Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-09 / 15. szám

6 DÉL MAGYARORSZÁG 1910 junius 12 Mikszáth Kálmán diákévei. — Az első irodalmi kísérletek. — IV. Amint az öreg Mikszáth végképen meggyőződött arról, hogy fiából jó gazda úgysem válnék sohasem, szerencsére s különösen a magyar irodalom szerencséjére, beleegyezett az anya tervébe s beadták a rimaszombati luteránus gimnáziumba. Mielőtt hazulról eltávozott, bncsut mondott még a kapufélfának is, mert — mint öcscse beszéli — a kapura irt versben búcsúzott el a háztól és udvartól. Alig volt tizenegy éves; oly kor, melyben még nem igen szoktak verselni. Bizonyára öröklött hajlandóság. Örökölte az apjától, aki megtette, hogy „néha leült az Íróasztalhoz is és pasquillusokat irt versben, melyékbsh engem vagy a húgomat figurázta ki, vagy néha a szolgálókat is." (Mikszáth K.) Említettem, hogy már Balassagyarmaton is sokszor ábrándozott az édes otthonról, de ott volt vigasztalónak az édes hugocska. Most, hogy egyedül adta az édesanyja Rimaszombatba, első dolga is az volt; hogy amig az édesanyja egyik-másik bevásárlását elintézte, addig gyalog nekivágott, hogy hazaszökjék. De: útközben utolérte az anyja s Miska kocsis — a már emiitett „Klapka" — kénytelenkelletlen vissza kellett, hogy kergesse az úrfit. Klapkának meggyőződése ellenére kellett cselekednie, mert ő azon a nézeten volt, hogy Káimánka elég okos már arra, hogy a buza meg a gyapjú árát kiszámítsa. Nagyobb tudomány pedig minek annak, aki úgyis meg tud élni Hogy ilymódon nem valami nagy kedvvel esett neki a tanulásnak, az csak természetes. S dacára annak, hogy édesapja egy Mehlfarber Zsigmond nevü diákot fogadott melléje instruktornak, mégis a rossz tanulók között szerepelt, „bár magaviseletre timjd, csendes ós a szereplés elől visszahúzódó fia voltam", írja o maga. Csak akkor elevenedett föl ismét, mikor haza került a nagy vakációra. Egy :• vakációban — talán a III. osztályba volt menendő — kezébe akadt Jókai „Törökvilág Magyarország" cimü regénye s azontúl, mintegy megrészegedve e könyvtől, rabja lett a nyomtatott betűnek. Azontúl már nem kellett neki a Parnitzky meséje! Akárhányszor gyalogolt be Gyarmatra, hogy a Kalmár könyvtárából olvasnivalót hozzon. Jósika, Vas Gereben és Jókai regényei voltak kedvenc olvasmányai. Az Eötvös és Kemény regényeit, mint nehéz olvasmányokat nem szerette. ••'•;.' A tankönyveket ugyan ezentúl sem forgatta többet,, ha nem kevesebbet, mint azelőtt, de annál nagyobb mohósággal falta a szépirodalmi könyveket, amelyek közül egyet csakhamar iskolai célokra is értékesített. Szeremley Károly volt különösen kedvelt professzora, akinek „finom szellemére, szikrázó ötleteire, kedves, szeretetreméltó modorára és kivált eredetiséggel párosult gyakorlati magyarázataira" élte fogytáig mindig tisztelettel gondolt Mikszáth. Ez a Szeremley egy alkalommal, — harmadosztályos volt akkor Mikszáth — házi dolgozatul „Mátyás király Gömörben" cimü feladatot tűzte ki. Mikor Mikszáth ezen a témán törte a fejét, kezébe akadt Boross Mihály „Kegyeletek oltára" cimü müve s ebben épen oiyan cimü olvasmányra talált, ami a feladat volt. Mikszáth nem sokat habozott és kevés ssóváltoztatassal leírta ezt az olvasmányt. Mikor Mikszáth az iskolában fölolvasta a dolgozatát,. a tanár ámult-hámult a munka jóságán s nem minden gyanakoaástól menten monda: — Furcsa, furcsa; nem hittem volna, hanem hiszen majd megfigyellek ezután! E fenyegetésszerü nyilatkozatával Szeremley mintegy rákényszeritette, hogy ezentúl körültekintéssel és gonddal irjon. A kitűnő dolgozat hire Mikszáthnak bizonyos tekintélyt szerzett az iskolában. S ő látva ezt a változást, önmaga is röstelte a dolgot, „bántott a lelkiismeret s haboztam, bevalljam-e ?", irja ő maga. Közben uj dolgozat került kidolgozásra „Szent Lászlóról." Hogy ki ne süljön a plagizálás bűne, olvasott éjjel-nappal mindenféle müvet s ahol egy csengő frázist vagy szóvirfgot talált, azt kijegyezte magának s belehozott a dolgozatába, mint a csóka a fészekbe, mindenféle fényes dolgot Az első dolgozat a maga teljességében plágium volt, most már csak egyes kifejezéseket plagizált. Mondta is a tanára, mikor felolvasta: „Ez már nem olyan jó, mint az előbbi!" így kellett igyekeznie s valóságos verejtékcsöppekk6l összehoznia a következő dolgozatokat is, csakhogy ki ne süljön a plágium. De természetesen nem vallotta kárát a sok olvasásnak. Szóbőségre, szép, fordulatos stílusra tett szert. A dolgozatírás persze egyre könynyebben ment s már az V. osztályban, mikor „A magyarok bejöveteléiről kellett írnia, oly kitűnő dolgozatot hozott, hogy a tanár dühösen csapta oda az asztalra azon kijelentéssel, hogy őt nem lehet bolonddá tartani. „Ez csak kész írótól telik!" „Szivem diadalmasan dobogott, mert ebben a dolgozatban már nem volt része sem az olvasgatott könyveknek, sem reminiszcenciáknak, de meg az izzadtságnak sem, ez már egészeit a magamé volt", mondá boldog visszaemlékezéssel Mikszáth. Bele is került a rimaszombati iskolai érdemkönyvbe. Több-kevesebb változtatással, a költői célnak megfelelőbb toldással ezt a dolgot ő maga is megírta. („Hogy lettem én iró?" c. alatt.) Striegl F. József. ' Lefokozott börtönörmester. — Az igaiságügyminiszter távirati itélste. — fSaját tudósitónJctól.) A Csillagbörtönből nagy raííinériával 'és1 vakmerőséggel megszökött Egri Jánost-még nem sikerült elfogni, a fcörtönigazgatósághoz azonban már beérkezett az igazságügyminiszter döntése, amely teljes szigorúsággal sújtja azokat, akiknek hanyagsága folytán lehetővé vált a szökés előkészítése és véghezvitele. Az igazságügyminiszter ugyanis Bája börtönőrmestert rangjától megfosztotta és lefokozta elsőouztályu börtönőrré. Azt még nem derítette ki a vizsgálat, hogy a börtön őrök közül kit terhel a felelősség. Ezek is bűnhődni fognak. Nagy feltűnést keltett az igazságügyminiszter gyors döntése és szigorú ítélete, amit azokkal a rendellenességekkel és a közelmúltban lefolytatott vizsgálattal magyaráznak, amely a Csillagbörtön igazgatóságában annyi fontos személyi változást idézett elő. Székely Ferenc igazságügyminiszter feltétlen rendet és fegyelmet akar az ország egyetlen és nagyhirü börtönében. Innen az a szigorúság, amelylyel ebben a szökési esetben eljár. A hivatalos vizsgálat mindjárt a szökés után megállapította a szökés előkészítésének minden részletét és magának a megszökésnek mikéntjét. A különböző büntettek miatt több évi börtönre elitélt Egri János ugyanis, egy a Csillagbörtön műhelyéből lopott reszelővel a rostély vasrészeit átreszelte, igy a cella szűk ablakán kijuthatott. A kótemelet magasságból azután ugy ereszkedett le, hogy a szalmazsákokból, a lepedőkből és a pokrócókból kötelet csinált. A vizsgálat során először Bája börtönőrmestert hallgatták ki, mert á szökés mindenesetre hosszabb időt igénylő előkészitésóből az tűnt ki, hogy ő nem vizsgálta meg részletesén és lelkiismeretesen a cellát. Pedig ez minden szemlénél kötelessége. így volt csak lehetséges, hogy Egri János a cella rostélyának vasrészeit átreszelhette, sőt a kétemeletnyi magasságból való leereszkedésre kötelet is fonhatott. Azt még nem sikerült megállapítani, hogy a börtönőrök közül kit terhel a 'elelősség, Bizonyos, hogy a szökés este kilenc és éjjel egy óra között történt. A mulasztást tehát vagy az a börtönőr követte el, aki este kilenctől tizenegyig, vagy az, aki tizenegytől éjféli egyig őrködött azon a folyosón, amelyen Egri Jánös cellája is volt. A vizsgálat ennek kiderítése érdekében még tart'. A szökés után való napon lefolytatott vizsgálat eredményét Müller Mór börtönigazgató azonnal fölterjesztette az ígazságügyminiszterhez, ahonnan táviratilag érkezett le a döntés amely Bája börtönőrmestert rangjától megfosztja, A föltétlenül szigorú, de igazságos Ítéletnek eredménye az, hogy Bája elsőosztályu börtönőr lett, aki évi 1300 korona fizetés helyett csak 900 korona fizetést kap. Meg kell még irüi, hogy a börtön vezetésében aligha uralkodik az egész vonalon az a modern, humánus és amellett föltétlen pontosságot ismerő szellem, amelyre az igazságügyminíszterium több utóbb foganatosított intézkedésével célzott. Az ügy teljes földerítése végett kerestük szerdán délután Müller Mór börtönigazgatót. Nem volt már hivatalában, igy csak helyettesével, Bukovits Lajos Elemérrel beszélhetett a Bélmagyarország munkatársa. Bukovits Lajos Elemér ur azonban nem nagyon szeretheti a nyilvánosságot. Ugy elzárkózott minden fölvilágositás adásától, mint a mult század hatvanas éveinek valami mindenható szolgabirája. Magas bürokratizmusának egyhangúságával mondta: — Én most itt vagyok. De csak mint magánember, nem hivatalosan. Nem vagyok hajlandó •fölvilágositást adni. A börtönellenőr urnák ebben a nagyhanga kijelentésében, ugy látszik, benne van egész hivatalos működésének a programja és kritikája. * Egri Jánosnak a Csillagbörtönből való szökése nagy konsternációt keltett. Hát ami igaz, igaz, nem igen fordul elő ilyen szökési eset, habár a hires Csillagbörtön életéről .való krónika mégis tud egy párat a legutóbbi időkből is, sőt olyah esetet is, amikor a szökevény nem ki, hanem beszökött a Csillagba, amelvnek minden ajtaját, bejáróját fegyveres erők állták el. Ennek a Csillagbörtön életében szenzációs esetnek az emléke Gubanics József, évekkel ezelőtt közismert óbecsei betörőnek a nevéhez fűződik. Ez a Gubanics sunyi, meghunyászkodó viseletével nagyon hozzáférkőzött Mecsér József volt börtönigazgatóhoz. Valóságos háziszolgája volt Mecsérnek. A ruháit tisztogatta, az irodáját takarította. Igy hát. nagyon jól tudta, hogy mit hol tart az igazgató. Amikor lejárt a büntetése, azzal búcsúzott a börtöntől, hogy magával vitte az igazgató egyik ékszerét. Keresték is nyomban mindenfelé. Amig — mint mondani szokták — a nyomozó hatóságok bottal ütötték a nyomát, ő a sok börtönőrön keresztül beszökött a Csillagba, ugy tudta, hogy az igazgató irodája és előszobája nyitva van, innen akart egyet-mást elemelni. De csalódott, zárt ajtóra talált és minthogy kimenni már nem tudott, elbujt egy testének terjedelméhez képest szük ládába. A hosszú éjszakán át való gubbasztás természetesen nagyon kifárasztotta, Reggel, amikor sürögniforogni kezdtek az őrök és a rabok, erős szuszogás hallatszott a ládából. Az emberek előbb ügyet sem vetettek rá, azután azt hitték, hogy hallucináltak. De amikor mind kétségbeesettebb, gyorsabbá és erősebbé lett a ládában a szuszogás, az egyik börtönőr felnyitotta a ládát, ahol szomorúan, kétségbeesett arccal basztott Gubanics József, aki később persze vissza is költözött a Csillagba. Különösen nagy port vert föl Nagy János szökési esete, akit többszörös betörésért és lopásért Ítéltek el több évi börtönre. Ő még sze; rencsés volt, mert társa a munkában, Horesny1 Imre Vácra került. Nagy Jánost nagy apparátussal üldözte a csendőrség és a rendőrseg. Mindenhol a nyomában voltak. Végre is a uagy hajsza megölte a rosszvérü embert. A legnagyobb szenzáció az volt persze, amikor Egzarics János, az európai hírű betörő szökött meg a szegedi börtönből. Ideiglenesen volt itt, amig helyet csinálnak számára valamelyik fep ~ házban. Ő volt a legvakmerőbb. Nappal szökött •meg, séta közben. Egyszerre csak kiugrott a sétálók sorából, az udvarról a folyosóra rohan és ott leugrott a több méter magas ablakbólRövidesen elfogták. .. Hét—nyolc évvel ezelőtt szökött meg a Osi lagból Turu Jóska, Nem mert messzire menni