Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Ahol a napi forgalom 10—15 milliárd marha.,, ...ahol naponta 12 000-13 000 ember dolgoiik egy óriási teremben, ahol a banki szakemberek is képviseltetik cégüket, ahol a megbízásokat telexen és telefaxon veszik és közvetítik, ahol a cég alkalmazottainak megbízhatónak és alkalmasnak keli lenniük ... Az a frankfurti tőzsde Frankfurtban a kötvény- kereskedés mar a 18. szá­zadban kezdődött, az Oszt­rák Nemzeti Bank részvé­nyei — mint első törzsrész- vények —, itt cseréltek gaz­dát. 1879-ben a technikai teltételek megteremtésével átadták a mai patinás tőzs­deépületet. Ezáltal fokozato­san Frankfurt lett — külö­nösen nemzetközi pozícióját tekintve — az első számú tőzsdeközpont. A tőzsde listáján — még az I. világháború előtt — 388 külföldi kötvény és 51 kül­földi részvény szerepelt. A 11. világháború lerombolta az épületet, ezáltal a nemzet­közi kapcsolatokat is. 1945- ben teljesen összeomlott, 6 hónapra bezárt, de egyike ' volt az elsőként újranyitók- nak 1945 szeptemberében. A tranzakciók először meg­határozottak voltak, csak a pénz stabilizációja és a né­met gazdaság fejlődésének megszilárdulása után nyerte vissza a Frankfurti Érték­tőzsde a megelőző fontossá­gát. Á tőke liberalizálása engedte meg 1953-ban a Va­luta Tőzsde megnyitását, ■ külföldi részvények kereske­dését 195<t-bán kezdték újra, HOGYAN KERÜLHET EGY CÉG RÉSZVÉNYÉ A TŐZSDÉRE? Minden esetben egr na­gyon erős „péaaoszlopra” van szükség, vágyis_ égy' bankra, amely nevét adja a cég mellé. Énnek feltétele •teőaorban a meghatározott alaptőke, a nem utolsósor­ban természetesen egy ered­ményes és várhatóan a jö­vőben is jól prosperáló vál­lalkozás. Ennek bizonyításául meg kell jelenteni a cég úgyne­vezett prospektusát, amely­nek tartalmaznia. kell három év mérlegadatait (az előző két év. és a tárgyév), továb­bá* vagyonértékelő elemzését. Ezután a bevezetést az En­gedélyezési Hivatal — mely­nek tagjai meghatározott körből kerülnek ki — végzi, mely dönt az értékpapír hi­vatalos jegyzéséről. A jegy­zés szabályozott szinten, hi­vatalos szinten, és szabad­piaci szinten történik. A ki­bocsátás illetékköteles, mér­téke a kibocsátás összegétől és az értékpapír fajtájától függ. A tőzsdén minden egyes bejegyzett értékpapírnak na­ponta megállapítják az árfo­lyamát. Ezt a kereslet és a kínálat szabja meg. Ezenkí­vül lélezik változó jegyzés is. A különösen magas ösz- szegü jegyzések esetén a tőzsde elnökségé dönthet ar­ról, hegy nem napi egység­árat állapítanak meg, hanem a jegyzés változhat a tőzsdei munkaidő alatt. Vagyis 10.30 és 13.30 óra között..., amikor a pénz forogni kezd! ... ÉS HOGYAN TŐZSDÉZÜNK Ml, MAGYAROK? Fiatalosan! Hiszen 1945 után csak nemrég, 1990 jú­niusában alakult újjá hazánk fővárosában az Értéktőzsde. Tehát másfél éves! Bár egye­lőre ideiglenes helyen mű­ködik Budapesten a Váci ut­cában. Az épületben minden érdeklődőt szeretettel vár­nak délelőtt 11 és 12.30 óra közöitt. Első pillanatban meghök­kentő, milyen fiatalok a bró­kerek, ám életkoruk ellenére nagyon magabiztosan léptek be a pénzpiac világéba. Ér­dekes — mondhatni, üdítő színfolt közöttük — a na­gyon népszerű, 60. életévét is betöltött mindenki Béla bá­csija. aki mar a '48-es Tőzs­dén is brókéreskedett. ­Voltaire szerint is ,.Köhy- nyebb a pénzről írni, mint pénzt csinálni.” De mitévők , legyünk akkor, ha van egy eseménynaptár kis befektetni való tőkénk? Egy brókercéghez kell for­dulnunk, melyből Miskolcon is van néhány (elsősorban bankok). Itt tájékoztatást ka­punk arról, hogy milyen ér­tékpapírok forognak és mi­lyen árfolyamon. Hogy az értékpapírok kibocsátóiról milyen hasznos információt illik tudni, amelyek esetle- i gesen befolyásolhatják az ér­tékpapírok árfolyamának mindennapi mozgását. Vi­szont léteznek olyan bró­kercégek is, amelyek befek­tetési tanáccsal is szolgál­nak, hiszen nem mindenki tud az adatok mögött olvas­ni. Ez egy külön szakma! Ha úgy döntünk, hogy megbízást ‘adunk, kiválaszt­ják számukra a legmegfele­lőbb értékpapírt és megha­tározzák azt a limit-árat, amelyen még megvehető, il­letve eladható az értékpapír. Persze a brókercégek álta­lában jutalékért dolgoznak, mélyet az elért vételár és eladási ár százalékában ha­tároznak meg. Magyarorszá­gon 0,5—1 százalékért vál­lalják, ez azonban csak a már teljesített ügylet után jár. S amennyiben a meg­bízást nem teljesítik, a meg­bízót költség nem terheli. Ezek után már minden a brókerek ügyességén és \ tőzsdei árfolyamokon mú­lik... Papp Judit KÖZLEMÉNY Sxülfik, figyelem! A Fabula BT., osztrák óvodai program­mal induló magánóvodája felvé­telt hirdet, 2—7 éves korú gyer­mekeknek. Tel.: $4-007, $2-259, este. Tévéműsorok (Mező István rajza) SZERDA 6.55: Műsorismertetés. — hírek, időjárás. — 7.00: Reg­geli eseményösszefoglaló. —- Miként hat a szövetkezet át­alakulása a nagyközség Fel-. sőzsolCá életére. — új könyv Szabó Lőrinc emlé­kére. — A nyelvtanulás, c nyelvoktatás időszerű prob­lémái. — Reklám. Szerkesz­tő: Csonka László. — 15.00 y —17.00: A miskolci stúdió kereskedel mi, információs, zenés műsora a Rádemis Kft, menedzselésében. CSÜTÖRTÖK 6.55: Műsorismertetés, in­formációk, időjárás. — 7.15: Eszak-ma gyarországi leróni - ka. — 7.30: önt illeti a mikrofon. — Az önkormány- zatok életéről. — 7.45: Gaz- daságközeiben. — 8.00: Hí­rek, tudósítások, helyi és országos lapszemle. — 8.15: Bírósági jegyzet. A mikro-.'. , fonnál dr. Tímár László. —> * 8,30: Arcképcsarnok. A stú­dió pertréműsora. — 8.45:’ Áb!ak az országra. — 8.55: Műsorösszefoglaló. Menekült körkép Tranzitország ér Egy-másfcl esztendeje 50 ezer román menekült tartóz­kodott Magyarországon, ro­mániai magyarok sokasága próbált szerencsét a£ anya­országban való letelepedés­sel. Elgondolni is különös, milyen régen volt, amikor az NDK-sok özönlötték el az országot, keresve a rést, amelyen át kimenekülhetnek a vasfüggöny mögül.’Tavaly a jugoszláviai menekültek éve volt, ez az év pedig, ha­D önt son a vásárló! 155 évvel ez­előtt, 1837. február 12-én halt meg iMdvcig Börne (ké­pünk) német pub­licista, a republi­kánus radikaliz­mus képviselője. Írásaiban a német Xeűdál-ábszolu- tizmus ellen har­colt, ezért 1 Suti­ban hazájából emigrálnia kéllett. Fő műve: Levelek Párizsból (1832). Jelentős érdeme iáit, hogy Goethe irodalmi nagysá­gát elismerte. 35 éve, 1957- ben feleségevei együtt öngyilkos lett 27 éves korá­ban Soös Imre Já- sZfü-díjas színész, a háború utáni idők színházi és filmművészeté­nek fiatal tehetsé­ge. Színpadi sze­repei közül a Fák­lyalángban, a Sári bíróban nyújtott alakítását, filmjei közül pedig a Körhintát említ­jük. 55 éve, 1937-ben esett el a spanyol polgárháborúban Christopher Caud- iveil (ejtsd: Kaud- vel) angol eszté­ta, kúitúrfilozöfus. Műveiben a kul­túra válságjelen­Márkaverseny az iparcikk áruházban Jutalom a törzsvásárlóknak ségeivel és a líra­elmélettel. foglal­kozott (Illúzió és valóság — 1937, Romantika és rea­lizmus — 1970). 85 évvei ezelőtt, i 1907-ben halt meg ' Léon Serpolet francia mechani­kus, aki 1889-ben koksszal fűthető gőzkocsit szerkesz­tett, amivel igen jó eredményt ért el a Párizs—Lyon útvonalon. A levert forra­dalom újjáéledése miatti félelmében alapította meg á kommunista re­zsim 35 évvel ez­előtt a munkásőr­séget. Ez a fel­fegyverzett párt­hadsereg két éve mült ki. Minden vásárló vágya, hogy egy helyen próbálhas­sa ki a teljes választékot, s a különböző márkákat mű­ködés közben hasonlítsa ösz- sze. A hazai kereskedelem­ben csupán egy helyen, a miskolci Eszperantó téri Iparcikk Kereskedelmi Áru­házban van lehetőség erre a sajátos tesztvizsgálatra. A műszaki áruház első emeletén külön galériát ala­kítottak ki a német, gyárt­mányú háztartási gépek be­mutatójára. A legnevesebb cégek, a Siemens, a Braun, a Bosch és a Bomann kon­szern legsikerültebb háztar­tási gépei láthatók egymás mellett. Turmixgépek, elekt­romos darálók, kávéfőzők, szeletelők, hajszárítók, haj­sütők, íagylaltgépek, s a mindenapi munkánkat meg­könnyítő elektromos masi­nák tesztelhetők az áruház­ban. A vásárlónak nincs más dolga, minthogy a két egymás mellé rakott hajszá­rítót, szeletelőt működés közben tegye próbára. A jel­szó: Mindent a vásárlóért, győzzön a jobbik, döntsön a vevői _ A fölsorakoztatott porszí­vók mellé néhány poros szőnyeget is kiraktak. A le­endő vásárló valamennyi géppel takaríthat egy keve­set, hogy a gyakorlatban dönthesse el, melyik a kéz- reállóbb, jobb teijesítményű gép. Ez a fajta eladási tech­nika a jövőben állandósul az Iparcikk Kereskedelmi Áru­házban. Sárosi Pál igazgató újságolta, hogy a jövő héten a mikrohullámú sütőket so­rakoztatják föl így egymás mellett. A helyszínen főzési, sütési bemutatót tartanak, hogy az érdeklődők megíz­leljék, mi minden jó síithe- tő-íőzhető bennük. Régóta fontolgatják, hogy miképpen , jutalmazhatnák meg a legnagyobb miskolci műszaki áruház népes törzs­vásárlógárdáját. Úgy hatá­roztak, hogy rövidesen be­vezetik a törzsvásárló-iga­zolványt, amelybe a legap­róbb vásárlások is bejegyez­hetek. Az egy esztendőben 10 ezer forinton felül költe­kezők már nagy eséllyel pályázhatnak az Iparcikk Kereskedelmi Áruház nagy karácsonyi tomboladíjaira. (Sí. I.) csak a Belügyminisztérium intézkedései el nem érik a céljukat, a kínai menekül­tek éve lesz. Jelenlétükét nap marit nap tapasztaljuk a pályaudvaron, az aluljáróban, ahol maguk­kal hozott „cuccot” árulnak, az utcán, ahol megállítanak felvilágosításért, útbaigazí­tásért, hírekben, amelyek­nek állandó szereplőivé vág­tak az elmúlt néhány évben. Illetve nem is csak ezek­ben az években, mert min­dig is voltak menekültek Magyarországon. Emlékeze­tesek történelmünkben a török elől menekülő szer- bek, horvátok és bunyevá- cok, akik aztán' az ország déli részén találtak tartós letelepülési helyet. Ebből a korból származnak a bara­nyai délszláv települések; is, ’ míg Szentendre környékén’ a bolgárkertészek telepedtek le. A lengyelek 1830-baji és . bukott szabadságharcuk után, 1863-ban özönlöttek ! nagyobb tömegben az or­szágba. A hetvenes években, ugyanabban az időszakban, . amikor nyolcmillió lengyel emigrált Amerikába, hoz­zánk is érkeztek félmillióan. Az első világháború béfe- jeztével az elcsatolt terüle­tek voltak a menekültáradat fő eredői. Mintegy negyed- millióan érkeztek Erdélyből és a Felvidékről, többnyire magyarok. Lassan feledésbe merül, de a háború utáni években is több menekülthullám sö­pört át az országon. Gon­doljunk csak a görög kom­munistákra, a Tito elől me­nekülő jugoszlávokra. vagy az Allende bukása után ér­kezett chileiekre. Ezek be­illeszkedése tulajdonképpen zavartalan volt, igaz, az áradat nem volt olyan erős, mint napjainkban. ■ ■ A költségvetésből kika- nyarított néhányszáz millió, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és néhány más jótékonykodó segítsége dacára a menekültprobléma súlyosbodni látszik. A genfi konvenció szerint ugyanis csak azok számítanak me­nekültnek. akik politikai okból hagyták el hazájukat. Most viszont az érkezők többsége a háború elől fut, s ugyancsali népes azoknak a tábora, akik gazdasági okokból keresik itt a bol­dogulást. Komplikálja * helyzetet, hogy a menekül­itek jelentős része — több­sége — számára tranziton szag vagyunk, azaz csak tdcrglerres~—letelepedési és megélhetési lehetőséget ke­réknek, anélkül, hogy el­szánnák: magukat a hazai Yiszooyűkhóz való alkalmaz­kodásra. A Magyarországon tartózkodó több tízezer - szerb, hurrát és vajdasági, magyar csak arra vár, hogy mikor térhet vissza otthoná­lja úgy, hogv ne füttyögje- nek puskagolyók a füle mel­lett. A menekültek számára az ország számos részében ren­deztek be átmeneti szálláso­kat és táborokat. Hajdúszo- ' boszló, Békéscsaba, Bicske, Siklós, Pécs, Szigetvár a főbb gyűjtőhelyek. Az ál­lamkassza teljes étkezést, orvosi ellátást és lieti ötszáz forintot bocsát rendelkezé­sükre. Azok a családok, amelyek otthonukba fogad­nak be menekülteket, havi ezer forint fűtési pótlékot kapnak. A Menekültügyi Hivatal, mely ma a földön­futókkal foglalkozik, meg­kezdte a Jugoszláviából ér­kezett fiatalok oktatásának megszervezését. A már em­lített szervezeteken kívül az ENSZ eddig 3 millió dollár­ral segített, s az UNICEF is részt vesz a magyarországi menekültprobléma enyhíté­sében. Mindez nem elegendő. Újabb és újabb hullámok söpörnek át az országon, amely . a jelek szerint, talán a vállalkozási szabadság vi­szonylagos kiterjedtsége miatt, mind népszerűbbé Valik á keletről és délről jövők körében. Nemhivata­los becslések szerint az itt­tartózkodó kínaiak száma elérte a tízezret, s noha a kitoloncolások megkezdőd­tek, s a határtalan lovagi­asság illúziója ezzel szerte­foszlik, mindig újabbak jön­nek és jönnek— Jókai Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom