Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

1910 október 7 DÉLMAÖYARÖRSFCÁG 3 táv gróf, Cserr.y Károly, Csuzy Pál, Ercsey Péter, Farkas Zoltán, Hhillány Inire báró, Görgey László, Hajós Kálmán, Haydin Imre, Haller József gróf, Heinz Hugó, Hoványi Géza, Kammerer Ernő, Kostyáí Mikiós, Kozma Andor, Miskolczy Imre, Márkus László, ifjabb Molnár Viktor, Pál Alfréd, Richter János, Sipeky Sándor, Szász Károly, Szepesházy Imre, Szinyei-Merse Félix, Szojka Kálmán, Takács József, Tisza Kálmán gróf, Telegdy József, Vadász Lipót, Vagyon Árpád, Werner Zoitán, Werner Gyula és Wittmann János; a 48-as fügíjetlenségi Kossuth-párt részéről Förster Aurél, Héderváry Lehel, Horváth József, Horváth Mihály,. Jármy István, Kovácsy Kálmán, Múzsa Gyula, Nadányi Gyula, Röck Iván, a gazdapárt részérői Herczegh Sándor és Kovács Gyula, a függetlenségi és 48-as párt részéről Lovászy Márton vettek részt a küldöttségben. Féltíz órakor kezdődött agyászmise, amelyet Lakatos Ottó minorita-főnök celebrált. Az istentisztelet után az ezrekre menő ünneplőközönség, az egyesületek és testületek küldöttségei a vaggóngyárí munkások zenékarának gyászindulóia mellett a vértanuk szobrához vonultak, ahol ifjak és leányok állottak sori.alat. A szobornál az aradi Nemzeti Szinház énekkara énekelte el zenekíséret mellett a Himnuszt. Tilger Árpád karnagy vezetése mellett, majd Dóczy Imrének „Az aradi sikon" című dalát énekelte zenekisérettel Ladiszlay József, az aradi Nemzeti Szinház tagja. Utána Palágyi Lajosnak „Október hatodikán" cimü dalát szavalta el Kesztler Ede színművész, végül a magyar államvasutak és az arád-Csanádi vasutak egyesült dalkörei énekelték el Szablóczky János vezetésével az „Október hatodika" cimü alkalmi dalt, amelyet Révffy Géza zenésített meg. Halk éljenzés morajától kisérve Tisza István gróf lépett most a pódiumra, aki általános feszült figyelem, között elmondotta azt a beszédet, amelyet vezércikkünkben közlünk. A beszéd után, amely mélységes benyomást tett a közönségre, Tisza István gróf a szobor talapzatára helyezte a képviselőház és főrendi, ház koszorúját. Utána a kormány nevében Ugrón Iván főispán helyezett koszorút. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt koszorúját Barabás Béla helyezte el a következő szavak kíséretében: — Az országos függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt engem bízott meg, hogy kegyeletének babérjait a vértanuk emlékszobrárá letegyem. Ez a koszorú nemcsak a hősök emiékét dicsőíti, de az élő nemzedék fogadalmát is képezi. Mei-t az a nemzeti küzdelem, amelyet dicsőült vértanúink s a szabadságharc hős honvédéi oly lelkesedten és elszántan vívtak, az ő halálukkal csak megszakadt, de nem lett befejezve és más fegyverekkel tovább folyik. Az a kicsiny tábor, amely a nemzeti ünnepen kegyeletes érzülettel magasztalba a vértanuk emlékét, sohasem téveszti szem elől minden magyar ember szent kötelességét, hogy a hősök kezéből kicsavart kard helyett ősi alkotmányunk és törvényeink erejével kell megvédeni hazánk függetlenségét, nemzetünk szabadságát. Legyenek erősek az emberek s erősek maradnak törvényeink. Ne a lemondásban keressük a békét, hanem a küzdelem fáradalmaival vívjuk ki a sikert. Folytassuk tehát küzdelmeinket méltóan a megdicsőült szellemekhez, akár sokan vagyunk, akár kevesen. Mert az írás szavai szerint: „Valahol ketten-hárman vagytok az én nevemben, ott vagyok én is közöttetek." Buzdítson mindnyájunkat ez a közöttünk és lelkünkben élő szellem, hogy hazánk önálló, szabad és független legyen. Az összes törvényhatóságok koszorúját Tisza István gróf heiyezte el, a Justh-párt' koszorúja^ Lovászy Márton, a gazdapárt koszorúját pedig Herczegh Sándor országgyűlési képviselők helyezték el. Arad város koszorúját Varjassy Lajos polgármester tette le, végül a különböző testületek, egyesületek és iskolák koszorúzták meg az emléket. Ezután a vesztőhelyre vonult a közönség, ahol a Ferenc-téri polgári fiúiskola énekkarának alkalmi és gyászdala után Barabás Béla dr, az aradi tizenhármas-bizottság elnöke beszámolt a vesztőhely megvásárlására irányuló akcióról, Szabó Ernő főreáliskolai tanár pedig ünnepi beszédet mondott. Majd koszorúkat tettek le. A Ferenc-téri polgári fiúiskola növendékeinek énekével zárták be a szép ünnepélyt. A 48-as függetlenségi Kossuth-párt küldöttsége megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát isA párt koszorúját Héderváry Lehel tette le szép beszéd kíséretében. # Külön emlékezünk meg arról az eseményről, hogy ma először történt, hogy a magyar kormány nevében koszorút helyestek a vértanuk emlékoszlopára. A kabinet a koszorúnak az emlékoszlopra való helyezésével Urbán Ivánt, Arad vármegye főispánját bizta meg, aki eleget is tett a megbízásnak. A gyászünnepségen ez a dolog nagy feltűnést keltett, mert meglepetésszerű volt, előzetesen a tervet nem hozták nyilvánosságra. Érdemes különben fölemlíteni, hogy a koalíciós kormány sem ment ennyire egyetlenegyszer sem a kegyeletben. A Khuen-Hédervárykormány evvel a gyönyörű és előkelő cselekedetével is dokumentálta, hogy izig-vérig magyar és nincs szüksége arra, hogy bárki is tanítsa a hazafiasságra, amelyről a kegyeletes akció révén letette ma a tanúbizonyságot. Csütörtökön délelőtt tíz órakor kezdődött a szegedi gyászünnep a belvárosi Szent Demeter" templomban. A misén megjelent a város hatósága Bokor Pál polgármester-helyettes vezetésével. az üzletvezetőség harminc tagu küldöttsége Uray Zoltán üzletvezető-helyettessel az élén, az összes állami hivatalok, iskolák s a nőegyesületek. Az öreghonvédek egyre fogyó serege az első padsorokban foglalt helyet. A misét Hanny Ferenc dr adminisztrátor szolgáltatta nagy segédlettel.'A templom hajójában fölállított ravatalon a tizenhárom aradi vértanú arcképe és tömérdek virág diszlett. A ravatalt a papság, a népkörök zászlótartói, Kelemen Béla dr országgyűlési képviselő, Kószó István dr függetlenségi pártelnök, Becsey Károly dr volt országgyűlési képviselő és a függetlenségi párt küldöttei vették körül. A mise után a közönség a Demeter-templommal átellenes Gizella-téri honvédemlék elé vonult s azt körülfogta. Az emléknél az öreghonvédek kivont karddal álltak őrt. Az egyesült szegedi dalárdák König Péter karnagy dirigálása mellett elénekelték a Himnuszt, azután Gruber András szavalt, Kelemen Béla dr országgyűlési képviselő pedig hatásos ünnepi beszédet mondott, majd elhelyezte az emléken a szegedi polgárság koszorúját. A dalárda megint énekelt, mire Czobor Péter újságíró-kollégánk állott a honvédemlék elé és elszavalta saját ünnepi ódáját. Az emlék előtt a Szózat eléneklése zárta be az ünnepet. Este október hatodiki gyászünnepet rendezett a rókusi Petőfí-iparoskör, Kónya Sándor, Fonyó József és Mamusich Mihály közreműködésével, — a Rákóczi-egyesület, melynek ünnepét Lantos Béla elnök nyitotta meg lendületes beszéddel, az ünnepi beszédet pedig Becsey Károly dr egyesületi diszelnök tartotta, — az ujszegedi népkör, ahol szintén Becsey Károly dr volt az ünnepi szónok. Még a délelőtt folyamán ünnep volt a református templomban, ahol Bereczk Sándor lelkész tartott magasszárnyalásu beszédet s az állami főgimnázium önképző-körében, ahol programszerű ünnep folyt le. Közös minisztertanács. Bécsből táviratozzák: Ma délelőtt a közös külügyminisztériumban Aehrenthal gróf közös külügyminiszter elnöklésével közös miniszteri értekezlet kezdődött, amelyen Schönaich báró és Burián báró közös miniszterek, Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnok, Khuen-Ééderváry gróf és Bienerth báró miniszterelnök s Lukács és BÍUnski lovag pénzügyminiszterek vesznek részt. Az értekezletet délelőtt tíz órakor nyitották meg, majd déli félegy órakor délutánra halasztották és azután folytatták tovább. Khuen-Héderváry miniszterelnök holnap délelőtt ujabb kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Székely Ferenc igazságügy miniszter a délután folyamán visszautazott Budapestre. A porfugá! köztársaság. — Megalakult az uj kormány. — (Saját tudósítónktól.) Kábelek, sürgönydrótok, telefonhuzalok még nem működnek ugyan s nem tudni egészen bizonyosan, hol tartózkodik II. Mánuel, Portugália volt királya, de az összes hírekből összevágóan megállapítható, hogy Mánuel. most már valóbari csak volt király, A köztársaság zöldfehér lobogója győzött. Mánuel király él és ugylátszik, a. forradalomnak nincs is szándékában elvenni a király fiatal életét. Szökni hagyták, holott azt tehettek volna vele, amit akartak. A köztársasági szervezet azonban, amely minden látszat szerint előre kitűnően össze volt kovácsolva, minél kevesebb vért akar ontani, minél simábban óhajtja keresztülvinni a monarchikus kormányformának köztársaságivá való átalakítását. Á detronizált király Angliába hajózik, ugyanabba az Angliába, amely, ugylátszik, tudomással birt a készülő eseményekről. Lehet, sőt valószínű, hogy. a király személyének sértetlensége is Anglia kikötése volt. Mire Mánuel Londonba megérkezik, valószínű, hogy az uj portugál köztársaság diplomáciai ügyvivője is ott lesz, mert a köztársaságok nem sokáig hagyják meg a rombolás zűrzavarát. Ma már felelős kabinetje van Portugáliának, melynek Teofilo Braga az elnöke. Valószínű, hogy a miniszterelnök személyének a megválasztásában is óvatosság vezette a köztársaságiakat. Szürke embert ültettek a főhatalomra s a szélső köztársaságiak csak mint szakminiszterek foglalnak helyet a kabinetben. Castro, a köztársasági vezér, közoktatási miniszter lett. Biztonságban a király. Róma, október 6. Az olasz követ jelenti Lisszabonból, hogy a királyi családot semmiféle veszedelem sem fenyegeti. Páris, október 6. A Temps jelenti Madridból: Az uj portugáliai kormány nem fog m'egélégedni Mánuel királynak a puszta lemondásával, hanem őt örök 'dökre ki fogja utasítani az országból. Azt hiszik, hogy a király már menedéket talált Angliában és állandóan ott fog lakni. London, október 6. Nem igaz, hogy Mánuel király hajón elmenekült Portugáliából. A király még portugáliai területen van és pedig, hir szerint, Lisszabontól nyugatra két kilométernyire fekvő Casaesben tartózkodik. London, október 6. Beavatott körökből hallatszik, hogy Mánuel király összeházasításának a terve egy angol hercegnővel egyik kedvenc óhajtása volt a boldogult Edvárd királynak, a terv azonban az utóbbi hónapokban végleg meghiusult, mert a portugáliai köztársasági pártnak Londonba érkezett vezérei nagyon határozottan kijelentették^ hogy Portugáliában mindenesetre ki fog törni a forradalom. Az angol kormány fölismerte azt a veszedelmet, mely Portugáliában a király" ságot fenyegeti és sűrűn küldött figyelmezte" téseket Lisszabonba. Koncentrálva a katonaság. Madrid, október 6. Az összes ezredek csapatai konszignálva vannak a kaszárnyákban. A középületeket csendőrök és rendőrök őrzik. fi király szökése. Páris, október 6. A külügyminisztériumhoz érkezett jelentés szerint az oportói herceg a királyi család tagjaival az „Amerie^-yachtra szállt, hogy Angliába hajózzon. Azt hiszik, hogy Mánuel király is a yacht fedélzetén van. nem lehetett elkerülni. Páris, október 6. Costa Alfonso, a portugál köztársasági párt vezére, a következő kijelentést tette néhány