Déli Hírlap, 1990. október (22. évfolyam, 228-252. szám)
1990-10-05 / 232. szám
★ Az elei? motorkerékpár, a hátulja személygépkocsi a nyugatnémet M. M. Probst tervezte triciklinek, amelyet a ..Mókás autók, hóbortos motorok" nemzetközi kiállításon mutattak be. A Miskolci Eg\elemen készül a kandidatúrára Repülhet-e Beszélgetés Magyari Béla kiképzett űrhajóssal Vizes ügyek Amit az állam elmulasztott, a fakó bepótolja 1980. május 26-án Farkas Bertalan, a Szojuz—36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe. Az első magyar űrhajós tartaléka Magyari Béla kiképzett űrhajós pedig a Földön maradt. Mi történt az elmúlt tíz év alatt Magyari Bélával? — Hogyan látja mai szemmel az űrrepülést, és mit jelentett ez Önnek, hiszen nem Ön. hanem Farkas Bertalan repült akkor? — Tíz év után is azt tudom mondani, hogy nagyszerű élmény volt reszt venni azon a kiképzésen. Jo volt látni,' ahogyan az alatt a nyolc nap alatt Berci minden feladatot végrehajtott. Ez a repülés sonat hozott a magyar tudomány „konyhájára’. Az űrrepülés előtt két év állt rendelkezésre a különböző tudományágaknak aria, hogy a kísérleti műszereket megtervezzék és elkészítsék. így fejlesztették ki az orvosbiológiai kiserictcknsz a „Balaton” műszert. Szintén ebbe a sorozatba tartozott a később világhírűvé vált „Pille” dózismérő. Ez azóta is fenn van a világűrben a Mir űrállomáson, sót óalíy Kidé, amerikai űrhajósad elvitte az űrrepülőgépre is. Az űrrepülés során anyagtechnológiai kísérletek is szerepel- .ek. Azt vizsgáltak, hogy különböző fémek hogyan ólaidnak be, és különböző kétalkotós rendszerek hogyan kristályosodnak mikro- gravitációs környezetben. A kísérlete* másik része a félvezetőgyártással volt kapcsolatos. Voltak erőforráskutatási programok is. — Úgy érzem, hogy nagyon hasznos volt ez a program, és sajnálom, hogy nem volt még egy, és most sincs. Sajnos egy ilyen űrrepülés meglehetősen drága mulatság. Ettől függetlenül Magyarország továbbra is részt vesz az űrkutatási programok előkészítésében. Egv szép példa erre az, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen fejlesztenek egy olyan űrkályhát, amely 1500 C°-t fog elviselni, 50 centiméter lesz az átmérője és 30 centiméter hosszú kísérleti anyagokkal (úgynevezett próbatestekei) lehet majd kísérleteket végezni. — Jelentett-e valaha is hátrányt az, hogy nem Ön, hanem Farkas Bertalan repült? — Nem, soha nem volt ebből há'rányom. Például, amikor visszaérkeztünk Magyarországra, mindketten megkaptuk azt a tehetőségei, hogy nappali tagozaton elvégezzük a Budapesti Műszaki Egyetemet. Mind a kelten becsületesen végigjártuk az öt évet. és gépész- mérnöki diplomát szereztünk. Semmivel sem kezeltek bennünket másképpen, mint bármelyik egyetemi hallgatót. A közlekedési karon kezdtünk. Itt három évet tanultifnk. majd ezután szakosodtunk. Én az anyagtechnológia felé, Berci pedig a fotogrammetria irányába tanult tovább. Itt a képzés már sokkal speciálisabb lett. A fananyag is olyan volt, amelyre egy további kutatási tevékenységet lehetett álapozni. Így lettem én anyagtechnológus. Végül is gépészmérnöki diplomám van, de az utolsó két évben elsősorban az anyagtechnológiával foglalkoztam. — Mi történt még önnel az elmúlt tíz év alatt? — Amikor 1980-ban megjöttünk, akkor — természetesen — az emberek nagy on kiváncsiak voltak ránk. Hétnyolc hónapot azzal töltöttünk, hogy jártuk az Országok Ez nagyon nehéz időszak volt, de mégis jó, mivel sok érdekes emberrel ismerkedtünk meg. 1981-től 1986-ig elvégeztük a műszaki egyetemet, fizu tán lehető-' séget kaptunk a tudományos kutatásra. És itt térek visz- sza az anyagtechnológiához. Ezért rendszeresen járok a miskolci egyetemre, ahol most fejezem be a kandidátusi értekezésemet. — Mi ennek a lényege? — Kétalkotós, tehát alumínium-réz ötvözet kristályosodása mikrogravitációs környezetben. Itt felhasználtam azokat a kísérleteket,, amelyeket Farkas Bertalan végzett el a világűrben. — A polgári életben eltelt tíz éve. De mi történt önnel a honvédség kötelékében? — Századosból azóta alezredessé léptem ele. Farkas Bertalannal együtt egy különleges á'lománvk retbe ke- rüluink, ami azt jelenti, hogy mi már parancsnoki, vág:' egyéb komolyabb katona: beosztásba nem kerülünk. — Rcpül-e még vadászgépen? — En mindig nagyon szerelUni repülni. Három éve volt egy szív' m-gyulladá- soni, ami miatt teljesen el- tiitottak a repü.éstől. Van viszont jó hírem is, hogy a legutóbbi orvosi vizsgálatok szerint a szívem már teljesen egészséges. — Akkor ismét repülhet? — Nagyon szeretnék, de... Utoljára a betegségem előtt ültem vadászgépen. — Bertalan is rendszeresen repült? — Bertalan nem. öt hatalmi szóval eltiltották. — Ezzel az intézkedéssel szeretnék megelőzni a Ga- garinéhoz hasonló balesetet? ' ~ — Igen, ez valószínűleg így van. Bertalan már nagyon sok fórumon kérte a „rehabilitálását”, de nem kapta rneg. — Van-e azért valamilyen más kapcsolata a repüléssel, például a sportrepüléssel? — Kacérkodtam a gondolattal. 1980—87 között minden évben egy hónapot repülhettem harci repülőgépen, MÍG—21-esen. Ez 25— 30 órát jelentett. Edzésben" akartam maradni, hogy ha lett volna újabb .magyar űrrepülés, akkor jelentkezhessek. Ahogy látom: az elkövetkező években nem valószínű, hogy újból magyar ember legyen a kozmoszban. — í.át-e valós esélyt arra, hogy az évezred haira- levö éveiben ismét lesz magyar űrhajós? — Talán 1995 után lesz rá lehetőség. De ha ma valakinek van mondjuk 10 miilió dollárja, akkor maszek alapon is repülhet. (Persze ezt csak a tréfa kedvéért mondtam). Ennél egy kicsit magasabb összegért már az amerikai űrrepülőgéppel is utazni lehet. — Tehát a Glavkozmosz ennyire üzleti alapokra helyezte az űrrepüléseket? — Igen. De én remélem, hogy az Interkozmosz megmarad azokon az alapokon, hogy ha én azt mondom: itt van egy program, a hozzá- i való műszer és az űrhajós, : akkor — kölcsönösségi alapon — a repülésért nekem nem kell majd fizetni. Pél- f dául a franciák így repültek. Az osztrákok viszont nem tudták ezt nyújtani, így nekik fizetni kell az, űrutazásért. — Mik a jövőbeli tervei? — Most ősszel fejezem be a kandidatúrát. Úgy érzem, bőgj’ nekem is váltanom kell..,. , o. z. Egy tanácsi paragrafus arról rendelkezik Miskolcon, hogy a tanácsi bérlakások eladásának egyik feltétele: az épületnek önálló vízórája kell, hogy legyen. Sokan kifogásolják ezt a paragrafust, ugyanis a vízóra és a leágazó vezeték kiépítésének a költségeit a lakásukat megvenni óhajtó lakóknak kell viselniük, már akkor, amikor ki sem jelölték hivatalosan a házat eladásra. Ily módon a lakók hiteleznek, mégpedig olyasmiért, aminek a hiányáról igazán nem ők tehetnek ... • NEM VOLT ÉRDEKES Ugyanis a városban nem minden bérházhoz épült külön vízóra, mérőhely. Például az Árpád—Kuruc utcai „S”-házaknál sem. Akkor, amikor nem volt érdekes, mibe kerül a víz, és a díjat egy összegben, a lakbérből fizette a MIK^ megtakarították a külön házanként! vízmérőóra-telepítést. Most, amikor nemhogv házanként, hanem lakásonként szeretnénk megteremteni a vízfogyasztás mérésének lehetőségét, ez a takarékosság luxusnak tűnik. A moszkvai Mindenszentek templomban 1987 ápri- dsában tartották meg az első jótékony célú akciót, új Letre keltve az egyház egyik iegfontosabb rendeltetését, a szegények és betegek istápo- lását. Először a hívőkhöz fordultak, hogy önkéntes adományaikkal segítsék jószándékú ügyüket. A templom anyagi tartalékaiból és a hívők újabb hozzájárulásaiból több tízezer rubel gyűlt össze a csernobili katasztrófa, majd az Örményországban, Baskíriában, Tádzsikisztánban bekövetkezett drámai események áldozatainak, hozzátarAnnak idején — 1989-ben —, amikor ez a bizonyos tanácsrendelet született, nagy vitát kavart a törvényhozó városi testületben a vízóraügy. Akkor is sokan mondták, hogy nem fai^ a lakókkal megfizettetni igzt. amit végül is az állam — a város — megtakarított a beruházásból. A vitában döntő érvként az szerepelt, hogy azt a sokmilliós költséget, amit az eladásra váró bérlakástömbök önálló közművel való ellátása jelentene, a város ma nem tudja elviselni. Lakásonként nagyjából négyezer forintról van szó — kisebb-nagyobb eltérések műszaki okok miatt lehetnek —. ennyibe kerül átlagosan, ha leosztják az önálló vízóra-telepítés költségeit a venni szándékozó lakókra, családokra. Ez végül is nem tűnik nagy összegnek r— csakhogy manapság ennél sokkal kisebb summák előteremtése is gondot jelent: hét nem egy családnál. 9 HA már fizetni KELL... Ezt az egész ügyet nem azért hoztuk most szóba, mert úgy véljük: a várostozóinak segélyezésére. Rendszeresen sok ezer rubelt utalnak át a Eékealapnak, a Gyermekalapnak, ezen kívül ruhákat, élelmiszert, gyógyszert gyűjtenek a rászorulóknak. A templom hagyományai közé tartozik az önkéntes kórházi kedvesnővér-szolgá- lat, ami most ismét újjászületőben van. Nagyon nehéz munka ez: takarítanak, mosnak, ellátják a betegeket, etetik, mosdatják a rászorulókat, felolvasnak, vagy egyszerűen lelki támaszt nyújtanak nekik. Az egyházközösség a szülői szeretettől megfosztott gyerekek neveléséről is gondoskodik. háza most, vagy később felvállalja majd a vízóra-telepítések költségeit. Erre kicsi az esély, az előrejelzések szerint igencsak meg kell húzni a nadrágszí jat lövőre a városban. Az ügy azért elgondolkoztató, me t a ma itt. Miskolcon is rendelkezésre álló, világszínvonalú olasz órák beépítésével, lakásonként körülbelül hatezer forintért meg lehetne teremteni a vízfogvasztás mérésének lehetőségét így mindenki tudná pontosan, mennvi vízdíjat kell fizetnie, nem kellene a szomszéd fogyasztását is fedeznie az átlagolás miatt. Az új önkormányzatnak érdemes volna megfontolnia, hogy a lakáseladásoknál támogassa valamilyen módon a lakásonkénti önálló vízfogyasztásmérés bevezetését. A jelenlegi helyzetben ugyanis egy korszerűtlen technikai megoldást szorgalmaznak a lakók pénzéből. Ha már muszáj a pénztárcánkba nyúlni, legalább olyan megoldásra áldozzunk, ami hosszú távon is korszerűnek nevezhető. Az ehhez adott támogatás visszatérülne, hiszen nem mindegy, mennyi vizet fogyaszt a város, mennyivel lehet lefaragni Miskolc vízdíját. (k—6) SMiBUSZ HUNGARIAN TRAVEL COMPANY DUNAKANYAR. Kétnapos kirándulás, esztergomi szálással. Teljes panziós ellátással. Időpont: október 27—28. Részvételi díj: 1390 Fi. Nyugdíjasoknak: 1240 Ft. i Szemmel verés A bankrablás , új i módszere tartja rette- I gésben a firenzei pénz- I tarosokat, amióta a 1 rendőrség is megerősítette. hipnózissal dol- I gozik az alvilág. A módszer úri, és tana- ■ rosan precíz. Két jól öltözött, kedves ember i — többnyire egy férfi 1 és egy nő — megjelenik a kisebb váító- I helyen, és a külföldiekre jellemző akcen- I tussal megkérdezi, hogy nem váltana-e át né- I hány olasz papírpénzt 1 dollárra, de úgy. hogy a bankjegyek sorozatje- I gye V’-betűvel kez- i dödjék, minthogy vég- , leg elutaznak Itáliá- I bál. ezt a csekély emléket is magukkal vin- I nék... A pénztáros 1 tűnődni kezd e hóbor- I tos kívánságon. és i csak akkor ébred a hipnotikus álomból. i amikor minden pénzét [ elvitték. A La Repubb- I lica szerint a rablás- I nak ezt a módszerét már néhány észak- I olaszországi városban is bevetették, s a nyo- I mok valószínűleg indiai mágushoz vezet- I nek. A rendőrség te- • hát keresi a .,vélhetően indiai rablópárt’'. i de azért gyanúsnak tartja a szemmel ve- I rést is, mint módszert Kát házi kpflrpsnővpr-szolgálat Segít az orosz egyház
