Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

1910 október 9 DEL MAGYARORSZÁGI 5 Tegnap este határozta el az öngyilkosságot, készült is rá, ami kitűnik abból a körülmény­ből, hogy az öreg ur tegnap este Bába vas­kereskedőnél járt és egy kilences Browningot vásárolt. A vaskereskedő, aki jól ismerte Fan­kovicsot, megkérdezte tőle: — Miért tetszik ilyen nagy revolvert vásá­rolni ? — Holnap vadászni megy az egész hivatal Martonos alá és nekem szükségem lesz erre a szerszámra, — válaszolt Fankovics. Azután barátságosan elköszönt a vaskeres­kedőtől ós eltávozott. Ma reggel nyolc órakor már bent ült a hiva­talában és dolgozott. Délben az összes hivatal­nokok fölkerekedtek, hogy Csernovics Agenor főmérnök vezetésével Martonos alá utazzanak vadászatra. Csernovics Fankovicsot is nógatta, hogy készüljön már föl. Fankovics azonban ki­jelentette, hogy nem megy, mert nem jól érzi magát és ott maradt a hivatalában. Mikor a többiek eltávoztak, magára zárta hivatalszobájának ajtaját. Két órakor Nyári József hivatalszolgának feltűnt, hogy az öreg ur még nem ment haza ebédelni. Ki akarta nyitni a szoba ajtaját, ami ugy sikerült, hogy gyöngén belökte. Az ajtó mellé volt zárva. Nyári benézett és látta, hogy az öreg ur halott­halvány arccal, lehunyt szemekkel ül az író­asztala előtt egy» karszékben. A szolga azt hitte, hogy alszik. Ezért csöndben betette az ajtót és elment. Eitelt egy félóra, Fankovics még mindig nem adott semmi jelt magáról. A hivatalszolga ek­kor visszament a szobájához, újra benyitott és amint néhány pillanatig közelebbről és figyel­mesebben nézegette a karosszékben még min­dig változatlanul ülő öreg urat, észrevette, hogy a mellényéről vér folyik alá és a jobb kezében görcsösen revolvert szorongat. Oda­ment hozzá, próbálta költögetni, de hasztalan, Fankovics már halott volt. A hivatalszolga sietve jelentette az esetet a rendörségnek, ahonnan Ferenczy Mátyás alka­pitány a mentőkkel és Gyuritza Sándor dr ke­rületi orvossal megjelent a helyszínén. A ke­rületi orvos megvizsgálta Fankovicsot, de már nem volt benne élet. Konstatálta, hogy az ön­gyilkosság félórával előbb történt, ugy, hogy a Browning-revolver golyója az öreg ur szivét fúrta keresztül s a hátán szaladt ki. Érdekes, hogy a golyó, mikor a testből kiröpülve, a fal­hoz vágódott, onnan visszapattant és az egyik irószekróny tetején szépen megállt. A halál konstatálása után Fankovics holt­testét a mentők a Feketesas-utca 15-ik számú lakására szállították. Az öreg urat felesége leánya, aki Elekes Gyula szegedi törvényszéki biró felesége és kiterjedt rokonsága gyászolja. Fankovics öngyilkosságáról táviratilag érte. sitették Lázár György dr polgármestert is, aki most Budapesten van. A polgármestert régi baráti kötelékek fűzik Fankovicshoz, akinek tragikus halálhíre mélyen lesújtotta őt is. Az öreg ur nagyobb közéleti tevékenységet tkkor fejtett ki, amikor még tagja volt a tör" vényhatósági bizottságnak. A legutóbbi válasz, fásoknál azonban kijelentette, hogy visszavonul is ezért nem választották meg. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Dktóber 7, péntek: Duciakisasszony, operett. (Be­mutató előadás.) „ 8, szombat: Dudakisasszony. „ 9, vasárnap este: Dudakisasszony. * A szigetvári vértanuk. Október hatodika »mlékének akart áldozni a szinház, elővette uát Jókai hatásos, versekkel teli, régi szomorú­játékát, „A szigetvári vértanuk^-at és színre, nozta közepes előadásban, nem valami stílusos diszletezóssel és beállítással. A földszinten ke­vés volt a lelkesedő közönség, annál zsúfol­tabbak és zajosabbak voltak a karzatok. Csiku László, (Zrínyi), szépen szavalta a szép jam­busokat és hekszamótereket. A Szolimán Oláh Ferenc sokat kiabált, az árnyókát sem tudta azonban adni annak a súlynak és tekintély­nek, amely ennek a szultánnak a nevéhez fű­ződik. Lugossy Béla (Szelim) ma sok intelli­genciát árult el és mértékletességet tanúsított. Nyárai jó volt és a nők is : Fodor Ella, Tóvölgyi Margit. Taps, kihívás volt bőven, különösen a hazafiasabb jelenetek után. — Hauerda Mária és Vojtha tagadnak. — Jánossg zsarolni akart. — (Saját tudósítónktól.) A budapesti esküdtbíró­ság előtt ma ismét megjelentek a közelmúlt leg. szomorúbb szenzációjának hősei: Jánossy Aladár, Haverda Mária és Vojtha Antal. A királyi Kúriának akaratából kerültek ismét az esküdtek elé, mert a legfelsőbb bíróság nem találta meg. nyugtatónak a szegedi esküdtbíróság fölmentő Ítéletét. 1909 november tizenegyedikére volt kitűzve a főtárgyalás a szabadkai esküdtbíróság előtt. Hét napi izgalmas tárgyalás után azon­ban a biróság még az ügyész kérdésénél is sú­lyosabb és pedig a fölbujtásra vonatkozó kér­dést akarta föltétetni az esküdtekhez, mire a védők, törvényadta jogaikkal élve, a főtárgyalás elnapolását kérték, ami meg is történt. Az ujabb főtárgyalást a biróság december közepére tűzte ki. A főtárgyalás előestéjén azonban az egyik helyi lapban Balogh Béla törvényszéki bírótól, az itélőtanács egyik tagjától, egy cikk jelent meg, amelyben előre véleményt mond mind a három vádlottról, kifejtvén, hogy őket a bűncselekményben részeseknek tartja, miért is, szerinte, igazságos esküdtek csakis marasz­taló verdiktet hozhatnak. A megjelent cikk kínos feltűnést keltett. A biróság a még meg sem kezdett főtárgyalást ismét elnapolta, a védők pedig a királyi Kúriá­tól, a szabadkai esküdtbíróság mellőzésével, má­sik biróság delegálását kérték. A királyi Kúria erre a szegedi esküdtbiróságot delegálta. A szegedi főtárgyalás, amely 1910 február 6-án kezdődött, a szabadkainál lényegesen nagyobb rendben folyt le. A vád és védelem közti leg­fontosabb ütközőpont az volt, vájjon Jánossy Aladárnak a vizsgálati fogságban készített me" moárjai, amelyekben beismeri tettét, Haverdát és Vojthát pedig fölbujtójának mondja, fölolvas­tassanak-e, vagy sem. A szabadkai fötárgyalá* son a memoárokat fölolvasták, jóllehet Jánossy kijelentette, hogy a memoárokat csak azért irta, mert egy külföldi cég regényt kért tőle. Tagadta a főtárgyaláson, hogy Haverda ós Vojtha őt fölbujtották volna, bár magát a tet­tet beismerte. A szegedi főtárgyaláson a védők ellenzése folytán a memoárokat nem olvasták föl. A főtárgyalás tíz napig tartott és tudva" levőleg a vádlottak fölmentésóvel végződött. A szegedi ügyész semmiségi panasza folytán az ügy a királyi Kúria elé került, amely 1910. junius 21-én szenzációs döntést hozott: a sze­gedi esküdtbiróságí Ítéletet megsemmisítette és uj tárgyalást rendelt el. A tárgyalás megtartá­sára pedig a budapesti büntetőtörvényszék es­küdtbiróságát delegálta. Junius 21-én hirdette ki a Kúria ezt a határozatát és két nappal később mind a három vádlott már fogságban volt. Amint megtudták, hogy keresik őket, önként jelentkeztek, demonstrálni akarván, hogy mennyire ártatlanoknak érzik magukat. Jánossy az országban kóborolt, amikor a Kúria határozata tudomására jutott. Haverda Mariska ós Vojtha pedig az Adria partján, Noviban üdültek. A szegedi ítélet után ugyanis Vojtháné, aki a szomorú pörnek egyik legszánandóbb ál­dozata volt, szakított férjével és megindította ellene a válópört. Ez a pör története a mai napig. A mai tárgyalás. Óriási érdeklődés mellett kezdte meg ma a budapesti büntetőtörvényszék esküdtbirósága ennek a bűnügynek harmadik főtárgyalását. Az elnök intézkedése folytán az esküdtszéki terem folyosóján a rendet a rendőrség tartotta fönn. Egy szakasz jrvalogrendőr vonult ki Be­nitzky Tamás rendőrfelügyelő vezetésével. A rendőrök csakis azokat eresztik föl a folyosóra, akiknek vagy belépőjegyük van, vagy pedig folyosói jegyük. Az újságírók vörösszinü, a jo­gászközönség fehérszínű belépőjegyekkel jut­hat be a terembe, ahol az első két padsort az elnök rendelkezése folytán Wlassics irodaigaz­gató az újságírók részére számozta meg és tar­totta fönn. A folyosón való tartózkodásra a kék­színű jegyek adnak jogot. A tárgyaláson Baloghy György dr elnököl. Szavazóbirák: Mikovich Lajos dr és Füzesséry Zoltán dr törvényszéki birák. Tekintettel a tárgyalás hosszabb tartamára, az elnök kise­gítő szavazóbíró gyanánt Cs ekéi tus Marcell törvényszéki birót is kirendelte. A., jegyzö­könyvet Agárdy Jenő dr és Gangéi Ödön dr törvényszéki jegyzők fölváltva vezetik. A vádhatóság képviseletét Nagy Béla dr királyi ügyész látja el. Jánossy Aladárt Désy Géza dr és Szegheö Gábor dr ügyvédek, Haverda Máriát Balassa Ármin dr szegedi ügyvéd, Voj­tha Antalt pedig Gál Jenő dr fővárosi ügy­véd védi. A tárgyalás mai első napjára tanuk nincse­nek beidézve. Ellenben beidéztettek a tárgya­lás egész tartamára Minnieh Károly dr és Né­meth, Ödön dr törvényszéki elmeorvosszakértők és a védelem által bejelentett Kiss Ödön dr ellenőrző-szakértő orvos. Baloghy elnök kilenc órakor megnyitva a tárgyalást, tudatja, hogy az esküdtszék a gyilkosság bűntettével vádolt Jánossy Aladár, Haverda Mária és Vojtha Antal bűnügyét fogja tárgyalni. Ebben az ügyben a királyi Kúria a szegedi esküdtbíróság ítéletét megsemmisítette és az ügynek újból leendő letárgyalását a bu­dapesti esküdtbíróság elé utalta. Ezután a vádlottakat vezették be a börtön­őrök a terembe. Haverda Mária elegáns kék ruhában, fején feketefátyolos kalappal lépett be. Vojtha Antal kifogástalan szabású kék ru­hát viselt, mig Jánossy Aladár szalonruhába lépett az esküdtbirák elé. Az elnök először Jánossy Aladárt szólította elő. Az elnök kérdésére elmondja, hogy har­mincnyolc éves, pozsonyi születésű, vagyontalan — Volt-e büntetve? — Tizenhat évvel ezelőtt sikkasztás vétsé­géért két hónapi fogházra Ítéltek. Ezután Haverda Mária lépett elő. — Hány éves? — Harminckettő. — Mi a foglalkozása? — Magánzó vagyok. — Családi állapota? — Elváltam a férjemtől. — Volt-e büntetve? — Nem voltam. Végül Vojtha Antalt kérdezte meg az elnök személyi viszonyaira vonatkozólag. Vojtha el­mondta, hogy harmincnyolc éves posta- ós távirdagyakornok, büntetlen előéletű. (Az esküdtek kisorsoldsa.) Ezután az esküdtszék megalakítására került a sor. A védelem részéről az elnök fölhívására Gál Jenő dr kijelenti, hogy védőtársai nevében ö fogja a visszavetési jogot gyakorolni. Az esküdtek kisorsolása folyamán Nagy Béla dr ügyész Jeremiás István borbélyt, Bak Illés dr ügyvédet és Adler Ács Adolf cipészt vetette vissza. Gál Jenő dr védő Dusárdy Lajos nyu­galmazott századost, Payr István takarék­pénztári titkárt, Fiseh Mór háztulajdonost, Mátyás Gábor háztulajdonost ós Fejér Gyula dr ügyvédet vetette vissza. Az esküdtszék tagjai lettek: Micheller István dr ügyvéd, Kávay Gyula asztalos, Tarján Elemér bank­hivatalnok, Komáromi Jakab magánhivatalnok, Mech­lovics Béla kalaposmester, Kloze Róbert füszerkeres­kedő, Gonda János könyvnyomdász, ifjabb Seitz Fe­renc paszományos, Illics Kornél gyáros, Fenyvesi Jó­zsef kocsigyáros, Weisz Dávid órás és Kappel József mészáros rendes, Gergye Sándor banktisztviselő, BIeier Károly gyógyszerész, Hatza János kereskedő és Eperjesi István igazgató-tanitó pótesküdtek. (A vádirat.) A kisorsolt esküdtbirák nyomban letették az esküt. Az elnök intézkedésére Füzesséry Zoltán dr szavazóbíró ezután fölolvasta a szabadkai ki­rályi ügyészség vádiratának rendelkező részét. A királyi ügyészség ebben a vádiratban Já­nossy Áladárt a Büntetőtörvónykönyv 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntettével, mint tettest, Haverda Máriát a Büntetőtör­vónykönyv 278. szakaszába ütköző gyilkosság bűntettében a Büntetőtörvénykönyv 69. szaka­szának 1. pontja alapján mint fölbujtót és ugyancsak mint fölbujtót vádolja a most hi­vatkozott szakaszok alápján az ügyészség Vojtha Antalt is. Az elnök ezután bejelenti, hogy Haverda Mária és Vojtha Antal az fia-vészi vádirat ellen kifogásokkal éltek és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom