Délmagyarország, 1910. július (1. évfolyam, 34-60. szám)

1910-07-15 / 46. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG 1910 julius" 15 A Ház az elnökre bizta, hogy az indítvány megokolására a határidő kitűzése tárgyában pár nap múlva tegyen a Háznak javaslatot. A komáromi főispán. A hivatalos lap maj száma jelenti, hogy a király Kürthy Lajost, Bars és Zólyom vármegyék főispánját, ezen állásaiban való meghagyása mellett, Komárom vármegye és Komárom szabad királyi város főispánjává ideiglenes minőségben kinevezte. A komáromi főispánság Beniczky Lajos halálával üresedett meg. A nemzeti munkapártból. A nemzeti munkapártban örömmel tárgyalták ma, hogy a fölirati vita rövidesen bevégződik. Fönnjártak a körben az összes miniszterek, közttik Héderváry miniszterelnök, akinél öt kerület küldöttsége tisztelgett. A miskolci küldöttség tudomásul vette, hogy Serényi Béla a miskolci mandátumról mond le. A folirat a főrendiházban. A főrendiház fölirati bizottsága ma tárgyalta a többség fölirati javaslatát. Megjelent a bizottság ülésén Khuen-Héderváry miniszterelnök is. Az igazoló-bizottság folytatólagos ülésén igazolta a főrendeket. A kettős mandátumok. A nemzeti munkapárt, végrehajtó-bizottsága holnapi ülésén dönt végleg a kettős mandátumok sorsa fölött. Az eddigi megállapodások szerint Székely Ferenc igazságügyminiszter a marosvásárhelyi mandátumról mond le, az uj választáson fia, Székely Aladár lép föl nemzeti munkapárti programmal. Láng Lajos verseci mandátumáért a fia, Láng Mihály dr ügyvéd küzd meg. Hieronymi Károly megtartja a pozsonyi mandátumot, lemond Iglón, ahol Minnicli Kálmánt lépteti föl a kormánypárt. Zichy János gróf Egert fogja képviselni a Házban, lemond tehát Pécsett és Szabadbárándon, ahol a néppárti Zichy Aladár gróffal szemben nem állit jelöltet a . kormány. Lukács László Nagyenyeden mond le, megtartja a körmöebányai mandátumotKálmán ".Gusztáv és Rohonyi Gyula még nem nyilatkozott, hogy melyik mandátumot tartja meg. A föllázadt svábok. — Inzultált kirándulók. — (Saját tudósítónktól.) Valóságos legendák szállaak a Budapest környékén lakó sváb parasztokról, akiknek ekszisztenciája a nyaralásra van alapítva. A nappal szék, éjjel ágy elméletét a budai sváb ugy értelmezi, hogy télen istálló, nyáron nyátilakás. A szegény pesti lakónak úgyis minden jó, elég, ha élvezi a hegyi levegőt, a füszagot, a tehénillatot, a tülkölést, hat örüljön, hogy él és fizessen urának és parancsolójának, a lakáskiadő svábnak, aki egyébként már egészen kialakult lakásuzsorássá hosszú esztendők óta. Hogy a svábok mennyire szeretik a budai hegyekbe jövő nyaralókat vagy kirándulókat, azt bizonyítja a tegnap törtónt eset is. Selley Emil fővárosi tisztviselő, aki a Csillaghegyen lakik, feleségével, két barátjával és ezek egyikének menyasszonyával sétakirándulást tett a hegyekbe. Visszafelé utjukba akadt » kedves kis Üröm apró házaival és mérges svábjaival, akikről azonban a kirándulók mitsem gyaníthattak. Selley előre ment, a társaság kissé hátrább maradt, amikor a község szélén megjelent Scharer József községi biró, B vezér és mögötte a harcos csapat, vagy 150—80 kapával, kaszával fölfegyverkezett sváb. Lehet, hogy a törököt várták, vagy a szomszédba akartak menni verekedni, de hogy kirándulóik akadtak, mindjárt ott helyben végezték el az ütközetet. Az öttagú uri társaságot a legilletlenebb szidalmakkarfogadták, körülfogták őket s elverték. Ütlegek zúgtak, aztán a svábok nagy diadallal és üvöltéssel az egész társaságot bekísérték a községházára. A foglyok elé előhívták a jegyzőt, aki formálisan és hosszadalmasan kihallgatta az idegeneket, akiknek csak akkor hitte el uri voltát, amikor ezt egy régi ismerőse, a társaságban levő békásmegyeri tanító becsületszavára állította. A jegyző ugy tett igazságot, hogy kijelentette, hogy 5 semmit sem tehet, mert a községben nagy lopások történnek és ezért fogdossák a svábok az idegeneket. A kirándulók legalább arra kérték a jegyzőt, hogy életükről gondoskodjék és valahogy szállítsa ki őket a veszedelmes fészekből. A jegyző ekkor odaszólt a verekedő banda fejéhez: — Biró ur, kisérje ki a hölgyeket és urakat a faluból! Az idegenek nem igen voltak hajlandók a szíves kíséretet elfogadni, hiszen épen a biró volt az, aki leginkább ütlegelte őket. Végre feljelentéssel való fenyegetés után maga a jegyző volt oly kegyes és a foglyokat neutrális területre kalauzolta. A megvert társaság kapott sebesüléseivel azonnal orvoshoz fordult. Látleletet vettek fel és megtették a feljelentést a pomázi főszolgabírónál. Almásy főszolgabíró azonnal kiment Üröm községbe és a bírót felfüggesztette állásától. Kérdés, mi történik a jegyzővel, aki svábjai között igy védi a magyar idegeneket és községének hirét, javát igy a szivén nem viseli. A helybenhagyott társaság feljelentést adott be a pestvidéki ügyészséghez is, amelynek kötelessége lesz a legszigorúbb n3'omozás meginditása. A szerelmes asszony. — A postatiszt nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Azzal az öngyilkoskísérlettel kapcsolatban, amit tegnap délben a korzón Pécsy Sándorné elkövetett, forgalomba került Klimó József postatiszt neve is, akit — állítása szerint — a híradások ártatlanul hurcoltak meg abban az értelemben, mintha ő lett volna az előidézője a szerelmes asszonynyal történt tragédiának. Klimót, amint azt ő a Délmagyarország egyik munkatársa előtt elmondotta, a szerelmi viszony megkezdésére és folytatására az asszony provokálta. Az asszony különben nem tartozik a magasabbrendü úriasszonyok közé. A férje Budapesten nem nagyvállalkozó, még csak nem is villamosvasúti főellenőr, hanem — ablaktisztító. Hogy teljes megvilágításban álljon a sokféleképen magyarázott eset, megírjuk, ahogyan Klimó József postatiszt beszélte el az esetet: — Egyes lapok egyoldalúan, csak az asszony meséje alapján hurcolták meg a nevemet ártatlanul, mintha én lettem volna a szerelmi viszony előidézője és az öngyilkoskisérlet oka. A dolog ezelőtt három esztendővel ugy kezdődött, hogy egy alkalommal Pécsyék budapesti lakásán meglátogattam egyik albérletben lakó kollégámat. Meghívott, hogy hallgassam meg, milyen szépen játszik már csellón és hegedűn. A játék közben benézett az ablakon Pécsyné s amikor észrevettük egymást, ö megszólított s azt mondta, hogy rögtön bejön, csak átöltözik. Ez volt az első találkozásunk. Még a nevemet sem tudta jól, de már az első alkalommal levelet irt, hogy kedves Kimauyi ur, én önt az első pillanatban nagyon megszerettem s jöjjön el hozzánk minél hamarabb. Sokkal később ezután a kollégám hívására csakugyan el is mentem, A harmadik találkozás után Pécsyné célzást tett, hogy ez igy nem mehet tovább és ő már nem birja kitartani azt, hogy az enyém ne legyen egészen. Elvégre férfi vagyok és nem lehetett visszautasitani az asszony kívánságát. Ekkor még nem laktam náluk albérletben. Két hónapon keresztül azonban az asszony folytonosan ostromolt a leveleivel és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem megyek hozzájuk lakni, elhagyja az urát és botrányt fog csinálni. Mit tehettem mást, hozzájuk költözködtem, de azonnal kértem áz áthelyeztetésemet, Ez nyolc hónapig húzódott. Ennyi ideig laktam én is Pécsyéknél. Viszony volt köztünk, azt nem tagadom. De erről valószínűleg a férj is tudott, akivel Pécsyné örökös veszekedésben állott, soha egy kívánságát nem teljesítette és nagyon dult családi életet éltek már évekkel előbb is. Végre, nyolc hónapi várakozás után, megkaptam az áthelyezésemet. Ekkor jöttem Szegedre. De sem meg nem szöktem, sem pedig az asszonyi meg nem szöktettem, amint azt egyes lapok írták. Egy héttel később az aszszony utánam jött Szegedre. Közös háztartásban azonban sohasem éltem vele. ő előbb cselédnek szegődött, majd Winternitz varrodájában, a Zsótér-házban, kapott alkalmazást. Egy év óta vagyok én is, ö is Szegeden. Én még Budapesten többször utasítottam el magamtól, Szegeden pedig sokszor küldtem vissza az urához. Azt akarta, hogy feleségül vegyem erre akart kényszeríteni és ezért vett revol' vert is, hogy talán, ha igy adja meg a szerelem látszatát, feleségül veszem. Mert ezl akarta. Különben ezalatt az egy esztendő alatt, amit Szegeden töltött, két ízben tért vissza a férjéhez, mind a kétszer körülbelül egy hónapig volt nála, aztán újra visszajött Szegedre. Megint azzal állt elő, hogy vegyem el feleségül. Újra elutasítottam és nem érintkeztem vele többé. 'Eddig Klimó nyilatkozata. A körülmények is arra vallanak, hogy a szerelmi tragédia igy szövődött össze. Tegnap délben különben Pécsyné ép akkor rántotta elő a revolverét amikor a hivatalból kijövő Klimóval találkozott' Meglátták egymást és az asszony ezt a piSa. natot akarta kihasználni arra, hogy Klimóban szánakozást keltsen és — elvétesse magát feleségül. Nikita ellen. Bécs, julius 14. A hatalmak közül az osztrák-magyar monarchia és Törökország kifogást emeltek, hogy Nikita fejedelem Montenegrót a jubileum alkalmából zétai királysággá nyilvánítsa. A hajdani Zéta-.királvságban török és osztrák terület is volt, ezért tiltakozik Ausztria-Magyarország és a török birodalom. A belga király Parisban. Páris, julius 14. A belga király és Falliéres elnök tegnap résztvettek az Opera díszelőadásán. A király tegnap este a belga követség palotájában díszebédet adott Falliéres tiszteletére. A banketten a francia miniszterek és a királyi pár kísérete is résztvettek. Letartóztatott tisztek. Pétervár, julius 14. Kínos föltűnést kelt a varsói intendatura husz aktív szolgálatban lévő tisztjének a letartóztatása. A letartóztatott tisztek összes ingó vagyonát elkobozták. Királysértö szerkesztő. Lisszabon, julius 14. Borgesz Frankot, a Mundo cimü lap szerkesztőjét, a biróság királysértő cikk miatt öt havi börtönre, tízezer reisz pénzbüntetésre és a perköltségek viselésére Ítélte. Uj aviatikai találmány. — A gépek stabilizálása. — (Saját tudósítónktól.) Tizenhárom halottja van eddig összesen a repülésnek s igy nem csoda, Jja sokan törik a fejüket azon, hogy mint lehetne a tudomány mártírjait megmenteni. Legfőbb hibája a repülőgépeknek, hogy minden kis külső behatás, egy váratlan szélroham kibillenti a gépet egyensúlyából, amelynek föntartására rendes körülmények között is csak tanult, igen begyakorolt aviatikus képes. A repülőgépet igen nehéz egyensúlyban tartani, épen azért csaknem minden aviatikus állandóan foglalkozik gtabilizáló-készülók szerkesztésével. A fontos es nagy kérdést, mint Berlinből táviratozzák, Schöffler Benedek német tüzérezredes oldotta meg. Schöffler Benedek neve technikai körökben jól ismert név. Olyan önműködő stabilizalókészüléket talált föl, amely az aviatikában nagy szerephez fog jutni. A stabilizáló-automata a repülőgépet minden esetben vízszintes színvonalba helyezi vissza, mihelyt a gép bármely okból az egyik, vagy a másik oldalra, a mozgási vagy függőleges irányban bizonyos szögben meghajlik. Az oldalkormány működése által a gép, ivben haladva, a megfelelő szögben befelé hajlik s mikor a kormány ismét'egyenesbe jut, a repülőgép is vízszintes helyzetet foglal eAz oldal- és magassági kormányt a stabi-i-