Déli Hírlap, 1990. november (22. évfolyam, 253-278. szám)

1990-11-09 / 260. szám

Székelyföld történetéből 39 m Porlik mint a szikla Kétszer megszavazták és egyszer kinyilvánították a szé­kelek Erdélynek Magyaror­szággal való egyesítését, az UNlO-t; 1848. május 29-én, 1861. február 11-én és 1865. szeptember 1-én. A király és a magyar politikusok 1867- ben kiegyeztek. Minthogy a magyar nyelvet beszélik a szé­kelyek is, Erdély közigazgatá­si bekapcsolására királyi biz­tost neveztek ki Péehy Manó személyében. Az 1877. évi I. te. pedig eltörölte és tíz év alatt megsemmisítette a szé­kely közigazgatás ezredéves jogi létét, átrajzolva a Szé­kelyföld térképét. Ez általános csalódást okozott. A székelység össze­tartozásának, sajátosságának tudata azonban mégis to­vább élt. Székely Történel­mi Bizottság, egyesületek és társaságok alakultak. Töb­ben munkájukkal erősítet­ték a székelység hírnevét; a festészet magas fokán a há­romszéki Barabás Miklós, a székely. származású Székely Bertalan, a néprajzkutató Orbán Balázs, a mesemon­dó-újságíró Benedek Elek és sokan mások. A közszékeiyeket a törvé­nyesség látszatával megfosz­tották földjük tulajdonától, nagy részüket kizárták er­dei k használatából. Az idő­járás gyors változása, a ha­vasok gyenge talaja pedig sohasem kedvezett a gaz­dálkodásnak. A fafeldolgo­zó, a textil- és a bőripar nem nyújtott elég munkale­hetőséget és keresetei. Ne­hezítette nyugalmukat a ro­mánok folytonos szervezke­dése, elégedetlensége. Auto­nómiát követeltek, 1869. február 7-én Erdélyi Ro­mán Nemzeti Pártot alakí­tottak, amit a hatóságok március 29-én betiltottak, de tevékenységük nem szűnt meg. Csatlakozni akartak az erdélyi románok az 1881- ben kikiáltott román király­sághoz. Mellőzve a magyar kormányt, 1894-ben memo­randumot nyújtottak be a királyhoz, de követelésüket elutasították. Sajtószabad­ságot, anyanyelvűk szabad használatát követelték a közigazgatás minden terü­letén, még a hadseregben is. Tiltakoztak az Apponyi-fé- le iskolatörvény ellen, mert az a magyar nyelvet akarta bevezetni a nemzetiségek fe­lekezeti iskoláiban. Mind­ezek létbizonytalanságot te­remtettek és a századfordu­lón, több mint 100 000 szé­kely vándorolt ki Ameriká­ba, Kanadába, Brazíliába, de még O-Romániába is. A székely kongresszuson, 1902. augusztus 28—30-án Hegedűs Lóránt pénzügymi­niszter azt mondta, hogy a székelység pofiik és idegen népekbe olvad. 1914-ben ki­tört az első világháború, ami újabb fogyatkozást je­lentett. A 82. székely gya­logezred 1914. augusztus. 26­Kazincbarcika nem az egyetlen Higanyleszíivál Herein Bizonyára sokan emlékeznek még a közelmúltban kirobbant kazincbarcikai higanyootrány- ra. Az akkori ügy hullámai mára elcsitulni látszanak, ám néhány, a környezetért, a ben­nünket körülvevő világért ag­gódó fiatal nem szeretné, ha taljasen feledésbe merülne a dolog. Rockfesztivált szervez­nek, amelyről nemrégiben saj­tótájékoztatót tartottak. Az Art-Alom Kulturális Egyesület és a Balkán Egye­sület ifjú tagjai úgy hatá­roztak, hogy zenei fesztivált rendeznek, amely egy el­képzelt városban „lehetsé­ges” mesterséges élet lehe- tertlenségcről szól. A kiindu­lási pont ugyan a higany­éi minden egyéb környezet­szennyezés, ám a szervezők szándéka jóval túlmutat ezen. A rendezvényen fel­lépő együttesek szövegei és zenéje kifejezik egy „szocia­lista nagyvárosban” felnőtt ifjúság életérzéseit. Céljuk a figyelemfelkeltés, az embe­rek felrázása, hiszen Kazinc­barcika nem az egyetlen ilyen város, Magyarországon. Leninváros, Miskolc, Duna­újváros ... És még lehetne sorolni. A stílusosan, egy házgyári panellakásban meg­tartott sajtótájékoztatóin a szervezők hangsúlyozták, hogy szándékukat érzelmi okók motiválják. Néhánvan évekig éltek ott, és úgy érez­ték, valamilyen formában tiltakozniuk kell. A fesztivál novemjaer 16- án, pénteken lesz Kazinc- barcika-Berentén, a Borsodi Hőerőmű Vállalat kultúrhá- zában. Fellép az Ápolók, a Zum-Bura Piac, a Magyar Vizsla, a Victor Kugo és a Nyomorultak együttes Mis­kolcról, a kazincbarcikai Razzia, a debreceni P. G. Csoport és a budapesti Bala­ton zenekar. A koncert dél­után négy órakor kezdődik. A fesztivál szervezői biz- nak benne, hogy az országos médiák is tudósítanak majd az eseményről, hiszen nem­csak helyi gondokról vám szó. Távolabbi terveikben az is felmerült, hogy a már említett városokban is ren­dezzenek hasonló koncerte­ket. Horváth Szabolcs án Lengyelországban harcolt, 1915. május 7-én a gorlicei áttörésnél ők erőszakolták ki az átkelést a Viszloka fo­lyón, június 14-én a Szán folyó keleti részén küzdöt­tek és 1916-ban ott voltak a lucki áttörésnél, ahol az oroszok először alkalmazták a pergőtüzet. Óriási volt a veszteségük, 5330 székely katonából 718 maradt élet­ben. 1916. augusztus 17-én Oroszország. Franciaország, Anglia és Olaszország szö­vetségi szerződést kötött Romániával, és szavatolták határait. Elismerték egyesí­tési jogát a magyarországi románok által lakott terü­letekre. Románia pedig kö­telezte magát, hogy hadat üzen Magyarországnak. 1916 szeptemberében már benyo­multak Erdélybe, Székely- keresztúr és Parajd vona­láig. December elején meg­alakult a Székely Hadosz­tály, amelynek 19 gyalogos zászlóalja, 16 tüzérütege és egy lovas százada volt. Visszavetették a románojsat az Olt folyó keleti részére es elfoglalták a Kárpátok Moldva felőli részén a Ma­gúra Cansinuluin hegyvonu­latot. A románok ennek megszerzésére több táma­dást foganatosítottak 1917 júliusában és augusztusban. 1918-ban Erdély román fennhatóság alá került, és 1819. január második felé­ben hadseregük már elérte Csúcsa, Királyhágó, Técső, Máramarossziget vonalát. A székelyek a túlerővel szem­ben április 26-ig védekez­tek. Erdélyből ezen idő alatt becslés szerint kb. 200 000 magyar és közte kb. 50 000 székely menekült Magyarországra, vállalva a nélkülözéseket. Bizonytalan, kilátástalan volt a holnap és a jövő. Ilyen nehéz idő­ben fogalmazta Csanády György a székely himnusz szövegét: „Ki tudja merre, merre vise a végzet, görön­gyös úton, sötét éjjelen” ... és a mély tartalmú harma­dik oorát: „Maroknyi székely porlik, mint a szikla, népek harcában, zajló tengeren.” (balázs) >k Pirisi Edit és Molnár Anna próbál. A zongoránál: Gillay András. Zenekari árok, vagy pódium? f i.) A színházat választotta 99 Mindannyian felkészült muzsikusok 99 Tangolita beléoője követke­zik, színpadra kérem... És isméi tanúja vagyok annak a lehetetlennek, ami csak a szín­házban lehetséges. A helyén van az imént még a családért telefonáló táncosnő, egy pil­lanat, és csukódik a színpad vusajtaja a komikus, a bon- vivón mögött, megcsendese­dik a porta nyüzsgése, hang nem hallatszik a földszinti öl­tözőfolyosón, nézővé lesz a társulat próbára mindig be­ülő, ráérő része, és a pia­nínó mellett ülő éppen soros muzsikus (Regös Zsoit, Kalmár Péter és Gillay András most egyszerre próbál) keze alatt felcsendül a dal: „Az én ne­vem La bella Tangolita..." Ábrahám Pál magas igé­nyű zenéje nemcsak a 30-as évek Berlinjét, Budapestjét A Bölcsész Egyesület tájékoztató ja “■ ' * . r >'■ .-' 'r Brit—magyar vezetőképzés Miskolcon Oxfordban értékelik a szakdolgozatot A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium támoga­tásával az Országos Vezető­képző, Tanács egyetértésével az Oxford Polytechnik, Wolsey Hall, illetve dr. George Igler, az European Business School akadémiai igazgatója eredeti tananya­ga es módszertana alapján a Brit—Magyar Vezetőkép­ző és Tanácsadó Kft. me­nedzserképző tanfolyamat indít. A ku~rv.st elvégzők ne: :zetközileg elismert bizo­nyítványt kapnak — itt, Magvarorrzágon is, amely azonos értékű az Oxfordban kiadott bizonyítvánnyal. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium ajánlá­sára megkereste egyesüle­tünket a Brit—Magyar Ve­zetőképző és Tanácsadó Kft. (OMEGAGLEN), és felkérte az egyesületet menedzser- képző tanfolyam regionális megszervezésére. Ezt elvál­laltuk, mert magunk is úgy Ítéljük meg. hogy akkor fog igazán a tőkeáramlás meg­indulni, és az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű — és szükséges — üzleti part­nerkapcsolatok. közös vál­lalkozások kialakulni, ha felkészült, intelligens egvé- nel: kerülnek a különböző vezetői, irányítói szintekre. A vezetőképző — a jelen­legi szervezésben — közép­es felsőfokú tanfolyamból áll. A középfokú, a MDC (Menagement Development Course) 5X1 napos foglal­kozást jelent, 2 hetes idő­közönként. Minden foglal­kozás egy lépés a fejlett menedzsment irányába. A tanfolyam felkészíti a részt­vevőket az értelmes és ma­gas szintű vezetésre. A tan­folyam tandíja 7000 Ft. Ezt követően lehetőség van egy felsőfokú tanfo­lyam elvégzésére, ez a CMS (Certificate in Manegement Studies), amely egyéves. Kéthavonta egy, illetve két­napos konzultációt és elő­adást tartanak, a tanfolyam szakdolgozat-írással és meg­védésével zárui. A szakdol­gozat vázlatát a tanév kez­dése után hat hónappal kell beadni. A dolgozat értékelése Ox- fordban történik. A bizo­nyítványt prof. Alastair Neilson (Head of Business School) és dr. George Igler (Director of Studies) írja alá. A tanfolyam témái: vál­lalkozás és vezetés, az em­berek vezetése, probléma- megoldás és döntéshozatal, pénzügyi módszerek a veze­tésben, marketing. A tanfo­lyam országos szintű ünne­pélyes bizonvítványosztással zárul. Ez a tanfolyam 1991. február 7-én indul, jelent­kezni lehet 1990. december 20-ig. Részvételi dija 55 000 Ft. A tanfolyam helye: Mis­kolc, MSZB tér 1. Miskolci Bölcsész Egyesület. A nagy érdeklődésre való tekintettel az első 5X1 na­pos, középfokú MDC-tanfo- 1} amot november 6-án elin­dítottuk. Szívesei' vállaljuk a további MDC-tanfolyamok indítását, bármikori kezdet­tel, amennyiben elegendő számú jelentkező iesz. Te­hát egy következő középfo­kú kurzusra akár azonnal is lehet jelentkezni. Bármi­lyen munkakörben, beosz­tásban dolgozó jelentkezhet, feltétele az érettségi. Azok­nak, akik részvételi szándé­kukat bejelentik, részletes információt küldünk. Jelentkezési cím: Miskol­ci Bölcsész Egyesület, Mis­kolc, MSZB tér 1. 3530. Pf.: 452. A fenti tanfolyam regio­nális szervezését azért is vállaltuk el. mert meggyő­ződésünk, hogy a jövőben [ bármilyen szintű vezetővé I igazán csak azok válhatnak, j akik erre a komoly és fe­lelősségteljes tevékenység­re tudatosan felkészülnek. És a menedzser-típusú ve- ; zetőkre a humán szférában j is mindinkább szükség lesz, i legyen az iskola-, vagy kór- I házigazgató. hódította meg, a mai siker­hez éppen olyan kiváló ze­nészek kellenek, és mi min­denre ráébreszthet az ope­rettmuzsika társa és hordo­zója, a színpad! Nincsenek most itt a miskolci zene- művészeti főiskolások, az előadáson a színház zeneka­rát kiegészítő fiatalok, de az új zenei vezető, Gillay András első szavaiból kide­rül, hogy nemcsak megáll­ják a helyüket, már ők is tudják, hogy a pódiumhoz kell a zenekari árok (vagy nagyon jó, ha van), és for­dítva. © ELMÚLT KÉT KORSZAK Ha Illés István Csehovot, a főrendezői székben őt kö­vető Csiszár Imre Brechtet jelentette a Miskolci Nem­zeti Színházban. Természe­tesen nagyon leegyszerűsít­ve igaz ez, de az elmúlt, mintegy másfél évtized alatt a próza kapott zöld utat. A zenés színházra a főrende­zői koncepció kevéssé fi­gyelt, adjunk nekik azért valamit címszóval egy-egy operettbemutató erejéig is­merte el a műfaj létjogo­sultságát, és olyan előadá­sokat bontott (mondjuk dísziettárolási nehézségekre hivatkozva) egyik szezonról a másikra, mint a kitűnő produkció La Mancha lo­vagját és a többit. A deb­receni operatársulat egy-egy vendégjátéka jelentette még a színházban a zenét, és mindez azzal járt, hogy a közönség elkedvetlenedett, a színészeknek meg kellett birkózni a színpadnéiküli- ség traumájával, a tánckar és a zenekar kis híján széthullott. Volt mindennek (és ez még sokáig eltart) egy másik kemény, immár gazdasági következménye is. Az évek alatti természetes mozgás során az esetleges üres státuszokat betöltötték, és elsősorban nem a zenés produkciókhoz szükséges szerepkörökkel. Amikor a ta­valyi szezon Carmen pre­mierje azt mutatta, hogy el­múlt két főrendezői korszak, után a mostani főrendező. Galgóczy Juditot érdekli a zenés színház, a város ze­nei intézményeiből (a főis­kola, az Egressy Béni Zene­iskola, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar) készséggel ér­kező kisegítőkkel, és a szín­ház meglévő erőivel állítot­ta színpadra. Gillay András itt kapcsolódik be a szín­ház legújabbkori „történel­mébe”, és barátságos hall­gatásával igazolja, minder­ről sokat tud, de a jövő ér­dekli. • BÉCSTŐL MISKOLCIG — Amikor százötvened- szer dirigáltam a Theather an der Wien-ben Az opera fantomját, úgy éreztem, hogy ezt már tudpm — mondja nagyot nevetve a Bál a Savoyban szűkre sza­bott, egyórás próbaszüneté­ben, mikor arról kérdezem, milyen úton érkezett Mis­kolcra. Osztrák állampolgár, a családja Bécsben van, és most fegyelmezetten veszi tudomásul: a nagyoperett november végi bemutatójá­ig szó sem lehet róla, hogy elutazzon. Egyébként sem ingázik, a Carmen tava'yi vendégkarmestere szeptem­bertől a színház másfél év­re leszerződött tagja. Vagy­is mai muzsikuspólya az övé. a szónak abban az ér­telmében, hogy a művészek előtt a határok régen nvi- tottak, ha a pálya úgy kí­vánja szerződhetnek kül­földre, vagy haza. Nyilván ismeretség dolga is ez. a Carmenre Galgóczy meghív­ta. és ahogy mondja, az opera ettől az előadás'51 kezdve érdekli. De életének ebben a szakaszában első­sorban a színpadot az élő látvány mindig egyszeri él­ményének a szintjére emelő muzsikusi telj sítmény ér­dekli. A zenekara, amelyről így beszél: — Mindannyian felkészült zenészek, de használni kell az együttest. Hogy vége le­gyen a másodrendű polgár szerepkörnek. Ha megvan a feladat, megjön az újabb feladathoz erőt adó elisme­rés is. (Folytatjuk) M— Technikai okok miatt el­marad Valiahmetov Rusz- tem grúz sebész-urológus zetőkre a humán szférában j orvos. reflexológus mára hirdetett előadása a Kossuth Művelődési Házhan. Helyet­te dr. Király József pszi­chológus tart előadást az emberi lélek rejtelmeiről. A program 5 órakor kezdődik. Az előre megváltott jegye­ket a helyszínen visszavált­ják, illetve ezek a jegyek érvényesek dr. Király elő­adására. fa jön Valialielov Riisztem

Next

/
Oldalképek
Tartalom