Délmagyarország, 1910. augusztus (1. évfolyam, 61-84. szám)

1910-08-23 / 77. szám

délmagyarorszAü 12 TUDOMANYJRODALOM • Rexn Mezső müve. Árva vármegye törvényhatósági levéltárosa : Веха Dezső, a jónevü iró, kötetbe gyűjti a király nyolcvanéves születésnapján az összes magyarországi városokban rendezett ünnepségeket és az elhangzott beszédeket. A belügyminiszter fölkérte Szeged városát, hogy a szükséges anyagot az Írónak bocsássa rendelkezésére. R legújabb divatú őszi öltönyök Raglanok férfiak és fiuk részére már beszerezhetők Földes Izsónál Kárász-utca. KÖZOKTATÁS + A tandíj. Szeged város tanácsa keddi rendes ülésében megint foglalkozott az elemi iskolák tandijával. Az iskolaszék ugyanis átirt a tanácshoz, hogy az idei tanévtó'l kezdve az iskolaigazgatók utasítva vannak, hogy a beiratásoknál csak mintegy ötven fillérnyi beiratási dijat szedjenek a növendékektől, inert igy rendeli ezt a törvény s igy volt ez jelezve az iskolák mult tanévi értesítőiben. A tanács kénytelen-kelletlen tudomásul vette az iskolaszék átiratát s az általa tett intézkedéseket, mert a törvény értelmében a most következő iskolaévtől kezdve a népoktatás (elemi oktatás) ingyenes. Igy megállapította a tanács azt is, hogy ez egyelőre a város kára, mert a tanitók fizetése és az iskolák fentartása a várost terheli, a vallásés közoktatásügyi miniszter kijelentvén, hogy esidő szerint még nem kártalanítja a várost az ingyenes népoktatásért. A tanács pár nappal ezelőtt fölirt a miniszterhez, hogy a város ilynemű tulkiadását, illetve a fedezet nélkül maradó terhet térítse meg s most, hogy az iskolaszéktől értesült, hogy valóban nem fog többé tandij befolyni, megint a miniszterhez fordult megfelelő intézkedésért. A tanács különben most már komoly és erélyes akciót indít a belterületi elemi iskolák államosítása iránt. + Tóth Gyula-alapitvány. Barmos György szegedi ferencrendi gvárdíán, Vajas József, Dobóczky József és Dobóczky Imre alsóvárosi polgárok ezer koronát adtak át a polgármesternek azzal a kívánsággal, hogy Tóth Gyula alsóvárosi elemi iskolai igazgató nevére az összeget alapítványként kezelje a város s belőle minden évben egy szegénysorsu elemi iskolai fiu- és leánynövendéket fölruházzanak. Az alapítványt az igazgató huszonötéves jubileuma alkalmából tették, TÖRVÉNYKEZÉS' § Rossz ötlet. Veszedelmes embert tett ártalmatlanná a fővárosi rendőrség Mozovics János budapesti gépész füljelentése folytán Szikora Mihály magánhivatalnok személyében. Szikora a Friss Újság és Pesti Hirlap cimii lapokban apróhirdetéseket tett közzé, amelyekben egy délamerikaí kávéültetvényre felügyelőket keresett óvadék letétele ellenében. A hirdetésre mintegy ötven ajánlat érkezett be, ezek közül Szikora tízre felelt. Elmondotta leveleiben, hogy ő Délamerikában egy kávéültetvényen felügyelő ós meg van bizva azzal, hogy erre a kávéültetvényre felügyelőket keressen. A felügyelői állás elnyeréséhez óvadékra van szükség. Az állásra reflektálok jövőjüket megalapíthatják, mert olyan fizetést húznak, hogy ha takarékosan élnek, néhány évi munkálkodás után mintgazdag emberek térnek vissza. Mozovics gyanúsnak találta ezt a levelet és följelentést tett a rendőrségnél, amely julius hetedikén Szikorát letartóztatta. A királyi ügyészség a lefolytatott vizsgálat után Szikora ellen az 1909 : II. t.-c. 37. §-ába ütköző kivándorlásra való csábítás vétsége miatt emelt vádat; egyben fentartották a vizsgálati fogságot. Ma tárgyalta ezt az ügyet a budapesti büntetötörvényszék Jamnilzky bíró elnöklésével ítélkező tanácsa. A tárgyalás elején Szikora az elnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, kijelentette, hogy nem bűnös, mert ö csak munkanélküli egyéneket, tehát parlagon heverő energiát akart magával kivinni Délameríkába és igy állami érdeket nem sértett. Majd elmondotta, hogy Délamerikából ez év május hatodikán érkezett haza, mert karját akarta gyógyíttatni. Mivel pénze elfogyott, ugy akart visszatérni Délamerikába, hogy visz magával három-négy munkanélküli embert és az ezektől szerzendő óvadékot fordítja majd saját útiköltségére. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek már csak azért sem, mert ezt a cselekményt nem előre megfontoltan és tervszerűen követte el, hanem ötletszerűen. A bíróság megállapította, liogy a vádlott a német tengerentúli villamossági részvénytársaságnak volt Buenos-Ayresben alkalmazottja, amely őt karjának gyógyíttatása miatt szabadságolta. A vádlott a társaságtól ez év junius havában száz márka segítséget is kapott. Sztrache dr királyi ügyész vádbeszéde után a biróság Szikora Mihályt három hónapi fogházra és száz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletben az ügyész megnyugodott; a vádlott fölebbezett. KÖZGAZDASÁG (—) A Szegedi Gazdasági Egyesület hétfőn délelőtt Bokor Pál elnöklete alatt rendes választmányi ülést tartott. Az ülésben folyó ügyeket intéztek el s Gerle Imre dr egyesületi főtitkár jelentést tett a szeptemberi borászati kongresszus előkészületeiről. (—) A temesvári kereskedelmi és ipar* kamara 1909. évi jelentésének általános része tömör képet nyújt a kereskedelem és ipar helyzetéről s ez a kép egészben véve nem mondható lehangolónak. A kamara területét képező három vármegyében a termésviszonyok kedvezőbbek voltak, mint az ország más részeiben, de a nagy gabona-import a gabonakereskedésnek nem vált javára. A borkereskedés a magas árak dacára sokkal élénkebb volt, mint 1908-ban, ellenben az állatkereskedelem nem fejlődik. Az állati termékekkel való kereskedés egyes ágazatai intenzív működést fejtettek ki, de a tojáskereskedés válságon ment keresztül. A fakereskedelem az alacsony árakat sínylette meg s a forgalom is megcsappant. A kereskedelem egyéb ágazatai közül különösen a fényűzési cikkek elárusitása látta a kivitel fokozódásának előnyeit. Megjegyzi a jelentós azt is, hogy 1910 augusztus 25 a vasúti kocsihiány már nem volt annyira érezhető, mint az előző években. Az iparra vonatkozólag, melyet különösen a drágaság támadott meg, a jelentós általánosságban a következőket mondja : Délmag yar országon ezek az országos jelenségek szerencsére nem nyilvánultak meg a leghátrányosabb módon. Három megyénk aránylag jobb viszonyok között éli át a gazdasági evolúció lefolyását, mely itt — ugylátszik — nem köti le annyira a hasznos munkára hivatott erőket. A nagyipar mult esztendeje mindazonáltal nem mondható teljesen kielégítőnek. Speciális gyáraink aránylag nagy számánál fogva országrészünknek joga van arra, hogy csupán fokozott remények valóra válásában találja meg a gazdasági eredményt. (—) A budapesti nemzetközi méhészeti kiállitás. Szent Istvánnapján volt a nemzetközi méhészeti kiállitás ünnepélyes megnyitása Budapesten, ahova ebből az alkalomból számos külföldi előkelő államférfi utazott. A kiállításnak a magyar, osztrák és porosz része tünt föl legjobban és aratott dicséretes elismerést. Ottlik külföldi államtitkár és Ambrózy Béla báró figyelmét különösen egy Szegedről kiállított móhkaptár vonta magára. A méhkaptárt Mészáros Antal készítette üvegből s maguk a méhecskék építgették be szorgalmasan. A kiállitás sikeréhez nagyban hozzájárult a Szegedi Méhésxegyesület is, amely dicséretben részesült a Szegedről kiállított méhészeti tárgyakért. A kiállitás egyébként kongresszussal volt összekötve, amelyen sok idegen ós sok magyar méhész vett részt. Az ünnepségek lezajlása után társasebéd volt, amelyen számos szónoklat hangzott el. Ottlik államtitkár a magyarosztrák barátság megerősödésére és ápolására ürítette poharát. Ambrózy Béla báró, a kiállítás elnöke pedig a poroszokat és az osztráko" kat éltette. Beszélt még Beck báró osztrák kereskedelemügyi államtitkár is, aki a kiállitás nemzetközi sikerét méltatta és további kitartó munkára buzdította az összegyűlt méhészeket. A Szegedi Méhészegyesület nevében Vékes Ferenc elnök beszélt, aki sokat fáradozott a kiállitás rendezése körül. Elismerés illeti még Bernátsky Jánost is, akinek szintén része volt, a kiállitás impozáns sikerében. Délután négy óx-akor a nagy társaság a Margitszigetet tekintette meg a legvidámabb hangulatban. (—) Uj gyárak a Délvidéken. Lúgoson Knott József majdani kőbánya és lugosi cementgyár részvénytársaság cég alatt 400,000 korona alaptőkével (400 darab 1000 korona névértékű részvény) uj gyár alakult. Az igazgatóság tagjai: Párvy Sándor, Knott József, Frants Miklós, Walamann Mór. (-) M«'U egy artézi kut a vágóhídon. A városi mérnökség előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a szegedi vágóhídon, a vágóhídi husés vásárpénztár terhére fúrasson még egy ártézi kutat. Az uj kut költségeit azért fogia a vásárpénztár viselni, mert az ő telepeinek van a kútra szükségük. (—) A szegedi szőlőkárok. A külterületi szőlőkben az idén nagy károkat okozott a köd és a peronoszpora. A károsult bérlőgazdáknak a város a bérfizetésben kedvezményt ád. A kár fölbecsülésére a tanács bizottságot küld ki, amelynek tagjai Sári János törvényhatósági bizottsági tag, Pillich István és Neubauer G. j'a nyilvántartási hivatali tisztviselő. A bizottság sorra járja a szatymazi, fehértói, gajgonyai tanyákat, ahol legtöbb a kár s azután elmennek a többi tanyákra is, hogy a károkat számba vegyék. Erről aztán jelentést fognak tenni a tanácsnak. £=1 tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkouics Géza '£, ü $zil"e'w" KOSSUTH umttlll 41. a HEH: M. Elsőrendű "KEREKPAROK gyártmAnyu és VARRÓGÉPEK az Alföldön a legolcsóbb bevásárlási forrás, kedvező részletfizetések mellett is kaphatók Szilvássy Jenőnél Szeged, Jókai-utca 6. sz. (dr Regdon-ház). Kerékpár- és varrógép-alkatrészek nagy választékban. E 8zakszerii javitó-mííhely! Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Stand poloska-, moly-, sváb- és ruszni - irtó gázfejlesztő anyag. A legbiztosabb féregirtási módszer. Postacsomag utánvéttel 5 kor. О • • • • • "D^Uánn l/nlcjra" Garancia mellett vállaljuk patkányok rdlKdliy-KUlcm gyökeres kiirtását. — Patkány-kolera vegyi szerünkkel, amely bacillust termel és ha egy is evett belőle, akkor a többi is elhullik tőle. Megrendelhető 5 kilogrammos csomagokban 12 kor.-ért, utánvét mellett. Használati utasítás ingyen. VEGYÉSZETI LABORATÓRIUM BUDAPEST, KOSSUTH LAJOS-UTCA 14-16. SZ. Kéri»* »rjvi hirdtW*'« hi-a[ko:n>. m»:v esetben öt százalék engedményt adunk. 1- -•• • • i i • i . i i