Délmagyarország, 1911. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-22 / 18. szám

1911 január 20 DÉLMAGYARORSZÁG 5 Segítés a magántisztviselőkön. — Elmondotta Hoffer Jenő. — A magántisztviselők is számítanak ma már a kor szellemének átalakító hatására és igyekeznek a kor eszméit érlelni, a kínál­kozó eszközöket szociális törekvéseik el­érésére igénybe venni és azt céltudatosan saját javukra használni. A magántisztviselők szövetségének pro­gramjába épen ezért a modern haladás szel­lemének megfelelő nagy munkát és türelmet igénylő kérdések tartoznak, melyek meg­valósítását eddig, sajnos, politikai okok akadályozták meg. Amig a nagy kérdések érnek, nem dughatjuk össze kezünket és nem várhatjuk be tétlenül azok megvalósu­lásának a messze jövőbe nyúló idejét, ha­nem uj alkotásokkal gyarapítani kell azokat az eszközöket, amelyek a tisztviselők anyagi javait biztosítják. Ez a törekvés érlelte meg a szövetségtanácsban azt az eszmét, hogy alakitsuk meg a „Magántisztviselők orszá­gos szövetkezetének segélyző csoportját." A segélyzőcsoport alapszabálytervezetét már elkészítették. Érdekes ez a tevezet, amely többek között a következő rendel­kezéseket tartalmazza: A segélyezésre igényt tartó tag köteles belépésekor a segélyző-csoport alapja ja­vára, életkorához képest öt, tiz, husz ko­rona beiratási dijat, továbbá öt segélyezés esetére szóló tiz korona letéti dijat és min­den a segélyző-csoporthoz tartozó rendes tag elhalálozása után két korona járulékot a segélyző-csoport alapja javára befizetni. A segélyző-csoport alapjából való segélye­zésre igényt tarthat az elhalt tag özvegye, gyermekei, szülei, vagy a tag által kijelölt kedvezményezett. Az eszme nem uj. Már van ilyen intéz­mény. A kereskedelmi utazók egyesülete alkotta ós várakozáson felül bevált. Ma már kétezerötszáz tagja van annak az egyesü­letnek, ugy, hogy a segélyezés ötezer ko­rona ós még tovább fejlődésre van kilátás. Reméljük, hogy a tervezett intézmény sem fog ennél hátrább maradni, hisz sokszoro­san több magántisztviselő él az országban nyugdíjjogosultság nélkül, mint utazó. * A Magántisztviselők Egyesülete szombaton este tartotta meg helyiségében második föl­olvasó estélyét, amelyeknek tartását az egye­sület most rendszeresítette. Perjéssy László kereskedelmi és iparkamarai titkár fölolvasá­sát tervezték szombat estére, de ez a fölolva­sás elmaradt, mert Perjéssy Lászlónak Buda­pestre kellett utaznia, ahol résztvett a DMKE kiállításának a megnyitásán. Helyette Hoffer Jenő, az egyesület kiváló alelnöke tartott élvezetes előadást a magántisztviselők segélye­zéséről. A fölolvasást osztatlan tetszéssel fo­gadták a megjelentek, akiknek sorában ott láttuk Wimmer Fülöp elnököt, Faragó Lajos alelnököt, Rosenfeld Nándort, a szegedi vil­lamosvasút társaság igazgatóját, Schweiger Miksa kereskedőt, Déry Ernő kereskedőt, Politzer József téglagyárost és Szeged keres­kedőviiágának ós a magántisztviselők egye­sületének sok tagját. Wimmer Fülöp elnök nyitotta meg az estólyt, ő üdvözölte a meg­jelenteket ós végül ő mondott köszönetet az előadónak, akinek az indítványára elhatároz­ták a jelenvoltak, hogy a szegedi magántiszt­viselők egyesülete a magántisztviselők országos szövetsége segélyző csoportjának megalakulá­sát szükségesnek tartja, az alapszabályterveze­tet elfogadja, tagjai között az eszmét propa­gálja és a csoportba való belépésre tagjait föl­hívja. A kinai alkotmány Pekingből táviratozzak, nogy ujult erővel tört ki a mozgalom az alkot­mányért és a régens súlyos büntetés terhe mellett megtiltotta, hogy ezentúl még kérvé­nyekét intézzenek hozzá a alkotmány behoza­tala céljából. A kormány meghagyta a vidéki népképviselőknek, hogy haladéktalanul hagyják el a fővárost. A mandzsúriai alkirály lemondott állásáról, mert a nép halállal fenyegeti, ha nem terjeszti föl a kérvényeket a régenshez. A jurista-bál. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyvédjelöl­tek a jogászemberek bevonásával kitűnően si­került bálát rendeztek szombaton este a Tisza­szállóban. A régi jogászbálakra emlékeztetett a szombatról vasárnapra virradó éjszaka, amely mindvégig a jókedv, a fesztelenség, a kedélyes hangulat jegyében folyt le. A szegedi jogászok megmutatták, hogyha a szigorlatokkal adósak is maradnak, a tánchoz értenek legalább is annyira — ha nem jobban — mint a parag­rafushoz és az a sok szép asszony meg leány, akik a báli termet megtöltötték, méltányol­hatták is a szegedi jogászok ebbeli képes­ségót. Mulattak, nagyszerűen mulattak a jurista­bálon. Reggelig tartott a tánc ós a bál sikere bizonyosan alkalmas lesz arra, hogy ezentúl minden évben rendezzenek jurista-bálat, amely talán a helytelen szervezés miatt végződött 1903-ban kudarccal. Ez a bál sikerült, de a rendezőség Gyenes Sándor dr elnökkel, Kenedy Gyula dr titkárral az ólén el is követett min­dent, hogy meglegyen a siker. Külön kell megemlíteni az Ízléses bordó táncrendet, amely voltaképen negyvennyolc­beli huszártarsoly volt, nagy paragrafussal diszitve. A bálon, amelyen nemcsak Szeged előkelő­sége, hanem a vidék társadalmának szine-java is megjelent, Urbán Lajos muzsikált, az 6 ban­dája zenditett rá fél tizenegykor Nem ütik a jogászt agyon ... — kezdetű csárdásra, éjfél­kor pedig a Póczó Ferenc cimbalmos jogász csárdását muzsikálta a banda. A bálon megjelent hölgyek névsora a kö­vetkező: Asszonyok: Messel Gyuláné, Ungár Emilnó, dr Barta Dezsőnó, Becse Józsefné, Fodor Fe­rencnó, Fényes Lajosné, Farkas Árpádné, Gál Emilnó, Glück Lajosné, (Makó), Holtzer Emilnó, Harsányi Bálintnó, (Szolnok), Incze Jánosné, Nagy Istvánná, Regdon Istvánná, Rusz Kornólnó, B. Lendvay Mici, Horváth Henrikné, Glöckner Józsefné, Meskó Antalné, Horváth Ferencnó, ifjabb Lengyel Istvánná, Volgyessy Jánosné, Aczól Sománé, Domán Mátyásné, dr Szakáll Józsefné, Őrhalmy Károlynó, drDallos Móricné, dr Pistor Egonnó, Pocsátkó Józsefné, Lengyel Istvánná, dr Nagy Aladárné, Sarkady Györgynó, Balogh Károlynó, dr Szele Róbertné, Kecskeméty Dánielné, Regdon Sándorné, Sebők Mihályné, dr Schreiber Fülöpnó, dr Sőreghy Mátyásné, Sólyom Gyuláné, Scháffer Vilmosnó, dr Somogyi Szilveszterné, Szele Róbertné, Fluck Károlynó, Balog Nándorné, dr Berger Mórnó, dr Bodnár Gézáné, dr Mányov Vincónó, Egressy Póternó, Kamocsay Ferencnó, Komáromy Edénó, dr Faragó Józsefné, Kamocsay Sándorné, László Kálmánná, Abranovich Edénó, dr Holló Samunó, dr Grosser Albertnó, Frankó Andrásné, Hamza Gézáné, özvegy Löwingernó, Szekerke Lajosné, Somogyi Józsefné, Zombory Istvánná, dr Rigó Endróné, dr Sirchich Györgyné, Rózsa Lajosné, Reieh Manónó, Kray Istvánná, Várkonyi Ferencnó, Nemecskay Istvánná, Prágh Frigyesnó, Rohr Jakabnó, Vészits Lajosné, Szmollóny Nándorné. Leányok: Abranovits nővérek,Adók Rózsika, Aczól Mariska, Balogh Margit, Beck Manci, Bezdán Mariska, Binder Margit, Devich Gizi, Egressy Gizi, Fodor Manci, Frankó Manci, Glöckner Irma, Glück Adél (Makó), Grosser Erzsike, Guganovits Szilárdka, Gyenes Vilma, Hamza Szeróne és Ella, Harsányi Elvira, Imbronovits Tilda, Jedlicska Jolánka, Ka­mocsay Ida, Kamocsay Margit, Komá­romy Tutus, Kovács Mancika, Krausz Vilma, Kray Margit, Kray Mariska, László Irón Lehner nővérek, Lengyel Valér, Molnár Ilonka, Nagy Irma, Nemecskay Vica, - Őrhalmi Ica és Margit, Polgár Edit, Regdon Irón, Banga Iduska (Hód­mezővásárhely), Negro Margit, Szele Mariska, Gaál Ilonka (Hódmezővásárhely), Sarkady Mar­git, Scháffer Boriska, Sebők Margit, Sik Ilonka, Szekerke Irénke, Szele Manci, Szmollóny Ica, Szödi Ilonka (Nagykáta), Bittó nővérek, Tarnay Ilonka (Szabadka), Tóth Böske (Buda­pest), Uray Manci, Várkonyi Lilli, Kohlman Mariska (Makó), Veszelovszky Ida, Wirtschafter Irén, Mátéffy Bözsike (Szentes), Szűcs Irén, Várnai Janka, Kende Paula, Reich Erzsike. Véderőtörvény és pörrendtartás. — Megállapodás a véderőreformban. — (Saját tudósítónktól.) Bécsben ma közös miniszteri tanácskozás volt a katonai refor­mok dolgában. Ezek a reformok: az uj véd­erőtörvény és a katonai büntető pörrend­tartás. Félhivatalos jelentés szerint az uj véderőtörvényre vonatkozóan teljes megálla­podás jött létre és csak csekély kisebb szövegű munka van hátra; a pörrendtartás tekintetében jelentékeny közeledés történt ugyan, de még néhány vitás kérdést el kell intézni. Az a félhivatalos jelentés, amely ezt hirül adja, igy szól: A mai tanácskozás folyamán sikerült az uj védőerő törvényre vonatkozóan teljes megállapo­dásra jutni, ugy, hogy az uj védőerő-törvóny tervezete néhány apróbb szövegezési munkálat kivételével, amelyet legközelebb fognak elvé­gezni, készen van. A katonai büntető pörrend­tartás szintén tárgya volt a tanácskozásnak. Erre vonatkozóan azonban még néhány kérdést el kell intézni s evégből legközelebb a két kor­mány tagjai és a közös hadügyminiszter ujabb tanácskozásra ülnek össze. A honvédelmi mi­niszter és az igazságügyi miniszter délután el­utaztak Bécsből. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök két órakor Mária Anunciata királyi hercegnőnél jelent meg kihallgatáson. Holnap pedig kifogja fejezni a királynak a ma­gyar kormány újévi szerencsekivánatait. A tanácskozásról szóló többi értesülésünk ez: Az osztrák miniszterelnökség palotájában ma délelőtt értekezlet volt az uj katonai büntető pörrendtartás tárgyában. Az értekezleten Schö­naich báró közös hadügyminiszter, Héderváry Károly gróf és Bienertli báró miniszterelnökök. Székely Ferenc és Hochenburger igazságügy­miniszterek s Hazai Samu és Georgi honvé­delmi miniszterek vettek részt. Az értekezle­ten az uj katonai büntető pörrendtartás vég­leges megszerkesztését végezték el. A közös miniszteri tanácskozás háromnegyed kettőkor ért véget. Jól értesült forrásból jelen­tik, hogy a katonai büntető pörrendtartás vitás szakaszai dolgában jelentékeny közeledés jött létre ós habár még nem lehet szó a tárgyalás formális befejezéséről, mégis azt hiszik, hogy a két kormány a nyelvkérdésre vonatkozó rendel­kezések végleges megszövegezését már legköze­lebb foganatosítani fogja. A király, — mint Bécsből félhivatalosan je­lentik — február folyamán Budapestre jön és három hétig fog ott tartózkodni. MA, VASÁRNAP [­II. te. hanvédzenehor játszik a ROYALBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom