Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-06 / 114. szám

6 DELMAQYARORSZAQ 1910 október 5 hölgyet és bájos leányát hamarosan hosszú külföldi útra küldték. Néhány hónappal később az ifjú királyt nu g akarták házasítani és egész pozitív formában híre járt, hogy Alexandra angol hercegnőt, Eclvárd király legidősebb unokáját fogja elvenni. Erről az eljegyzésről sokat beszéltek London udvari köreiben és már egész biztosra vették, hogy áz eljegyzés mihamarabb meg fog történni. A házasságból azonban tudvalevőleg nem lett semmi. Hogy miért hiusult meg a fiatalok egybekelése, arról nem szói a krónika . . . Adósságai is voltak a fiatal királynak. Tudvalevő, hogy a portugál alkotmányválságot még Carlos idejében a királyi család sok előlegje idézte el5. Az akkori miniszterelnök, a hirhedt Ffanco, hogy a király vagyoni viszonyait rendezze, elhatározta, hogy fölemeli a civillistát. A miniszterelnök ezt azzal okolta meg, hogy a portugál királyok civillistája egy évszázad óta nem változott. A bajor ós szász királyok civilliatája sokkal nagyobb, mint a portugál királyé s ezenfölül a portugál királyi ház sok olyan terhet és kiadást visel, amelyeket más országokban az államkincstár fizet. A királyi család kölcsönöket volt kénytelen fölvenni, jóllehet, eladta a korona-gyémántokat s a Braganza-háznak csaknem összes jövedelmét a magánadósságok csökkentésére fordította. A portugál udvar állandóan nagy adósságokkal küzdött. Arról is sokat beszéltek, hogy magyar eredetü-e a portugál dinasztia ? Az első, aki Henrik portugál grófnak, az első portugál király, Alfonz, atyjának magyar eredetét emliti, maga a Lusiada költője, Camoens. A hagyomány szerint Henrik magyar herceg 1089-ben több más vitézzel együtt VI. Alfonz eastiliai király segítségére sietett a mórok elleni harcában, amiért is Henrik vitézsége jutalmául később, 1092-ben, Alfonz egyik leányát, Teresiát adta hozzá feleségül s egyúttal a portugál grófi eimmel ruházta föl. E frigyből származott az az Alfonz, aki az onriquei diadalmas ütközet után a mórokat megtörte s 1139 julius huszonnegyedikén I. Alfonz név alatt portugál királylyá kiáltatott ki s ennek ivadékai 1580-ig uralkodtak a portugál trónon. Galvano Duara portugál történetíró ÍB vallja Henrik magyar eredetét, amennyiben egy magyar király másodszülött fiának mondja. Ez adatok hitelességéhez mindenesetre sok szó fér, de érdekességüknél fogva érdemes a fölemlitésre. Amália királyné Budapesten. Amália portugál anyakirályné, a bajban levő Mánuel király anyja, 1896 novemberében Budapesten volt és három napot ott töltött. A királyné abból az alkalomból jött, hogy testvére, Fülöp orleánsi herceg, feleségül vette Mária Dorottya főhercegnőt, József főherceg '•eányát. A portugál királyné a Hungáriaszállodában lakott s megtekintette a főváros mindén látnivalóját. A kormány Szalay Imrét, a Muzeum akkori igazgatóját rendelte ki kalauzul a királyné mellé, aki főkép a magyar történeti emlékeket mutatta meg a királynénak. A királyné ellátogatott a Népszínházba is, ahol az Ezer év előadását tekintette meg. Itt tartózkodásának egyik estéjén elment a Fővárosi Orfeumba is, ahol főleg a magyar zene tett rá nagy hatást. A bucsu-estén a Hungáriába hivatta -Munczy Lajost, a Fővárosi Orfeum akkori híres prímását, aki elhozott magával hat balletleányt és bemutatták a felséges asszonynak a magyar csárdást. A királyné másnap elutazott, de előzőleg fejedelmi honoráriumot adatott Munczynak és a balletleányoknak. Kikiáltották a köztársaságot! — Vérfürdő Lisszabonban. — A késő éjjeli órákban jelentik : Portugál liában kikiáltották a köztársaságot. Valószínű, hogy először diktátor fog uralkodni az országban. A királyi palota előtt valóságos vérfürdő volt, patakokban folyt a vér. Az embereket százával öldösték le a katonák. Az izgalom óriási. KSzös miniszteri tanácskozás. A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből: Ma reggel hót órakor Bécsbe érkezett Székely Ferene igaznágfigyminiszter és a Magyar Házban szállott meg. Kilenc órakor az igazságügymíniszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter fölkeresték Héderváry Károly gróf miniszterelnököt s hosszabb ideig tanácskoztak vele. Délután ideérkezett Budapestről Lukács László pénzügyminiszter is. A délután folyamán a holnapi közös miniszteri értekezleten résztvevő osztrák és magyar szakminiszterek között előzetes tanácskozás lesz. Délelőtt Bienerth báró osztrák miniszterelnök leadta névjegyét a magyar miniszterelnöknél. — Bécsből jelentik a Magyar Tudósítónak : A hadügyminisztériumban délelőtt tizenegy órakor üllek össze tanácskozásra Schönaich báró közös hadügyminiszter, Héderváry Károly gróf magyar és Bienerth báró osztrák miniszterelnök, Hazai Samu honvédelmi és Georgi landwehr-miniszter, továbbá Székely Ferenc és Hohenburg igazságügyminiszterek. A tanácskozás tárgya a katonai büntetőpörrendtartás volt. Uéríanuk napja. Magyar vértanuk sorsa még az emlékezetben is mártiromság volt; a földet, amelyet áztatott szivük vére: kisajátította bömbölő hangú demagógia. A szent tizenhármak emlékoszlopához jajveszékelni tehetetlen kurucok, savólelkü forradalmárok jártak és éveken át az október hatodikán rendezett gyászünnepségek azt dokumentálták, hogy kétfelé szakadt a magyar nép s az utcai politika árulóvá bélyegezte a csöndben, visszavonultan emlékezőket. Sokszor az a veszedelem fenyegette a Golgotát, hogy átalakul az olcsó hazafiúi erények piacává, és a sóhajok közé, amik örökkig fognak zokogni Arad táján az októberi széllel, gyakorta a hazugságok lármája vegyült. Pedig: tizenhármán, október hatodikán kik holtraváltak az immár bukott abszolutizmus golyóitól, nem lehetnek soha a lemondás és a gyűlölet halottai. Igazi mártírok ők, valamennyiünkért értek tragikus véget és az erények, amik jellemzik őket, szilárd hit, bátor önfeláldozás, összetartás és büszke harc a büszke jövendőért. Nevezzék bár forradalomnak ezernyolcszáznegyvennyolcat, mégis inkább azt kell elfogadnunk, hogy önvédelmi harc volt az. Nem pártütés, hanem a létföntartási ösztönből származó fölkelés, szociális szükségesség, a magyar tö" megek Öntudatlan, leküzdhetetlen és legfőbb érdeke a szabadság jóvoltáért. Mindaz, ami Világos óta történt Magyarországon, a fejlődés és előrehaladás, a negyvennyolcadik1 szociális fölkelés eredménye. Ezért mondhatjuk, hogy az aradi vértanuk emlékoszlopa alapkő. Fundamentuma a magyar nemzed boldogságának. Ügy kell tehát történnie, hogy a vértanuk emlékoszlopát erősítsük meg minden évben nehogy az idő elomlaszsza. Erősítsük meg, ám mi célravezetőbb és méltóbb és helyesebb e megerősítésre ? Könynyel és oktalan siránkozással ragasztgassuk össze a köveit? Nem. A munka kalapácsát, a szorgalom és iparkodás szent eszméit vigyük el október hatodikán a szent Golgotára. Frázisok helyett hangozzék ott a munka vezetőinek buzdító szava. Elég volt az ájtatos prédikációkból. Unják már nagyon a vértanuk is a másvilágon, hiszen ellenkezik katonás lelkükkel, hiszen lényegük, karakterük öntudat és energia. Hallgasson hát el a gán" csolódás afölött, hogy most, vértanuk napján, Tisza István gróf fog az aradi Golgotán beszédet mondani. Ha valaki a nemzet hangadója lehet, ugy e nemes államférfiú igazán hivatott erre a szerepre. Tudás, komolyság, önzetlenség, párosulva benne a kissé túlzott, de egészséges konzervativizmussal. Kristálytiszta, a bizonytalanságból kialakult tulajdonságok. Óriási kvalitásai a parlament megbízottjának holnap bizonyára érvényesülni is fognak s beszédét szinte türelmetlen izgalommal várja az egész nemzet. Bár ugy volna, hogy ne akadjon széles Magyarországon egyetlenegy ember sem. aki legalább lélekben, ott nem lesz holnap ag aradi Golgotán. Bár ugy voina, hogy az a valószínűen munkára hívó szózat, amit Tisza István mondani fog, egyetlen magyar fül mellett sem suhanjon el. És vajha mindenki megértené: az október hatodiki ünnep nem a múlté, hanem a jövendőé, azé a jövendőé, amiért mártírhalált halt az aradi tizenháromSzínházi műsor. Október 6, csütörtök: A szigetvári vértanuk. (Páros 3 3-0S bérlet.) ,. 7, péntek: Dudakisasszony, operett, (Bemutató előadás.) 8, szombat: Dudakisasszony. „ 9, vasárnap este: Dudakisasszony. * A szigetvári vértanuk. Jókai Mór híres szomorujátéka, A szigetvári vértanuk, október hatodiki előadásán a szereposztás ez: Zrínyi — Csiky, Jurisics — Almássy, Mária — Fodor Ella, Anna — Tóvölgyi, Csáky Bertalan — Nagy Dezső, Szecsődi Péter — Mihó, Patasics — Sümegi, Bajory János — Révész, Szelim — Lugossy, Szulejman — Oláh Ferenc, nagyvezér — Baróthy. * Dudakisasszony. A pénteki bemutatóelőadás iránt általános az érdeklődés s a Dudakisasszony énekszámai előreláthatóan olyan népszerükké válnak, mint az utóbbi esztendők divatos dallamai. A címszerepet, Maryt, Felhő Rózsi játsza, Sir Francíst Oláh, Patrikot Nagy Dezső, Olympiát Juhászné, Lizit Békefiné, Carryt Várnai Janka, Mandot Szűcs Irén, Lady Kittyt Nagy Aranka, John Jackot Nyáray, Kenneszt Sümegi, Reginaldot Virágháty, Duglast Mihó, Cleant Révész, Brownt Pesti, Harry Mortont Bókefi, a jegyzőt Baróthy. * Bochnicek Gyula orfeum-karmester. A budapesti Opera közönségének évekkel ezelőtt egyik legzajosabban ünnepelt kedvence volt Bochnicek Gyula tenorista. Az akkori időknek minden tapsa és dicsősége az övé volt, aki a katonakarmesteri pályáról lépett az operai színpadra. Néhány évvel ezelőtt eltávozott Bochnicek Budapestről és senki nem tudta, hol van, merre jár. Most aztán arról értesülünk, hogy Bochnicek Gyula Prágában él s az ottaui Tichy-orleum karmestere. * Szegedi festőművész kiállítása Temesvár oít. Temesvárról irják: Kovács Vilmos szegedi festőművész szép kiállítást rendezett müveiből a városháza dísztermében. A negyven darabból álló kollekció legnagyobb része tájképekből és csendéletből áll. Minden kép nagy szeretettel és gonddal van festve, különösen hangulatképeiben sok mélység van. Sárguló tölgyfák, Holdkelte, Kamarási részlet, Tavaszi hangulat, Debreceni erdő, Tiszaparti részlet és Kivándorlók című képeiben legtöbb erő van és ezek nagyon hangulatosak. Kovács Ida, a művész felesége is nagy bravúrral kezeli az ecsetet, a Csendéletek az ő ecsetje alul kerültek ki. Virág, csendélete teljesen érett művészi alkotás. A kiállítás tegnap délután megnyílt és a város intelligen« ciájának számos tagja már meglátogatta. Iskolai hegedűk kitűnő hanggal. Kaphatók: 3, 4, 5, 6, 8, 10 forintért és feljebb. Hangverseny-hegedűk 20 forinttól feljebb. Iskolai és hürmnnillinnll nz Ssszes zenebari és ntOtemplomi IUUUWIUUUWR kedvelői hanuszerek, Iin™%0llnnL%\éXn * Uj szerkezetű cimbalmok legkiválóbb hangtartó szerkezettel, pedál nélkül 3© forinttól so forinu^M^feljebb. Fonográf és Gramofon legjutányosabb árakon. Hengerek és lemezek a vilin lef|hiresebb művészeinek «elvételeivel. Dus raktár kiválA gyártmányú uj és átjátszott zongorák és plauinökban. Régi zongorák és egyéb hangszerek ujakra becseréltetnek. Zongora kölcsönző intézet. Teljes zenekarok felszerelése kedvező feltételek mellett. Tornászati és községi dobok dus választékban. Sternberg Ármin és Testvére os. ÉS hir. udvari íiengszergyár loüzielébeo liMPtüI, VII.. Rálttei-iil 33« Képes árjegyzéket (minden cikkről külön) ingyen küldünk, esa* meg kell imi, hogy miféle hangszerről kívántatik az ári^erzéf