Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-08 / 141. szám

1910 november 8 DELMAGYARORSZAG o u homlokzata, valamint az oldal perspektívája a legjobb beállítást nyerte volna. Ezt a meg­oldást költségkímélés szempontjából azonban el kellett ejteni, mert a kisajátítási költségek túlszárnyalták volna a rendelkezésre álló ösz­szeget. Ezért került a fogadalmi templom a még fönnálló Demeter-templom helyére. Fő­tengelye az Iskola-utcával párhuzamos. Az épület egy szabályosan kiképezett négyszögű tér közepén áll. Mivel az egyetlen főnézőpont a Gizella-tér és Templom-tér sarkára esik, a formák és tömegek jobbérvényesülhetése végett célszerűbbnek mutatkozna a templomot kissé a Tisza-folyó felé eltolni, annál is inkább, mert a kisajátítandó városrészből elég nagy terület áll rendelkezésre. A térbe unszimetrikusan el­helyezett templom az Iskola-utca felé kisebb­szerű parkkal diszithetö. Félő, hogy a tervezett módon a minimumra szabályozott Templom-tér méretei nem fogják mégengedni, hogy a tem­plom perspektívája érvényre juthasson. Föl­merült ama gondolat is, hogy a főtengelyt az Iskola-utcára állítsák merőlegesen. Azonban ez a megoldási mód minden indokolás nélkül mellőzve lett. Pedig ha figyelembe vesszük az oldalhomlokzatok gazdag tagozását és számo­lunk a várható perspektívával, ugy ez az eszme sokkal nagyobb figyelmet érdemelt volna ; az elfogadott beállításnál pedig határozottan jobb. E megoldástól maga a tervező mester sem ide­genkedik. A gipszminta első hatása igen kedvező, sőt lebilincselőleg hat. A kupolán a tornyok har­monikusan vannak sorakoztatva, az egész épít­mény általános tömegosztása teljes elismerésre tarthat számot és hűen tükrözi vissza a román * stíl karakteret. A részletekre áttérve, legyen szabad a ter­vező mesterrel szemben bizonyos ellentétes álláspontokat elfoglalni. Távol álljon azonban tőlünk annak a gondolata is, hogy a minden áron „hibát keresni akarás" vetteti e sorokat papírra. Pusztán egyéni véleményünket mond­juk-el, hisz a gipszmodell kiállítása sem tör" ténhetett más okból, minthogy alkalom adassék a tárgyilagos kritikára, amelyből esetleg a mű­vész az általa helyesnek tartott módosításokat elfogadja és eszközölhesse. A tetővizek gyors és biztos elvezetésének a technikája, a kistető, illetve a kis főpárkány­kiugrások, attika-csatornák, nyitott galériák, továbbá az összetettebb tetősikok folytán, ki­viteli nehézségekbe fog ütközni. Célszerűbb lenne az épület jobb megóvhatása érdekében ezt a várható kiviteli nehézségeket a részletek architektúrájának módosításával csökkenteni. A homlokzatot a két erősméretü torony igen nyomja, szebb volna a főhomlokzat főpár­kányát magassági méretekben megnagyobbítani és vaskosabb tagozásban előállítani. Ebben az esetben az oromvégződésre szolgáló baldachin­6Zérü kiképzés is lényegtelenebb változáson mehetne át. A különböző helyeken elhelyezett tornyocs­kák, szubtilis kiképzésük folytán, mintha zavar­nák a nagy tömegeket és nyugodt falsíkokat. A kupola-tetőzetnek a vázrajzzal szemben való nyugodtabbá tétele közelhozza azt a gondola­tot, hogy nem volna-e célszerűbb a kis tor" nyocskák által okozott vibrálásokat megszün­tetni, oly módon, hogy azok tagozása erősebbé tétessék, annál is inkább, mert a nagy magas­ság folytán csak körvonalaik fognak érvénye­sülni. Itália román épitőmüvészetének szépségeiből egész garmadára valót pazarolt a mester erre a müvére. A részletek architektúrája már is gejtetni engedi azok várható szépségét. A pa­zarul elhelyezett galériák az épület árnyék­hatásait teljesen tökéletessé teszik. Schulek mester ismét remekelt és ha állni fog a nagy alkotás, arra Szeged város lakossága sok szá­dadon keresztül büszkén fog tekinteni. Készfizetések és bankszabadalom. — A magyar delegáció ülése. — (Saját tudósítónktól) A politika kalan­dorai még mindig támadni merik a kor­mányt és többségét, miközben az nagy körültekintéssel és szorgoskodással taka­rítja el a koalíciós rombolás maradékait, intézi el a bukott rendszer bűnös restan­ciáit. A miniszterelnök Bécsben jár, ahol referáltat azokról a tárgyalásokról, amelye­ket a magyar kormány megbízottai a kész­fizetések dolgában folytatnak. Bécsbe uta­zott Hazai Samu honvédelmi miniszter, hogy résztvegyen a delegáció plenáris ülésén és Láng Lajos, a magyar delegáció elnöke. A magyar delegáció egyesült négyes al­bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelyen a boszniai rendkívüli hitelszükségletet tár­gyalták. Mai hireink ezek: A magyar delegáció. A magyar delegáció egyesült négyes albizott­sága tartott ma délelőtt ülést Zichy Ágost gró* elnöklete alatt. Megjelent az ülésen Tisza Ist. ván gróf is, míg Apponyi Albert gróf távirati­lag mentette ki távolmaradását, hogy gyöngél" kedése miatt nem jelenhetik meg az ülésen. A boszniai rendkívüli hitelszükségletet tárgyalta a bizottság. Burián báró közös pénzügyminiszter mon­dott először hosszabb beszédet. Kijelentette, hogy a boszniai tartományi alkotmány nem változtatott a közös pénzügyminisztériumnak a delegációkkal szemben elfoglalt helyzetén. A közős pénzügyminisztérium kormányozza ugyan az országot, de felelős a delegációknak. Fele­lős azért is, hogy a tartománygyülés ne lépje tul hatáskörét. A boszniai alaptörvények ki­dolgozásánál az volt a föladat, hogy más jog­körökbe való belenyúlás nélkül adjanak önkor­mányzatot Boszniának. Bosznia közjogi prob­lémáját most nem oldották meg, sem pedig uj alkotmányi sémát nem létesítettek. Papp Géza előadó, bár nem tartja a boszniai alkotmányt mintaszerűnek, de a lakosság hely­zetéhez és a történelmi fejlődéshez képest ki­elégítőnek mondja, Chorin Ferenc: Fölhívja a minisztert, hogy semmi olyan intézkedést ne tegyen, amely Bosznia hovatartozandéságának prejudikálna. Nem akarja kritizálni az annekszíót, de az a tény, hogy Boszniának alkotmányt adtak a két állam törvényhozásának hozzájárulása nélkül, bizonyos trialisztikus törekvéseknek egyengette útját. Máris több jele erre mutat. Van Bosz­niában néhány intézmény, amely a harmadik állam jelentőségét adja neki. Van boszniai országos illetőség is, Boszniában egészen külön vasúti és tarifapolitikát követnek. Nem sza­bad engedni a trializmus ilyen előretörését, Kossidh Ferenc elismeri, hogy a közös pénz­ügyminiszter jól kormányozza Boszniát, de már szinte sok a jóból, mert Bosznia mindinkább az önálló államiság szinét veszi föl. Boszniá­ban a vasúti ügykezelés is hátrányos Magyar­országra nézve. Annak idején hozzájárult ahoz, hogy a dalmát vasút kiépíttessék, de ugy, hogy az osztrákoktól bizonyos kompenzáció­kat kapjon Magyarország. Tiltakozik a kor­mány uj vasutépitő-terve ellen, amelyet hallat­lannak mond, mivel a magyar pénzen építendő vasút tarifaképző-jogát átengedné az osztrá­koknak. Héderváry gróf miniszterelnök kijelenti, hogy azért kezdtek uj tárgyalást, mert a koalíció által tervezett vasútvonal igen drága volt. A tárgyalást minden előzetes kötelezettség nélkül folytatják s a magyar vasutpolitika Vonhatóságáról nem fognak lemondani. (He­lyeslés.) De a fejlemények odautalnak, hogy nem válik lehetetlenné újra az eredeti gon­dolatra visszatérni és a vasutat ugy ki" épiteni, hogy az föltétlenül biztosítsa nem" csak területileg a magyar kereskedelem szempontjait, de azonkívül eleget tegyen annak is, hogy a horvát igények is kielégítést nyer" jenek. Amennyiben az eddig folytatott tárgya­lások a megállapított iránytól eltérnének is, a magyar kereskedelmi tarifa fönhatóságát min­denkor biztosítani fogják. Kossuth Ferenc megnyugvással hallja a mi­niszterelnök nyilatkozatát. Bakonyi Samu és Nagy Ferenc beszélt még. A négyes albizottság délutáni ülésén Burián István báró közös pénzügyminiszter reflektál^ Chorin Ferenc fölszólalására. Beszéde elején azt fejtegette, hogy Bosznia és Hercegovina bizonytalan helyzetének hátrányait le kell győzni, vagy legalább is csökkenteni. Ha már a hátrányokat — úgymond — kiküszöbölni nem lehet, a kormányzat legfőbb kötelessége kikerülni azokat. A nyilt kérdésekkel nem szabad trandiciumot teremteni, valamint nem szabad határt szabni az annektált tarto­mányok fejlődésének. A praktikus szem­pontok megkívánják minden kormányzattól is, hogy a művelődés és gazdasági fej­lődés ép ugy előre haladjon, mint Magyar­ország tartományaiban. Vissza kell tartani a kormányzatot attól, hogy egyes kellemetlen tanok miatt ez a fejlődés befolyásoltassák­Magyarország és Ausztria pénzügyi kormányá­nak főtörekvese az, hogy Bosznia-Hercegoviná­val a kereskedelmi összeköttetést föntartsa> sőt érdekében fekszik, hogy azt tovább is fejleszsze. Ez annál is inkább világos, mert az annektált terület lakosságának módjában áll a vásárlás, tehát mindkét ¿llam csak hasznothajtó vevőt láthat Bosznia és Hercegovinában. A tartománygyülést vissza kell tartani attól, hogy ezeken a területeken egyedáruságok keletkezhessenek. — A fejtegetés további során Burián reflektált Hegedűs Sán­dor fölszólalására is, aki a szén- és lisztkér­désröl mondotta el a véleményét. Megjegyzi, hogy Bosznia és Hercegovina Szlavóniába is szállít szenet, amely, ha nem is olyan kiváló minőségű, de még sem tekinthető ajándéknak. Ezután megemlíti, hogy Szerajevóban legújab­ban gőzmalom létesült, amit a nagyfokú termelés teremtett meg. Ez azonban nem lehet akadálya a magyarországi behozatal­nak. A kedvező tarifális viszonyok rövid két esztendőn belül lehetővé fogják tenni, hogy a­malmoknak módjában álljon a szükségletet fe­dezni s ezzel együtt a kivitel is olcsóbb lesz. Burián ezután Bosznia és Hercegovina hite­lének kutforrásairól beszélt, Módjában áll a közös pénzügyminisztériumnak Bosznia alkot­mányosságának korlátozásával olyan intézke­déseket tenni, amelyeket sürgőseknek tart, Kossuth Ferenc szavaira pedig azt válaszolja a pénzügyminiszter, hogy Bosznia köz­gazdasági és állami önállóságának még a látszatát sem engedik megszületni, sőt az a cél, hogy a tartományi jelleg mind­inkább kidomborittassék, A vasutakat illetőleg szükségesnek tartja a tarifák paritását. Nagy Ferenc fölszólalására azt válaszolja a pénzügy­miniszter, hogy a kormány iparkodik eleget tenni a közös paritásnak is. Ami pedig Bosznia ifjúságának tanulmányait illeti, ezek elé nem lehet határokat állítani. A boszniai ifjúság a német nyelvet: akarja elsajátítani és ezért különösen a bécsi konviktusokat keresi föl­Reméli, hogy Nagy Ferencet válaszával kielé­gítette. A pénzügyminiszter beszéde végén azt fejte­gette, hogy az általános gazdasági programot, a tartománygyülés fogja megállapítani. Ugyan­csak a tartománygyülésen fogják véglegesen megoldani a fontosabb gazdasági kérdéseket is, ezek között a vasúti programot, a vizszabályo­zást és a közutak kiépítését. A Törökországnak fizetendő kártérítésre vo­natkozóan kijelenti a közös pénzügyminiszter hogy a kormányok a tárgyalásokat már meg­kezdték olyan értelemben, hogy a kártérítést kölcsönmüveletté változtassák át. Ezután Chorin Ferenc és Sághy Gyula mon­dott rövid beszédet. Utánuk Tisza István gróf fejtegette azt, hogy amikor a bosnyák tarto­mányok hovátartozandóságáról esik szó, ezt a kérdést előbb nem a delegáció, hanem a két törvényhozás elé kell terjeszteni. Bosznia ka­pott alkotmányt és kapott autonómiát. Két­ségtelen, hogy ehez a tartománygyülés hozzá­járulása is szükséges, de a tartományok to­vábbi irányitása gazdasági ós politikai tekin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom