Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-25 / 105. szám

1910 szeptember 25 DEL MAGYARORSZÁG 9 kelősóe. A kórház felszentelése délben ment végbe. Nákó Sándor gróf hosszabb beszédben ismertette a kórház történetét, majd fölkérte a püspököt, hogy adja át_az intézményt em­berbaráti céljának. Jankó Ágost alispán Toron­tál vármegye nevében megköszönte a Nákó­család áldozatkészségét, mire a püspök beszen­telte az uj kórházat. Délben százötven terítékű ebéd volt, melyben számos felköszöntőben ünnepelték Csernoch püspököt és Nákó Sándor grófot. — UJ doktor. Borbola Jenő szegedi lakos, ügyvédjelöltet e hó huszonnegyedikén a kolozs­vári tudományegyetemen jogtudományi doktorrá avatták. — Az osztrák Derby és a bécsi kereskedők. A bécsi kereskedelem élelmességét és érdekei­nek mind szélesebb körben való érvényesítését bizonyítja az az ujabb akció, amely az osztrák Derby körül keletkezett. Bécsben futják ugyanis évenként a monarchia legfőbb versenyét, a íreudenaui Derbyt, amelynek dátuma minden­kor az első juniusi vasárnap. A Derby azonban nemcsak a lóversenyszezón legfőbb napját je­lenti, hanem jelenti azt is, hogy ez az utolsó nap, amikor a felső tízezer tagjai Bécsben még mutatkozhatnak, mert a bonton szerint a Derby után nyomban a nyári utazások és fürdőbaran­golások korszaka következik. Ez pedig csak­ugyan óriási csapás a bécsi kereskedőre nézve. Az elegáns világ távozása derékon töri kettőbe a tavaszi szezónt, amely ki sem fejlődhetik teljesen, mert a Derby rosszul megválasztott dátuma következtében természetellenesen kell félbeszakadnia. A bécsi kereskedő-kamarák te­hát azzal a kéréssel fordultak az osztrák Jockey­Klub elnökségéhez, hogy a Derby napját két héttel későbbre tegye. A Jockey-Klub azonban semmi esetre sem hajlandó ezt a kívánságot teljesíteni, mert — mint hozzáértők mondják, — a lóverseny-ügy a maga egészében lehetet­lenné teszi ezt a halasztást. Szükség volna eliez elsősorban a Magyar Lovaregyesület hozzá­járulása, ami nem remélhető, mert ennek az egy dátumnak a megváltoztatása az egész évi versenyprogram átalakítását tenné szükségessé. Ehelyett azt a megoldást ajánlja az osztrák Jockey-Klub, hogy vagy a bécsi kereskedők, vagy maga a császárváros alapítsanak egy óriási dijat, amely a mondott időben kerülne eldöntésre és amely előreláthatóan a kellő von­zóerőt is ki tudná fejteni az előkelő társaság­nak a Bécsben való marasztására. — Uj udvari tanácsos. A király Kovcích Kálmán kereskedelemügyi minisztériumi mű­szaki főtanácsosnak az udvari tanácsosi cimet adományozta. — Münk:! spciiztár a város ellen. Szabad­káról jelentik: A munkásbiztositó-pénztár, a Kúria egy Ítéletére támaszkodva, azt követeli a várostól, hogy a város azon alkalmazottait, akiknek jövedelme kétezernégyszáz koronánál kevesebb, léptesse be a munkáspénztár tagjai­nak és fizesse be érettük a járulékot. A sza­badkai munkásbiztositó-pénztár nyolcvannégy­ezer korona tagdíj iránt támasztott követelést a várossal szemben. Biró Károly dr polgármes" ter nem akarja ezt megfizetni, söt megtiltotta hogy a városházáról bármi adatot kiadjanak a munkáspénztárnak. A munkáspénztár most egy átiratban tisztviselői részére karhatalom kiren­delését kérte a szabadkai rendőrségtől — a szabadkai polgármester ellen. Ezenkívül a nyolcvannégyezer korona követelését betábláz­tatni kérik a Szabadka tulajdonát képező Palics-fürdőre. — Altalános sztrájk készfii Fiúméban, Huniéból jelentik: Pár nap óta nagyon moz­golódnak a munkások. A mozgalom a petró­leumgyárban kezdődött, ahol napok óta nem dolgoznak. Emiatt a sztrájk miatt annyira elmérgesedtek az állapotok, hogy a fiumei munkásság általános sztrájkra készül. A petró­leumgyári munkásokhoz eddig Whitehead­torpedógyár, a Danubius-gyár, az Osseinack­féle hordógyár és a Skull-féle vasgyár mun­kásai csatlakoztak. A munkaadók szövetsége és a munkásegyesület ma este tartanak ülést, hogy a munkáskizárás, illetőleg az általános sztrájk fölött döntsenek. A fiumei kormány­zóságon Wickenburg István gróf kormányzó­helyettes a következőket mondta tudósítónk­nak a munkásmozgalmakról: — A sztrájk, amely a petróleumgyárban kez­dődött, napok óta egyre több és több mun­kást von el a munkától. Valószínű, hogy a többi munkás, akik más gyárakban dolgoznak, csak a szolidaritás kedvéért csatlakoztak a petróleumgyári munkásokhoz, mert ugy tudom a dolgot, hogy a munkásság legnagyobb része Fiúméban meg van elégedve a sorsával. Ezért, habár a sztrájkolok száma naponkint növek­szik, még sem hiszek abban, hogy általános sztrájk lenne a dologból. A gyári munkások közül eddig a követke­zők léptek sztrájkba: A Whitehead-gyár hét­száz, a Danubius-gyár hatszázötvenkettő, a Petróleum-gyár háromszáz, az Osseinack hordó­gyár valamennyi, a Skull vasgyár és a Gáz­gyár huszonkilenc munkása. A munkásotthon esti ülésén fog határozni az általános sztrájk ügyében. A rendőrség teljes készenlétben van ós erős őrizet alá vette a voloskai gyárakat. A munkaadók elhatározták, hogy általános sztrájk esetén kizárják a munkásokat. A Kő­olajfinomitó-gyár munkásai tegnap délben mó­dosították követeléseiket, a gyárigazgatóság azonban azt is elvetette. A fiumei munkásság higgadtabb elemei azonban tartózkodnak az ál­talános sztrájktól. — Merénylet egy nagybirtokos el!en. Eszékről jelentik : Tegnap éjjel tizenegy órakor Mihalovich Demeter ottani nagybirtokosra, Mi­halovich Ödön budapesti konzervatóriumi igaz­gató unokafivérére, elbocsátott kertésze, Ar­mugct Ferenc, gyilkos szándékkal rálőtt. Armuga éjjel hamis ürügygye! Mihalovichot álmából föl­költötte és amidőn az az ajtót kinyitotta, revolverlövést intézett ellene s átlőtte tenyerét. A tett motívuma boszu. A tettes elmenekült, a rendőrség nyomozza. — A házasságtörő tábornok. Berlinből jelentik: A porosz hadügyminisztérium tudva­levőleg a császár egyenes parancsára vizsgá­latot indított Gagern tábornok, volt hadosz­tályparancsnok ellen. Az eset az, hogy a tá­bornok még dandárparancsnok korában elsze­rette Mersmann főhadnagy feleségét és hite­gette az asszonyt, hogy nőül veszi, ha elválik. A főhadnagy hallani sem akart a válásról, mert akkor vissza kellett volna adnia a hozományt. A bázasságtörö-viszony nyilvánosságra jutott. Ekkor a főhadnagy világgá ment. Évekig tar­tott a viszony. A tábornok havonta fizette gyermekeinek tartásdiját, egyszer aztán nyug­díjaztatta magát, beszüntette az asszony tá­mogatását és nőül vette gazdasszonyát. Mers­mannó bepörölte a tábornokot és a pörben bemutatta leveleit, amelyekben Gagern elis­merte, hogy a gyermekek az övéi. A botrány a császár füléhez is eljutott. Nyomban utasí­totta a katonai kabinetirodát, hogy követelje be az aktákat a hadügyminisztériumtól. A vizsgálat ma ért véget. Kiderült, hogy a fö­löttes hatóságokat nem érheti vád, nem volt tudomásuk Gagern házasságtörő viszonyáról és mikor a botrányt nyiltan emlegették, Mers­mann főhadnagy a leghatározottabban tagadta a dolgot. A vizsgálatról szóló aktákat a had­ügyminisztérium a császár kabinetirodájának küldte meg. — Bab helyett kő. Szomorú történet a Kabi Mihályé. Két évvel ezelőtt még jómódú ember volt Diósviszlón, Baranyamegyében. Volt háza, szőlője, egy kis telke. Kovácsmester volt s hogy mesterségén kívül is legyen jöve­delme, hozatott Budapestről egy cséplőgépet, amelylyel részre akart csépelni. A Horvát és Herczeg-cégtöl rendelte meg a cséplőgép-garni­turát. Mikor a gép megérkezett, rögtön észre­vette, hogy nom uj, csak be van festve. Négy napi munka után a gép föl is mondta a szol­gálatot. Kabi látva, hogy becsapták, a gépet visszakíildötte a cégnek. Megindult a pörös­ködés, amelynek az lett az eredménye, hogy Kabinak most se háza, se szőlője, se semmije. Teljesen tönkrement. Végső elkeseredésében vett tegnap Pécsett tiz liter babot és a babos­zsák aljára, hogy nehezebb legyen, betett tiz darab kavicsot. És a babot fölvitte Buda­pestre. Elvitte a Levente-utca második szám alatt levő fa- és szónüzletbe, ahol egy forint huszonnyolc krajcárt kapott a babért. Mikor a vevő a zsákot kiürítette, látta, hogy az alján kavics van. Nagy lármát csapott. Rendőrt hi­vatott s a rendőr a VI. kerületi kapitányságra cipelte a „csalót". Ott azután előadta Kabi Mihály, hogy Pécstől Budapestig a vonaton nyolc koronát fizetett azért, hogy Budapesten adhassa el egy forint huszonnyolc krajcárért a babot. Nem akart ő megkárosítani senkit, csak azt akarta megmutatni, hogy Magyarországon csak az uraknak szabad csalni. Ha a szegény ember valakit tiz kavics ára babbal megkáro­sít, a rendőrök lecsípik, ha pedig az urak egy újrafestett régi cséplőgéppel tönkretesznek, kifosztanak egy családot, azért nem leszen semmi bajuk. — Szegény mészárosok. Boroszlóból jelen­tik: Az itteni mészáros-ipartestület nagyon szivére vette, hogy a sajtó folyvást husuzsorát emleget. Elhatározta tehát, hogy egyszerűen véget vet a vádnak és bebizonyítja, hogy a boroszlói mészárosoknak nincs részük a hus drágításában és nincs hasznuk rajta. Tegnap próbavágást rendeztek és meghívták a városi hatóságokat, a rendőrség képviselőit, a sajtót. A demonstráció bebizonyította a mészárosok igazát. Előbb egy borjut vágtak le és mérték ki: ezen egy márkát veszít a boroszlói mészáros. Következett két ürü. Az eredmény öt márka veszteség a mai árak mellett. Levágtak aztán két hizott sertést, egy tehenet és egy ökröt. Kiszámította az ellenőrző-bizottság, hogy a két sertésen a boroszlói mészárosok nyeresége tiz márka, a tehénen husz és az ökrön huszon­két márka. — Kóbor cigányok támadása. Aradról jelentik: Az aradmegyei Borossebesen Szabó György péküzletébe nyolc kóbor cigány beha­tolt, a távollevő Szabó feleségét megkötözte és négyszáz korona készpénzt elrabolt. A cigányok az asszonyt nem bántották és elmenekültek. A cigányokat Pankotán elfogták, de a pénzt nem találták meg náluk. — Szerelmes mostoha. Budapestről jelen­tik: Tegnap este Bartalovits Mária tizenöt éves gyári munkásnő az óbudai rakpartról a Dunába ugrott. Domci László szerelősegéd ész­revette, utána ugrott és kimentette. A leány a parton kitépte magát a legény kezéből és újból a Dunának rohant. Ekkor azonban már ott volt a rendőr is, ki lefogta és bevitte a főkapitányságra. Itt Bartalovits Mária elmon­dotta, hogy édesanyja Óbudán közös háztar­tásban él Matyuska Ferenc kocsissal. Matyuska őt folyton szerelmi ajánlatokkal üldözte és merényletet akart elkövetni ellene. Azért akart meghalni, mert nem akar együtt élni mostohaapjával. — Nyolc ökör egy égő cséplőgép előtt. Jó­zsef János hosszufalusi kisbirtokos Szabás-pusz­tán csépelt a gőzgépjével. Este hirtelen tűzoszlop csapott föl az egyik óriási szalmakazalból, mely mindössze tíz-tizenöt méternyire állott a cséplő­géptől. A fölszálló lángcsóvák nagyrészt a cséplőgépre hullottak s minden pillanatban várni lehetett, hogy az is tüzet fog. A vesze­delmet elsőnek egy béresfiu vette észre, kinek kiáltásaira ott termett a gép tulajdonosa és vele együtt több napszámos. A nyolc-tiz ember em­berfölötti erőlködéssel állott neki, hogy elvon­szolják a gépet a tűzvonalból, de a helyéből se tudták elmozdítani. József János a rémület­től elváltozott hangon adta ki a parancsot, hogy ökrökért kell sietni. Az ökrök, mikor a géphez akarták őket hajtani, megvadultak a tűztől ; előreszegzett fejjel, bőgve menekültek a veszedelem közeléből s nem volt rá mód, hogy oda lehessen őket terelni. Végre is vala­hogy járomba fogtak nyolc ökröt s ostorcsa­pásokkal, vasvillaszurásokkal kényszeritették őket, hogy odavonuljanak a veszélyeztetett cséplőgéphez. Mire az ökröket odakapcsolták a gép rudjához, az eleje tüzet fogott. Az embe­rek eszeveszett összevisszaságban keresték a fecskendőt, de nem találták és már meg is késtek vele. A nyolc izmos, megszilajodott ál­lat egyetlen rántással elindította az égő gépet s vad bőgóssel elkezdett rohanni vele. A gyors mozgástól a tüznyelvek egy pillanat alatt vé­gignyaldosták a gépet. Az ökrök magukkal vitték az égő gépet, melynek nyomában hosszú szikracsóva húzódott el hosszan. Végül egy ároknál az elülső ökrök egyike fölbukott, az utánakövetkezők belebuktak a testébe, mire a rémes menet megállott. A rud mellett lévő két ökörben ekkor már nem volt élet : agyonper­zselte őket a tüz. A többit a béresek vala­hogy kimentették a gép elől, mely menthetet­lenül elhamvadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom