Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-28 / 133. szám

§ századossá Homolya István főhadnagyot lét­szám fölött, a nagyváradi 4. honvédgyalogez­rednél, a honvéd Ludovika Akadémia állomá­nyában ; főhadnagyokká Reök Etelét és Krutsay Ka­mii hadnagyokat a szegedi 5. honvédgyalog­ezrednél ; hadnagyokká Nagy László, Pach Dezső, Haspra Ferenc, Bagossy István ésÁrvay György a szegedi 5. honvédgyalogezrednél. A lovasságnál századosokká a következő fő­hadnagyokat: Lenz Albint létszám fölött a sze­gedi 3. honvédhaszárezrednél, beosztva a ve­zérkarhoz, a honvédelmi minisztérium állomá­nyában, Búzás Eleket a szegedi 3. honvéd­huszárezrednél; főhadnagyokká a következő hadnagyokat: Kund István ós Hermán Mihály a szegedi 3. honvédhuszárezrednél. A honvédmérnöki tisztikarban századossá Czigler Arnold főhadnagyot a szegedi II. hon­védkerületi parancsnokság állományában. A népfölkelésügyi tisztek állományában őr­nagygyá Kepes János századost, a budapesti I. honvédkerületi parancsnokság népfölkelő osztályának vezetőjévé való kinevezés mellett. FŐhadnagyhaábiróvá a következő hivatásos hadbirójelöltet, Okolicsányi Gyulát, a szegedi II. honvédkerületi parancsnoksághoz való át­helyezés mellett. Áthelyeztetnék november elsejével: A honvéd­számellenőrző-tisztviselők állományába, mint segédszámtiszt: Csipkés Ernő zászlós a sze­gedi II. honvédkerület hadbiztosságához (6. rangszám). Csapattesteknél, mint eddig létszám fölött való vezetés mellett a következő vezér­karhoz beosztott főhadnagy : Kapitány Gyula a szegedi 45. honvédgyalogdandár-parancsnok­sághoz ; a vezérkarhoz való beosztása alól való fölmentése és csapattestónéi létszám fölött való vezetése beszüntetése mellett a következő fő­hadnagy : Dobokay Béla, aki eddig a szegedi 45. gyalogdandárnál működött, a pozsonyi 13. honvédgyalogezredhez. A közös hadsereg hivatalos lapja szerint a király kinevezte táborszernagygyá Fanta Ká­rolyt, a 16. hadtest parancsnokát, Krobatin Sándor lovagot, a közös hadügyminisztérium osztályfőnökét és Weigl József bárót, az I. hadtest parancsnokát; gyalogsági tábornokká Ziegler Alfréd lovag kassai hadtestparancsnokot és verneggi Sprecher Artúr pozsonyi hadtestparancsnokot. A csendőrség állományába alezredessé Szath­máry József őrnagyot, a II. csendőrkerület pa­rancsnokhelyettesét; főhaclnagygyá Barényi Ferenc hadnagyot a II. számú esendői-kerület állományában. NAPI HÍREK Tisza Kálmán szobra. (Saját tudósítónktól.) Kállay Gyula fővárosi törvényhatósági bizottsági tag a főváros november harmadikán tartandó közgyűlésére a következő indítványt jegyezte be: Indítványozom, hogy Tisza, Kálmánnak Buda­pesten fölállítandó ércszobrára a főváros tör­vényhatósága tizezer koronát szavazzon meg ós rendelje el, hogy a tanács a pénzügyi és gaz­dasági bizottság utján a fedezetről gondoskod­jék. A közgyűlés egyben utasítsa a taná­csot, hogy tegyen előterjesztést a társtörvény­hatóságokhoz intézendő köriratról, amelyben őket szintén adakozásra szólítja föl. Indítványának megokolásában hangoztatta, hogy távol kivánja magát tartani minden poli­tikai színezettől és pártérdektől. Egyszerűen utal arra, hogy Tisza Kálmán egyike volt leg­nagyobb államfórfiainknak, igaz, nagy magyar hazafi, akinek alkotásai, cselekedetei nemcsak a haza, a főváros értelmiségét ejtették bámu­latba, hanem a müveit külföldet is. Fölemliti az 1873-iki nagy pénzügyi és gazdasági válságot, mely megrázkódtatta Európa összes pénz­piacait, nem kiméivé Amerikát sem. Attól az időtől fogva, amikor Tisza Kálmán miniszter­elnök lett, a pénzpiac helyzete egyre szi­lárdult, a külföld bizalma visszatért, fokoza­tosan emelkedett a jólét és az ország hi­telét nem ingathatta meg a boszniai ok­kupációval járó tömérdek kiadás sem. Szó­val, mesés korszak vette a kezdetét, amelyre hazánk mindig büszkén tekinthet vissza. Abban az időben kezdődik az Andrássy-ut és a kör­utak kiépítése. Nagyarányú középületek léte" DELMAGYARORSZAQ sitése, Szeged újjászületése, a Tisza szabályo­zása és sok elsőrendű vasút létesítése. Baross Gábornak, akit Tisza fedezett föl, már rég szob. rot emelt a nemzet kegyelete, de magának Tisza Kálmánnak nagyságát ércszobor nem hirdeti, holott az ő tizenöt évi miniszter­elnökösködése valósággal korszakalkotó Ma­gyarország történetében. Nagy érdeme volt neki abban is, hogy a korona és a nemzet között az egyetértést föntartotta. Tisza Kál­mán földi maradványait a geszti sirbolt rejti, amelyhez nem zaníndokolhat el a főváros és az ország népe. Szobrot kell tehát emelni a nagy államférfiú emlékének Budapesten, hogy ott minden magyar ember hazaszeretetet és nemes munkakedvet szívhasson magába. — A vidéki újságírók mozgalma. Ma is­mét arról számolhatunk be, hogy a Szegeden megindított és a vidéki újságírók érdekeinek megvédésére irányuló mozgalom uj harcosokkal növekedett. Lelkeshangu levélben az összes szentesi újságírók csatlakozásukat jelentették be. Névsoruk itt következik : Vajda Antal dr, az Alföldi Ellenzék felelős szerkesztője, Vajcla Károly, az Alföldi Ellenzék helyettes szerkesztője és Diamant Gyula, az Alföldi Hírlap helyettes szerkesztője. Kívülük ma táviratilag jelentette be csatlakozását Boboz Hugó, a Zemplén szerkesztője is. A mozgalom megindítói egyébként elhatároz­ták, hogy fölhívást bocsátanak ki a vidék ösz­szes hivatásos újságíróihoz. A fölhívás a Bél­magyarország és a nagyobb vidéki lapok vasár­napi számában jelenik meg. — Dankó Pista síremléke. A szeged­belvárosi temető főbejárójánál, a díszsírok között foglal helyet a nótafa: Bankó Pista klasszikus szépségű síremléke. Nincs azon a siron gazdagság, nem csillog rajta arany, sem tükörmárvány, csak egy szürke gránitkő. Mégis ez a legszebb sírja az uj temetőnek. A város nagyjai között pihen, a'legszebb helyen, Dankó Pista, akinek síremlékénél ma az emlékbizottság részéről megjelentek: Lázár György dr polgármester, Szniollény Nándor, Bárdoss Béla és Reéz Pál s a síremléket végérvényesen átvették Stark Vilmos vállal­kozótól. A polgármester elragadtatással nyi­latkozott szegény Dankó Pista sírjáról s melegen gratulált a kezdeményezőknek a nemes cselekedetért. A sirt halottak nap­jára Horváth Antal ujszegedi mükertész, a temetői kertészet vezetőivel karöltve, teljesen díjtalanul fogja földíszíteni. A kertészek a sirt élő pálmákkal és őszi rózsákkal fogják elhalmozni GS uZ a kegyeletes ambíció ve­zeti őket, hogy halottak napján a Dankó Pista sírja legyen a legszebb a szegedi te­metőben. A november elsején délután négv órakor tartandó fölavatási ünnep programja változást szenved. A dalárdák nem énekel­hetik el Fosa Lajos Sirató-ját s ehelyett a szegedi cigányzenekarok Dankó Pista bus nótáit fogják játszani. Az impozáns obe­liszken elhelyezik a város, a Dugonics-Tár­saság és a V. H. 0. Sz. koszorúját, Balassa Ármin dr pedig az ünnepi beszéd keretében az emlék-bizottság koszorúját teendi le a sírra. Az emlékmű javára Hasi Kálmán no­vember harmadikán hangversenyt rendez a Royalban, — A németalföldi anyakirályné Buda­pesten. Emma.X németalföldi anyakirályné, ma reggel a brassói gyorsvonattal Budapestre ér­kezett. Mivel szigorú inkognitóban jött a fővá­rosba, a keleti pályaudvaron nagyobbszab.ísu hivatalos fogadás nem volt. Hóderváry Károly gróf miniszterelnök megbízásából Bárczy István dr miniszterelnökségi titkár jelent meg a pálya­udvaron, ott volt továbbá Boda Dezső főkapi­tány és Fledclerus C. budapesti németalföldi fökonzul. Az anyakirályné a pályaudvarról a Hungária-szállóba hajtatott, ahol megszállt. Dél­előtt hosszabb gyalogsétát tett a városban, azután kikocsizott és sétautja közben meg­tekintette a főváros nevezetességeit. A délelőtt folyamán főudvarmestere és udvarhölgye kísé­retében ellátogatott előbb a Mezőgazdasági Mú­zeumba, azután az országházba. A palota főbe­járójánál Bessewffy Arisztid elnöki tanácsos, a palota emeletén pedig az épen jelen volt Berze­viczy Albert házelnök fogadta. A felséges asz­1910 október 28 szony Berzeviczy és Dessewffy vezetésével ap­róra végignézte az épület nevezetességeit s mindenütt elragadtatással beszélt a palota pá­ratlan szépségeiről és gyönyörű koncepciójáról. Az anyakirályné kíséretével háromnegyed órai tartózkodás után távozott el a Házból. A fel­séges vendég két napot tölt a magyar fővárosban. — A cár a német császárnál. Berlin­ből jelentik: A cár november 5-én érkezik Wildpark-illom^ra, ahol a német császár fogja fogadni. A cár csak egy napig marad ott és ott tartózkodásának családi látoga­tás jellege lesz. A cár az uj palotában azok­ban a termekben fog lakni, amelyeket ren­desen külföldi uralkodóknak szoktak ren­delkezésükre bocsátani. A cár délután el­megy Potsdamba s ott meg fogja látogatni az Alexander Newszkí-kápohvdt. Berlinbe semmiesetre sem megy el. A potsdami rendőrség már most foglalkozik a szüksé­ges intézkedésekkel a cár látogatása alkal­mából. — Éjjel jelentik Berlinből: A német császár és a cár találkozásán az osztrák külügyminisztérium két magas funkciót tel­jesítő tagja is megjelenik, amiből beavatott diplomáciai körökben arra következtetnek, hogy a találkozáson döntő fontosságú ese­mények fognak szőnyegre kerülni. — Földrengés. Hogyor József, a szeged­városi főgimnázium tudós tanára, csütörtökön délután három óra negyvennyolc perckor tizen­két percig tartó erősebb ingást tapasztalt a földrengést jelző készüléken. A rengés északi ós déli irányban történt s hosszú tartalma bizonyít nagy ereje mellett. Mivel a föld­rengésről eddig egyéb hir nem érkezett, való­színű, hogy emberektől nem lakott területen, esetleg valamelyik óceán alatt mozdult meg a föld. Ebben az esetben csak a tengeri moszatra s az ázalagok milliárdjaira volt katasztrofális jellegű a titkos elemek háborgása. — Buda­pestről jelentik: Tegnap, e hó huszonhatodikán, közepes erejű távoli földrengést jeleztek a budapesti egyetemi földrengés! obszervatórium műszerei. A rengés kezdete délután négy óra negyvenhat perc, vége öt órakor. Legnagyobb kilengés ugy észak-dél, mint kelet-nyugati irányban öt milliméter. — A hercegprímás ünneplése. A her­cegprímás, Vaszary Kolos, csütörtökön ülte meg kinevezésének tizenkilenc esztendős évfordulóját. Az agg egyházfejedelmet el­halmozták szerencsekívánatokkal. — MiScsa császár kézírása Szegedem. Szalay József dr helyettes főkapitány, akinek Szegeden a legnagyobb magánkönyvtára vati^ szenvedélyes gyűjtője a régi, ritkaságszámba menő könyveknek és kéziratoknak. Rendkivü1 értékes szépirodalmi és történeti könyvek, his. tóriai okmányok, levelek és egyéb kéziratok vannak birtokában, amelyeket rendkívül nagy fáradsággal és áldozatokkal szerzett meg. Kül­földi utazásai közben is, amelyre nyári szabad­ságát használja föl, csaknem minden városból, ahol megfordul, hoz magával egy-egy régisé­get. A nyáron Németországban is járt, ahol egyik jóbarátia megígérte neki, hogy megszerzi a számára Miksa mexikói császár kezeirását. A kézírat ma meg is érkezett Szegedre. Egy mollékleten Bcidonetz, Miramare- és Lakromare­szigetek prefektusa megerősíti, hogy az irás királyunk tragikus véget ért testvéröcscsének sajátkezű irása. Miksa császár rendkívül sze­rette a könyveket és drága könyvtárára igen nagy gondot fordított. Minden könyvéből rövi­den összefoglalva kijegyezte a tartalmat, sőt negyedrétalaku finom levélpapirosra még azt is, hogy azok a könyvek, amelyeket legszíve­sebben forgatott, melyik szekrényben és milyen szám alatt találhatók. A Szegedre került kéz­iraton is ilyen bibliográfiai följegyzések vannak. Ezek között van Jókai Mór „Óceánia" cimü könyvének könyvtárszáma is. A megjelölések német nyelven, szabályos gót betűkkel vannak irva, az irás végén pedig ez áll: Ferdinánd Maximilián. Kétségtelen, hogy a főkapitány kéziratgyüjteménye Miksa császár sajátkezű Írásával értékes szaporodást nyert. — A német császár Belgiumban. Brüsszelből jelentik: A tegnapi * operai elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom