Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

1910 október 7 DÉLMAÖYARÖRSFCÁG 3 táv gróf, Cserr.y Károly, Csuzy Pál, Ercsey Péter, Farkas Zoltán, Hhillány Inire báró, Gör­gey László, Hajós Kálmán, Haydin Imre, Haller József gróf, Heinz Hugó, Hoványi Géza, Kammerer Ernő, Kostyáí Mikiós, Kozma Andor, Miskolczy Imre, Márkus László, ifjabb Molnár Viktor, Pál Alfréd, Richter János, Sipeky Sándor, Szász Károly, Szepesházy Imre, Szinyei-Merse Félix, Szojka Kálmán, Takács József, Tisza Kálmán gróf, Telegdy József, Vadász Lipót, Vagyon Árpád, Werner Zoitán, Werner Gyula és Witt­mann János; a 48-as fügíjetlenségi Kossuth-párt részéről Förster Aurél, Héderváry Lehel, Hor­váth József, Horváth Mihály,. Jármy István, Kovácsy Kálmán, Múzsa Gyula, Nadányi Gyula, Röck Iván, a gazdapárt részérői Herczegh Sán­dor és Kovács Gyula, a függetlenségi és 48-as párt részéről Lovászy Márton vettek részt a küldöttségben. Féltíz órakor kezdődött agyászmise, amelyet Lakatos Ottó minorita-főnök celebrált. Az is­tentisztelet után az ezrekre menő ünneplő­közönség, az egyesületek és testületek kül­döttségei a vaggóngyárí munkások zenékará­nak gyászindulóia mellett a vértanuk szobrá­hoz vonultak, ahol ifjak és leányok állottak sor­i.alat. A szobornál az aradi Nemzeti Szinház énekkara énekelte el zenekíséret mellett a Himnuszt. Tilger Árpád karnagy vezetése mel­lett, majd Dóczy Imrének „Az aradi sikon" című dalát énekelte zenekisérettel Ladiszlay József, az aradi Nemzeti Szinház tagja. Utána Palágyi Lajosnak „Október hatodikán" cimü dalát szavalta el Kesztler Ede színművész, végül a magyar államvasutak és az arád-Csanádi vas­utak egyesült dalkörei énekelték el Szablóczky János vezetésével az „Október hatodika" cimü alkalmi dalt, amelyet Révffy Géza zenésí­tett meg. Halk éljenzés morajától kisérve Tisza István gróf lépett most a pódiumra, aki általános feszült figyelem, között elmondotta azt a be­szédet, amelyet vezércikkünkben közlünk. A beszéd után, amely mélységes benyomást tett a közönségre, Tisza István gróf a szobor talapzatára helyezte a képviselőház és főrendi, ház koszorúját. Utána a kormány nevében Ugrón Iván főispán helyezett koszorút. A füg­getlenségi és 48-as Kossuth-párt koszorúját Barabás Béla helyezte el a következő szavak kíséretében: — Az országos függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt engem bízott meg, hogy kegyele­tének babérjait a vértanuk emlékszobrárá le­tegyem. Ez a koszorú nemcsak a hősök emié­két dicsőíti, de az élő nemzedék fogadalmát is képezi. Mei-t az a nemzeti küzdelem, amelyet dicsőült vértanúink s a szabadságharc hős hon­védéi oly lelkesedten és elszántan vívtak, az ő halálukkal csak megszakadt, de nem lett be­fejezve és más fegyverekkel tovább folyik. Az a kicsiny tábor, amely a nemzeti ünnepen ke­gyeletes érzülettel magasztalba a vértanuk em­lékét, sohasem téveszti szem elől minden ma­gyar ember szent kötelességét, hogy a hősök kezéből kicsavart kard helyett ősi alkotmá­nyunk és törvényeink erejével kell megvédeni hazánk függetlenségét, nemzetünk szabadságát. Legyenek erősek az emberek s erősek marad­nak törvényeink. Ne a lemondásban keressük a békét, hanem a küzdelem fáradalmaival vív­juk ki a sikert. Folytassuk tehát küzdelmein­ket méltóan a megdicsőült szellemekhez, akár sokan vagyunk, akár kevesen. Mert az írás szavai szerint: „Valahol ketten-hárman vagytok az én nevemben, ott vagyok én is közöttetek." Buzdítson mindnyájunkat ez a közöttünk és lelkünkben élő szellem, hogy hazánk önálló, szabad és független legyen. Az összes törvényhatóságok koszorúját Tisza István gróf heiyezte el, a Justh-párt' koszorúja^ Lovászy Márton, a gazdapárt koszorúját pedig Herczegh Sándor országgyűlési képviselők he­lyezték el. Arad város koszorúját Varjassy Lajos polgármester tette le, végül a különböző testületek, egyesületek és iskolák koszorúzták meg az emléket. Ezután a vesztőhelyre vonult a közönség, ahol a Ferenc-téri polgári fiúiskola énekkará­nak alkalmi és gyászdala után Barabás Béla dr, az aradi tizenhármas-bizottság elnöke be­számolt a vesztőhely megvásárlására irányuló akcióról, Szabó Ernő főreáliskolai tanár pedig ünnepi beszédet mondott. Majd koszorúkat tettek le. A Ferenc-téri polgári fiúiskola növen­dékeinek énekével zárták be a szép ünnepélyt. A 48-as függetlenségi Kossuth-párt küldött­sége megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát is­A párt koszorúját Héderváry Lehel tette le szép beszéd kíséretében. # Külön emlékezünk meg arról az esemény­ről, hogy ma először történt, hogy a magyar kormány nevében koszorút helyestek a vér­tanuk emlékoszlopára. A kabinet a koszorú­nak az emlékoszlopra való helyezésével Urbán Ivánt, Arad vármegye főispánját bizta meg, aki eleget is tett a megbízásnak. A gyászünnepségen ez a dolog nagy feltűnést keltett, mert meglepetésszerű volt, előzetesen a tervet nem hozták nyilvánosságra. Érde­mes különben fölemlíteni, hogy a koalíciós kormány sem ment ennyire egyetlenegyszer sem a kegyeletben. A Khuen-Héderváry­kormány evvel a gyönyörű és előkelő csele­kedetével is dokumentálta, hogy izig-vérig magyar és nincs szüksége arra, hogy bárki is tanítsa a hazafiasságra, amelyről a kegye­letes akció révén letette ma a tanúbizony­ságot. Csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött a szegedi gyászünnep a belvárosi Szent Demeter" templomban. A misén megjelent a város ható­sága Bokor Pál polgármester-helyettes vezeté­sével. az üzletvezetőség harminc tagu küldött­sége Uray Zoltán üzletvezető-helyettessel az élén, az összes állami hivatalok, iskolák s a nőegyesületek. Az öreghonvédek egyre fogyó se­rege az első padsorokban foglalt helyet. A misét Hanny Ferenc dr adminisztrátor szol­gáltatta nagy segédlettel.'A templom hajójá­ban fölállított ravatalon a tizenhárom aradi vértanú arcképe és tömérdek virág diszlett. A ravatalt a papság, a népkörök zászlótartói, Kelemen Béla dr országgyűlési képviselő, Kószó István dr függetlenségi pártelnök, Becsey Ká­roly dr volt országgyűlési képviselő és a füg­getlenségi párt küldöttei vették körül. A mise után a közönség a Demeter-templom­mal átellenes Gizella-téri honvédemlék elé vo­nult s azt körülfogta. Az emléknél az öreg­honvédek kivont karddal álltak őrt. Az egyesült szegedi dalárdák König Péter karnagy diri­gálása mellett elénekelték a Himnuszt, azután Gruber András szavalt, Kelemen Béla dr ország­gyűlési képviselő pedig hatásos ünnepi beszédet mondott, majd elhelyezte az emléken a szegedi polgárság koszorúját. A dalárda megint énekelt, mire Czobor Péter újságíró-kollégánk állott a honvédemlék elé és elszavalta saját ünnepi ódáját. Az emlék előtt a Szózat eléneklése zárta be az ünnepet. Este október hatodiki gyászünnepet ren­dezett a rókusi Petőfí-iparoskör, Kónya Sándor, Fonyó József és Mamusich Mihály közreműkö­désével, — a Rákóczi-egyesület, melynek ünnepét Lantos Béla elnök nyitotta meg lendületes be­széddel, az ünnepi beszédet pedig Becsey Károly dr egyesületi diszelnök tartotta, — az ujszegedi népkör, ahol szintén Becsey Károly dr volt az ünnepi szónok. Még a délelőtt folyamán ünnep volt a református templomban, ahol Bereczk Sándor lelkész tartott magasszárnyalásu be­szédet s az állami főgimnázium önképző-körében, ahol programszerű ünnep folyt le. Közös minisztertanács. Bécsből táviratoz­zák: Ma délelőtt a közös külügyminisztérium­ban Aehrenthal gróf közös külügyminiszter el­nöklésével közös miniszteri értekezlet kezdő­dött, amelyen Schönaich báró és Burián báró közös miniszterek, Montecuccoli gróf tengeré­szeti parancsnok, Khuen-Ééderváry gróf és Bienerth báró miniszterelnök s Lukács és BÍ­Unski lovag pénzügyminiszterek vesznek részt. Az értekezletet délelőtt tíz órakor nyitották meg, majd déli félegy órakor délutánra halasz­tották és azután folytatták tovább. Khuen-Hé­derváry miniszterelnök holnap délelőtt ujabb kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Szé­kely Ferenc igazságügy miniszter a délután fo­lyamán visszautazott Budapestre. A porfugá! köztársaság. — Megalakult az uj kormány. — (Saját tudósítónktól.) Kábelek, sürgöny­drótok, telefonhuzalok még nem működnek ugyan s nem tudni egészen bizonyosan, hol tartózkodik II. Mánuel, Portugália volt ki­rálya, de az összes hírekből összevágóan megállapítható, hogy Mánuel. most már való­bari csak volt király, A köztársaság zöld­fehér lobogója győzött. Mánuel király él és ugylátszik, a. forradalomnak nincs is szán­dékában elvenni a király fiatal életét. Szökni hagyták, holott azt tehettek volna vele, amit akartak. A köztársasági szervezet azonban, amely minden látszat szerint előre kitűnően össze volt kovácsolva, minél ke­vesebb vért akar ontani, minél simábban óhajtja keresztülvinni a monarchikus kor­mányformának köztársaságivá való átalakí­tását. Á detronizált király Angliába hajózik, ugyanabba az Angliába, amely, ugylátszik, tudomással birt a készülő eseményekről. Lehet, sőt valószínű, hogy. a király személyé­nek sértetlensége is Anglia kikötése volt. Mire Mánuel Londonba megérkezik, való­színű, hogy az uj portugál köztársaság diplomáciai ügyvivője is ott lesz, mert a köztársaságok nem sokáig hagyják meg a rombolás zűrzavarát. Ma már felelős kabi­netje van Portugáliának, melynek Teofilo Braga az elnöke. Valószínű, hogy a mi­niszterelnök személyének a megválasztásá­ban is óvatosság vezette a köztársaságiakat. Szürke embert ültettek a főhatalomra s a szélső köztársaságiak csak mint szakminisz­terek foglalnak helyet a kabinetben. Castro, a köztársasági vezér, közoktatási miniszter lett. Biztonságban a király. Róma, október 6. Az olasz követ jelenti Lisszabonból, hogy a királyi családot semmiféle veszedelem sem fe­nyegeti. Páris, október 6. A Temps jelenti Madridból: Az uj portugáliai kormány nem fog m'egélégedni Mánuel király­nak a puszta lemondásával, hanem őt örök 'dökre ki fogja utasítani az országból. Azt hi­szik, hogy a király már menedéket talált Angliá­ban és állandóan ott fog lakni. London, október 6. Nem igaz, hogy Mánuel király hajón elmene­kült Portugáliából. A király még portugáliai területen van és pedig, hir szerint, Lisszabontól nyugatra két kilométernyire fekvő Casaesben tartózkodik. London, október 6. Beavatott körökből hallatszik, hogy Mánuel király összeházasításának a terve egy angol hercegnővel egyik kedvenc óhajtása volt a bol­dogult Edvárd királynak, a terv azonban az utóbbi hónapokban végleg meghiusult, mert a portugáliai köztársasági pártnak Londonba érke­zett vezérei nagyon határozottan kijelentették^ hogy Portugáliában mindenesetre ki fog törni a forradalom. Az angol kormány fölismerte azt a veszedelmet, mely Portugáliában a király" ságot fenyegeti és sűrűn küldött figyelmezte" téseket Lisszabonba. Koncentrálva a katonaság. Madrid, október 6. Az összes ezredek csapatai konszignálva van­nak a kaszárnyákban. A középületeket csend­őrök és rendőrök őrzik. fi király szökése. Páris, október 6. A külügyminisztériumhoz érkezett jelentés szerint az oportói herceg a királyi család tag­jaival az „Amerie^-yachtra szállt, hogy Ang­liába hajózzon. Azt hiszik, hogy Mánuel király is a yacht fedélzetén van. nem lehetett elkerülni. Páris, október 6. Costa Alfonso, a portugál köztársasági párt vezére, a következő kijelentést tette néhány

Next

/
Oldalképek
Tartalom