Déli Hírlap, 1991. március (23. évfolyam, 51-74. szám)
1991-03-30 / 74. szám
A húsvét: az élet győzelme a halál fölött A mepfuló egyház Beszélgetés dr. Bosák Nándorral, az Egri Hittudományi tőiskola rektorával )fc A gépeken a játék napján mindenki ingyen is játszhat Tízezreket nyerhetnek az iskolások A játék napján a Tokajban Kedden, azaz április 2-án lesz a játék napja a Tokajban. Ezen a napon délelőtt 10-től este 6-ig mindenki ingyen léphet be a vendéglátóház játéktermébe és ott ingyen játszhat a komputer- vezényelt elektronikus játékokkal. Természetesen nyerhetnek a játékban részt vevők, mégSzemgyógyító torna Módosították az időpontját annak a tanfolyamnak, amely során az egészséges látást tanulhatják meg majd a jelentkezők. A szemgyógyító tanfolyam, melyet dr. Balázsovics Ágnes szemész szakorvos vezet, június 17. és 22. között lesz. Jelentkezni a Szinva utca 17. szám alatt található Egészségházban lehet. • • Önkormányzati képviselő fogadóórája Értesítjük a Kilián-déli lakótelep választópolgárait, hogy Ott Antal önkormányzati képviselő április 2-an (kedden) 17—19 óra között a Könyves K. u. 2. sz. általános iskolában fogadóórát tart, melyre tisztelettel várja a lakosságot. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzati Iroda Atomerőműbalesetek Tavaly a Szovjetunióban 15 atomerőmű üzemelt. Az év során 45 esetben történt reaktor-leállítás, amelyet nem terveztek előre. Köztük a zaporpzsjei atomerőmű 30, a del-ukrajnai pedig 21 esettel szerepel. A legkomolyabb veszély- helyzet a kalinyini atomerőműben állt elő, ahol a műszaki személyzet mulasztása fölytán kinyílt a reaktor biztonsági szelepe. A szelepeken kiáradó gőzt a tűzoltó-rendszer segítségével lokalizálták, ezért környezetszennyezés nem történt. pedig a miskolci Iparcikk Áruház' jóvoltából audió- és videokazettákat, valamint egy duplakazettás rádiómagnót. A keddi napon is összemérhetik tudásukat, tehetségüket a játékosok a különféle elektronikus játékokkal, de a Filia Kft. szeretné a versenyt folytatni, pályázatot írva ki minden miskolci általános és középiskola részére. A pályázaton az iskolák nyertes csapatai 50, 25, 15 ezer forintos díjakat vihetnek haza, az ügyes versenyzők pedig ingyenes jutalomjáték-lehetőségberr részesülhetnek. A pályázaton részt vevők számára az a feladat, hogy a játékterem készségfejlesztő, elektronikus játékaira kis versenyt szervezzenek a tanulók körében, akik közül kikerül a fődíjak nyertese. A Filia Kft. szeretné, ha kiderülne a verseny által is: ezek a játékok a logikai, kombinációs készséget, a reflexek gyorsaságát, a helyzetfelismerési képességet fejlesztik. A pályázatról hamarosan részletesen is olvashatunk, ugyanis a játék napján sajtótájékoztatón ismerteti a '’ég erre vonatkozó és más elképzeléseit is. — Kanonok úr! Ön az ünnepek előtt háromnapos lelkigyakorlatot tartott a selyemréti Szent István templomban. Mi egy ilyen lelkigyakorlat célja? — A nagyböjti idő az előkészület ideje is, egy lelkigyakorlat célja, hogy a résztvevők hitvallásukban megújuljanak, megerősödjenek. A hit alapvető igazságait a maguk életére alkalmazzák. Ebben az évben látogat hazánkba a pápa. Jó alkalom ez arra, hogy átgondoljuk az egyházhoz, Krisztushoz való viszonyunkat. — Már a zsidó nép megülte a húsvét ünnepét. Mi a különbség a zsidó és keresztény húsvét között? — A zsidó nép számára a legnagyobb élmény, hogy amikor az egyiptomi rabságból kivonultak, Isten szövetséget kötött velük. Ekkor váltak néppé, Mózes vezetése alatt, ö védelmezi, új hazába vezeti a zsidókat, a nép pedig megtartja Isten törvényeit, a tízparancsolatot. A kivonulás a húsvét ünnepe. Azt jelenti, hogy aki ezen részt vesz, megvallja. részese a szövetségnek, amit ősei kötöttek. — A keresztény húsvét ennek folytatása, beteljeseSzázezres várost a törekvő polgárságnak Nagymiskolc és a kultuszminiszter A Fehér Ödön szerkesztette közkedvelt miskolci napilapban, a Reggeli Hírlapban, 1931. április 5-én Nagymiskolc címmel jelent meg a címoldal nagyobbik felét kitevő cikk. Irta Kle- belsberg Kuno gróf. vallás- és közoktatásügyi miniszter. A szerző személye és a cikkben kifejtett gondolatok egyaránt megtisztelő kötelességünkké teszik, hogy hat évtized múltával a mai olvasó elé idézzük néhány gondolatát. •„Mikor valamely ország erejét, közgazdasági és társadalmi színvonalát mérik, mindig különös tekintettel vannak arra, hogy területén mennyi és mekkora város áll fenn. Amely nemzet kebelében kevés a város és a nagyobb helységek népessége inkább mezőgazdasági, városias színezet nélkül, ott a nagy nemzetek kritikusai csak primitivitást, fejletlenséget, kezdetlegességet látnak. Mi, magy árok, csak áltatjuk magunkat azzal, hogy ennyi meg ennyi városunk van, mert még nagyobb népességgel bíró helységeink közül is elég sok voltaképpen csak nagyobb falu és több alföldi falu-városunk van, és az igazi urbanitás- nak csak kevés ismérve van jelen. Intenzívebb kultúra pedig el sem képzelhető városok nélkül. Nem véletlen- ség az, hogy a civilizáció szó a cívisből és a civitás- ból származik, és hogy az urbanitás kifejezésnek is az alapja megint csak az urba szó. Jellemző erre a rustikus és urbanus szavaknak ellentétbe állítása is. A kultusz- miniszternek különös tekintettel kell lennie a városra, mint a művelődés székhelyeire és kitermelőire. Ezek a megfontolások vezettek akkor, amikor behatóan kezdtem foglalkozni a városi politikával. A nemzetközi statisztikai tudományosság úgy szokott osztályozni, hogy a millió lakosú várost világvárosnak, a legalább százezer lélek- számmal bíró kommunitáso- kat nagyvárosoknak nevezi, városnak pedig a tízezernél több lakossal bíró helységet. Ha ezt az osztályozást .alkalmazzuk, Magyarországon csak egy világváros van: Budapest, és két nagy város: Szeged és Debrecen. Ezután csak kisebb-nagyobb civitá- sok vannak, amelyeket egyszerűen a városok tarka kategóriájába utalnak... Budapesttől, Szegedtől és Debrecentől eltekintve, a csak kisebb jelentőségű Szombathelyt figyelembe nem véve, agglomerált népessége az országban csak Miskolcnak van, amely a most lezajlott, 1930. évi népszámlálás legújabb adatai szerint Diósgyőrrel és Hejőcsabával együtt 88 623 főnyi lakossággal bír. Ma még a közigazgatási egyesítés nem történt meg, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy ez a közel kilencvenezer ember egy közgazdasági testet alkot, s így Miskolc, ha a városoknak nem fiktív, hanem reális egymásutánját állapítjuk meg, az ország városai közt máris rangsorban a negyedik és Budapest, Szeged és Debrecen után foglal helyet, sőt megelőzi a 79 505 lakossal bíró Kecskemétet is. Én nagy igazságtalanságnak tartom, hogy egy nagyobb várossal annyira ösz- szeforrott és összeépült közeli környéket, közigazgatásilag is nem kapcsolják be, mert a környékbeli községek Miskolcon és egyebütt is igénybe veszik a városoknak intézményeit és berendezéseit anélkül, hogy kövezetvám és piaci hely- pénz kivételével a helyi terhekhez hozzájárulnának, amennyiben az ő egyébkén- ti hozzájárulásaik a vármegyét illetik ... Hasonló a heiyzet Miskolcon is, amelynek igen jelentős vidéke van ebből a szempontból. Elég, ha csak Diósgyőr és a vasgyár helyzetére mutatok rá. Saját pótadó és más adóerejük ezeknek a községeknek több kis közigazgatási apparátus tengetésére szétíorgácsolódik, ami irracionális és racionalizáló korunkban alig állhat meg. Miskolc különben is erősen városias jelleggel bír. Lakosságában sok a kereskedő és iparos. Kassa elvesztése következtében meg. kapta annak hinterlandja egy részét is, úgy, hogy a nagyvárosok sorába való belépése, kikerekedése és további fejlődése kikerekí- tettnek látszik ... Miskolc törekvő, munkás, józan magyar polgárságának pedig a feltámadás szent húsvéti ünnepén azt üzenem, hogy ha akarják, tíz éven belül megvalósíthatják a százezer lakosú Nagymiskolc gondolatát, és így megajándékozhatják a csonkaországot Szeged és Debrecen mellett a harmadik százezres magyar nagyvárossal.” A Bethlen-kormány, melynek Klebelsberg Kuno is tagja volt, 1931. augusztus 24-ig volt hivatalban. Maga a nagy kultúrpolitikus, aki századunkban a tárca élén egyedül volt méltó utóda századunkban a régi nagy elődöknek, Eötvösnek és Trefortnak, 1932-ben elhunyt. Nagymiskolc eszméje mégis megvalósult, ha nem is oiyanféle város fejlődött ki napjainkra, mint amilyet Klebelsberg elképzelt. dr. Csorba Csaba dése: Jézus halála és feltámadása az újszövetség kezdete Isten és ember közölt. Jézus az emberiség képviselője, önként vállalta a halált a világért, ezzel fejezte ki az Atya iránti teljes önátadását. Az Isten ezt elfogadta. Krisztust új életre föltámasztotta. Aki csatlakozik Jézushoz, részesül ebben az új életben. — Ez azt jelenti, ha Krisztus nem támadt volna föl, a keresztény vallás alapjaiban lenne megkérdőjelezhető ... — Ezt Szent Pál mondja: ha Jézus nem támadt fel, hiábavaló a mi hitünk. — Az ember bűnével olyan rendetlenség lépett a világba, ami megzavarta Isten és az ember kapcsolatát. Jézus újra igent mondott az Isten akaratára, vállalta a halált, erre válaszként támasztotta fel őt az Atya. Azóta nem a halál, az utolsó szó az ember számára az életben. A keresztény húsvét az élet győzelmét jelenti a halál fölött. — ön az egri szeminárium rektora. Milyen változások láthatók az egyházban a „főiskola ablakából” nézve? — A hittudományi főiskola a jövendő papságát készíti fel szolgálatára. A papi szolgálat lényege, a teológia nem változik. Minden korban hirdetniük kell az evangéliumot, szolgálni az embereket. A változást abban látjuk, hogy egyre jobr ban érezzük az igényt, a szolgálat iránt. A Legkülönbözőbb területekről kérnek segítséget. Nemcsak mint teológusokra, hitoktatókra számítanak ránk, hanem szociális munkásként is. Az öregek, szenvedélybetegek gondozásában, lelkisegélyszolgálatban, a börtönpasz- toráció területén és így tovább. — A szemináriumba jelentkezők létszámában is tápasztalható bizonyos fokú növekedés, ez minőségi javulást is jelent. Tömeges jelentkezésről persze nincs szó, a fiataloknak nagyon hiányosak a vallási, ismereteik. De aki jön, az belső meggyőződésből vállalja ezt a hivatásit. — Nem lehet megkerülni a kérdést: mintha a protestáns egyházakban bátrabban megtehettek volna bizonyos, a múlttal szembenéző lépéseket (ami akkor is igaz, ha éppen a múlt héten mondott le székéről a győri püspök), mint a katolikusok. — Ez arra vezethető viszsza, hogy más a szervezetük a katolikus, mint a protestáns egyházaknak. Nálunk a legfőbb vezetőket nem itthon választották, hanem Rómában nevezték, nevezik ki. Ez egyfajta védelmet jelentett, mert az egyértelműen kompromittált embereket Róma ki tudta szűrni. Az egyházban a legfőbb vezetők „lecserélésére” nincs mód. Ezen a téren is az evangélium alapján kell állnunk. Egyik hibát egy másikkal nem lehet gyógyítani. Nagy hibákat, bűnöket számon lehet ugyan kérni, de. ki ítéli meg. ki miért tette, amit tett? — Valamilyen tisztulásra szüksége lesz az egyháznak, de biztos vagyok benne, hogy nem látványos formáját választják ennek. A hibákat be kell ismerni, a bocsánatkéréshez a bűnt el kell ismerni, de az ítélkezés már nem a mi dolgunk. — Augusztusban jön országunkba a pápa. Várható. hogy sokan támadják majd az eseményt, ha nem is közvetlenül, de például az állami költségek ürügyén. — A pápalátogatás lelkipásztori jellegű, elsősorban a katolikus híveknek szól. De eredményét az egész ország megérzi. Ha az egyház ezáltal megtisztul, megerősödik meggyőződésében, ez a nemzet gazdagodását is jelenti. A pápa nemcsak az egyház feje. erkölcsi tekintély is. Látogatása az ország megbecsülését, elismerését jelenti. — Az várható, hogy nem mindenki örül ennek. A rejtett ellenszenvhez mindig találhatnak magyarázatot. Nem tényeket. kimódolt problémákat vetnek fel. Az államot érintő költségek legtöbbje pedig olyan beruházás (útépítés, telefonhálózat. tatarozás), ami megma- . rád. — A beszélgetés második felében már „politizálunk”. Egyesek keresztény kurzustól féltik az országot. Vajon milyen alappal? — Sokan beszélnek erről, és azt sem tudják, mi az. Az egyház kivonult a politikából, ebben a ciklusban már egyetlen katolikus pap sem vállalt képviselői megbízatást. Az viszont természetes. hogy keresztény érdeklődésű emberek vallás- erkölcsi elvek alapján politizálnak. és mint keresztény polgárok vesznek részt a közéletben. De ez nem keresztény kurzus, nem jelenti az egyház hatalomra jutását. Érezzük is ezt a kettősséget: nagy a várakozás a társadalomban, hogy az egyház oldjon meg bizonyos kérdéseket. amelyeket az állam nem tudott megoldani. másfelől félnek ehhez biztosítani a szükséges feltételeket. nehogy az egyház ezáltal hatalomhoz jusson. — Befejezésül térjünk vissza a húsvéti témakörhöz. Mit kell még tudnunk erről az ünnepről? — Ehhez kapcsoljuk a megváltás fogalmát is. A megváltás a zsidó nép számára egyet jelent a rabságból szabadulással. A keresztény számára a bűn rabságából szabadulást jelenti, az örök életet, s hogy az ember Krisztus erejéből önmaga fölé nő — fejezte be a beszélgetést dr. Bosák Nándor. Gróf Lajos Aszpirin a virágra Régóta ismeretes. hogy ha a váza vizébe egy aszpirint dobnak, a vágott virág később hervad el. Újabban két egymástól független kutatócsoport (a Du Pont mezőgazdasági kutatóintézetében az Egyesült Államokban és a Ciba-Geigy bázeli laboratóriumában) is kimutatta, hogy a szalicilsav (az aszpirin hatóanyaga) aktiválja a növények védekező rendszerét a betegségek ellen. A felfedezés lehetőséget nyújt a növények védelmére a gombáik, baktériumok és vírusok Okozta betegségek ellen.
