Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-25 / 181. szám

44 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2fc Boros Jósáét dr, a köskórhds igazgató-főorvosa. A szegedvárosi kőzkórház igazgató-főorvosa, Boros József dr Szegeden született, 1870-ben. 1904-ben kinevezték a városi kórház sebészeti osztályának vezetőjévé, egy évvel utóbb igazgató-főorvossá. Mielőtt Szegedre jött, a budapesti Szent Rókus ós a Szent János kórházban működött s nagy ideig Réczey tanár első asszisztense volt. Boros József dr országos hirü sebész. Nagy birt szerzett nevével a szegedi kórháznak is és ma már a legsúlyosabb operációk kiállása végett jönnek Szegedre messze vidékről a betegek. Egy izben boldogult József főherceget is megoperálta, amiért gyönyörű aranyórát kapott emlékbe a főhercegtől. Boros József dr a legfőbb mozgató ereje a szegedi egyetemi kórháznak. Zene : Mchtner Sándor, karmester. Született 1878 junius 15-én Uraiujfaluban (Vasmegye). Tizenhárom éves korában kezdett zongorázni tanulni Sopronban, mint második osztályú gimnázista. A rá következő években már több magyar dalt szerzett. A felsőbb osztályokban a zongorajátékkal párhuzamosan a zeneszerzésben is képezte magát. Persze, mint autodidakta nem tökéletesedhetett kellőkép e téren, saját szorgalmából mégis vitte annyira, bogy a soproni liceumi zenetársaság zeneszerzési pályázatán egy zongorára irt „Capriccio"val első dijat (öt aranyat) nyert. Középiskoláinak elvégzése után apja az ügyvédi, anyja az orvosi pályán látta volna szívesen. Fiehtner azonban a zenei pálp iránt érezte a legerősebb vágyat, ugy, hogy apja könyörgése, anyja siránkozásai ellenére 1898 szeptemberében beiratkozott az Országos Zeneakadémiára. Négy évig hallgatta itt Koessler professzort, akinél a zeneszerzés technikáját tökéletesen elsajátította. Kollégái voltak ebben az időben Bartók Béla, ifjabb Toldy László ós Lavotta Rezső. 1902-ben fejezte be zenei tanulmányait ós még ugyanez óv őszén bevonult a katonasághoz, mint' egyéves önkéntes. A tiszti vizsga sikeres letétele után szabadságolják, de alig pihente ki szülei körében a katonai fáradalmakat, sürgörnyt kap Szegedről, hogy a szegedi II. honvédkerületi zenekar karmesterévé választották meg, amely minőségben ezidőszerínt. is működik. Müvei. Zongorára: Capriccio. Sonata. Melodráma. (Arany J. „Éjféli párbaj" cimü költeményéhez.) Orgonára : 4. Fuga. Orgona ós cello : Air. — Largo. Zongora és hegedű: Largo és Románc. Karmiivek: a) Diadalének, b) Hazámhoz, négy szólamu nőikar. Szombati Himnus. Vegyeskar. — (Orgona és fuvókar.) Dalaim. (Petőfi) négy szólamu nőikar, zenekarral. Zongora és tárogató : Legenda. Gello és zenekar : Koncert. Zenekari müvek: Tavaszi nyitány; Hangvorseny nyitány; Ünnepi nyitány; Klapka nyitány. — Simfonikus románc. Zenekari müvek: Magyar suite. — Praeludium ós Fuga (Bach—Fiehtner.) Kamara zone: Fúvósötös. (Fuvola, oboa, klarinét, kürt és fagót.) Müvei közül az ünnepi nyitányt 1900-ban Budapesten szép sikerrel játszották. Kőniff Péter, zeneszerző. Stájerországban, Rossegeu született 1870 május 29-én. 1881-ben, mint ónekesflu az admonti kolostorba került ós az alsó gimnáziumot 1885-ben elvégezte. A felsőgimnáziumot 1889-ben Qrácban fejezte be. Érettségi után, mint novicius belépett az admonti bencések rendházába és ebben az időben több egyházi szerzeményt irt, melyek most is állandóan előadásra kerülnek. 1893-ban Sauer Emillel ismerkedett meg, kinek ajánlása folytán ez év őszén Budapestre került Koesler János zeneszerzési tanszakáraAz akadémiát zeueszerzési művészi oklevéllel végezte 1897 juniusban. 1898-ban hat szólamu A Capella Magnificattal Hajnal érsek egyházi, három évre szóló ösztöndiját nyerte, majd Te Deummal újra, ismét három évre megkapta azt az ösztön dijat. Az akadémia elvégzése után több éven át színházi karmester volt, úgymint 1898-ban Győrben, Aradon (1899), Kassán (1900), Lúgoson (1901) és újra, 1902-ben Kassán. A kassai filharmonikus társaság karnagya is lett, 1904 február 16 óta a szegedi zeneiskola igazgatója 1909 december 18-án a budapesti filliarmo níkusoknál előadásra került második magyar Szimfóniája d-mollban, magyar stílusban ós óriási sikert aratott. Budapesten állandóan műsoron vannak zenekari és énekkari munkái 1909 május 10-én Szegeden előadták a Falnni bányász cimü operáját. Nyomtatásban igen sok munkája, zongora ötöse, szonátái, zongoradarabjai jelentek meg. Képzőművészek: Vigh Ferenc, szobrász. Szegedi születésü, több, maradandó sikert aratott szobrász, aki most is Szegeden él, óriási küzdelemmel sikerült néki annyit megkeresni, hogy megéljen ós műtermében dolgozhasson. 1881-ben, március 30-án született Szegeden. Iskolai tanulmányait amikor befejezte, akkor a fafaragást tanulta és már akkor föltűnt magyaros munkáival, nagy jövőt jósoltak neki, pártolni kezdték, segítették. 1902. ós 1903. évben a budapesti iparművészeti iskolába járt, 1904-ben pedig a müncheni képzőművészeti akadémia növendéke lett. 1905-ben hazajött, a nagybányai festőiskolába ment, de előbb kiállított Münchenben ós sikert aratott, foglalkoztak munkáival. 1906-ban újra visszament Münchenbe, ott élt évekig, majd az 1908. év végén Parisba utazott, tanult, a következő évben pedig hazajött Szegedre, azóta szegedi, itthon dolgozik, egymásután alkotja meg művészi értékű dolgait. Szeged város közönsége mindinkább méltányolja Vigh Ferenc művészetét. Több munka elkészítésével bízták meg. Ő készítette el a szegedi Mikszáth-ünnepólyre Mikszáth Kálmán plakettjét, amelyet sokszorosítottak ós amely az országban legkitűnőbben sikerült Mikszáth-plakett. Legutóbb Makó Lajos, volt szegedi színigazgató szobrát alkotta meg, közmegelégedésre. A bronz-mellszobrot a szegedi színház előcsarnokában helyezték el. Brummer József, szobrász. Egyike a szegedi művészek közül, akit külföldön jobban ismernek, mint itthon. Például Párisban évek óta kíállitó szobrász, Szegeden pedig még kollektív kiállítást sem rendezett, mert amikor egyes munkáit bemutatta, a legnagyobb, gyűlöletes ellenszenvvel találkozott. Bár Zomborban született 1883. október 22-ón, mégis szegedinek érzi magát, Szegeden nevelkedett. Már gyermek korában nagy hajlandóságot mutatott a képfaragás iránt. Szülei 1897-ben a szegedi fa- és fémiparískolába adták be, hol az agyagipari szakosztályt végezte el és tanárai tanácsára 1899-ben a budapesti iparművészeti iskola növendéke lett. Ezt elvégezte és 1893-ban a müncheni képzőművészeti akadémiába járt be, 1904-ben pedig a párisi nemzeti akadémiába ment ki, 1905-ben hazajött Nagybányára. Aztán Budapesten, majd Szegeden nyitott műtermet. 1906 óta Páris lakója, ahol hatalmas műtermet rendezett be ós anyagi kiadásait az ő vezetése alatt álló, több országra kiterjedő mükereskedésből fedezi. Müvészifju társaihoz való jószívűsége a külföldre megtérő magyarok között közmondásos már, mindegyiket szívesen fogadja és segíti. Művészeti irányáról, egy-egy szobráról elismeréssel nyilatkozott Auguste Rodin is. Magyarországon, miut a müncheni akadémia növendéke állított ki először Budapesten. De a legnagyoqb sikert az 1907. évben a párisi szalonban aratta, amikor az ismert párisi kritikusok részletesen foglaltak állást mellette és ellene, de ellenfelei is elismerték, hangsúlyozták is, hogy sajátos egyéniség. JoacJiim Ferenc, festő. A legkülönállóbb, a legérdekesebb festők közül vaió, akinek az élete csupa küzdelem, aki csupa ellenszenvvel, gunynyal és lekicsinyléssel találkozott. Aki száz ellenségre talál, amig egy ember>kad, aki minden erővel, teljes őszinteséggel hangoztatja Joachím festészetének értékét. Szegeden született az 1881-ik évben, szegény szülőktől, ugy, hogy tanulmányait is meg kellett szakítania. Elment órásinasnak, fel is szabadult. Közben mindig rajzolt ós festett szabad idejében, ugy, hogy szegedi művészbarátok, de különösen begavári Back Bernát minden anyagi kívánsága fedezéséről gondoskodott ós Joachím otthagyta a mesterségét, festi? lett. Back Bernát, aki a szegedi festőkért egyedül többet tett eddig, mint egész Szeged, évekig segítette minden szükségessel Joachimot, aki Budapesre, Bécsbe, Münchenbe és Párisba, majd déli Franciaországba ment. Legtöbb idejét Párisban töltötte, ahol többször kiállított már. Kiállított Münchenben is, Budapesten is, Szegeden is, évek óta. A mostani napokban a Nemzeti Szalonban feltűnt két hatalmas munkájával. Budapesten különben már kollektív kiállítást is rendezett és akkor a régi irányú kritikusok tipikus alakja, Kézdi Kovács László durván lecsepülte, a modern kritikusok legelsője Yartin József pedig elragadtatással irt róla. A legtöbben pedig leghelyesebbnek találták, ha nem írnak róla. Majd ha általánosan elismert festőművész lesz . . . Joachím Ferenc különben most Bártfán él, ott van műterme, visszavonultan csak a művészetnek él. Károlyi Lajos, festő. Szegeden született 1877 junius 16-án. Az elemi iskolai tanulmányokat Szegeden végezte. Gimnáziumi alsóbb osztályait Zomborban, a felsőbbeket Szegeden végezte. 1895-ben lett teljesen festővé. Művészeti tanulmányait jobbára külföldön tette meg. Először Hollósy Simon iskolájába járt Münchenben, azután átment Olaszországba, Velencébe az akadémiára, onnan Rómába, ahol a Scuola liberában tanult, kutatott. Ugyanakkor Rómában Fraknói püspök számára, a Vatikánban Melozzo da Forli képét emásolta. Majd hazatért Magyarországba, Nagybányára. Károlyi nemcsak piktor, hanem az egyszerű élet művésze is, igen sok oldalú, mindenben tökéletességre törekszik. Például szobrász is, muzsikus is, nyelvtudós, «tűnőén ir, tud bánni a dinamó-gépekkel, ba kell, kőmüves-munkát elvégez. Ugy ólt eddig, ahogy Tolstoj irt. .. Tolstojt külön)»n fölkereste Jasnaja-Poljanában, egész Oroszországot bekószálta, de a nyugati országokat is sorra járta. 1902 óta Szegeden elvonultan él, kizárólag a művészetnek. Münchenben, Budapesten, Szegeden osztatlan sikert aratott már többször. Különálló a művészetével, a jelszava a festőnek: — Impresszió nélkül.