Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-18 / 113. szám
Székelyföld történetéből 16. Német igában Mihály vajda egyesítette el- 1 ső alkalommal Havasalföldet, Erdélyt és Moldvát román vezetés alott 1599. november elején. Csaknem 22 hónap múlva azonban a vajdát - 1601. augusztus 19-én — meggyilkolták és a politikai egység részeire bomlott. Erdély kormányzója Giorgio Basta lett, Rudolf császár magyar király olasz származású generálisa, Havasalföld vajdája pedig Radu Serbán. A székelyek kezdetben nem tanúsítottak nyílt ellentámadást az új vezetéssel szemben. 1601-b'en Báthory Zsigmond volt erdélyi fejedelem visszatért Lengyelországból azzal a szándékkal hogy Erdélyből majd kiszorítja Basta német hadát. Tudta, hogy ezt 1 csak a közszékelyek megnyerésével teheti. Ezért kiadta újból a szabadságlevelet 1601. december 31-én Déván, aminek értelmében a Székelyfölden jobbágyi sorban csak azok maradtak, akik 1562 előtt is jobbágyok voltak. Bastával azonbkn nem bírt, és 1602 júliusában ismét távozott Erdélyből. A császári generális felismerte, hogy a székelyek katonai erejével szemben nem tudja uralmát megerősíteni. Javaslatára Rudolf császár mérlegelte a régi szabadság- jogok korlátolt megadását. Ezek ismeretében a székelyek 1602 augusztusában, majd 1603. március 20-a előtt hűségesküt tettek. A császári haderővel kb. 3000 székely segítette 1602 júliuj sában Radu Serbán román vajda hadműveleteit, 1603 tavaszán pedig 2000 székely harcolt a vajda 12000 fős haderejét támogatva a császáriakkal. Giorgio Basta a nemesség kiváltságait pártfogolta, a székely közigazgatási székek vezetésére pedig saját embereit nevezte ki, és ez nem találkozott a közszékelyek egyetértésével. Zsoldoshadainak kegyetlenkedése, zsarolása, nyomorba taszította a lakosságot. Elszedték a szegény nép igásállatait, úgyhogy a jobbágyok kénytelenek voltak maguk húzni szekereiket. A magas adó, az élelem- és posztóbeszolgáltatások, a kifosztás és a kegyetlen éhség miatt meggyűlölték Rudolf uralmát. >|c A századfordulóról való butéliák megrendelésre készültek Exkluzív mei é ..........feftifc Megalakul a Nemzetközi Ifjúsági Kamara miskolci szervezete A Nemzetközi If júsági Kamara fiatal, pályakezdő, valamint gyakorló vezetők és menedzserek nem profitorientált szervezete. A 80 éve alapított — pártoktól, vallási felekezetektől független — világméretű vezetőképző szervezetet, a Junior Chamber Internationalt (JCI) átható vezéreszmék között szerepel a szabad vállakózásba, a piacgazdaságba vetett hit. Tagjainak személyiségfejlődését és vezetői készségeik fejlesztését Is ilyen irányba kívánja terelni — hiszen az Ifjúsági Kamara célja, hogy lehetőségei szerint segítse és támogassa olyan fiatal szakemberek vezetővé válását, szakmai fejlődését, üzleti és baráti kapcsolatok kialakulását c több mint 90 ország 400 000 tagját tömörítő szervezet keretei között, akik a jövőben társadalmi-gazdasági életünk tevékeny résztvevői kívánnak lenni. A JCI-be bárki beléphet, 18—40 éves életkor között, aki elfogadja a szervezet alapszabályát, és aktív, öntevékeny munkára kész. A szervezet belső életét a legteljesebb demokratizmus jellemzi, a tisztségviselők egy évre szóló megbízatása pl. csak egy ízben hosszabbítható meg. Az idei hazai programok között a beszéd- technikát, a tárgyalástechnikát fejlesztő tréningek, valamint az álláskeresés., a Giröp nap az Advban Görög nemzetiségi napot rendeznek szombaton az Ady Endre Művelődési Házban. Közreműködik az Aphrodite nevű görög zenekar. A program 4 órakor kezdődik. cégvezetés, az idővel való gazdálkodás fortélyairól szóló tanfolyamok szerepelnek. A nemzetközi program hasonló gazdag színt mutat: alighogy véget ért áprilisban a birminghami twin- találkozó négy európai „testvérváros”: Birmingham, Budapest, Frankfurt és Lyon ifjúsági kamarásai részvételével, a magyar kamarások képviselői ismét a szigetországba utaznak: részt vesznek a júniusi skóciai Euróc pa-kóngresszuson. Münchenben októberben egy több ezer főt megmozgató konferenciára kaptunk meghívást, és készülünk a novemberi Puerto Rico-i világkongresszusra is. A magyar, és ezen belül a Miskolci Ifjúsági Kamara, amely a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottságától, illetve az Északmagyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt.-től kapott anyagi és erkölcsi támogatást, minél átfogóbb képet szeretne nyújtani a magyar gazdasági, üzleti, társadalmi, kulturális viszonyokról, valamint a hazai ifjúsági kamarai életről, és ezáltal is felkészülni a határok nélküli Európára — mindeközben szem előtt tartva az alapszabályban rögzített mottót: „A legnemesebb munka az életben az emberek szolgálata.” E programok, célok megvalósításához várunk sorainkba olyan miskolci, illetve Miskolc környéki fiatal vezetőket, ambiciózus fiatalokat (közgazdászokat, jogászokat, mérnököket, vállalkozókat), akik a gazdasági élet valamely területén — vállalatok, vállalkozások, bankok stb. — tevékenykednek, Levelezési címünk: Miskolci Ifjúsági Kamara, Miskolc, 3501, Pf. 376. IutcBzív nyelvtanfolyamok a nyáron Angol, német, olasz A TIT Miskolc Városi Szervezete intenzív nyelvtanfolyamokat indít a nyáron. Két turnust szerveznek, az egyik június 18-tól július 13-ig tart, a másik július 16-tól augusztus 10-ig. Az órák délelőttönként lesznek. A részvételi díj 6000 forint. Angol, német és olasz csoportokat szerveznek, olaszból kezdőknek, a másik két nyelvből kezdőknek, haladóknak és olyanoknak, akik középfokú nyelvvizsgára készülnek fel. Jelentkezés és beiratkozás munkanapokon reggel 8-tól délután 5-ig a TIT Miskolc Városi Szervezeténél (Prie- szol u. 11.,^telefon: 88-465, 89-876/24). Jelentkezni június 5-ig lehet. A törökök biztatására, a németek kiűzésére a simén- falvi közszékely származású Székely Mózes tett kísérletet. A múzeumi világnapot köszönti A hadviselés irányításában már előzőleg tapasztalatokat szerzett, mert Mihály vajda hadseregében főkapitány volt. Hírnevét erősítette az. hogy részt vett Báthory István lengyel király szolgálatában a lengyeleknek a moszkvai nagyhercegség ellen vívott harcában. Érdemei elismeréséül birtokadományokat kapott és a felső vezetés pártfogoltja lett, a nemesség érdekeit szolgálta. 1602 őszén Temesvárra menekült a török hódoltsági területre. Hadseregének szervezésekor segítséget kapott a szultántól és Gazi Gi- rai tatár kántól is. 1603 áprilisában benyomult Erdélybe, elfoglalta Gyulafehérvárt és Kolozsvárt. Basta hadát egészen Szatmárig szorította. Basta 1603. május 7-én Szamosújvárról azt kérte Serbán román vajdától, hogy seregével jöjjön segítségére a Székelyföldöm át, és fogják közre Székely Mózes hadát. Radu Serbánnak üzent Székely Mózes is 1603. május 3-án, hogy Erdély már uralma alá tért, és ha nem engedelmeskedik, akkor Basta sorsára jut. A vajda vezetése alatt szolgált közszékelyeket felháborította Székely Mózes fenyegetése, mert tudták, hogy ő a nemesség kiváltságainak a védelmezője. A nemesség és a közszékelység most újból ütközésbe kerültek egymással. 1603. július 17-én volt a brassói csata, ahol az erdélyi nemesség legjava küzdött. Radu Serbán 17000 fős hadseregében pedig a közszékelyek, akik elkeseredetten harcoltak. A csata nagy véráldozattal járt. Székely Mózes három golyótól találva életét vesztette. Egy székely, a szentmihályi Katona Mihály lőtte le. Testét Brassó térségében találták meg. Basta 1604 áprilisáig maradt Erdély kormányzója. Utána királyi biztosok vették át az irányítást, a várak jövedelmének kezelését, a pénzügyek intézését. 1604 őszén újra megértek a feltételek az általános felkelésre, hogy lerázzák a császári német igát. (balázs) 01 li Viiri Olli Viiri finn festőművész nem először jár Miskolcon, művei több tárlaton szerepeltek már városunkban. Mostani önálló kiállítása hétfőtől látható a Miskolci Galériában. A tárlatot Vila Hauhia Nagy, a finn nagykövetség kulturális titKeráraiakiállítás a Papszeren Variációk az anyag átváltozására Kerámiabemutató emlékeztet a Papszeren a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának arra a tizenhárom évvel ezelőtti határozatára, amely május 18- át múzeumi világnappá nyilvánította. Nem magukat ünnepük ugyanis ezen a napon az intézmények, csupán felhívják magukra a figyelmet. Ügy, mint most a Herman Ottó Múzeum azzal, hogy megnyitják a raktárakat. Közönség elé kerül egy gondosan őrzött anyag, a muzeum gyűjteményeinek egyik ieggazdagabbika, a kerámiagyűjtemény. Bár dr. Kárpáti László muzeológus, a bemutató rendezője pontosítja ezt az állítást. —■ Múzeumi központ Is a miénk, és ahogy a megyében sorra nyíltak a kisebb intézmények, kerámiából Is elég sok elkerült Miskolcról, amíg valamennyit sikerült megfelelően kistafírozni. De ami a mi raktárainkban maradt, az is bőven elég, hogy egy olyan kiállítást lehessen belőle összeállítani, amilyennel még nem léptünk közönség elé. A múzeum több gyűjteményéből, a régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményből válogattunk, így együtt ez még nem volt látható.- A kerámia csak a legújabb korban dísztárgy. A szépségét, vagy a rendelte- tésszerüségét hangsúlyozza a körbejárható, több földszinti termet elfoglaló kiállítás? — A föld, az agyag és az ember szoros kapcsolatát mutatják az időrendbe rakott tárgyak. Ugyanannak az anyagnak a metamorfózisát, a mészbetétes őskori agyagedénytől a hollóházi aranyfestésig. Ugyanakkor lemérhető a tárgyakon az ezen a vidéken élő ember életrevalósága, tudása, fantáziagazdagsága, szépérzéke, egymást követő korok kultúrája, a kiállítása kára nyitja meg, délután 5 órakor. A kiállítás június 17-ig tekinthető meg. Minden kedden délelőtt 10 és 12, valamint 2 és 4 között szakember kalauzolja a tárlatlátogatókat á képek között. _ szép és a hasznos mindenkori egysége. — Észak-magyarországi műhe.lyekből kikerült tárgyakat láthatunk? — Többségükben. Miskolc, Bélapátfalva, Hollóháza a történelmi időkben híres volt a kézművesműhelyeiről, de a múzeumnak nemcsak a megye a gyűjtőköre. A régészeti anyag, amely magába foglalja a neolitikum, a réz- és a bronzkor,. a császárkor, az egymást követő idők agyagból készült tárgyait és a késő középkorig megy el, _ többségében Muhi térségében talált lelet. A következő terem kályhacsempéi átmenetet képeznek a késő reneszánszba, majd a 17., 18., 19. század használati tárgyai következnek. Arról beszélnek, hogy a paraszti és a polgári használatban milyen nagy szerepe .volt a keménycserépnek. Megtalálhatók köztük a mezőcsáti műhely legszebb darabjai, Rajczi Mihály híres Miska-' kancsói, de a fekete kerámiákat már Tiszafüredtől Mohácsig gyűjtötték, a nagy vászonfazekak, a porcelánfi- nomságú főzőedények pedig közelebbről, az úgynevezett gyöngyös-pásztói kultúrkörből valók. Az utolsó terem a paraszt-habántól a polgári háztartásokban használt itáliai fajanszig, Hollóháza ipartörténeti emlékeiig, a századelőig vezeti a íáto- , gatót.- Szép múzeumi sétát ígér az új tárlat, amelyet nyilván kapcsolnak majd az emberek a szomszédos teremben levő, üvegművészeti bemutatóval is... — A hutaüvegek az ezen a vidéken honos ősi mesterséget hozzák közelebb, és az iparművészet 'égjük ágát. A két különböző műfaj, a cserép és az üveg valóban jól egészíti ki egymást, de a közeli. jövőben lesz teljes a kép. Már elkészült az emeleten nyíló nagy, állandó, helytörténeti kiállítás installációja, rövidesen megkezdik a rendezést a kollégák. A nemrég felújított régi ház ezzel lesz olyan miskolci nevezetesség, amelyet mindenkinek bátran a figyelmébe ajánlhatunk. * A Kerámiák a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből című kiállítás ma délután három órakor nyílik. M— A keménycserép a IS. századtól elengedhetetlen tartozéka a paraszti és polgári háztartásoknak (Kei.nyi László felvétettI)
