Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-25 / 105. szám

1910 szeptember 25 DEL MAGYARORSZÁG 9 kelősóe. A kórház felszentelése délben ment végbe. Nákó Sándor gróf hosszabb beszédben ismertette a kórház történetét, majd fölkérte a püspököt, hogy adja át_az intézményt emberbaráti céljának. Jankó Ágost alispán Torontál vármegye nevében megköszönte a Nákócsalád áldozatkészségét, mire a püspök beszentelte az uj kórházat. Délben százötven terítékű ebéd volt, melyben számos felköszöntőben ünnepelték Csernoch püspököt és Nákó Sándor grófot. — UJ doktor. Borbola Jenő szegedi lakos, ügyvédjelöltet e hó huszonnegyedikén a kolozsvári tudományegyetemen jogtudományi doktorrá avatták. — Az osztrák Derby és a bécsi kereskedők. A bécsi kereskedelem élelmességét és érdekeinek mind szélesebb körben való érvényesítését bizonyítja az az ujabb akció, amely az osztrák Derby körül keletkezett. Bécsben futják ugyanis évenként a monarchia legfőbb versenyét, a íreudenaui Derbyt, amelynek dátuma mindenkor az első juniusi vasárnap. A Derby azonban nemcsak a lóversenyszezón legfőbb napját jelenti, hanem jelenti azt is, hogy ez az utolsó nap, amikor a felső tízezer tagjai Bécsben még mutatkozhatnak, mert a bonton szerint a Derby után nyomban a nyári utazások és fürdőbarangolások korszaka következik. Ez pedig csakugyan óriási csapás a bécsi kereskedőre nézve. Az elegáns világ távozása derékon töri kettőbe a tavaszi szezónt, amely ki sem fejlődhetik teljesen, mert a Derby rosszul megválasztott dátuma következtében természetellenesen kell félbeszakadnia. A bécsi kereskedő-kamarák tehát azzal a kéréssel fordultak az osztrák JockeyKlub elnökségéhez, hogy a Derby napját két héttel későbbre tegye. A Jockey-Klub azonban semmi esetre sem hajlandó ezt a kívánságot teljesíteni, mert — mint hozzáértők mondják, — a lóverseny-ügy a maga egészében lehetetlenné teszi ezt a halasztást. Szükség volna eliez elsősorban a Magyar Lovaregyesület hozzájárulása, ami nem remélhető, mert ennek az egy dátumnak a megváltoztatása az egész évi versenyprogram átalakítását tenné szükségessé. Ehelyett azt a megoldást ajánlja az osztrák Jockey-Klub, hogy vagy a bécsi kereskedők, vagy maga a császárváros alapítsanak egy óriási dijat, amely a mondott időben kerülne eldöntésre és amely előreláthatóan a kellő vonzóerőt is ki tudná fejteni az előkelő társaságnak a Bécsben való marasztására. — Uj udvari tanácsos. A király Kovcích Kálmán kereskedelemügyi minisztériumi műszaki főtanácsosnak az udvari tanácsosi cimet adományozta. — Münk:! spciiztár a város ellen. Szabadkáról jelentik: A munkásbiztositó-pénztár, a Kúria egy Ítéletére támaszkodva, azt követeli a várostól, hogy a város azon alkalmazottait, akiknek jövedelme kétezernégyszáz koronánál kevesebb, léptesse be a munkáspénztár tagjainak és fizesse be érettük a járulékot. A szabadkai munkásbiztositó-pénztár nyolcvannégyezer korona tagdíj iránt támasztott követelést a várossal szemben. Biró Károly dr polgármes" ter nem akarja ezt megfizetni, söt megtiltotta hogy a városházáról bármi adatot kiadjanak a munkáspénztárnak. A munkáspénztár most egy átiratban tisztviselői részére karhatalom kirendelését kérte a szabadkai rendőrségtől — a szabadkai polgármester ellen. Ezenkívül a nyolcvannégyezer korona követelését betábláztatni kérik a Szabadka tulajdonát képező Palics-fürdőre. — Altalános sztrájk készfii Fiúméban, Huniéból jelentik: Pár nap óta nagyon mozgolódnak a munkások. A mozgalom a petróleumgyárban kezdődött, ahol napok óta nem dolgoznak. Emiatt a sztrájk miatt annyira elmérgesedtek az állapotok, hogy a fiumei munkásság általános sztrájkra készül. A petróleumgyári munkásokhoz eddig Whiteheadtorpedógyár, a Danubius-gyár, az Osseinackféle hordógyár és a Skull-féle vasgyár munkásai csatlakoztak. A munkaadók szövetsége és a munkásegyesület ma este tartanak ülést, hogy a munkáskizárás, illetőleg az általános sztrájk fölött döntsenek. A fiumei kormányzóságon Wickenburg István gróf kormányzóhelyettes a következőket mondta tudósítónknak a munkásmozgalmakról: — A sztrájk, amely a petróleumgyárban kezdődött, napok óta egyre több és több munkást von el a munkától. Valószínű, hogy a többi munkás, akik más gyárakban dolgoznak, csak a szolidaritás kedvéért csatlakoztak a petróleumgyári munkásokhoz, mert ugy tudom a dolgot, hogy a munkásság legnagyobb része Fiúméban meg van elégedve a sorsával. Ezért, habár a sztrájkolok száma naponkint növekszik, még sem hiszek abban, hogy általános sztrájk lenne a dologból. A gyári munkások közül eddig a következők léptek sztrájkba: A Whitehead-gyár hétszáz, a Danubius-gyár hatszázötvenkettő, a Petróleum-gyár háromszáz, az Osseinack hordógyár valamennyi, a Skull vasgyár és a Gázgyár huszonkilenc munkása. A munkásotthon esti ülésén fog határozni az általános sztrájk ügyében. A rendőrség teljes készenlétben van ós erős őrizet alá vette a voloskai gyárakat. A munkaadók elhatározták, hogy általános sztrájk esetén kizárják a munkásokat. A Kőolajfinomitó-gyár munkásai tegnap délben módosították követeléseiket, a gyárigazgatóság azonban azt is elvetette. A fiumei munkásság higgadtabb elemei azonban tartózkodnak az általános sztrájktól. — Merénylet egy nagybirtokos el!en. Eszékről jelentik : Tegnap éjjel tizenegy órakor Mihalovich Demeter ottani nagybirtokosra, Mihalovich Ödön budapesti konzervatóriumi igazgató unokafivérére, elbocsátott kertésze, Armugct Ferenc, gyilkos szándékkal rálőtt. Armuga éjjel hamis ürügygye! Mihalovichot álmából fölköltötte és amidőn az az ajtót kinyitotta, revolverlövést intézett ellene s átlőtte tenyerét. A tett motívuma boszu. A tettes elmenekült, a rendőrség nyomozza. — A házasságtörő tábornok. Berlinből jelentik: A porosz hadügyminisztérium tudvalevőleg a császár egyenes parancsára vizsgálatot indított Gagern tábornok, volt hadosztályparancsnok ellen. Az eset az, hogy a tábornok még dandárparancsnok korában elszerette Mersmann főhadnagy feleségét és hitegette az asszonyt, hogy nőül veszi, ha elválik. A főhadnagy hallani sem akart a válásról, mert akkor vissza kellett volna adnia a hozományt. A bázasságtörö-viszony nyilvánosságra jutott. Ekkor a főhadnagy világgá ment. Évekig tartott a viszony. A tábornok havonta fizette gyermekeinek tartásdiját, egyszer aztán nyugdíjaztatta magát, beszüntette az asszony támogatását és nőül vette gazdasszonyát. Mersmannó bepörölte a tábornokot és a pörben bemutatta leveleit, amelyekben Gagern elismerte, hogy a gyermekek az övéi. A botrány a császár füléhez is eljutott. Nyomban utasította a katonai kabinetirodát, hogy követelje be az aktákat a hadügyminisztériumtól. A vizsgálat ma ért véget. Kiderült, hogy a fölöttes hatóságokat nem érheti vád, nem volt tudomásuk Gagern házasságtörő viszonyáról és mikor a botrányt nyiltan emlegették, Mersmann főhadnagy a leghatározottabban tagadta a dolgot. A vizsgálatról szóló aktákat a hadügyminisztérium a császár kabinetirodájának küldte meg. — Bab helyett kő. Szomorú történet a Kabi Mihályé. Két évvel ezelőtt még jómódú ember volt Diósviszlón, Baranyamegyében. Volt háza, szőlője, egy kis telke. Kovácsmester volt s hogy mesterségén kívül is legyen jövedelme, hozatott Budapestről egy cséplőgépet, amelylyel részre akart csépelni. A Horvát és Herczeg-cégtöl rendelte meg a cséplőgép-garniturát. Mikor a gép megérkezett, rögtön észrevette, hogy nom uj, csak be van festve. Négy napi munka után a gép föl is mondta a szolgálatot. Kabi látva, hogy becsapták, a gépet visszakíildötte a cégnek. Megindult a pörösködés, amelynek az lett az eredménye, hogy Kabinak most se háza, se szőlője, se semmije. Teljesen tönkrement. Végső elkeseredésében vett tegnap Pécsett tiz liter babot és a baboszsák aljára, hogy nehezebb legyen, betett tiz darab kavicsot. És a babot fölvitte Budapestre. Elvitte a Levente-utca második szám alatt levő fa- és szónüzletbe, ahol egy forint huszonnyolc krajcárt kapott a babért. Mikor a vevő a zsákot kiürítette, látta, hogy az alján kavics van. Nagy lármát csapott. Rendőrt hivatott s a rendőr a VI. kerületi kapitányságra cipelte a „csalót". Ott azután előadta Kabi Mihály, hogy Pécstől Budapestig a vonaton nyolc koronát fizetett azért, hogy Budapesten adhassa el egy forint huszonnyolc krajcárért a babot. Nem akart ő megkárosítani senkit, csak azt akarta megmutatni, hogy Magyarországon csak az uraknak szabad csalni. Ha a szegény ember valakit tiz kavics ára babbal megkárosít, a rendőrök lecsípik, ha pedig az urak egy újrafestett régi cséplőgéppel tönkretesznek, kifosztanak egy családot, azért nem leszen semmi bajuk. — Szegény mészárosok. Boroszlóból jelentik: Az itteni mészáros-ipartestület nagyon szivére vette, hogy a sajtó folyvást husuzsorát emleget. Elhatározta tehát, hogy egyszerűen véget vet a vádnak és bebizonyítja, hogy a boroszlói mészárosoknak nincs részük a hus drágításában és nincs hasznuk rajta. Tegnap próbavágást rendeztek és meghívták a városi hatóságokat, a rendőrség képviselőit, a sajtót. A demonstráció bebizonyította a mészárosok igazát. Előbb egy borjut vágtak le és mérték ki: ezen egy márkát veszít a boroszlói mészáros. Következett két ürü. Az eredmény öt márka veszteség a mai árak mellett. Levágtak aztán két hizott sertést, egy tehenet és egy ökröt. Kiszámította az ellenőrző-bizottság, hogy a két sertésen a boroszlói mészárosok nyeresége tiz márka, a tehénen husz és az ökrön huszonkét márka. — Kóbor cigányok támadása. Aradról jelentik: Az aradmegyei Borossebesen Szabó György péküzletébe nyolc kóbor cigány behatolt, a távollevő Szabó feleségét megkötözte és négyszáz korona készpénzt elrabolt. A cigányok az asszonyt nem bántották és elmenekültek. A cigányokat Pankotán elfogták, de a pénzt nem találták meg náluk. — Szerelmes mostoha. Budapestről jelentik: Tegnap este Bartalovits Mária tizenöt éves gyári munkásnő az óbudai rakpartról a Dunába ugrott. Domci László szerelősegéd észrevette, utána ugrott és kimentette. A leány a parton kitépte magát a legény kezéből és újból a Dunának rohant. Ekkor azonban már ott volt a rendőr is, ki lefogta és bevitte a főkapitányságra. Itt Bartalovits Mária elmondotta, hogy édesanyja Óbudán közös háztartásban él Matyuska Ferenc kocsissal. Matyuska őt folyton szerelmi ajánlatokkal üldözte és merényletet akart elkövetni ellene. Azért akart meghalni, mert nem akar együtt élni mostohaapjával. — Nyolc ökör egy égő cséplőgép előtt. József János hosszufalusi kisbirtokos Szabás-pusztán csépelt a gőzgépjével. Este hirtelen tűzoszlop csapott föl az egyik óriási szalmakazalból, mely mindössze tíz-tizenöt méternyire állott a cséplőgéptől. A fölszálló lángcsóvák nagyrészt a cséplőgépre hullottak s minden pillanatban várni lehetett, hogy az is tüzet fog. A veszedelmet elsőnek egy béresfiu vette észre, kinek kiáltásaira ott termett a gép tulajdonosa és vele együtt több napszámos. A nyolc-tiz ember emberfölötti erőlködéssel állott neki, hogy elvonszolják a gépet a tűzvonalból, de a helyéből se tudták elmozdítani. József János a rémülettől elváltozott hangon adta ki a parancsot, hogy ökrökért kell sietni. Az ökrök, mikor a géphez akarták őket hajtani, megvadultak a tűztől ; előreszegzett fejjel, bőgve menekültek a veszedelem közeléből s nem volt rá mód, hogy oda lehessen őket terelni. Végre is valahogy járomba fogtak nyolc ökröt s ostorcsapásokkal, vasvillaszurásokkal kényszeritették őket, hogy odavonuljanak a veszélyeztetett cséplőgéphez. Mire az ökröket odakapcsolták a gép rudjához, az eleje tüzet fogott. Az emberek eszeveszett összevisszaságban keresték a fecskendőt, de nem találták és már meg is késtek vele. A nyolc izmos, megszilajodott állat egyetlen rántással elindította az égő gépet s vad bőgóssel elkezdett rohanni vele. A gyors mozgástól a tüznyelvek egy pillanat alatt végignyaldosták a gépet. Az ökrök magukkal vitték az égő gépet, melynek nyomában hosszú szikracsóva húzódott el hosszan. Végül egy ároknál az elülső ökrök egyike fölbukott, az utánakövetkezők belebuktak a testébe, mire a rémes menet megállott. A rud mellett lévő két ökörben ekkor már nem volt élet : agyonperzselte őket a tüz. A többit a béresek valahogy kimentették a gép elől, mely menthetetlenül elhamvadt.