Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-10 / 168. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1910 december 10 NAPIJHIREK Jelöltek arcképe. Újlaki Antal. * Újságíró. Kiadótulajdonos is, de azért a mi hűséges, fáradhatatlan kenyeres-társunk, ak1 szerkesztő, laptulajdonos és családapa létére folyton velünk robotol ós ugy szedegeti össze a híreket, mint a legfiatalabb riporter. 0 az öreg riporter, mint maga-magát nevezi, mi pedig azt állítjuk róla, hogy ő a legszorgalmasabb, leg­érdemesebb újságíró. Most városatya-jelölt ö is, mint oly sokan mások, Szegeden. Ezidőszerínt városatya is, az ötödik kerületben, kint a rókusi végeken. Ez év­végével jár le a mandátuma és az uj mandátuina — hisszük — január elsején veszi kezdetét. A törvényhatóságban is az a szerepe, ami az újságírásban: szorgalmas városatya, akinek okos indítványai nagy népszerűséget szereztek szá­mára. Többek között ö kezdeményezte ésjárta ki a reggel hat órakor induló budapesti gyors­vonatot ós fel sem lehet sorolni azokat az in­dítványait, amelyek a rókusi, ujszegedi város­rész fejlődését eredményezték. Nem lármás városatya, sőt a legcsendesebbek közül való. Hangját nem lehet hallani, aminek az az egyszerű oka, hogy indítványai oly meg­alapozottak, hogy a tanács sohasem kénytelen vitát provokálni, mikor Újlaki Antal indítvá­nyait eiőterjesati. Ezek az indítványok mindig a város érdekében születnek s ebből a szem­pontból nyernek is mindig kedvező elintézést­Az eredmény pedig mindig legkedvezőbb a közre nézve, — tehát mindenképen meg lehet állapí­tani, hogy Újlaki Antal rövid hat esztendő le­forgása alatt egyik leghasznosabb tagja lett a törvényhatósági bizottságnak. Most, mikor a kavarodás az egész vonalon általános, mikor a pártok erőpróbája személy' ellentétek, egyéni hiúságok kielégítése képében fajult a legszenvedélyesebbé: azt hisszük és remélhetjük is Rókus városrész polgárságától, hogy az érdekében fáradhatatlanul dolgozó' vasakaratu újságírónak ismét mandátumot ad­nak, megint elküldik őt Szeged törvényhatósá­gába, — amely városnak szolgálatában kevés ember munkálkodott oly eredménynyel, mint Újlaki Antal, az öreg riporter, a legszorgalmasabb újságíró, a közvélemény igazságos tollú harcosa ós szószólója. — A kultusjEuiiuiszteri államtitkár kihall­gatása. Budapestről jelentik: Balogh Jenő dr vallás- és közoktatásügyi államtitkár a jövő héttől kezdve minden hétfőn délben tizenkét órakor és minden csütörtökön délután négy órakor tart kihallgatást. — Dániel Ernő báró Szegeden. Dániel Ernő báró, valóságos belső titkos tanácsos, or. szággyülési képviselő, a D. M. K. E. elnöke a jövő héten Szegedre érkezik ós itt az egyesü­let ügyeit fogja tanulmányozni. Dániel Ernő báró Lázár György dr polgármester vendége lesz. — György herceg az atyja ellen. Belgrád­ból jelentik: A szerb királyi palotában tegnap Péter király arculütötte György herceget. A szerb udvarhoz legközelebb álló helyről így mondják el a jelenetet: György megjelent apja előtt és tiltakozott az ellen, hogy Belgrádból elkfidjék. György igy szólt apjához: — Mellettem van a nép ós a hadsereg. Ha szükség van rá, nemcsak Sándor fivérem, de a király ellen is föllázadok. Péter erre arculütötte fiát. György ekkor kardot rántott é» le akart sújtani apjára, de a mellékteremben tartózkodó adjutáns előrohant ós megfékezte a dühöngő herceget. — A szaloniki-i újságírók. December tizen, ötödikén tizenkét szaloniki-i ujságiró érkezik Szegedre, három budapesti ujságiró kíséretében. A vendóg-ujságirókat a város képviselői fogad­iák a vasúton. Az újságírók a város vendégei lesznek s ellátásukról a hatóság gondoskodik­A tanulmányúton levő idegen újságírók innen Szabadkára mennek s ennan haza. — A karácsonyi vasárnapi munkaszünet. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egye­sületének, továbbá a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövet­ségének husztagu küldöttsége járt ma Taubner Vilmos elnök vezetésével Hieronynii Károly kereskedelemügyi miniszternél és arra kérte, hogy ne teljesítse a fővárosi kereskedőknek azt a kérését, hogy decemberben a karácsonyi munkaszünet függesztessék föl. A miniszter ki­jelentette, hogy a kérést jóakaratú megfontolás tárgyává teszi. — Megdicsért csendőrök. A csendőrség felügyelője Kleiner Gyula századost, Fonyó Jenő, Busz János, Verbó János, Barényi Ferenc főhadnagyokat, Gáspár József, Donó Árpád hadnagyokat, Bakos András, Varga Gusztáv, Kovács-Buna József ós Gál Lajos járásőrmes­tereket, valamennyit a szegedi II. csendőr­kerület állományában, az országgyűlési képvi­selőválasztási mozgalmak ideje alatt kifejtett buzgó és eredményes tevékenységükért okira­tilag megdicsérte. — Az ujszegedi templom orgonája. Az ujszegedi Szent Erzsébet templom orgonájának ma volt a próbája. Az uj orgonán Kó'nig Péter zeneiskolai igazgató, Naszády József templomi karnagy, Erdélyi Sándor felsővárosi ós Tlctja­bács László belvárosi kántor játszottak és megállapították, hogy az orgona jó és céljának megfelel. Az orgona-próbán jelen volt a tem­plomegyesület vezetősége is, mely a teljesen bevált orgonát a szállítótól átvette. — Drágul a temető. Újszegednek tudva­levőleg külön temetője és a temetőnek külön temetőbizottsága van. Ez a temetőbizottság legutóbb elhatározta, hogy az ujszegedi teme­tőben a sírok árát fölemeli s ennek jóváhagyá­sát kérte a város tanácsától. A tanács mai ülésében nem tett. kifogást az ujszegedi temető­árak fölemelése ellen. — Elégtétel egy tanfelügyelőnek. Makó­ról jelentik: Még a juníusi politikai választási küzdelem idején lelketlen hajszát indítottak Polyánszky László, Csongrádmegye újonnan k1" nevezett tanfelügyelője ellen. Azt a lehetetlen vádat hangoztatták ellené, hogy hivatalos ha­talmával visszaélve, presszionálni akarta a tanítóságot, a képviselőválasztásnál. Ez a lehe­tetlen és lelketlen vád ugyan önmagától vissza­pattan a tanfelügyelőről, ki évtizedes kultur­munkája közben soha sem ért rá politizálni és kinek a népoktatás-ügy előbbrevitele előbb való a politikánál. Mégis akadtak olyanok, akik egyik közigazgatási bizottsági ülésen támadták a tanfelügyelőt, vizsgálattal, ügyészséggel fe­nyegetőztek. A tanfelügyelő természetesen a maga teljes igaza és ártatlansága tudatába11 emelt fővel utasította vissza a vádakat és bá­tor szívvel nézett elébe annak a hajszának' amít az ügyészségnél indítottak ellene. Ez a vizsgálat a napokban ért véget ós belőle a tanfelügyelő jelleme liótisztán került ki. A vizs­gálatot vezető ügyészség ugyanis a legcsekélyebb mértékben sem> találta beigazoltnak a tanfel" ügyelőre szórt vádakat. Minthogy a vádban hangoztatott állitások abszolúte bebizonyítha­tók nem voltak, az ügyészség a vádat el" ejtette. — Ingyenkenyér. A szegedi jótékony egye­sület ingyenkenyér-akciója sikerre vezetett, amint azt különben ennek a városnak neme­sen érző polgárságától remélni is lehetett. Ma már aláírásokkal van biztosítva, hogy az arra rászoruló szegény emberek a téli nehéz hóna­pokban nem fogják nélkülözni városunkban az egyik legfontosabb táplálékot, a kenyeret. Szent karácsony ünnepének, a szeretetnek hónapjá­ban nyújtja a társadalom segitő karját a szű­kölködőknek, hogy egyesült erővel emelje őket. Bár az egyesület által kitűzött határidő még nem telt le, máris a következő adományok ér­keztek az egylethez: Aczól Géza, Álmássy Endre, Bach Jenő, Bach Miksa, Beregi Béla, Bokor Emil, Bokor Adolf, Boros Miksa, Braus­vvetter Ottó, N. Albert, Cserő Ede dr, Donián Mátyás, Eisenstádter Róbert, Eisner Ignác, Fonyó Soma, Forbát Leó, Geréb József dr, Glücksthal Lajos, özvegy Holtzer Jakabnó, Holtzer Aladár, Holtzer Dániel, Hutter József, idősebb Juránovies Ferenc, Katolikus Kör, Kállay Albert, Kelemen Béla dr, Klein Adolf, Klein Mór dr, Klariss, Kecskeméti Antal, Lan­desberg Mór, Lengyel Géza, Ligeti Béla, Lö­vész Antal, May Gyula, Mann Jakab dr, Mül­ler János, Mayer Áron, Ottovay Károly, Ot­tovay és Wínkler cég, Ormódy Béla, Popper L. Mór, Rosonberg Jáuos, Rosenfeld Izidor, Reicher Arthur, Scháffer Vilmos, Somogyi Szil­veszter dr, Solti Pál, Szántó József dr, Szeless József dr, Szeged Csongrádi Takarékpénztár, Szegedi hitelbank részvénytársaság, Szegedi takarék ós Hitel részvénytársaság, Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, Szegedi kenderfonó­gyár részvénytársaság, Sólyom Gyula, Seifmann Mór és fiai, Treíber Vince dr, Ungár Benő, Ujj József dr, Vájda Béla, Varga István, Vass Károly, Várnay Dezső, Weisz Soma, 1911 ja­nuár és február hóra husz-husz koronával, Holtzer Emil száz koronával, Ivoós Elemér, Rózsa Lajos, Schwartz Manó, Szécsi Ede tiz­tiz koronával járultak eddig a cél eléréséhez. — Arany Károly dr halála. Harminc évig betegen küzködött az élettel Szeged egyik ve­terán jogásza: Arany Károly dr ügyvéd, inig végre megváltotta szenvedéseitől a halál. Sze­ged társadalma, melynek körében valaha jelentős szerepe volt, már rég halottnak hitte őt. Az árvíz előtt való Szegednek egyik vezető embere volt, az ügyvédek között pedig a legtekinté­lyesebb. Valamikor — a már régen elhalt — llerz Gyula dr ügyvéddel volt társirodája, de az árvíz elrabolta egészségét ós azóta élőhalott volt. Neje, született Löffter Cecília, a szegedi nőipariskola igazgatója, a martir-liítves példány­szerű önfeláldozásával ápolta férjét, a szerető gyermekeível együtt. A boldogult ügyvéd elme­beli frissesége utolsó órájáig megmaradt, egész napon át újságot olvasott, csak járkálni nem tudott. Temetése pénteken délután volt, osztat­lan részvéttel. Megjelent a gyászszertartáson Szeged város hatósága, az ügyvédi kamara Rósa Izsó dr elnök vezetésével, a kereskedelm1 és iparkamara ós a szegedi társadalom köréből igen sokan. LŐw Immánuel dr főrabbi megható búcsúztató beszédet mondott a koporsónál, meg­emlékezett az elhunyt régi érdemeiről ós hitve­sének a beteg férj iránt való önfeláldozásáról. A koporsót számos koszorú borította. Arany Károly drt családja, a rokonság a tisztelők nagy serege kísérte ki a szegedi zsidó temetőbe. — Halálozás. Garai Lajos, a szegedi köz­kórház nyugalmazott gondnoka, hatvan éves korában meghalt. Garai harminchárom évig volt Szeged város szolgálatában ós másfél évvel ez­előtt ment nyugdíjba. Szombaton délután há­rom órakor lesz a temetése. — Brecher Sámuelné temetése. Brecher Sámuelné született Turcht Helénát, aki nyolc­vannyolc éves korában rövid szenvedés után Szegeden meghalt, csütörtökön temették el. Brecherné halála több urícsaládot borított gyászba. Anyjukat, gyászolják az elhunytban Brecher Albert, Pál Józsefné ós Bettelheim Siegfriedné, de osztozik a családok fájdalmában Szeged társadalma is. A temetésen nagyszámú gyászoló közönség jelent meg. — A lelkiismerete* leány. Tegnap este nyolc órakor Schwarz Rózsi tizenhét éves könyvelönö, Schwarz Ármin köztisztasági vál­lalkozó leánya, öngyilkosságot kísérelt meg. Szüleinek Kormányos-utca 25. számú lakásán két darab egy grammos szublimát-pasztillát vett be. Kilenc óráig nem mutatkozott semmi hatás, addig a leány az édesanyjával beszélge­tett az asztalnál. Föltűnő volt azonban a leány izgatottsága, de az anya még nem gondolt semmi roszra, kilenc óra után a leány panasz­kodni kezdett, hogy görcsei ós hányási ingerei vannak, majd annyira rosszul lett, hogy az apa, aki épen akkor tért haza, a háziorvosért tele­fonált, de az nem volt otthon. Schwarz Ármin ézütán Vass Ignác dr orvost hivta el szemé­lyesen, akivel ijedten közölte, hogy a leányán a kolera tünetei mutatkoznak. Vass dr-nak a leány bevallotta, hogy azért akart meghalni, mert az irodában, ahol alkalmazva van, irodai ügyek miatt megbántották. Ezen nagyon elke­seredett s fokozta ezt még az is, hogy otthon az édesanyja házidolgok miatt kicsit megdor­gálta. A leány erre kiment a szobából ós az apja irodájában megkereste a Wertheim-szek­róny kulcsát. Schwarz Ármin a kasszában ál­landóan nagyobb mennyiségű szublimát-pas/.­tillát őriz, amelyre a köztisztasági munkála­toknál szüksége van. Mikor a mérgezés kide­rült, a leányt a mentők a kórházba vitték,

Next

/
Oldalképek
Tartalom