Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-12 / 145. szám

mu november 12 DELMAGYARORSZAO ' -(A praktikus paraszt.) A kassai ügyvédi kar egyik joviális tagjával történt meg a következő apróság. Nemrég egy falusi rokonukat látogatták meg Ő és a felesége. Megjegyzendő, hogy mindketten jól megtermett, izmos emb.erek. Egy szép tavaszi délután kiültek a ház előtti padra és ott gyönyörködtek a i'alu kedves és hangulatos csöndjében. ' Egyszerre arrafelé jön pipázgatva egy paraszt ember, közvetlen mellettük megáll és hosszas ideig bámulta őket. Amikor az ügyvédet már idegessé tette ez a „szömölgetés", odaszól a parasztnak : — Ejnye már! Mit néz ugy, öreg? ,A paraszt szippaut egyet a pipájából, aztán így felel: — Azt nézem, hogy jő egy pár marha a tekintetes ur, meg a ténsasszony. • {Az asszony.) Az amerikai magyar újságok apróhirdetéses részének van egy érdekes rovata. Kerestetés a rovat címe ésleginkább azok hirdetnek ebben a rovatban, akik megérkeztek Amerikába, ebbe-abba városba <fs ismerős után kutatnak. A rendes forma az, hogy : „Keresem X. Y. fiamat, férjemet, sógoromat, komámat, barátomat." A clevelandi magyar lapban szokatlan formájú, egy kissé kedélyes ilyen kerestetést láttunk : Kurucz Mari feleségemet keresem, ki elhagyott és kinek hajlandó lennék .^uszonöt dollárt küldeni, hogy tovább utazhasson s hogy vissza ne térjen. John Megyesi, 260 West End Ave., Delray, Mich. Megyesi Jánosból igazán John Megyesi lett. Nagyón amerikaiasan intézi el a házassága űgyét-baját. Ma szombaton a ROYALBAN KÖZIGAZGATÁS A Felsotiszapart kiépítése. — fl Maros-utca rendezései. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város felső részének egyik legfőbb összekötő vonala a Marosutca. Nemcsak ennek az utcának a háztulajdonosai és lakói, hanem az egéisz Felsőváros, szóval a közérdek követeli a Maros-utca vég_ leges rendezését, annál is inkább, mert ez a nagyfórgalmu utca egyáltalán rendezetlen. A törvényhatósági bizottságban többen küzdenek évek óta a Maros-utca rendezéséért. A harc eddigelé meddő volt, de most uj harcos állott a csatasorba, magának a város polgármesterének, Lázár György dr királyi tanácsosnak személyében. Ezzel el is dőlt a Maros-utca és a vele kapcsolatos óriás nagyságú telektömb rendezésének a sorsa, mert hiszen a polgármester állami hozzájárulást 'és a középitési alapból jelentékeny összeget visz az akcióba. Lázár György dr polgármester ebben az ügyben ma a> következő örvendetes adatokat tartalmazó "átiratot intézte a vájros tanácsához : A Felsőtiszapartnak kilátásba helyezett kiépítése s onnan a vasúti síneknek a Marosutcába való áthelyezése, de ettől eltekintve, általános városrendezés szempontból is a Felsotiszapart, Tisza Lajos-körut és a Kálmán-utcák által határolt telektömböknek, röviden a Marosutcának kormányhatóságilag jóváhagyott városrendezési terv szerint való rendezése immár el nem haiaszthatólag szükséges. E célból a terv ós költségvetés a mérnöki hivatal által kidolgozandó s azok alapján a város közgyűlésének előterjesztés teendő. A vonatkozó költségvetés összeállításánál figyelembe veendő, hogy a város költségvetésében évenkint tízezer koronával dotált kisajátítási alapban 1911-ik év elején hatvanezerháromszázkilencvenegy korona ál! rendelkezésre, a város építési alapját kezelő középitészeti tanácstól pedig e célra harminc-harmincötezer korona segély remélhető. Szeged, 1910. évi november hó 11-én. Lázár György dr s. k., polgármester. Ez a polgármesteri közbelépés előreláthatólag azt fogja eredményezni, hogy a Felsőtiszapart, a Tisza Lajos-körut és a Kálmán-utcák által határolt óriás nagyságú tömb, a Maros-utca és annak egész környéke a jövő tavaszra rendezés alá kerül. x A polgármester a külterületen. Lázár György dr polgármester szombaton utügyekben a Felsőtanyára utazik. x A Délvidék fejlődése. A kormány 1909. évi jelentésében igen érdekes számadatokat találunk a Délvidék 1909. évi népmozgalmáról, gazdasági és kulturális fejlődéséről. Ezeket a beszélő számokat az alábbiakban foglaljuk össze. — Az 1909. év végén — a természetes szaporodás, valamint a kivándorlás és beköltözés figyelembevételével — a Délvidék lakossága ez volt: Temesvár 62.053, Versec 28.298, Pancsova 19.507, Arad 66.922, Temes vármegye 419.118, Torontál 611.522, Krassószörény 467.808 lakos. Házasságkötés volt 1909-ben : Temesvár 568, Arad 563, Pancsova 193, Versec 246. Temes vármegye 3825, Torontál 5749, Krassószörény 4174. Élve született : Temesvárott 1480, Aradon 1771, Versecen 821, Pancsován 584, Temesben 13.122, Torontálban 22.904, Krassószörényben 13.551 gyermek. Meghált 1909-ben : Temesvárott 1548, Aradon 1595, Versecen 751, Pancsován 611, Temesben 10.564, Torontálban 17.495, Krassószörényben 10.961. Tüdövészben meghalt: Temesváron 304, Aradon 265, Versecen 136, Pancsován 117, Temesben 1538, Torontálban 2652, Krassószörényben 1559 ember. Kivándorolt Amerikába: Temesvárról 462, Versecröl 93, Pancsováról 106, Aradról 226, Temesből 3538, Torontálból 702-1, Krassószörényből 392. A kivándoroltak többsége német anyanyelvű, de tekintélyes számban vándoroltak ki románok és szerbek is. Visszavándoroltak 1909-ben : Temesbe 683, Torontálba 1803, Krassószörénybe 90. Termés-eredmények: Buza:Temesben 2,145.832, Torontálban 3,776.777, Krassószörényben 561.155 métermázsa. Rozs: Temesben 103.284, Torontálban 83.935, Krassóban 23.525 métermázsa. Árpa: Temesben 160.597, Torontálban 284.731, Krassóban 25.580 métermázsa. Zab: Temesben 453.910, Toroutálban 637.053, Krassóban 212.514 métermázsa. Tengeri: Temesben 2,835.950, Toroutálban 4,722.581. Krassóban 1,245.654 métermázsa. Burgonya: Temesben 345.042, Torontálban 788.938, K>assóban 393.969 métermázsa. A termelt szótő és bor értébe Temesben 4,455.673 korona, Torontálban 1,022.014 korona, Krassóban 458.943 korona, Versecen 2,900.800 korona, Pancsován 60.926 korona. , x Az adéfeJszólamiások. A szegedi pénzügyigazgatóság értesítette a város polgármesterét, hogy az adóíölszólamlási bizottság november buszonegyedikén kezdi meg működését s erre a célra helyiséget kér a várostól. A polgármester az adóföiszólamlásí bizottság részére a régi gimnázium helyiségeit jelölte ki. x A nyomdák nyilvántartása. A belügyminiszter a tényleg létező nyomdák nyilvántartása tárgyában a következő körrendeletet intézte valamennyi vármegye és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és Fiume kormányzójához: A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák átirata és a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató^ jának jelentése szerint a Muzeum nyomdatörzs1könyvében a vidéki városok nyomdái közt sok olyan van, mely az 1897. évi XLI. törvénycikk által előirt köteles nyomtatványpéldányokat és kimutatásokat nem küldi be. Ennek oka a jelentés szerint főképen a nyomdák megszűntében rejlik, amit igazolt a nyomdák évkönyve is, melyben e nyomdák fölsorolva nincsenek, de amely viszont olyanokat is emlit, melyekről a Muzeumnak hivatalos tudomása nincs. Az ellenőrzés szempontjából a Muzeumnak föltétlenül szüksége van a fönnálló nyomdák hiteles jegyzékére, melynek elkészítéséhez szükséges adatok beszolgáltatására, valamint az időközi változások bejelentésére az 1898. évi 5720. számú vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi miniszteri rendelet, értelmében a törvényhatóságok kötelesek. Utasítom ennélfogva a címet, hogy hatósága területén a nyomdák nyilvántartását, haladéktalanul rendelje el és minden év december hó harmincegyedikén a tényleg fönnálló nyomdák jegyzékét a következő év február hő tizenötödikéig a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatójának közvetlenül küldje meg. Budapest, 1910. évi október hö 29-én, A miniszter helyett Bezerédy dr s. k., államtitkár, x Az épülő Szeged. Szeged város középitési tanácsa pénteken délelőtt Lázár György dr polgármester elnöklésével ülést tartott, A középitési tanács tizennyolc uj földszintes ház> huszonkét melléképület építésére és sok átalakítási munkára adott ki engedélyt. x A városi adóhivatal kibővítése. Szekerke Lajos városi adóügyi tanácsos már korábban előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a városi adóhivatalt bővítse ki. A hivatali helyiségek nem elegendők, nem is megfelelők s ugy az adóhivatalnokok, mint az adózó közönség a legnagyobb kényelmetlenségnek vannak kitéve, kivált hetivásáros napokon, amikor nagyon sokan jelentkeznek adót fizetni. Az adóhivatallal kapcsolatos üzleti helyiségeket a tanács nem mondja most föl s egyelőre az adóhivatal baján sem tud segíteni, ellenben kimondotta a mai ülésben, hogy az összes városi hivatalok kellő elhelyezése, tehát a második városháza fölépítése érdekében most már megkezdi az érdemleges tárgyalásokat. x Kövézési mimka. A szeged-felsővárosi postahivatal befolyamodott a város tanácsához, hogy a hivatal eiőtt a nyári- utat köveztesse ki, mert a postai automobilok a sárban nem tudnak közlekedni. A tanács nyolcvan korona költséggel ki fogja köveztetni a hivatal előtt a nyári utat. x A körtöltés vessedelme. Szeged város * polgármestere a mai. napon a következő sürgős átiratot intézte a tanácshoz: A földmivelési minisztérium illető közege a szegedi körtöltés felülvizsgálatának munkája közben azon tapasztalatra jött, hogy a kör. töltés felsővárosi bekapcsolásától kezdve a fönnállóit szeged—martonosi' árír.entesitő-tárj sulat töltésvonalának kezdőpontjáig terjedő i tiszamenti védtölté;ben, illetőleg partban több oly használaton kivüli csövek vannak befektetve, melyek a töltés, illetve part biztonságát állandóan veszélyeztetik. Ámbár a felülvizsgálat hivatalos elintézésekor erre a város figyelmeztetve, illetve azok eltávolítására rendeletileg utasíttatni fog, minthogy azonban e rendelet egyrészt hosszabb ideig késhetik, másrészt a tavaszí árviz ideje közeleg, a jelzett defekcíó gyors orvoslására a tekintetes Tanács figyelmét ezennel fölhívom. Szeged, 1910. évi november hó 10-én. Lázár György dr s. k-, polgármester. Inya-, fali-, serkentő-, diszőrákat és zsebórákat a saját beli okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Weisz 1 Huaó'.és Társa szerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! müórások Kölcsey-uíca 4. szám. (UJ Wagner-palota.)