Déli Hírlap, 1990. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

1990-08-24 / 196. szám

A főszereplő, agybuherálás közben Tíz, húsz forint nem volt pénz Drágul a színházjegy Nyugdíjasnak, gyereknek, katonának féláron Aki pornófilmet, vagy akció­filmet akar készíteni, előbb- utóbb ugyanazokba a korlá­tokba ütközik: ahogyan a po- zitúrók és a résztvevők szá­ma sem variálható a végtelen­ségig, a pofonok, a lövések, a kifröccsenö vér variációi is vé­gesek. lyenkor a forgatókönyv­iró kétségbeesetten ragja a ceruzája végét (illetve ma már inkább a szövegszerkesztő bil­lentyűit), aztán a homlokára csap és áthelyezi hőseit egy más korba és más helyszínre, ahol azok újfent egymásra, il­letve egymásnak ugorhatnak (a film műfajától függően). így került szegény Arnold Schwarzenegger a Marsra, és 2084-be. Lehet, hogy az időoontutalás Orwell híres regényére: amennyiben az,, akkor teljésén ' fölöslegé/, ugyanis valószínűtlen, hogy a könyv olvasótábora, és e film nézőközönsége között átfedés lenne. Mindenesetre Schwarze­negger. azaz Doug Quaid ott van a Marson, de, nem ő az aki. hanem aki ő, az egy más valaki, aki azonban tudja, hogy az nem ő a va­lóságban ..., azaz ... szóval a dolog kissé komplikált. Szegény Doug ugyanis nem holdkóros, hanem marskó­ros: állandóan oda álmodja magát. Ezért aztán elmegy egy pszichohogyishívjákoló szakcsoporthoz, ahol kíván­ságra — elektronikus úton — belebuherálnak az agyá­ba bármilyen megrendelt marsbéli emléket, méghoz­zá olyan hűséggel, mintha azt valóban átélte volna. Agybuherálás közben azon­ban Doug-gal baleset törté­nik, pontosabban kiderül: amilyen emlékeket vásárol­ni szeretett volna, azok tu­lajdonképpen már megvan­nak neki... Ilyen nyakatekert mód­szert választottak a film ké­szítői, hogy a jó öreg Schwarzenegger végre le-föl i:oil?P.g?szvhaí,.sfl9,,fpt Marson, . lövöldözhessen, néhány nya­kat kitekerjen, egyáltalán tegye a dolgát, amit elvár tőle a néző. A Marson aztán — nem fogják elhinni — vannak gonosz erők és jók: a tét nem kevesebb, mint az éle­tet jelentő levegő, a szelepen a megátalkodott Cohaagen ül, a Mars mélye pedig egy oxigénelőállító gépezetet rejt. A hidraulika szakértőinek A Gépipari Tudományos Egyesület augusztus 23. és 30. között rendezi meg a Pneu-Hidro ’90 VII. Nem­zetközi Pneumatika-Hidrau­lika Konferenciá’ és Kiál­lítást a Miskolci Egyete­men. A konferencia célja a szakterület legújabb ered­ményeinek ismertetése, a hidraulika-pneumatika je­lenlegi műszaki színvonalá­nak a bemutatása, és a szá­zad végéig várható fejlődés érzékeltetése. Kiemelt té­makör az elektronika, a PLC-s vezé lés és a számí­tástechnika alkalmazása. U ISI ÉS Róma—Vatikán - San Marino 6 nap (3 éjszaka) 3900 Ft + 10 DM -f szállás szeptember, október hónapokban Isztambul 5 nap (2 éjszaka) 1990 Ft + 15 DM + szállás szeptember hónapban JELENTKEZÉS: Miskolc, Vologda u. 4. 510-es szoba Telefon: 46-18-021 238 PASZPORT BT. Káprázatos technikával ké­szült felvételek váltják egy­mást gyors ütemben, mi­közben Doug keresi önma­gát, régi és új énjét, a pisz­tolyát, a feleségét, a kedve­sét, emlékeit. Olykor meg­áll, s míg kifújja magát, megpróbálja az ujjain ki­számolni. hogy: „én vagyok én, te vagy te, na most ak­kor ki a ...?” A töprengés ezenközben átragad a nézőre is. A film­iparról szóló, bennfenteske- dő újságcikkekből tudjuk, a film rendezője, bizonyos Paul Verhoeven matemati­kából és fizikából doktorált, Schwarzenegger pedig vég­zett közgazdász. Még bele­gondolni is izgalmas, micso­da filrpet csinálhatna. egy "reriSöző'' rendezői 'végzett­séggel, és egy színész színé­szi végzettséggel... Kiss József Az áremelésnek általában nem szokás örülni, különösen nem, ha a kultúra területén hajtják végre. Hiszen a mai időkben a művészet segíthet­né a feszültségek levezetését. De a piac, és ennek követ­kezményei nem kímélték a színházakat sem; a Miskolci Nemzeti Szinház is áremelést hajtott végre. Az okokról ér­deklődtünk Körtvélyesi Erzsé­bettől, a propaganda- és szer­vezőiroda vezetőjétől. Mint elmondta, tavaly még nem hajtották végre az ár­rendezést. Am az alacsony helyárak és bérletek végér­vényesen irreálissá váltak. A múlt szezonban 10—120 Ft között lehetett jegyet venni. Ez műfajonként és darabon­ként változott, ám sokszor a bevételek a költségeket sem fedezték. Nem arról van szó, hogy rentábilissá akarnák tenni működésüket, de a színházat általában a kultú­ra fellegvárának szoktak ne­vezni, és ehhez képest egy 10, vagy 20 forintos belépő, az előbbi tétel megcsúfolá­sának is tekinthető. Nem az áremeléssel akarják kifejez­ni, hogy mi a művészet, de ha egy amerikai limonádé­filmért elkérnek 60—80 Ft- ot, akkor egy színházi elő­adásért 120 nem is olyan sok. Ehhez még hozzá lehet venni azt a tényezőt is, hogy színházba évente általában csak ötször járnak az em­berek. Az egész jegy- és bérlet­rendszert új alapokra he­lyezték. Eddig huszonnégy- féle (!) helyárral dolgoztak, a bérletek között nem volt választási lehetőség. A diá­kok csak ifjúsági, a felnőt­tek csak felnőttbérletet ve­hettek. Kedvezményeket nem nagyon alkalmazhattak, sőt a zenés daraboknál semmi­féle engedmény nem volt. Emellett a rendkívül bonyo­lult árrendszerrel manuális eszközökkel dolgoztak. Az idei szezontól szinte minden megváltozott; az alaphelyárakat kénytelenek voltak megemelni. Ennek el­lensúlyozására azonban be­vezettek néhány kedvez­ményt is. A diákok, a kato­nák és a nyugdíjasok ötven­százalékos mérsékléssel vá­sárolhatják meg belépőjüket. Lehet választani a felnőtt- és ifjúsági bérlet között, amely­nek műsora , nem egyezik pontosan. A bérleteseknek jár az a kedvezmény, hogy a zenés darabok felárát nem számítják bele a végösszeg­be. A szövevényes árrend­szert is egyszerűsítették, most már csak tízfajta jegy van. A feldolgozást is számító­gépre vitték. Azt is megtudtuk, hogy a kedvezményekkel a családok színházlátogatásait is szeret­nék ösztönözni. Hiszen ha tavaly egy négytagú család eljött egy előadásra, akkor négy teljes árú jegyet kel­lett venniük. Az idén azon­ban a gyerekek már féláron mehetnek be. Arra a kérdésre, hogy az áremelések előzetes hírét ho­gyan fogadták a bérletesek, Körtvélyesi Erzsébet elmond­ta, hogy a nyár elején min­den ügyfelüket értesítették. A vállalatok közül néhány visszamondta a megrende­lést, de a többség tudomá­sul vette. Magánemberektől még nem érkezett negatív reagálás, de valójában most kezdődött meg az érvénye­sítés. Évente 4200 felnőtt­bérlet talál gazdára, ezek­nek harminc százaléka cse­Székelyföld történetéből 30. Erőszakkal toboroztak Mária Terézia királynő ide­jében az 1751. évi 5. te. ki­mondta, hogy senkit sem sza­bad erővel katonának bevin­ni. 1761-ben Erdély katonai parancsnoka Buccow Adolf utasítást kapott, hogy szervez­ze meg a zsoldos székely ha­tárőrséget. A sorozóbizottság Gyergyóalfaluban kezdte a to­borzást 1762. június 24-én. Fel­olvasták a rendeletet, amiben dicsérték a székelyek katonai erényeit és a határvédelem szükségességét. A szolgálat 21 hónapra vonatkozott, amiből 3 hónapot a határon kellett tel­jesíteni, és a többit otthon tar­talékban. Fegyvert adtak, de ruházatról és lóról mindenki maga gondoskodott, az élel­mezést pedig a zsoldból kel­lett fedezni. A jelentkezők családját mentesítették a földadótól, a közmunkáktól és a katonai beszállásolás terheitől. El kellett fogadni a katonai egy­ségekbe való beosztást és a szolgálat teljesítését német tisztek parancsnoksága alatt. Az önként jelentkezők szá­ma igen kevés volt. Zúgoló­dás, tiltakozás fogadta a fal­vakban a toborzóbizottságot. Arra hivatkoztak, hogy a székelység mindig szabad nép volt, és csak maguk közül választott tisztek alatt szol­gáltak. Székelyudvarhelyen is eredménytelen volt a tobor­zás 1762. szeptember 8-án an­nak ellenére, hogy ott az erőszakos Buccow is megje­lent, és a tiltakozás miatt német katonaságot szállásol- tatott be a házakhoz. Már jószágvesztéssel és pénzbün­tetéssel is fenyegették a szé­kelyeket. Gyergyóban a be­sorozottak megtagadták az es­kütételt, és a fegyvereket el­dobálták. A királynő — értesülve a toborzás minimális eredmé­nyéről — Boccow Adolfot le­váltotta. Helyette Siskowicz József altábornagyot bízta meg, aki gróf Lázár János­sal és gróf Bethlen Miklós­sal a toborzás új eljárását dolgozta ki. Azt hangsúlyoz­ták, hogy a székelyek ősidők óta kötelezve voltak a határ­védelemre. El kell tehát fo­gadni a német tiszteket mint parancsnokokat és a száza­dokba való beosztást bünte­tés terhe mellett. Később majd székely tisztek lesznek a parancsnokok. A kiképzés vasárnap és ünnepnapokon fog történni. Először Gyer- gyószentmiklóson hirdették ki az új irányelveket 1763. november 29-én. A fenyege­tés és megfélemlítés hatásá­ra december 4—15 között 1431 főt sikerült besorozni. Ezek részére december 18-án zászlószentelést tartottak. De­cember 26-án Csíkszentta­máson, december 28-án pe­dig Jenőfalván tevékenyke­dett a sorozóbizottság, de már gyalogos és huszár ka­tonai erő kíséretében. Ott kapták a hírt. hogy Mada­ras, Rákos. Mádéfalva. Ta­polca, Szentmihály és Szép­víz falvakból ezernyi ember menekül az erdőkbe a téli idő ellenére, a sorozóbizott- ság elől a határ felé. Ekkor a katonaság lezárta a határt és felhívást adott ki a bujdosók visszatérésé­re. Mádéfalván az asszonvo- kat és gverekeket kikerget­ték házaikból, hogy hívják vissza az embereket. Mérle­gelve a helyzetet, a sorozó­bizottság még katonai erősí­tést kért Háromszékből és Udvarhelyről. Az elmenekül­tek segítségére is érkeztek azonban fegyveres székelyek Kászonból és Háromszékből. Értesülve erről a bujdosók, lejöttek a hegyekből Mádé­falva környékére, és így lét­számuk körülbelül 2500 volt. Űjabb segítséget is vártak Udvarhelyről. Siskowicz altábornagy, a székelyek fegyveres felkelé­sétől tartott. Támadási pa­rancsot adott, aminek követ­keztében a császári német katonaság körülfogta Mádé- falvát és környékét. 1764. ja­nuár 7-én hajnali 4 órakor ágyútüzet nyitottak a falu­ra, a házak kigyulladtak, és a megrémült lakosság futott, menekült, ki merre tudott, a katonák pedig lőtték őket. Mintegy 300 székely vesztet­te életét, sokan megsebesül­tek és többet elfogtak. Volt, akinek sikerült hegyi ösvé­nyeken Moldovába menekül­ni. A halottakat Mádéfalván temették el. A fakereszttel megjelölt helyre 135 év múl­va emlékművet, márvánv- táblát helyeztek ezzel a fel­írással: „A székely határőr­ség szervezésekor Mádéfalva határában 1764. január 7-én a cs. katonaság által védte­lenül lekaszabolt csík- és há­romszéki vértanúk emléké­re. kik az ősi szabadság vé­delméért vérzettek el, emel­te az utókor hálás kegyele­te 1899.” (balázs) rélődik minden szezonban. Várhatóan ez az idén is így lesz. Az 1990—91-es évad is gazdag programot kínál. Színre kerül Shakespeare A makrancos hölgy című víg­játéka, Abrakán Pál ope­rettje, a Bál a Savoyban, Csehov Sirálya, Verdi Tru­badúrja, Molnár Ferenc szíműve, a Liliom és Gozzi A szarvaskirály című kö’tői játéka. Két bérleten kívüli előadás lesz. A Kamaraszín­házban Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című vígjátékát, míg a Játékszínben Ibsen Kísérte­tek című színművét tűzik műsorra. A színház vezetői bíznak abban, hogy a közönség megérti az áremelés okait, és nem fordul el Tháliától. H. Sz. Szó szerint új színfolt Lehullott a lepel, azaz a védőháló, szétszcrelték a 15 méter magas cső vázas áll­ványzatot a színház Déryné utcai falfelületén — befeje­ződött a hazai magyar nyel­vű színjátszás legrégibb kő­épületének külső tatarozása is. A Miskolci Építőipari Vállalat 2. számú építésve­zetőségének dolgozói állták szavukat — s a színházi évad megnyitásáig elkészül­tek. A Déryné utcai homlokzat maradt utoljára a színház külső fal részeinek helyreál­lítása során. Már korábban elkészültek a belső, udvari résszel, ezt követte a bejá­rati, árkádos homlokzati rész kiegészítése, festése. Az idén tavasszal fogtak hozzá az utcai homlokzat helyre- állításához, kijavításához, amelyet a díszletraktárral együtt végeztek el. A tatarozás során átdol­gozták a műkő lábazatot, kijavították, kiegészítették, s ahol szükséges volt, ott kicserélték a párkányzatot. Ugyancsak leverté'* és ki­egészítették a vakolatot a falsíkon ott, ahol kellett, majd — a korábbival har­monizálva — színezték a falfelületet a Stologén mű­anyag festékkel, amely nem kopik meg, és vízzáró. Az újjávarázsolt műem­lék épület most, felújítva méltóképpen illeszkedik a megújuló főutca már tataro­zott épületeinek sorába. Va­lóságosan új színfoltja lett a sétálóutcának. Falugyűlés Alsózsolcán A Magyar Demokrata Fó­rum alsózsolcai szervezete ma délután hat órakor a nevelőotthonban falugyűlést rendez. Vendégük Balázsi Tibor országgyűlési képvise­lő. Mindenkit szeretettel vár­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom