cím­mel a Iondoni Daily Mail legutóbb megjelent számában George Aclams cikket ir Budapestről, amely ép annyi igazat, mint amennyi érdekeset tartalmaz. A szerző cikke legelején bókot mond a magyar fővárosra, Európának egyetlen városa sem szebb, nem kedélyesebb a mi Budapestünk­nól, — irja. — Különösen ez utóbbi tekintetben második Párisnak nevezhetjük. Sőt sok tekintetben fölül is múlja Parist.. De bármennyi szépet is mondhatunk Budapestről, beteljesül itt is az az igazmondás, hogy nem mind arany, ami fénylik. Budapestnek egész sorozata van a játékbarlan­gokból, melyekben becsület, szemérem, vagyon vész el ós családok ezrei jutnak romlásba. Mondhatnánk: az egész város egyetlen játék­barlang. Nincs az az európai város, amelynek annyi kávéháza, klubja volna, mint Budapest­nek. A kávéházai a legszebbek és legfényeseb­bek egész Európában, talán az egész világon is ós körülbelül ötven klubja kényelem és pompa tekintetében vetekszik Páris és Londonóval. De mindezen klub — a zárkózott Nemzeti kaszinó, melynek tagjai a felsőbb tízezerből kerülnek ki, az Országos kaszinó, a nagyfényü Park-klub, a Hungária-klub, az Otthon-klub, az írók ós hírlap­írók klubja, a Művészek klubja, a Lipótvárosi klub stb. — ezek ép ugy, mint a kávéházak, pompájukat' kizárólag a nagy játékveszteségek­nek ós annak a túlságos haszonnak köszönhe­tik, amelyet a kártyák árusításából szereznek. Sok klubnak, kávéháznak napi bevétele meg­haladja az ezer koronát, némelyiknek az évi tiszta haszna több mint félmillió korona. A legnagyobb jövedelmet a hat-hét óv óta divatos baccarat hozza, amely a régi nemzeti játékot, ferblit majdnem teljesen háttérbe szorította. Már ez is ekzisztenciákat tett tőnkre. Igy Illésházy grófot, egyikét a leggazdagabb mág­násoknak ez a játék juttatta koldusbotra, For­gács gróf vagyont érő birtokát ez a játék vitte el. Hasonló eredményeket szült a baccarat­játók. Rövid idő előtt egy mágnás egyetlen éjszakán egymillió hatszázezer koronát veszí­tett, egy ismert pénzember néhány éra alatt nem kevesebb, mint hárommillió koronával lett szegényebb. Ezeknek a kluboknak némelyike irodalmi, művészeti név alatt rejtőzik. Ezekben tényleg rendeznek irodalmi és művészi előadá­sokat, de hamarosan rátérnek a játékra, mert hisz ez itt a fő. Ezekbe a játéktermekbe való bejuthatás nagyon egyszerű. A nagybanjátszás hatásával is lépten-nyomon találkozunk ; ön­gyilkosságok, őrülési rohamok, sikkasztások napirenden vannak, uzsorásoknak és másféle hizsákmányolóknak tág tere nyilik működésűk­ben. A családi élet meglazul, jólétben élő csalá­dok koldusbotra jutnak. — íme, ezekben a so­rokban jellemzi Budapestet, mint a szórakozá­sok városát az előkelő lapban a kitűnő író: George Adams. Bizonyos, hogy sok igazságot mond el érdekes írásában, de az is kétségbe­vonhatatlan, hogy Budapestnek karrikaturáját, némileg torzképét mutatja be az idézett so­rokban. — Sohse öreg az ember ahoz, hogy tanul­jon, ismereteinknek gyarapítását első sorban jeles könyvek elolvasásával érjük el, Ilyen a mi „Modern Villamos Gyógymódról" szóló köny­vünk, amely érdekesen és tanulságosan ismer­teti a gyógytudományok korszakos haladását a villamos energia igénybe vétele révén. Az ér­dekes könyvet, külön kötet férfiak és nők részére, ingyen és bérmentve küldi meg az Elektro Vitalizer orvosi rendelő-intézet Buda­pest, IV., Semmelweiss-utca 4, félemelet 50. sz. — Népgyűlés. A Munkás-Otthonban a sze­gedi szociáldemokrata-párt vasárnap délelőtt tiz órakor népgyűlést tart, amelyen a szóno­kok az aktuális politikai kérdésekről, különösen a katonai terhek emeléséről fognak beszélni. — Éneklő madarak pusztulása. Pé­tervárról jelentik: A Fekete-tenger keleti partvidékén és a Kaukázus déli lejtőin az oroszországi vándormadarak téli szállásán a mostani abnormális hideg időjárás követ­keztében millió szántra fagytak meg az éneklő madarak és a hegyoldalak, meg a tengerpart tele vannak megfagyott mada­rakkal. Különösen sok rigó, tengelice, vö­rösbegy és pacsirta fagyott meg. Oroszor­szágnak az idén alig lesznek éneklő ma­darai s igy a hernyók zavartalanul elszapo­rodhatnak s tönkre tehetik a nagy biroda­lom gyümölcstermését. — Megszűnt a „Liberator". Annak a pör­nek a következmónyeképen, amelyet az angol király inditott Mylins ujságiró ellen, megszűnt a „Liberator" cimü Parisban megjelenő lap. Mylins tudvalévően a „Liberator'-ba irta in­kriminált cikkét, amelyben az angol királyról azt állította, bogy bigámiában él, amennyiben a királynén kivül van még egy felesége. A cikk megjelenésekor a király pört inditott ellene és a londoni bíróság egy évi fogházra ítélte. Most pedig a Liberator szűnt meg, mert a nyomda­tulajdonos nem volt hajlandó tovább kinyomni. Párisban azt hiszik, hogy a külügyi hivatal intézkedésére a rendőrség tette lehetetlenné, hogy a „Liberator" tovább is megjelenjék. — A képzőművészeti (egyesület gyűlése. Szombaton délután hat órakor tartotta a sze­gedi képzőművészeti egyesület választmánya a városházán gyűlését. Végérvényesen elhatá­rozták, hogy a szegedi tavaszi képkiállitást február űzenkilencedikén nyitják meg. A meg­nyitás részleteinek megbeszélése után a gyűlés véget ért. — Gyermekgondozási szaktanfolyam Sze­geden. Érdekes tanfolyam nyilik meg legköze­lebb. A tanfolyam oly nőket, kik a gyermek­gondozást életpályájokul választani akarják, kiképez a gyermek testi gondozására. A tan­folyamon megtanulja a jelölt a szakszerű gon­dozásra, a gyermek egészséges és beteg nap­jaiban, á családban, intézetben és kórházban ; kiképeztetik az egészséges és beteg gyermek különleges étrendjének szükséges főzésében. A tanfolyamon a jelölt megismeri a gyermekek testének szerveit és azok működéseit, a gyer­mekek betegségeinek első jeleit, a gyermek gondozását és ápolását, egészséges és beteg napjaiban, különös súlyt helyezvén a csecsemő táplálkozására, természetes és mesterséges uton A gyermek általános higiéniáját, a gyer­mekszoba és a gyermekek gondozásával ós ápolásával ífoglalkozó intózotek higiéniáját is­meri meg. A tanfolyam tartama öt hónap. Az elméleti előadás és a gyakorlati kiképzés a szegedi magyar királyi állami gyermekmenhely intézetében és betegosztályában lesz. A tan­folyam kezdete 1911 március elseje. A tanfo­lyamnak vannak bennlakó és kinnlakó tanít­ványai A tanfolyamra a fölvétel csak korlátolt szárúban történik. Fölvétetik .a tanfolyamra tizenhéttől egész harmincöt éves korig levő kilovástalan erkölcsű, egészséges nők, kik a magyar nyelvet Írásban ós szóban tökéletesen birják és legalább a polgári iskola négy osz­tályában elsajátítható műveltség fölött rendel­keznek. A fölvétel iránti kérvények február 20-ig Turcsányi Imre dr, a szegedi állami gyer­mekmenhely igazgató-főorvosához nyújtandók be A jelöltek a tanfolyam sikeres elvégzese után oklevelet kapnak, mint gyermekgondozók. Az okleveles gyermekgondozónők a belügymi­niszter rendelete értelmében az összes állami gyermekmenhelyeknél esetleg megüresedett gyermekgondozónői vagy felügyelőnői állások betöltésénél elsőbbségre számithatnak. A tan­folyam díjmentes. — A kávéházak városa. Szeged minden tekintetben a nagy városok módjára fejlődik. A nagy európai városok kávéházi élete is ki­fejlődött itt, Szegeden is vannak fényes, elő­kelő kávéházak amelyeket különben az utóbbi időben a tulajdonosok egyre bővitenek, alakí­tanak át és tesznek kényelmesebbekké. A Ro­yal kávéházat, amely most gazdát cserél szin­tén átalakítják, a Belvárosi kávéház pedig, amely nemrég ment át Szántó Gyula tulajdo­nába, rövid időn belül olyan lesz, hogy diszére válhat bármelyik nyugati metropolisnak. A városnak ezt a legelőkelőbb és legszebb kávé­házát az agilis tulajdonos gyönyörűen beren­dezett téü kerttel böviti ki, amelyben hat amerikai tekeasztalt helyeznek el. A kávéház belsejét is átalakítják a fővárosi kávéházak mintájára. A télikert modern terveit Ottovayés Winkler építészek készítették el. Amint mind­ebből látható a kávéház tulajdonosa, akit Sze­geden rövid idő alatt megkedveltek, mindent elkövet a közönség kényelme érdekében és igy a jövőben még fokozottabb mértékben érdemli meg azt a támogatást, amelyben eddig is része volt. — Emberölésért négy évi fegyház. Egy tanyai bálon Szaniszló Banga József valami csekélységen összeszólalkozott Farkas István­nal, aki fölkapott egy üveget s azzal főbe­akarta csapni cimborájá,t, A tettlegességet meg­akadályozták ugyan, de Szaniszló önérzetét még az is bántotta, hogy egyáltalán kezet mer­tek rá emelni. Elhatározta, hogy boszut áll Farkason s szándékát közölte Konusz István nevü negyvenhatos bakával. Konusz nemcsak helyeselte a tervet, de segitségét is kilátásba helyezte. Mikor aztán Farkas hazafelé indult, a két legény legyűrte a földre s könyörgései ellenére is addig szurkálták, mig élet volt benne. Farkas néhány órai kínlódás után meg­halt. Szaniszlót — aki időközben huszár lett, — szombaton vonta felelősségre a szegedi ki­rályi törvényszék esküdtbirósága, Konusz fölött pedig, aki a tett elkövetése ide­jén is katona volt, a hadbíróság Ítélkezett. Szaniszló tagadta a gyilkosságot s a vádat a cimborákra akarta hárítani, de a tanuk ellene vallottak. Az esküdtek a vádlottat bűnösnek mondották ki, melynek alapján a bjróság Sza­niszlót négy évi fegyházra ítélte. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a védő azonban semmisógi panaszt jelentett be, amelyhez a vádlott is csatlakozott. — A szegedi- rendőrség krónikája. Az Uránia-szinház udvar felőli ablakának betörése után ismeretlen tettes az iroda fiókot fölfeszi­tette ós onnan egy korona készpénzt ellopott. A nyomozás megindult. Ajánlatos, hogy a ház­mesterek estónkint, kapuzárás előtt járják be az udvart, pincét, lépcsőházakat stb., hogy ott csavargó meg ne húzódhassák, mert a rendőr­ség a betörést csak az utca felől tudja meg­akadályozni. — Aradon szerdán egy kéregető azért, mert a kapott alamizsnával nem valt megelégedve, Patkós Istvánnót saját lakásán földhöz vágta, megszurkálta e talán meg is öli, ha a házőrző a támadó lábába nem harap. A vakmerő rabló elmenekült s most az aradi rendőrség országosan körözteti. — Csütörtökön délben a közúti bidpn a hatos számú villamos­kocsi jött át Újszegedről. Előtte haladt Ziffer dr, orvos egyik terhes kocsija. Ki nem térhe­tett, mert vele szemben a másik oldalon épen jött a hetes számú villamos Szeged felől. Ily körülmények közt a hatos számú villamos­kocsinak meg kellett volna állani. Ezt nem tette, hanem nekiment a kocsinak, azt fölborí­totta, mind a két ló elesett és megsérült. Vi­gyázatlan hajtás miatt Tari István kocsivezető ellen eljárás indult. — A megfagyástól men­tette meg Deák Ferenc rendőr az éjjel Sziráki Ferenc cipészt, aki ittas állapotban a Klauzál­téren félig megfagyva ődöngött. Beszállította a rendőrségre, ahol magához tért. Az Urániában. A vasárnapi műsorból elsőnek kell kiemelnünk az Apa és fiu cimü nagyhatású drámát. Az apa biró, jó útra akarja téríteni fiát, — de bár rövid ideig a tisztesság utján halad, kártyavesztesóge romlásba ker­geti, gyilkossá lesz. Az apa, a biró a nagy di­lemmát ugy oldja meg, hogy fia kezébe adja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom